Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

Öreg teherautók, kevés alkatrész Az elmúlt év, de különösen a tavalyi nyár többek között arról is nevezetes, hogy talán soha ennyi panasz nem volt a tejellátásra. Nem a legjobban sikerült az új tejüzem startja, mindennaposak voltak a minőségi reklamációk, de leggyak­rabban a rendszertelen szállításra, a félnapos késésekre pa­naszkodtak a boltosok, és főleg a legérdekeltebbek, a vevők. Ha bízunk is benne, hogy a nyári hónapokra letelik az új tejüzem sokat emlegetett bejáratási ideje, próbaüzeme, s kevesebb panasz lesz a mi­nőségre, a szállítási zavarok­kal továbbra is számolni kell. A Tejipari Szállítási Vál­lalat miskolci kirendeltsége, a gépkocsipark jelenlegi ál­lapotát tekintve ugyanis a korszerűtlen jelző felső fo­kára tarthat igényt. U] központ épül Most jégpályának is beil­lik, máskor tengelyig érő sár borítja a volt tüzérlaktanya végében levő utat, amely a vállalat telepére vezet. 1959 óta működik itt a kirendelt­ség, ebben a málladozó ba­rakképületben irányítják az egész megye és Miskolc tej- ellátását. Ha minden jól megy, az idén megkezdik az új köz­pont építését. Persze, a 10 milliós beruházás — amely legjobb esetben is csak há­rom év múlva készül el — önmagában nem oldja meg a tejszállítás problémáit. Még ma is 15—20 éves nyitott teherautók hordják ki a miskolci boltokba a te­jet, tejterméket, bizonyos javításokhoz nem találnak szervizit, az alkatrészellátás pedig már-már katasztrofá­lisnak mondható. Megoldatlan az alkatrész­ellátás A rozoga teherautók már nagyon régen megértek a ki- selejtezésre, s az idén állító­lag meg is kapja a kiren­deltség helyettük a 14 vado­natúj, NDK gyártmányú jár­művet. Eltűnnek végre Mis­kolc utcáiról a zötyögős te­jeskocsik. Mégsem biztatnak zavartalan tej ellátással a ki­rendeltség vezetői. Az im­port kocsikhoz ugyanis szin­te egyáltalán nincs pótalkat­rész, a vállalat központja 50 millió darabot rendelt belő­lük, de csak hárommillióra kapott ígéretet. Az alkatrész- hiány következtében jelen­leg is több járművük áll hasznavehetetlenül a telep udvarán, az egyikből egy akkumulátor, a másikból egy filléres értékű gyűrű hiány­zik. Túlterheltek a szervizek Hiába fordulnak segítsé­gért az autójavítóhoz, az al­katrészhiány miatt a szerviz Közúti biztonság A Közúti Közlekedési Tu­dományos Kutató Intézet hosszú távú kutatási célprog­ramot készített a közúti biz­tonság javítására. A statisztikai adatok sze­rint a közlekedési hibákból eredő közvetlen anyagi kár évente mintegy 100 millió fo­rint, de ezt többszörösen fe­lülmúlja a népgazdaság több milliárd forintos közvetett vesztesége, amely az elve­szett munkaidő miatti ter­meléskiesésből vagy a meg­rongálódott eszközök kija­vítására fordított munkából adódnak - nem szólva a legfontosabbról, a pótolha­tatlan emberélet-veszteségek­ről. a garanciális javításokat sem vállalja el. Hónapok óta üzemképtelenül rostokol a telepen az egyik karambolo­zott termoszkocsijuk. A ki­javítására eddig nem sike­rült vállalkozót találni. A javítási gondok és az alkatrészhiány következté­ben nemegyszer előfordult, hogy a tejüzem rakodójához nem álltak ki idejében a te­herautók. Eigy ilyen kis ko­csipark esetében két-három jármű kiesése már több órás késést okozhat a szállítás­ban. Az alkatrészhiányra és a szervizeik túlterheltségére rö­vid távon nehéz lenne meg­oldást ajánlani. De az biz­tos, hogy ha több tartalék- járműve lenne a vállalatnak, könnyebben tudnák pótolni a kényszerpihenőre vonult kocsikat. S nem fordulhatna elő olyan eset — amely egyébként pár hónapja meg­történt —, hogy a déli órák­ban egy környékbeli tsz-től bérelt teherautón hordják ki a belvárosi üzletekbe a tejet. P. É. ül Eltörött a mécses (Ágotha Tibor felvétele) Maradjon az öt sor és a két blokk Lapunkban is többször foglalkoztunk már azzal a vitával, amely a magyar fi- latelisták körében napjaink­ban leginkább téma. Arról van szó, hogy továbbra is maximum 5 sort és hozzá 2 blokkot írathassanak-e a megjelenő bélyegújdonsá­gokból a szervezett gyűjtők, vagy pedig csak meghatáro­zott (illetve tetszőleges) sor­mennyiséget, ám egy blok­kal? A miskolci filatelistá- kat az elmúlt vasárnap dél­előtt, az SZMT-székházban tartott összejövetelen sza­vaztatta meg dr. Téglássy Ferenc, a városi kör titkára. A szavazás értelmében a vá­rosi bélyeggyűjtő kör java­solja a MABÉOSZ-nak: ma­radjon a jelenlegi rendszer, vagyis az a gyűjtő, aki öt sort írat, továbbra is két blokkot kapjon. Csökkentett munkaidőben A vállalati tevékenység főbb mutatóinak változása nélkül egyre több üzemben valósították meg az elmúlt években a csökkentett mun­kaidő-beosztást. Borsodban 1970-ben már több mint 110 vállalatnál megközelítőleg 150 ezren dolgoztak heti 40 óránál kevesebbet. Közületi és magán Olvasom egy jelentésben, hogy a szolgáltató vállalatok és ktsz-ek szívesebben végeznek tisztítást, javítást a közületek- nek, mint a magánosoknak. A magyarázat: a közületek egy­részt nagyobb tételben rendelnek, másrészt kevésbé igénye­sek, ritkábban reklamálnak. Érdekes és elgondolkoztató megállapítás — már ami az igénytelenséget illeti. Mert hiszen a titokzatosan hangzó „kö- zületek”-nél emberek dolgoznak, emberek intézik a megren­delést és a munka átvételét is. Mégpedig nem különleges, közületi észjárással, igényekkel megáldott emberek, hanem ugyanolyanok, mint akik saját háztartási gépüket viszik ja­víttatni, saját ruhájukat, ágyneműjüket mosatni. Miért van hát, hogy ha a sajátjukról van szó, akkor szigo­rúan megkövetelik a kifogástalan munkát, ha pedig a válla­latuk nevében lépnek fel, akkor egyszeriben elnézőkké, felü­letesekké válnak? Talán a „közület”, mint olyan, képes át­formálni az ember egyéniségét? Zsongítóan hat az idegrend­szerre, lassítja a reflexeket? Míg én itt találgatok, az olvasó fejében már bizonyára kész a válasz: a köztulajdonban levő holmikat sokan még mindig nem érzik eléggé magukénak. Egy szép eszmefuttatást ereszthetnék meg most a tudat- formálás eredményeiről és fogyatékosságairól... Ehelyett azonban inkább földönjáró érvekkel próbálok hadakozni. Megkockáztatom például azt a feltételezést, hogy az egyszer „közületi”, másszor „magános” szemlélettel rendelkezők is gyakran érezhetik e kettősség hátrányát. Ha betérnek egy étterem vagy presszó mosdójába, undorral keresgethetik a koszos törülközőn a világos foltokat. Mert ezt a törülközőt is „közületi”-igénnyel mosatták! Háborognak, ha az üzemi étkezdében nem olyan ragyogó a tányér és az evő­eszköz, mint otthon. Pedig a mosogatólányok sem gondolkoz­nak másként, mint adott esetben ők: közületnek lesz, nem kell olyan igényesnek lenni. És így tovább... Tudomásul kell vennünk, hogy életünk nemcsak lakásunk négy fala között zajlik. S bármennyire is vigyázunk az ott­honi kényelmünkre, saját használatú tárgyaink tisztaságára, jó állapotára, ezernyi bosszúság ér bennünket nap mint nap, ha továbbra is hódít ez a bizonyos „közületi”-szemlélet. Ügy hiszem, ebben mindannyian egyetértünk. Csak azt kell még tisztáznunk, hogy ki legyen az első, aki éppen olyan nagy gonddal veszi át a vállalata számára végzett munkát, mintha a saját háztartási gépéről, ruhájáról, ágyneműjéről lenne szó. Valaki más? Igen, ez kényelmes megoldásnak kí­nálkozik. Attól tartok azonban, hogy az a bizonyos „más” is ugyanezt gondolja. Próbáljuk meg tehát magunk — még ha így fárasztóbb is. BÉKÉS DEZSŐ Választékcsere Az elmúlt hetekben tartot­ta a Belkereskedelmi Minisz­térium választékcsere-tárgya­lásait a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK, a román és a szovjet belkereskedelem­mel. A megállapodásokat minden viszonylatban aláír­ták, s az eredményt most ösz- szesítették. A tárgyalásokon Egyik ajánló a KISZ Pártmunka az ifjúsági szervezetben Három főosztály 44 fiatalja tartozik a DIGÉP-ben a ve­zérigazgatóság KlSZ-alap- szervezetéhez, amelynek múltja még rövid (három éve alakult), de a munkája annál gazdagabb. E gazdag­ságot olyan tényekkel mé­rik, amelyek a gyár 49 KISZ- szervezete között az élvonal­ba emelték az alapszerveze­tet. Ha jeles a diploma Az „élvonal” természetesen nem azt jelenti, hogy min­denben a legjobbak. Az ifjú­sági életnek és munkának egy igen fontos területén azonban példamutatóak. Ez a tartalmas nevelőmunka. Élénk tigyelemmel kísérik a fiatalok életét és arra tö­rekednek. hogy a munkahelyi közérzet minél jobb legyen. Ennek érdekében a pártbi­zottság és a pártszervezet tá­mogatásával. a személyzeti osztály közreműködését is igénybe véve. igyekeznek ér­vényt szerezni azoknak a ren­delkezéseknek. amelyeket a kollektív szerződés is rögzít. Az üzem alkotmánya ér­telmében az olyan fiataj mérnök, aki jeles diplomá­val a zsebében lépte át a gyár küszöbét, már kezdetben 1850 fizetést is kaphat a ko­rábbi 1300 helyett. Az úgy­nevezett alsó és felső határt megszabó bérkategória álta­lában lehetőséget nyújt a differenciált bérezésre, ami­vel igyekeznek élni is. Az igények és intézkedések Jó módszere ennek az alap­szervezetnek, hogy állandóan odafigyel a fiatalok észrevé­teleire, javaslataira. Három évvel ezelőtt, az alapszer­vezet alakulását követően feladataik között szerepelt a gyakorló mérnökök patroná- lása. KlSZ-megbízatásokat is ettől az alapszervezettől kap­tak, miután a nyilvántartás­ban is itt szerepeltek. A pat­ronáló sból eredő kötelezett­ségnek megfelelően Időnként megbeszélésre hívták össze a fiatal mérnököket, meghall­gatva észrevételeiket és ja­vaslataikat, s az {gy össze­gyűjtött igényeket is igye­keztek érvényesíteni a végle­ges munkahely kijelölésekor. Ezeket az igényeket 90—95 százalékban figyelembe is tudták venni. Időközben változott a hely­zet, s ma már a gyakorló mérnökök is ahhoz az alap­szervezethez tartoznak, ahol gyakorlati munkájukat vég­zik. Így még közelebb kerül­nek munkahelyük kollektívá­jához, még jobban megisme­rik a fiatalokat érintő prob­lémákat és segíteni tudnak azok megoldásában. A vezérigazgatóság KISZ- alanszervezete a politikai ne­velő munkában mindenek­előtt arra fordít nagy gondot, hogy a rátermett, arra érde­mes fiatalokat megfelelő el­bírálás után javasolja a párt­ba felvételre, hiszen a szerve­zeti szabályzat kimondja, hogy: „Ha a pártba KISZ-ta- got vesznek fel, egyik ajánló a KISZ-alapszervezet taggyű­lése lehet.” Ezzel a jogával az elmúlt években is igyeke­zett élni az ifjúsági szervezet vezetősége és taggyűlése. A taglétszám 30 százalékára te­hető azoknak a száma, akik tagjai a pártnak is. S közü­lük tíz fiatalt a KlSZ-taggyű- lés ajánlott felvételre. Ezek­re a fiatalokra a továbbiak­ban még jobban számítanak, s már a pártszervezettel kar­öltve olyan megbízatást ad­nak nekik, ami a KISZ-ben végzett pártmunkára vonat­kozik. Tudják: helytelen len­ne, ha a párttagsággal auto­matikusan megszűnne a KISZ-tagságuk. Hiszen a pártépítés az ifjúsági szerve­zet megerősítését, munkája színvonalának az emelését is jelenti, s kell, hogy jelentse nemcsak itt, de más terüle­teken is, TÓTH FERENC megállapították, hogy az 1970. évi választékcsere szer­ződésekben előírt export-im­port forgalmat lényegében minden országgal teljesítet­ték. A tárgyalások eredménye­ként az idén mintegy 16,5 szá­zalékkal növekszik a belke­reskedelem közvetlen árucse­re-forgalma, amely összesen 72,8 millió rubelt tesz ki. Az export és az import egyenlő arányban részesedik a cseré­ből. Készülődés a nagyjavításra Megkezdődött a felkészü­lés az LKM középhengermű­vének áprilisi, 12 napos nagyjavítására. A munkála­tokban több vállalat mintegy 700 szakembere vesz majd részt. A költségek meghalad­ják a 10 millió forintot! Mi­vel a hengerel tára-termelés s az exporttervek szempont­jából rendkívül fontos a aa- táridők betartása, a nagyja­vítás megfelelő előkészítésé­nek minden eddiginél na­gyobb jelentősége van. 4 menye vegyipari üzemei és az eoyeiem együttműködése Yilágvi szoiiyiatban is egyedülálló kezdeményezés A szakkönyvtári szolgálat kiszélesítésére kötött együtt­működési megállapodást, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, a Borsodi Vegyi­kombinát, az Északmagyar­országi Vegyiművek és a Ti­szai Vegyikombinát. A meg­állapodás értelmében a négy intézmény egyesíti pénz­ügyi erőforrásait, s közösen szerzi be a külföldi vegyipari szakirodalmat. Az anyagot az egyetemi könyvtárban keze­lik. Az együttműködés révén lehetőség nyílik arra, hogy az egyes vállalatok, illetve az egyetem anyagi lehetőségeit meghaladó teljességgel sze­rezzék be a külföldi szak­könyveket, folyóiratokat stb., továbbá a sokszorosításhoz szükséges berendezései' e.. A miskolci Nehézipari Mű- - szaki Egyetem és a három borsodi vegyipari vállalat kö­zött létrejött szerződés nem­csak a szocialista országok, hanem világviszonylatban is egyedülálló kezdeményezés. A tatabányai háziasszo­nyok második műszakjának megkönnyítésére automata gépekkel felszerelt mosósza­lont létesítenek a bányász­városban. A Belgiumból meg­rendelt 10 nagy teljesítményű automatagép rendkívül egy­szerűsíti majd a nagymosásl. Az asszonyoknak csak annyi dolguk lesz, hogy a megfele­lő összegű pénzérme bedo­básával működésbe hozzák a mosóapparátust A gép a mo­sás minden műveletét önál­lóan és felügyelet nélkül el­végzi. Az automata mosószalont a tervek szerint május elején nyitják meg. Mosósza Ion Tatabányán

Next

/
Thumbnails
Contents