Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1971-03-30 / 75. szám
BÉRLŐK KISLEXIKONA Nem külön bejáratú társbérlet kiutalása Az új. lakásügyi jogszabályok azt a társbérleti lakrészt tekintik külön bejáratúnak, amelynek lakószobáját a lakás közbkcchsi helyiségéből, főzőhelyiségéből, illetőleg lakószobának vagy hálófiilkinek nem minősülő lakóhelyiségéből lehet megközelíteni. Ellenkező esetben a társbérleti lakrész nem külön bejáratú. Ha tehát nem külön bejáratú társbérleti lakrész üresedett meg. azt újabb társbérletként kiutalni nem lehet. Az ilyen lakásrészt — ha kéri — annak a visszamaradt társbérlőnek is ki kell utalni, akinek lakásigényét egyébként a kiutalandó' új lakrész már meghaladja. Ha pedig több társbérlő maradt még vissza a lakásban, a megüresedett lakrészt az kapja, akinek külön bejáratú lakrészén keresztül a megüresedett lakrészt meg lehet közelíteni. Ha a megüresedett, nem külön bejáratú lakrészre a visz- szamaradt társbérlő nem tart igényt, ennek lakrészét igénybe kell venni és részére megfelelő önálló lakást kell kiutalni. Az így megüresedett volt társbérleti lakrészeket egységes, önálló lakásként olyan személy részére kell kiutalni, akinek lakásigénye az egész lakásra kiterjed. Ugyanezek a szabályok érvényesek akkor is, ha a külön bejárattal nem rendelkező társbérlettel szomszédos olyan társbérleti lakrész üresedett meg, amelyen keresztül a külön bejárattal nem rendelkező lakrész megközelíthető. Ma még vannak olyan társbérleti lakrészek is, amelyek lakószobának nem tekinthetők, mert pl. alapterületük hat négyzetmétert nem halad meg. Ha ilyen lakrész megüresedik. ezt újabb társbérlő részére kiutalni nem szabad, hanem a visszamaradt társbérlő lakrészéhez kell csatolni. Ha több társbérlő maradt vissza, a lakásügyi hatóság — a társbérlőik kérelmére — a körülmények mérlegelése alapján dönti el, hogy az említett helyiséget melyik társbérlő lakrészéhez csatolja. (R. 20—21. § Vhr. 33. §) DR. NOVAK ISTVÁN Április elsejétől lép életbe ß villamosok nyári menetrendje Április elsején, csütörtökön lép életbe a miskolci villamosok nyári menetrendje. A tavalyi 38 szerelvény helyett elsejétől negyvenet indítanak és ezzel lerövidítik az úgynevezett kocsiközöket is. A korábbi három és fél négy perc helyett három, három és fél perces időközzel érkeznek a megállókba a kocsik. Ez egyben azt jelenti, hogy egy nap alatt 5200-zal többen utazhatnak villamoson, mint a nyári menetrend bevezetése előtt. Szabad szombatokon a korábbinál 9000-rel több hely lesz a miskolci villamosokon. Mennyit költünk szépségápolásra? A korábbi gyakorlattól eltérően már a lakók beköltözése előtt aszfaltozzák a járdákat a diósgyőri új városközpont első tízemeletes épületei előtt. Munkaerőgondok Leninvárosban (Tudósítónktól.) Leninváros a negyedik ötéves terv időszakában olyan dinamikusan fejlődik, amire a város történetében még aligha volt példa. Kezdetét vesd az olefin-program megvalósítása, új olajfinomítómű és új erőmű épül, bővül a TVK — hogy csak néhányat említsünk a tervbe vett beruházások közül. — Nehéz évek elé nézünk — mondotta Berindza György, a városi tanács munkaerő-gazdálkodási osztályának főelőadója. — Csak az olefin-program megvalósításához nyolcezer új dolgozóra, csúcsidőben ennél is többre lenne szükség. A munkaerőforrások azonban kimerültek. Férfi munkaerő-tartalék úgyszólván nincs, s női is nagyon kevés áll rendelkezésre. Arra sem számíthatunk, hogy a környező üzemekből munkaerő szabadul fel, hiszen ezek is bővülnek, s még ők is munkaerő-utánpótlást igényelnek. A város vezetői és a tanács munkaerő-gazdálkodási osztálya természetesen már vizsgálják, hogyan lehetne biztosítani a szükséges munkaerőt. Némi reményre jogosít, hogy az új tervidőszakban 2500 lakást építenek fel a városban, ugyanannyit, mint az elmúlt 15 évben együttvéve. Ezzel a város mintegy négyezer új dolgozóhoz jut, ám ez is csak fele a szükségesnek. Gondot okoz az is, hogy a környező megyék (Hajdú-Bi- har, Szabolcs-Szatmár) nagy beruházásai ugyancsak munkaerőt igényelnek. Hélium as alkonyt fényben Az abasztumani asztrofizikai obszervatóriumban az al- konyi ég földi kutatásának új módszerét dolgozták ki, amely lehetővé teszi az atmoszféra harminc kilométerre és annál magasabban fekvő felső rétegei fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálatát. A tudósok elektronikus-optikai átalakítót használnak, amely érzékeny az atmoszférában található hidroxil (az oxigén és a hidrogén vegyülete) infravörös kisugárzására. Sikerült felfedezniük a lítium és hélium kisugárzását az alkony! fényben. Meghatározták az atmoszféra felső rétegeit alkotó más elemek villódzásának intenzitását is. A grúz csillagászok több mint 40 ezer csilllagról állítottak össze katalógust. Ök mérték fel először a közömbös hidrogén vertikális eloszlását a légkör 300—2500 kilométer közötti tartományaiban és tanulmányozták a hidrogén mennyiségének összefüggéseit a naptevékenységgel. Az obszervatórium negyvenéves fennállása alatt a köztársaság csillagászai több új csillagot, 17 planetáris csillagködöt, csillagsűrűsödéseket, üstökösöket és más égitesteket fedeztek fel. Miskolc lakói évente 105 forintot költenek szépségápolásra, fodrászra, kozmetikára, vagyis az országos átlagnál jóval többet. A budapestiekektől azonban még mesz- sze állunk. Ott ugyanis minden lakos 185 forintot fordít évente szépségápolásra, A forgalom növekedését tekintve a fodrászatok vezetnek, hiszen a hajápolásra költött összeg városunkban jóval gyorsabban nő, minta lakosság jövedelme. A világ legnagyobb gyümölcsöskertje A világ legnagyobb gyümölcsöskertjét — területe 5 ezer hektár — telepítik a Moldavai Szovjet Köztársaságban, a Dnyeszter folyó partján. A Föld legnagyobb gyümölcsöse eddig a Zeljo- noje Polje szovhozé volt a Krímben: területe 3 ezer 620 hektár. A moldavai óriási gyümölcsösben idővel, évente 160— 180 ezer tonna alma, körte, őszibarack, sárgabarack és szilva fog teremni. A gyümölcsös telepítésében részvényes alapon húsz szomszédos kolhoz vesz részt — ez az országban az első ilyen méretű mezőgazdasági-ipari vállalkozás, amelynek költségeit nem az állam, hanem a termelőszövetkezetek fedezik. Miskolc a vidéki rekordok városa. Szükebb pátriánkat azonban — Budapest után — olyan dolgokban is megilleti az elsőbbség, amelyekkel már nemigen illik dicsekedni. Városunk nemcsak méreteiben vagy — mondjuk — az épülő lakások számában jár az élen: szürke, hámló vakolatú épületeink, piszkos utcáink, s az időnként kavargó porfelhők sejtetik, hogy van más rekordunk is: egyetlen év alatt több mint 80 ezer tonna por és korom hull a városra. E különös rekordunknak köszönhetjük, hogy a levegő- tisztaság védelmét szolgáló, alig két hete megszületett kormányhatározat végrehajtásában — a komáromi és pécsi iparmedence mellett — Miskolc és környéke is vezető szerepet kapott. Milliós bírságok A Debreceni Orvostudományi Egyetem közegészségügyi tanszékének szakemberei a város 11 pontján hetek óta figyelik, mérik, ellenőrzik a levegő szennyezettségét. A fáradságos munkával összegyűjtött adatok is alapját képezik majd annak az A tavaszi utcán Tavaszi napsütésben szemmel láthatóan és füllel hallhatóan, nagyot nyújtózik a város. Megropogtatja a helyenként elöregedett csontjait, emitt új járdát vedlik az utca, amott fényes neonreklámmal színesíti magát. A bisztrók, cukrászdák üvegportáljain virítani kezdenek a „Fagylalt”-felírások, s hami-aszöld rügy pattan a csenevész városi bokrok piszkos-szürke ágain. Ilyenkor már jó kint lenni az utcán, s nagyot szívni teli tüdővel, kerek szemmel az üdítő valóságból. Mégis, vigyázz, gyanútlan járókelő az önfeledt sóhajtással, mert az könnyen a torkodon akad por formájában, melyet a — valljuk be — az igen poros miskolci utcáról ver fel egy-egy jármű. Különösen a Felszabadítók útján kifelé menet ügyelj, mert egy idő után ott a por ősi formájában hever, nemcsak a 1 ocsiúton, de a járda hosszában is. A Petneházi bérházak után az aluljáró felé menet, törmelékes föld borítja a járdát, 1 méter magasságban. Teherautók már fél éve hordják az út menti lejtő feltöltéséhez az építkezési törmeléket, és az utóbbi időben a földet is. A feltöltésben nagy buzgóságot eláruló gépkocsivezetők, úgy látszik, nem elégedtek meg a lapos rész kiegyenlítésével, hanem még a járdára is ráborították több tonnás gépkocsijaik terhét. Utánuk nyilván nem az özönvíz jön majd, hanem minden •valószínűség szerint egy földegyengető lánctalpas gép, hogy a kupacokat letolja oda, ahol szükség van rájuk. Ezt a munkáját semmiképpen nem végezheti el a járdatest megrongálása, szétvágása nélkül. Érdemes elgondolkodni egy kicsit ezen, hiszen a leendő áldozat alig kétéves volt az idén. Béke poraira?! Visszafordulva, végig a bérházak oldalán jőve, beérünk a Szemere utcába. A Népkert biztató tavaszi zöldje után mind több vonzó színfolton állapodik meg a szemünk: női ruhák azok, női alakon. Persze vannak a testkultusznak zátonyai is. Három belőlük piszkos rózsaszín fenyegetéssel mered elő a Gyógyászati Segédeszközök Gyára neonfelirat alól az egyik kirakatból. Két has- és egy mell- nemtudommicsoda dacol már jó éve porosán a jó ízlés és a kirakatkultúra (sapkodó hullámaival. A jóindulatú szemlélődő önkéntelenül is elgondolkodik előttük: minek szánhatták a kirakók ezeket a tárgyakat? Csalogatónak? Nem. Ez elrettentő lenne. Mesterségük címerének? Ha így értelmezzük, akkor félreérthető... A titok megfejtésére ezúttal szólítjuk fel olvasóinkat. Megfejtéseiket kérjük, az alábbi címre küldjék el: Miskolc, Szemere u. 21. NY. SZ. országos levegőtisztaság-védelmi tervnek, amelynek végrehajtása során rövidesen több millió forintos bírság megfizetésére kötelezik a túlságosan füstölgő, porzó üzemeket, vállalatokat. A múlt hét végén, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium sajtótájékoztatóján az Országos Levegőtisztasági Bizottság titkára jelentette be, hogy a kormányhatározatnak megfelelően — a levegő szennyezettsége, illetve a tisztítás helyi feltételei alapján — már az idén kategóriákba sorolják félszáz hazai város, közöttük Miskolc, Özd, Kazincbarcika és Leninváros területét és közvetlen környékét. Kiemelten védett városrészek Az utasítás szerint kiemelten védett területté nyilvánítják azokat a helyeket, ahol egészségügyi, jóléti, tudományos intézmények, gyógy- és üdülőhelyek vannak, vagy ahol a műemlék- védelem helyzete megköveteli azt. Ezeken a területeken — az elképzelések szerint Lillafüredet és Tapolcát ide sorolnák — a jövőben elsőrendű feladatként kezelik a légszennyeződés elleni védelmet. Ezen kívül védett területként jelölik meg a nagyobb laksűrűségű települések belterületeit és a környezetükben levő, különleges védelmet igénylő szőlőket, kerteket is. A besorolás által elintett területek ipari, építésügyi és „közlekedési üzemei, -vállalatai — átmenetileg — a jövő év végéig a kategóriák alapján meghatározott járulék formájában kötelesek támogatást nyújtani a levegőszennyezettség elleni védelemhez. A következő esztendőben pedig országos szabványokat állapítanak meg a különböző területek levegőszennyezettségének megengedhető mértékére. Beruházásokra, kutatásokra Ha az érintett vállalatok, üzemek túllépik ezt a felső határt, 1973. január 1-töl progresszív — a szénnyezés foka szerint hatványozottan emelkedő — bírságot kötelesek fizetni. Az így befolyt összeget az OLB irányításával a levegő tisztítását szolgáló beruházásokra és kutatásokra fordítja az állam. A por, a korom és az egészségre ártalmas gázok ellen meghirdetett országos hadüzenet végrehajtásától természetesen nem várhatunk gyors eredményeket. A cél az, hogy a városi levegő szennyezettségét fokozó üzemek, vállalatok maguk kényszerüljenek a szükséges lépések megtételére. S bár Miskolcon az ilyen kezdeményezésekben nincs hiány (az LKM például az utóbbi időben évente 40—45 millió forintot áldozott erre a célra), nálunk is bőven akad tennivaló: a vasgyártól a Szemere utcáig terjedő területen évente kétszer any- nyi por és korom rakódik le, mint amennyit az általánosan elfogadott nemzetközi szabványok megengednek L. P. Az ideges horgász Horgász ül a patak partján. Egy arra menő megszólítja: — Miért olyan ideges? — Tudja, ez a horgászat! — Furcsa, a horgászás nyugtatja az idegeket. — Önnek igaza van, de itt tilos horgászni... t
