Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám

Asszonyok néznek... Holnap délben nyílik meg a Miskolci Galériában Lőrincz Vitus tárlata. Asszonyok néznek. Szemükben kétely, szerelem, fájda­lom, lemondás vagy a régvolt örömök tüzének világító para- zsa. Örök asszonyok. Tiszteljük őket, mert tiszteletre méltó­ak; magukban hordozván a teremtő erőt, féljük őket, mert titkok részesei, és szeretjük őket, mint a legszebb természeti forma hordozóit... Asszonyok néznek. Megvilágít bennünket a sugárzó szerelem fénye, majd a kisdedet tartó Madonna örömében osztozhatunk, később pedig a siratok időtlen fáj­dalma fojtogat. A szakemberek a bizánci mestereket emlegetik meg a korai reneszánsz alkotásaival rokonítják a képeket. De a művészettörténet segítségével aligha lehet teljesen megfej­teni Lőrinc Vitus titkait. Vagy talán nincs is titka? Ö is így hiszi. De hát akkor ho­gyan van az, hogy nem hűl le kezei között a zománc? Vagy nemcsak a kemence tü­ze hevíti ezt az anyagot? Zománc. Mennyire meg­kedvelték az utóbbi időben. Pedig szeszélyes, olykor meg­lepetéseket okozó, s csak a legjobb mestereknek engedel­meskedő matéria. Lőrinc Vi­tus ismeri. Ismeri és tiszteli. Nem vesz rajta erőszakot és nem játszik vele felelőtlenül, de mozgástörvényei őt szol­gálják. A művész úgy nézheti a zo- náccal futtatott, savval érdes­re mart vaslemezt, mint szé­kely ősei a kemény tölgyet szemlélték, melyből apró szobrokat faragtak az isten dicsőségére vagy a gyerme­kek örömére. A különbség tulajdonképpen csak annyi, hogy most nem bicskát fog a míves kéz, s az öröklött ösz­tönöket a tudás fegyelme za­bolázza. De a Bukovinába szakadt székelyek kemény tisztasága, erős fájdalma, bölcs derűje átsüt a mádéfal- vd veszedelem óta eltelt szá­zadokon. Istensegíts — ez annak a falunak a neve, melyben Lő­rinc Vitus született. Csak ennyit kell tudnunk, a többit a balladák fájdalmas hang­ján már elmesélik a zománc­ba égetett képek. A művész még kisgyerek, mikor szekér­re rakodnak a székelyek, s megindulnak a magyar határ felé: „Én istenem rendelj szállást / mert meguntam a bujdosást / Idegen földön a lakást / Éjjel nappal a sok sírást.. A szekéren maga köré gyűjtve az apróságokat ott ül a nagymama, akinek olyan szép hangja volt, hogy Ko­dály tanár úr még négy év­tized múltán is felismerte. A nagymama mesél a szeké­ren. Kádár Katáról, medvé­vel birkózó deli legényekről, meg Hadik Andrásról, aki annyira szerette a székelye­ket. A nagymama sok min­dent tud, de a csípős szél­nek nem képes parancsolni, az egyik unoka — a legna­gyobb lány — meghűl a hosszú úton, s röviddel utá­na eltemetik. A fájdalom szorítását alig kéttenyémyi kép érzékelteti a galéria egyik szögletében: Sirató asszonyok. Lőrincz Vi­tus az úton — melyet a ké­sőbbiek folyamán persze nem borított mindig árnyék — mindent megfigyelt és elraktározott. Mikor a festőművész felfe­dezte a maga számára a zo­máncot (alig néhány éve) új korszak kezdődött, de az em­lékek nem halványulnak. S a dolgoktól időben, térben távolabb minden benyomás egyetemes érvényű igazsággá válik. Asszonyok néznek, szemük­ből nemcsak a megélt évek élményei, hanem a békesség derűje is kiolvasható. GYARMATI BÉLA Kórushangverseny A budapesti Zeneművészeti Főiskola Liszt Ferenc Kama­rakórusának hangversenye holnap este 6 órakor lesz a Bartók-teremben. Műsoron Vecchi, Lassus, Weelkes, Mo­zart, Gesualdo, P. Eben, Bar­tók, Vaugham—Williams, Ha- yasi Hikaru, Antoniou, Mar­tinon kórusművei szerepel­nek. Vezényel: Párkai István. Ezúttal Ágay Karola operaénekesnőt mu­tatja be vasárnap este a televízió Művész- portré című műsora. Az ötvenperces adást a nemrégen elkészült új Ágay nagylemez alapján állították össze. A Hanglemezgyár eredeti nyelven kérte a különböző áriák el- éneklését. így a tv-filmen is eredeti nyelven hallhatjuk azokat. Ágay Karola kedvenc szerepei közül válogatott ki néhányat, és ízelítőt ad abból a produkcióból, melyet fér­jével, Szendrey-Karper Lászlóval magyar és nemzetközi hangversenypódiumokon szok­tak bemutatni: gitárkísérettel énekel népda­lokat és virágénekeket. Hangos évekről egy „csendes” délutánon — Jaj, édes gyerekem, ne­hogy egy csokorba kösd a vi­rágot! Hárman vannak a ven­dégek, válaszd háromfelé. (Az utolsó pillanatban megérke­zik Irénke néni, nem lesz bal­eset a vendégfogadásnál.) — Irénke néni kérem, hol ■van a magnetofon?— várják türelmetlenül már a Bartók téren. — Nem találjuk a lemez­játszót és a szükséges leme­zeket. Kinél vannak, hol ke­ressük? — állítják meg a lép­csőházban. Lehetőleg hárman beszélnek egyszerre, mert ugye, mindenkinek dolga van. A gyerek különösen türel­metlen. Megbízást teljesít vagy önálló úton jár, mind­egy: ad’ad uramisten, de rög­tön! — Halló! Kapcsolom Sze­gedet — jelentkezik az inter- urbán. — A gazdasági irodával szeretnék beszélni — csörög a másik telefon. — Kezétcsókolom. Hol ta­lálok ragasztót? Tűt, cérnát, cipőkefét, fogfájáscsillapítót? — jelentkeznek sorban a ké­relmezők, folyamodók. Ter­mészetesen, magától értető­dően jönnek’és mindig meg­kapják — azonnal! — amit akarnak. Zsúfolt hétköznapok zenetanárnő mindannyiuk vé­leményét fogalmazza meg: csak akkor vesszük észre, hogy mennyire van, ha nincs itt. Elhatározzuk, hogy kizárjuk a „külvilágot” (három ajtót csukunk be, de úgyis kinyit­ják), és az elmúlt évekről beszélgetünk. — Nagyon kedvesek ám valamennyien (kétszáztíz nö­vendék, átlag ötven felnőtt a „valamennyien”), szeretem őket. Hát hogyne csinálnék meg nekik mindent! A tanév az évnyitó konferenciával, órarendkészítéssel kezdődik, tankönyvosztással folytatódik (van olyan iskola, hogy min­den tantárgy minden tan­könyve idejében megérkez­zen?), azután jön a többi. A mindennapos ügyintézés. Villámhárító és pótmama A baj akkor kezdődik, ha hárman akarnak gyakorolni egy helyiségben, ha szétszór­ja a gyermek a gyakorló­jegyét. Ha idejében nem le­het a lehető legkülönbözőbb időpontokban . tanító zeneta­nárokat mindenről pontosan értesíteni, vagy (kedves „sztori”), ha telefonál a vá­rosi rendőrkapitányság. — Régebben történt —ne­veti nagyon még most is —, hogy egy tömblakás nyuga­lomra vágyó gazdái többször bejelentettek egy növendékün­ket, hogy széttrombitálja a bérházat. Elterelgettem gya­korolni a gyereket. Fújja ki itt magát szegény. Villámhárító és pótmama. Csak akkor türelmetlen ki­csit, ha már fél órája az aj­taja előtt szól a trombita, a fagott vagy a fuvola. A neve egyetlen plakáton sincs raj­ta, de minden plakátot ő tesz ki a hirdetőtáblára. Zsigray Józsefnének hívják. MAKAI MÁRTA Az angyalarcú Uttörőotthon A Győri kapuban a mos­tani tanév elején megnyitott 40. számú Általános Iskola állandóan bővül, gyarapodik. A napokban az egyik föld­szinti helyiséget abból a cél­ból rendezték be, hogy az is­kola 58. sz. Ságvári Endre úttörőcsapata tagjainak ott­honul szolgáljon. A modern bútorzatú, tv- készülékkel, rádióval felsze­relt, rajzászlókkal díszített otthont szabad idejükben a pajtások naponta felkereshe­tik, s benne tartják számuk­ra előadásaikat a középisko­lás ifivezetők is. Az utóbbiak többsége egyébként a Kilián Gimnázium tanulója, de ket- ten-hárman a Zrínyi és a Herman Ottó Gimnáziumból is vállalták az úttörőkkel va­ló foglalkozást. . Ma délután ünnepélyes ke­retek között adják át rendel­tetésének az otthont, s ez­után az iskola hatalmas elő­csarnokában estig tartó mu­latságon szórakoznak a kis­diákok. A VI. sárospataki diákna­pok számára májusban nyit­ja meg kapuit a gazdag tör­ténelmi múltú város és csaknem négy és fél évszá­zados iskolája. A közelmúlt­ban látott napvilágot a Di­áknapok Országos Rendező Bizottsága megbízásából , a KISZ Borsod megyei Bizott­sága, a Borsod megyei Ta­nács V. B. művelődésügyi osztálya, a sárospataki Rá­kóczi Gimnázium és Szak- középiskola KISZ-bizottsága által szép formában megje­Kilenctől ötig dolgozik. Meg­számoltam: öt perc alatt ha­tan keresték személyesen, két telefonhívása volt. — Oh, ez most egy csöndes délután! Vendégek is csak fél hat körül lesznek. Akkor még beadom a kávét, azután ha­zamegyek. Tíz éve a Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépiskola „Irénke nénije”. Egy fiatal lentetett felhívás. A diákvá­ros sokrétű programmal vár­ja Borsod, Haidú, Szabolcs megye, Debrecen és Miskolc és első ízben Budapest kö­zépiskolás és szakmunkás- tanul^ fiataljait. A fiatalok nemcsak a különböző művé­szeti ágakban mérik össze erejüket, hanem tömegpoliti­kai rendezvényeken és ifjú- I sági tanácskozásokon is részt I vesznek, valamint találkoz- > nak párt- és állami vezetők- J kel is. „Köszönöm szépen az igaz­ságos büntetést!” — a lodzi Premyslowa utcában levő és a lengyel gyermekek számá­ra fenntartott náci koncent­rációs tábor kis lakóinak kellett ezt a mondatot el­mondaniuk, amikor kegyet­lenül megbüntették őket. A lágerben 120 OOO gyermek volt; 800-an élték túl az iszonyatot, közülük is csak néhány maradt testileg, lelki­leg egészséges. Erről a lágerről Danuta Halladin ' dokumentumfilmje adta az első megrázó jelen­tést. Most Zbigniew Chmie- lewski rendező készít róla „Az angyalarcú” címen fil­met, az egykori lágerlakó Tadeusz Razniewski megma­radt naplója és egyéb fellelt dokumentumok alapján. A film döbbenetes hatással mutatja be a tábor borzal­mait, a gyermekek erejét meghaladó munkát, az éhez- tetést, a kínzásokat, Fösze- replője Augustin, a láger egyik német „nevelője” és egy 12 éves fogoly lengyel fiú. Kettőjük harcáról szól a film: arról, hogyan igyek­szik a kis lengyel fiú a né­met nevelő vadállati mód­szerei közepette is megőriz­Sárospataki diáknapok 1971 ni az emberi íensőbbséget. Helyzete félelmetes: a német gyűlöli őt, mint lengyelt, de beteges vonzalmat érez irán­ta. A főszerepeket Jirzi Vrstala, a neves cseh szín­művész és Marek Dudek 12 éves lodzi tanuló játssza. Hangszalagon a Dinasztia A Miskolci Nemzeti Szín­háznak egyre több produk­ciójával ismerkedhetnek meg a tv-nézők és a rádióhallga­tók. A Vörös és fekete, a Ti­zenkét szék, valamint A nagy karrier (az utóbbit a televí­zió és a rádió is felvette) után most Gyárfás Miklós történelmi vígjátékát, a Di­nasztiát rögzítette a rádió hangszalagra. A vígjátékok fesztiválja előtt nem volna rossz „hírverés”, ha műsorra , tűzné a Magyar Rádió a da- 1 rabot. éjféltől reggelig HALÁLOS ÁRAMÜTÉS ÉRTE A pestszentlőrinci KISZ- lakótelepen levő lakásának fürdőszobájában Frunza Lász­ló 28 éves cipész fürdés köz­ben kezében tartotta az elektromos hősugárzót, a sze­rencsétlen férfit halálos áramütés érte. ELFOGTÁK ŐKET A venezuelai rendőrség le­tartóztatta Jacobo Taurel mul­timilliomos 13 éves, Leon ne­vű fiának elrablóit. Nyolc személyt fogtak el, és a 900 ezer dollár váltságdíjat el­kobozták a gerilláktól. A FAKIR SZÜLETÉSNAPJA 99-ik születésnapját ünne­pelte az utolsó orosz fakir, Dmitrij Ivanovics Longo. Leghatásosabb számát maga találta ki. A létra fokait bo­rotvaéles kardok alkották. Súlyos páncélingben ezeken lépkedett a magasba mezít­láb. Moszkvában él. memo­árjait írja. i AZ ÚJSZÜLÖTTET MEGMENTETTÉK Az olaszországi Comóban egy héthónapos terhes asz- szony kizuhant házának er­kélyéről és szörnyethalt. A helyszínre érkezett orvosok az ő életét már nem tudták megmenteni, de az újszülöt­tet császármetszéssel épség­ben világra hozták. ROBBANTOTT A VILLÁM Egy brazíliai kőbányában robbantáshoz készülődtek, amikor a villám belecsapott két dinamitládába, azok fel­robbantak. A magasba emel­kedett kő- és földmennyiség maga alá temetett 5 embert és 2 tehergépkocsit. ELSÜLLYEDT A HÓBAN A dél-olaszországi Calab­ria tartományban egy 21 éves fiatalember apját akarta ki­menteni a házból, ahol a havazás miatt szombat óta bennrekedt. A fiú elsüllyedt a hóban és társai már hol­tan találták. KILENC ÉVIG EGY ODÚBAN Emil Bülund kilenc évig élt Stockholm központjában, I a Djurgarden szigeten egy hatalmas tölgyfa odújában. ; Munka után este hálózsákot i vett fel, bemászott az odú­ba, és nyáron, télen itt éj- I szakázott. Különleges szoká­sának oka: nem volt lakása. ! MOZGÓ JÁRDA Egy nyugatnémet cég moz- ! gó járdát mutatott be Mün­chenben. A szerkezet órán- kint 18 kilométeres sebesség­gel képes gyalogjárókat szál­lítani. Az első mozgó járda 1976-ra készül el. TÖBB MILLIÓ SEBESÜLT * A múlt évben 113 ezer ember vesztette életét az USA-ban közúti baleset kö­vetkeztében. A halálesetek mellett, több millió a sebe­sültek száma. ÜNNEP UTÁN GYÁSZ Kilenc kislány és Ítél asz- szony fulladt az indiai In­dore várostól délre fekvő Narmada folyóba, amikor csónakuk felborult és elsüly- lyedt. A szerencsétlenül jár­tak hazatérőben voltak egy közeli várositan tartott üiv- > népségről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents