Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám

+ Az elmúlt évben mint- egy negyven vagon málnát vásárolt fel az Erdei Termé­keket Feldolgozó és Értéke­sítő Vállalat. A legjobb mi­nőségű szörpbogyók Nagyma­roson teremtek. A feldolgo­zott málna hetven százalékát exportálja a vállalat. < Ágotha felv.) Az LKM krónikájából A nyár kedvez a baleseteknek. Erre a megállapításra jutot­tak azok a szakemberek, akik azt vizsgálták: miért nőtt 1967 óta 1970-re hatvanról hatvanhatra az LKM-bcn az ezer dol­gozóra jutó balesetek száma. Az elemző munka ugyanis ki­terjedt a balesetek évszakonkénti alakulására is. Kiderült: a nyári hónapokban rohamosan nő, míg ősszel csökken a sérülések száma. Az összes balesetek egy- harmada a nyári hónapokra jut, a másik kétharmad 9 hó­nap között oszlik meg. Sok a túlóra Az okok szerteágazóak. Az egyik a nyári meleg, melytől a melegüzemek dolgozói szenvednek leginkább. A másik, a vezetők nagy része a nyári hónapokban tölti szabadságát, s emiatt csök­ken az irányítás és ellenőrzés hatékonysága. Egy harmadik ok: a nyári szabadságolások és a munkaerőhiány miatt sokszor emberfeletti munkát kell végezniük az üzemben levőknek. S végül: a túlórák számának növekedése (az 1966-os 150 556 óra helyett tavaly már 404 366 órát hasz­náltak fel) is hozzájárult ah­hoz, hogy a legtöbb baleset lényegében akkor történt, amikor a legkevesebb ember volt a gyárban. Intézkedések Mit tesz a gyárvezetés azért, hogy csökkenjen a nyári balesetek, s ezzel együtt általában a balesetek száma ? igyekszik megszüntetni a fo­kozott veszélyt jelentő mun­kahelyeket. Ez történt az új elektroacélműben, vagy a húzó- és csiszolóüzemben is, ahol kisgépesítéssel elérték': a korábbi évi 20—25 baleset helyett ma már „csak" 5—7 hasonló baleset fordul elő. Sokat javított a helyzeten az anyagszállítás és anyagmoz­gatás gépesítése, s a gőz­mozdonyoknak Diesel-moz­donyokra való lecserélése is. Ugyanakkor a dolgozók szé­les tömegeinek bevonásával az elmúlt négy évben 1356 baleseti forrást tártak fel, majd ezek kiküszöbölésére 588 millió (!) forintot fordí­tottak. Történtek szervezési intéz­kedések is. A munkásvédel­mi bizottságot területi felépí­tés szerint szervezték át, így tevékenysége a korábbinál hatékonyabb lett. A bizott­ság munkáját 900 munkásvé­delmi őr segíti, amelynek feltételeiről vezérigazgatói rendelkezés is intézkedik. (A mozgalomba egyébként most készülnek bevonni a szocia­lista brigádokat és brigád­tagokat is.) Hasznos, ám mégsem a várt eredményt hozó intézkedés volt, hogy a gyárvezetés 1969-ben félmil­lió forinttal ösztönözte az üzemek kollektíváit a mun­ka- és egészségvédelmi hely­zet javítására. Az a bizonyos 10 százalék Az ösztönzési rendszer az­Sok mindent. Például: Jel a papíron — Mi köti a kicsit öregedő, kétszáz éves papírgyárhoz az utódokat? Erre a kérdésre Kecskés László így válaszol: — Nem lehet egy mondat­ban felelni erre. Nem mon­danék igazat, ha arra hivat­koznék, hogy a fehéren csa­varodó, folyékony cellulózból merevedő papírfólyó a kötő­anyag. Azok az emberek ver­nek itt gyökeret, akik többet szeretnének csinálni, mint a szalagok mellett dolgozók. Aki itt valamire való szak­embernek mondja magát, jól kell ismernie a papír, a cel­lulóz, a sokszoros áttételű gé­pek minden tulajdonságát, hiszen csak így képes lépést tartani a fejlődéssel. A pa­pírszakmában egy kicsit min­denki univerzális. Választási közlemény A Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felké­ri mindazon nagykorú, vala­mint a 18. életévüket 1971. április 25. napjáig betöltő magyar állampolgárokat, akiknek Miskolcon állandó lakásuk van, és akik eddig összeírólapot nem kaptak, vagy azt az összeíróbiztos nem szedte be tőlük, hogy március 8-ig személyesen vagy megbízott útján keres­sék fel a lakóhelyük szerint illetékes kerületi lanács-vb titkárságát. Kérjenek kitöltés végett összeírólapot, illetve kitöltve adják át az összeíró­biztosok által esetleg kint hagyott lapokat, hogy annak alapján a választók névjegy­zékébe való felvételüket a végrehajtó bizottság elbírál­hassa. Cellulózfolyók Az eddig gyártott papírok kollekciója kerül az asztalra. Különböző vastagságúak, si- maságúak, de mindegyiken ott van a gyárat jelképező vízjel, a két levél is. — Amikor színes papír ké­szül, sárga, kék, zöld „cellu- lózfolyók” kerülnek a hen­gerekre — magyarázza Kecs­kés László a gépsor vezetője. — A meghatározott színű, ár­nyalatú papíroknál mindig ugyanazzal a recepttel dol­goznak a keverők, mégis mindig más színű papír szü­letik, teljesen egyforma so­hasem. Pedig 300 kilogramm alapanyaghoz mindössze 26 gramm festéket adunk, ami alig teszi megkülönböztet- hetővé a fehértől például a sárgás árnyalatot. Az ember azonban fáradhatatlan, sze­retné megoldani a megoldha- tatlant is. Ebben telik az életünk a gyárban minden­nap. óla megváltozott, mégpedig úgy, hogy a gyáregységek a nyereség 30 százalékát a vál­lalati össznyereséghez való hozzájárulás alapján kapják, aminek 10 százalékát a mun­ka- és egészségvédelmi hely­zet alakulásától függően ve­hetik át. Ez a 10 százalék meg is vonható, amit annak az egységnek adnak át, ahol a kitűzött feladatokat telje­sítették, illetve túlszárnyal­ták. A sokrétű problémához még csak annyit: a vállalati középtávú tervnek része egy ugyancsak 5 évre szóló mun­ka- és egészségvédelmi in­tézkedési terv is. Ennek végrehajtása már az idén megkezdődik. Ny. I. Ma este: MTESZ-bál Óssdon a szolgáltatás Rövid időn belül harmadszor szerepelt a tanács végrehajtó bizottsága előtt a szolgáltatóipar tevékenysége. A népi ellen­őrzés tájékoztató jelentése — mely egy országos vizsgálat ke­retén belül készült — ahhoz későn született, hogy alapvetően befolyásolja a város szolgáltató iparának fejlesztését a negye­dik ötéves terv időszakában, hiszen a tanácsnak már kidol­gozott koncepciója, elfogadott terve van. De arra mindenkép­pen hasznosítható, hogy a terv megvalósítása során irányt mutasson néhány kérdésben. Nem túl biztató tendenciát mutat ez a jelentés. A lakos­sági javító-szolgáltató tevékenység részaránya mind a taná­csi vállalatok, mind a kisipari szövetkezetek termelésében fokozatosan csökken. Amíg 1968-ban a tanácsi vállalatok te­vékenységének 5,9 százalékát tette ki a szolgáltatás, 1970. első félévében már csak 3.9 százalékát. A kisipari termelő szö­vetkezeteknél 18,8 és 13,8% volt az említett időszakokban a részarány. Némi vigaszul az szolgálhat, hogy a minisztéri­umi ipar és a magán kisipar szolgáltató tevékenysége viszont valamit fejlődött. Köztudott, hogy 1968 előtt az anyagi érdekeltség késztette arra a helyiipart, hogy a munkaigényes és nehezen gépesít­hető. azaz kevésbé termelékeny és gazdaságos javító-szolgál­tató tevékenység rovására az árutermelést növelje. Azóta új szabályozók leptek életbe, de az eltelt idő kevés ahhoz, hogy alapvető javulást tapasztaljunk — állapította meg töb­bek között a népi ellenőrzés vizsgálata. A tanács anyagi erejéhez mérten igyekszik támogatni a szolgáltató ipart. Az érvényben lévő rendelkezések lehetővé teszik e központi támogatást, de emellett jelentős az a segít­ség is, amit új üzletek kialakításával, illetve az üzletházak felépítéséhez szükséges szanálások költségeinek — részbeni, vagy teljes — átvállalásával nyújt a tanács. A végrehajtó bizottság ülésén elhangzottak szerint e támo­gatásra továbbra is szükség van, sőt, amennyire lehetséges még fokozni kell. De megfogalmazódott egy másik, nem ke­vésbé figyelemre méltó észrevétel is: a szolgáltató vállalatok és szövetkezetek egy része valamiféle szívességnek veszi a la­kosság részére végzett javító, karbantartó munkát. Saját anyagi erejét nagy előszeretettel fordítja az árutermelés fej­lesztésére, míg a szolgáltató részlegek bővítését, korszerűsí­tését szinte kizárólag központi forrásokból kívánja megolda­ni. Jó példa erre a belvárosban építendő szolgáltatóház, melyhez jelentős összeggel járult hozzá az OKISZ is és a ta­nács is. Azok a szövetkezetek azonban, melyek itt kapnak majd otthont részlegüknek, a minimális befektetést is fogukat szíva vállalják. Talán abból indulnak ki a szóbanforgó szövetkezetek ve­zetői, hogy eddig a belvárosban is igen olcsón lehetett üzlet- helyiséget bérelni. Csakhogy ez a kényelmes állapot már nem tart sokáig. Anyagi áldozat nélkül egyetlen helyiipari válla­lat, szövetkezet sem remélhet fejlesztést a negyedik ötéves terv időszakában. És ha valamivel gazdaságosabb is ma még az árutermelés, a vezetők pillanatra sem felejthetik el, hogy vállalatuk, szövetkezetük elsődleges hivatása a lakosság igé­nyeinek minél tökéletesebb kielégítése. És ezt számon is kér­hetik a gazdasági vezetőktől, amikor a premizálásnál az irá­nyításuk alatt álló kollektíva tevékenységét elbírálják. BÉKÉS DEZSŐ West tartott €ts igazgatói tanács A borsodnádasdiak nyeresége Tegnap délelőtt a vállalat műszaki klubjában ülést tartott a Borsodnádasdi Le­mezgyár igazgatói tanácsa. Az elmúlt évi nyereség felosz­tásáról döntő tanácsülésen a gazdasági vezetőkön kívül megjelentek a gyár társadal­mi szervezeteinek vezetői és képviselői is. Az 1970. évi gazdálkodás eredményeinek ismertetése után az igazgatói tanácsülés résztvevői állást foglaltak a részesedési alapból kifizethe­tő nyereség felosztása ügyé­ben. E szerint a Borsodná- tíasdi Lemezgyárban az 1970. évi munka alapján 21 napi átlagkeresetnek megfelelő nyereségrészesedés képződött. Az igazgatói tanácsülés részt­vevőinek egységes állásfog­lalása értelmében ebből, a kiváló dolgozók, s a szocia­lista munkaversenyben élen­járó kollektívák jutalmazá­sára szánt összeg levonása után, 17 napi átlagkereset­nek megfelelő pénzösszeget fizetnek ki. Ezt a vállalati kollektív szerződés értelmé­A MTESZ Borsod megyei ( Bizottságának ózdi csoport­ja ma este, a Liszt Ferenc Művlődési Házban tartja szo- jkásos évi műszaki bálját. Március 21-én ugyancsak Ózd on kerül sor az V. orszá­gos amatőr könnyűzenei fesz­tiválra, amelyen a HM, Haj­Mint ismeretes, az ÁFOR megszüntette a Tanácsház téri üzemanyagtöltő állomást. Azóta sokan érdeklődtek la­punknál és kérték,, hogy jár­junk utána: miért kellett a fűtési idény vége előtt be­járni az állomást, hiszen a dú, Heves, Szabolcs és Bor­sod megye elődöntő győztesei vesznek részt. A fesztivál délelőtt 11 órakor kezdődik s este 11 óráig tart. A ko­ra esti órákban kerül sor a nagy érdeklődéssel várt gá­laestre. A fesztivál jegyeinek árusítása már megkezdődött. környékén lakóknak nagy könnyebbség volt itt besze­rezni a háztartási fűtőolajat. Mint megtudtuk, a benzin­kút áthelyezésére tanácsi ha­tározat született, Indok: tűz­veszélyes volt és rontotta a belváros képét. Egész embert kíván A gépsoron néha több má­zsás hengereket kell ki­emelni. Mindenütt a gép sem segíthet. Nők nem dolgoznak a papírgyártó soron. Néha önmagukat múlják felül a szakmában jártas férfiak, mert itt ugyan nem bajnok­ságra megy az emelés, ez a munka nem is mindig látvá­nyos, mindig egész embere­ket kíván. — Egy áramkimaradás sokszor egy óra késést, 18 ezer forintos kárt okoz. Ha csak egy villanásnyira is ki­marad a villamos energia, máris félóra veszteséggel számolnak. A folyékony, fo­kozatosan merevedő cellulóz- folyókban nagy károsodást idéz elő a leállás — magya­rázzák a körülállók. — Nem, mindegy, mennyi idő alatt varázsolják vissza a szakem­berek az eredeti ütemet. Ez pedig — néznek egymásra — rajtuk múlik. NAGY JÓZSEF A fenti címmel nyílik ki­állítás holnap a Nehézipari Műszaki Egyetem bányász­klubjában, az egyetemi hall­gatók ásványgyűjtcményéből. A Tudományos Diákkör geológiai csoportja az elmúlt év szeptemberében alakult meg azzal a céllal, hogy ösz- szefogja azokat a hallgatókat, akik ásványok gyűjtésével foglalkoznak. Több alkalom­mal közös ásványgyűjtésen vettek részt, s az egyre sza­porodó gyűjtemény láttán ve- ‘■ődött fel az a gondolat, hogy kiállítás keretében mutassák be az eddig összegyűlt anya­a szakmái« O got az érdeklődőknek. A ki­állításon szakkönyveket is bemutatnak, s felsorakoztat­ják a geológus számára nél­külözhetetlen felszerelési tár­gyakat, képsorral érzékelte­tik az ember kapcsolatát a kőzetekkel és az ásványok­kal, az ősembertől kezdve a Holdra lépő első emberig. Fo­tókkal és ábrákkal mutatják be a Föld belsejében leját­szódó folyamatokat, és az azok által bekövetkezett vál­tozásokat. A kiállítás március 20-ig lesz nyitva és díjtalanul meg­tekinthető mindennap reggel 8 órától este 18 óráig. ben 70:30 százalékos arány­ban osztják fel, előbbi az alapnyereségrészesedés, utób­bi az a pénz, amennyivel a törzsgárda-tagság nyereség- részesedése a vállalatnál el­töltött idő arányában prog- resszíven emelkedik. A prog­resszivitás a vállalatnál el­töltött 5. évtől kezdődik s a 45. évig tart oly mértékben, hogy akik 5—10 év közötti időt töltöttek el a vállalat­nál +15 százalékkal meg­emelt évi átlagkeresetük után kapják a nyereségrésze­sedést. A progresszivitás 5 százalékkal növekedik 5 évenként, úgyhogy a gyárban a 46. évet megkezdett, vagy en­nél több időt eltöltött dol­gozók évi átlagkeresetéhez már +55 százalékot számol­nak hozzá. A képződött kifizethető nyereségrészesedés alapjául szolgáló 70 százaléknyi réss 3,2 millió forintnak felel meg. A borsodnádasdiak nyere­ségrészesedésének kifizetési­re előreláthatólag márciu* 17-én kerül sor. faiért szűnt meg a Tanácsház téri benzinkút ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents