Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

Főiskolai felvételi hirdetmény Előadóest a megyei könyvtárban A II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban működő Fia­talok Klubjának rendezvé­nye lesz holnap, csütörtökön este 6 órakor a soron kö­vetkező előadói est. A könyvtár ifjúsági olvasóter­mében ezúttal Papp János­nak, a Madách Színház mű­vészének önálló estjét hall­hatják majd a fiatalok. BORSOD 7/ Beethoven összes zongoraszonátája te és tipografizálta. A borí­tó Harkácsi József munká­ja. A füzetet teljessé tevő fényképfelvételeket ugyan­csak Harkácsi József és Berde Béla készítették. Uzgeni mauzóleum Közép-Ázsia egyik legré­gibb városa Uzgen, amely még a Karahanid-dinasztia idejéből származó mauzóleu­mokkal és minaretekkel di­csekedhet, újabb „ajándék­kal” örvendeztette meg a ré­gészeket: a város déli domb­ján folyó építkezések során a bulldózer markolója egy ősi téglafalat tett láthatóvá. A felfedezés felkeltette a tudósok figyelmét. Arra a véleményre jutottak, hogy a kifogástalan állapotban fenn­maradt téglákból álló falrész egy mind eddig ismeretlen mauzóleum alapzata, amely­nek kora a XI—XII. évszá­zadra, Uzgen virágzásának időszakára tehető. A város akkoriban annak a hatalmas államnak a központja volt. amely magában foglalta a Ferganai-völgyet és a jelen­legi buharai és szamarkandi területet is. E kor fennmaradt építé­szeti létesítményei pompás ornamentikájukkal, rajzaik­kal, csipkézett faragásáikkal tűnnek ki. A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola vidéki nagy­városokban működő tagoza­tainak produkciója a Bee­thoven összes zongoraszoná­tája című koncertsorozat A zongoraműveket a főiskolai tagozatok művésztanárai szólaltaják meg. Március 26-án, pénteken lesz a hangversenysorozat második előadása, melyen közremű­ködik Bánrévy Antal, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának művésztanára. jjc Egy bemutató, sok öröm. Öröm a közönségnek, — hiszen jó volt és jó az előadás, és öröm a színészeknek a játékot jutalmazó taps. Ez kísérte a Miskolci Nemzeti Színház idei évadja nagyoperettjének, Fali Leó Pompadour-jónak bemu­tatóját és előadásait. Most, — mint már írtunk róla — még egy öröm járult az előbbiekhez: a színvonalas, szép teljesít­ményért járó elismerésként tegnap délelőtt vették át az előadás főszereplői a Művelődésügyi Minisztérium jutalmát, (Képünkön balról jobbra: Virágh Ilona, Pákozdy János, Ró­zsa Tibor, Makay Sándor és Várhegyi Márta.) A Borsod-Abaúj-Zemplén megye éves kulturális prog­ramjából összeállított — im­már hagyományossá váló — tájékoztató negyedik alka­lommal jelent meg az idén. Az eddigi kiadványok az el­múlt évek nagy történelmi évfordulóinak jegyében ké­szültek. 1971-ben kevesebb a kiemelkedő rendezvény a megyében, de így is bőven lesz alkalom az ünnepre, a szórakozásra. A forradalmi ifjúsági na­pok, a sárospataki diákna­pok, a 25 éves úttörőmozga­lom rendezvényei és a kongresszusi ifjúsági napok a fiatalokról és a fiatalok­nak szóló ünnepségsoroza­tok lesznek, de a többi ren­dezvény sem marad el rang­ban az előbb említettek mö. gött. A közművelődés, a népművelés valamennyi szakterülete gazdag prog­rammal várja a nagyobb városok, falvak színház-, hangverseny-, múzeum- és tudománykedvelő közönsé­gét. A Miskolci Nemzeti Szín­ház az év első felében öt darabot mutat be a megyé­ben; Kazincbarcikán, Lenin- városban, Mezőkövesden, Rudabányán, Sátoraljaújhe­lyen tart rendszeresen táj­előadásokat. Az Állami Dé­ryné Színház pedig 23 vá­rosban, községben állandó vendég. A tájékoztató is­merteti az ebben az évad­ban megrendezendő vala­mennyi koncert pontos prog­ramját és időpontját is. Szól az amatőr könnyűzenei fesz­tiválról, a Szóljatok, szép szavak! című irodalmi szín­padi vetélkedőről, a bod­rogközi kulturális hetekről, a taktaközi napokról, a bükkaljai ünnepi hetekről és a megye valamennyi járásá­ban megrendezendő kultu­rális, művészeti esemény-i sorozatokról. Ismerteti a MTESZ és a TIT tudomá­nyos, nagy rendezvényeit, és egészen pontosan az egyes tárlatok tematikáját és idő­pontját. A programfüzet összeállítói helyet adtak Miskolc jelentős rendezvé­nyeinek is. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. ízlé­ses, szép kiadványát Udvar- di Lakos Endre szerkesztőt­Színpadok találkoztak (II.) Evek kísérletező munkája szükséges ahhoz •— ezt bizo­nyítja irodalmi színpadjaink tevékenysége is —, amíg egy- egy műfaj megizmosodik, kialakulnak sajátos színpadi tör­vényei. Kezdetben a színpadok vezetői szinte csak azt tudták, hogy az évek óta szunnyadó, s most ismét ébredező műfaj más követelményeket állít a szereplők és a művészeti vezetők elé, mint a színjátszás. Hogy azonban az irodalmi színpadi produkció is a dráma erejével kell, hogy hasson, — mert a színpad, a pódium mindig drámát követel — ezt nem tisztáztuk kellőképpen. Ezért fordulhatott elő, hogy a színpadi történés, cselekvés — természetesen a belső cselekvés is háttérbe szorult. Játékaink (ha egyáltalán játék. nak lehetett nevezni a korábbi produkciókat), nélkülözték a mozgást: néhány jól, vagy rosszul koreografált térforma szolgált csupán keretül. Ebben a statikus állapotban ter­mészetesen rendkívül nehéz volt kifejezni, megjeleníteni — pusztán a szavak erejére hagyatkozva — az írói gondolato­kat. Hozzájárult ehhez az is, hogy a színpadok tagjai általá- ben nem szuggesztiv erejű előadók. Komplexitásra kell töre­kedni — hangzott el ekkor a jelszó, — s rövidesen magne­tofonok, diagépek, esetleg mozgófilm segítette „elvisel­hetővé” tenni a bemutatókat. Szó sincs arról, hogy ezeket az eszközöket, melyeknek na­gyon fontos dramaturgiai funkciójuk lehet, kárhoztatni akarnánk. De az irodalmi színpadok közönsége jól tud­ja, hogy nemegyszer pusztán öncélú „érdekeskedő” formai megoldásokra használták fel ezeket. Meg kellett hát találni azt a kifejezési formát, stílust, azokat a dramaturgiai és szcenikai lehetőségeket me­lyek elősegíthetik a drámai ábrázolást, s megjelenítést. Az ország legjobb együttesei­nek ez már többé-kevésbé si­került. S ha receptet nem is tudunk adni, néhány jó pél­dával szolgálhatunk. Legfon­tosabb talán azt előrebocsá­tani, hogy a sikeres színpa­dok tulajdonképpen nem tet­tek korszakalkotó felfedezést, csupán őzt vizsgálták meg alaposan, hogy mit kíván, il­letve mit bír el a színpadra fogalmazandó irodalmi mü. Ennélfogva most is láttunk oratóriumokat, melyek na­gyon helyesen, csak a gondo­lat, a szó erejével kívántak hatni, s hatottak is. Láttunk novella-dramatizációt, (Tata­bánya) ahol jól alkalmazta a rendező a zenét és a diafil­met. A tatabányaiak leptek meg bennünket Fukazava Hí. csiró Zarándokének című pó­diumjátékával is, melynek előadása közben a nézők so­raiban elhelyezett szenvedé­lyesen vitatkozó, máskor re­gisztráló kórus, s az ugyan­csak személy szerint nekünk, hozzánk beszélő kitűnő szó­listák részesévé tették a né­zőt egy távoli világ furcsa, megdöbbentő erkölcseinek, szokásainak. Feltétlenül meg kell még említeni a Gárdo­nyi Géza Művelődési Ház Négerek imája című produk­cióját, (mint ismeretes, a szö­veg 1965-ben hangzott el egy chicagói protestáns templom­ban), melyet a kitűnő moz­gáskultúrával rendelkező együttes fohászból, litániából, a tömeg akaratának, gondo­latvilágának, mozgásának megjelenítésével izgalmas drámává avatott. A példákat sorolhatnánk tovább, ám egyik színpad módszere sem tekinthető ki­zárólagosan követendő példá­nak. Az irodalmi színpadok szinte kimeríthetetlen esz­köztárát mindig az adott mű, a csoport szakmai felkészült­sége, sőt, maga a bemutató- terem szcenikai- akusztikai lehetőségei döntik el. A leg­fontosabb, hogy ne hiányoz­zék az előadás drámai ereje. A Gárdonyi Géza Művelő­dési Ház múlt évi kezdemé­nyezése, hogy otthont ad az irodalmi színpadoknak, s évenként egyszer itt nemcsak bemutatkozhatnak, hanem tapasztalataikat is kicserélhe­tik a műfaj képviselői, rend­kívül hasznos dolog. Az idén már országos érdeklődés nyil­vánult meg a találkozó iránt. Jó lenne, ha nemcsak a sze­rény lehetőségekkel rendel­kező hejőcsabai intézmény, hanem az egész város szív­ügyének tekintené a színpa­dok találkozóját. (gyarmati) Abe Kóbó Nobel-díjas japán író A homok asszonya című világsikerű regényéből azonos címmel készült a szintén világsikert aratott japán filmdráma, melyei holnaptól vetít a Kossuth mozi. „A film gazdagon alkalmaz szimbólumokat... Vizuális mágia, amely egy talán nagyon is reális, de irreális atmosz­féráid témát igazzá varázsol.” Valamennyi­ünktől, általában az európai embertől na­gyon idegen világba vezet el Abe Kóbő film­je. A realista alkotásoknak abba a fajtájába tartozik, amely a lehelő legkevesebb valósá­gos kifejezőeszközt alkalmaz. Annál gazda­gabb azonban a film szimbolikája, örök em­berit hordozó gondolatisága. A kis faluközös­ség létéért vívott küzdelme, az ember örök küzdelme a természettel. Az időszámításban évezredekkel visszamaradt lények közé ve­tődött kultúrember harca azért, hogy ha már szabadulni nem tud, hát legalább te­gyen valamit: szintén örök emberi. A furcsa, idegen világ nem idegen többé, ha ezt meg­értjük, hanem a bennünk élő hordozójává válik. A férfi és az asszony drámája pedig időtlen időből ismert, mindig megújuló és megnyugvó összecsapás —, természetesen ta­lál visszhangra mindenkiben A Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola (Buda­pest, V.. Alkotmány u. 9—11) nappali, esti és levelező ta­gozatára felvételt hirdet. Fel­vételre jelentkezhetnek mind­azok, akik érettségi bizonyít­vánnyal rendelkeznek (az es­ti és levelező tagozatra je­lentkezőknek a képzés szak­irányának megfelelő munka­körben kell dolgozniuk). A felvételi vizsga tárgyai: matematika és kémia. Jelentkezési határidő; nap­pali tagozatra: 1971. május 2, esti, levelező tagozatra: 1971. május 15. Bővebb felvilágosítást a fő­iskola konzultációs központja ad. (Kereskedelmi és Vendég­látóipari Főiskola Konzultá­ciós Központja, Miskolc, Hő­sök tere 1., dr. Deák Gábor igazgató) KIGYULLADT A RAKTAK A dél-londoni Bermondsey- ben kigyulladt egy négyeme­letes raktárépület. A raktár teljesen kiégett. 100 tűzoltó fékezte meg a tüzet. A kár negyedmillió. Tűzálló munka- védelmi öltözékek ezrei égtek el a legnagyobb szabályszerű­séggel. BÖRTÖNT KAPOTT A MINI SHORTÉRT Egy görög bíróság 10 napi börtönre ítélt „nyilvános bot­rányokozás” címén egy 18 éves fiatalembert, aki magá­ra öltötte a nyugati világban egyre divatosabb mini shortot. ADÓCSALÁST KÖVETETT EL Tizenötezer dollár pénzbír­ságra ítélték New Yorkban Allen Kleint, a híres pop­zenészek, közöttük a Beatles- együttes 40 éves könyvelőjét. Azzal vádolják, hogy adócsa­lást követett el. DRAGA pisztoly Londonban eladták Sir Winston Churchill mauser­pisztolyát, amelyet a búr há­borúban használt és fogság­ba esésekor vesztett el. A ve­vő Carl Foreman amerikai filmproducer négyezer száz font sterlingért vásárolta meg. ELLOPTAK A „SZENT IZIDORA CSODÁ”-JÁT Olaszországban ellopták a caccamoi templomból Matt­hias Stonier XVII. századbeli holland mester nagyméretű művét, a „Szent Izidora cso- dá”-ját. HARAKIRI-PER Megkezdődött a harakiri- pier Tokióban: azt a három fiatalembert vonják felelős­ségre, akik novemberben részt vettek Miszima Jukio író kalandor-lázadásában, az­után pedig segítettek az író­nak és egy társának elkövetni a rituális öngyilkosságot. MARIJUANÄT FOGLALTAK LE Egymillió dollár értékű ma- rijuanát foglalt le a brit rend­őrség Londonban. Az óriási mennyiségű kábítószert egy svéd rendszámmal ellátott autó szállította Afganisztán­ból, Törökországon, Jugoszlá­vián, az NSZK-n és Francia- országon keresztül az angol fővárosig. Három személyt letartóztattak. ELZÁRVA A KÜLVILÁGTÓL Helikopterek szállítják az élelmet az olasz Alpokban rekedt több ezer turistának. Az üdülőhelyeket, mint is­meretes a nagy hó és az ál­landó lavinaveszély szigetelte el a külvilágtól. Egy hegyi falucskában meghalt egy oe- teg asszony, akinek a hótor­laszok miatt nem tudtak idő­ben orvosi segítséget nyúj­tani. SZTRÁJKOLNÁK AZ ÜGYVÉDEK Az olasz bíróságok életét hétfő óta megbénítja az ügy­védek sztrájkja, amellyel a parlament előterjesztett pénz­ügyi reform ellen tiltakoznak. ÜJ BÉLYEG Az SZKP március 30-án megnyíló XXIV. kongresszu­sa alkalmából a Szovjetunió postaügyi minisztériuma hat kopejka névértékű bélyeget adott ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents