Déli Hírlap, 1971. március (3. évfolyam, 50-76. szám)
1971-03-24 / 70. szám
A Kossuth Gimnáziumban már bevált «fe-s Tegnap délelőtt 9 órakor nyílt meg Miskolcon a Borsod megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat és a Budapesti Duna Csokoládégyár közös szakmai bemutatója a nagykereskedelmi vállalat Szentpéteri kapui mintatermében. A megnyitón Szabó József, a Borsod—Heves megyei FÜSZÉRT Vállalat igazgatója és Szabadi György, a Duna Csokoládégyár igazgatója tartott tájékoztatót. A gyár évi termelése 1200 vagon cukorka, csokoládé, desszert és ltülönböző ostyafélék. Az 1200 vagon a vállalatnak 700 millió forintos forgalmat biztosít. Nemcsak a hazai vásárlók ismerik termékeiket, hanem külföldön is népszerűek gyártmányaik, hiszen 15 országba exportálnak. A szakmai tájékoztató után az édességboltok dolgozói fogják felkeresni a bemutatót, s egy kérdőívet töltenek ki. Mivel az eladók állnak legközvetlenebb kapcsolatban a vásárlókkal, ők tudják, hogy mi a legkelendőbb, és mi az, amit kevesen keresnek. A kiállítópölcokon a Duna Csokoládégyár néhány újdonsága is helyet kapott. Ilyen lesz például a citromos ostya, a kaszinó desszert és a rózsadoboz elnevezésű bonbon. (b óta — ágotha) A „föld r m 99 sója A „számozott utcák” jelöltje: Drótos László elv társ A koncentrált ipartelepítés és fejlesztés elveinek megfelelően a műtrágyaiparban az 1975-ig szükséges termelési kapacitásnövelést elsősorban a Péti Nitrogénmüveknél építendő műtrágya- gyár biztosítja. De a „föld sójának”, a műtrágyának a gyártásában jelentős előrelépés történik, hiszen az 1976— 1980. közötti időszakban befejeződik a Tisza menti óriásnak, a Tiszai Vegyikombinátnak az intenzifikálása is. A negyedik ötéves tervben már megkezdődik és 1985-ig mintegy megkétszereződik a műanyagtermelés is. Fokozódik a pvc gyártása, amit az olefinprogramra alapozva, a koncentrált telepítés előnyeinek kihasználásával a Borsodi Vegyikombinátban oldanak meg. Miskolc közismerten mun- ktlslakta körzetében a III. kerületi „számozott utcák” jelölőgyűlésén, a DVTK klubjában tegnap este városi tanácstagjelöltnek választották meg Drótos László elvtársat, a városi pártbizottság titkárát. A 87. számú választói kerület jelöltje felszólalása során — többek között — a következőket mondotta: — Meggyőződésem, hogy a személyem iránt itt megnyilvánuló bizalom elsősorban annak a politikának szól, amelyet pártunk az utóbbi években folytat, s amelyet a X. kongresszus után oly sokan közelebbről is megismertek, es amelyet a Hazafias Népfront magáénak vall. Természetesen ez az én programom is. Mint a városi pártbizottság titkárának. alkalmam van betekintést nyerni városunk egész életébe, fejlődésébe és bizonyos értelemben befolyásolni is azt. Miskolc perspektívája lelkesítő. Tudom, hogy a negyedik ötéves terv időszakában Miskolc III. kerülete, e tősgyökeres munkáskörzet különösen gyorsan fejlődik majd, s e tervidőszakban a „számozott utcák” fokozatosan átadják helyüket a különböző intézményeknek, parkoknak... Számomra igen nagy megtiszteltetés. hogy éppen ez a munkáslakta körzet, amelyet jól ismerek, s ahol engem is ismernek, jelölt városi tanácstagnak. Megválás'.lásom esetén azon ’eszek közösen azon leszünk, hogy e körzet problémái is lépésről lépésre megoldást nyerjenek. \z előlegezett bizalmat pedig igyekszem legjobb tudásom, képességeim szerint megszolgálni. Harminc nap helyett két hét Kihalt utcák a laluban Vándorútra kelt családok A jó dinnyét senki sem veti meg. Az ízletes gyümölcs termesztésének kiváló szakemberei a csányi dinnyések, így ismerik őket országszerte. Hozzájuk kötődik az, a maga nemében országosan is egyedülálló tevékenység, hogy minden év márciusában Csány község lakosságának csaknem a fele elhagyja otthonát és az ország legkülönbözőbb vidékeire vándorol dinnyét termelni. Borsodba is sokan érkeznek ezekben a napokban, tovább növelve szőkébb hazánkban is a csányi dinnyekertészek hírnevét. Széles körű vándorlásukra jellemző, hogy évente mintegy 400 gazdasággal tartanak kapcsolatot az országban. A termelőszövetkezetek többségében rendszerint mint tagok dolgoznak, az állami gazdaságokkal pedig egy-egy család szerződést köt. Életmódjuk is sajátos. A . legtöbb helyen évtizedek óta hagyományosan épített földkunyhókban laknak, így nemcsak művelői, hanem védelmezői is híres termésüknek. A csányi vándorkertészek most ismét útnak indultak a hagyományosan kialakított dinnyeültetvényekre. A faluban mintegy 500 ház áll üresen és az ablakok lehúzott redőnyei utcahosszat jelzik a család eltávozását. Mindenütt szívesen látott vendégek, hiszen hírnevüket jó munkával, kiváló eredményeikkel alapozták meg. A város és a megye üzemeiben a nyugdíjba készülő dolgozók ügyeinek intézésére nyugdíjelőkészítő bizottságok alakulnak. Míg korábban egy-egy nyugdíjjal kapcsolatos adminisztrációs ügy elintézésére harminc napot kellett fordítani; erre ma Az általános és középiskolákban a tavaszi szünet április 4-től 13-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap már elegendő két hét. E munkát társadalmi aktívák végzik, akik kellő jártassággal és szakismerettel ma már arra is vállalkoznak, hogy az úgynevezett származékos ellátás (özvegyi, árvaellátás) előkészítését is elvégezzék. április 3-a, szombat, a szünet utáni első április 14-e, szerda. Az idén érettségiző diákok részére a tanítás május 8-án ér véget. Május 11—18 között bonyolítják le országszerte az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsgákat a különböző típusú középiskolák nappali tagozatán. Mind az általános, mind a középiskolákban június 8-án zárul az oktatási év. A tanévzáró ünnepségeket június A IU rnád menti csúcsvízmű szerepe Interpellációk nyomában Tavaszi szünet az iskolákban Vertikális KISZ-alapszervezet Tavaly október 17-i számunkban hírt adtunk arról, hogy a Kossuth Gimnáziumban vertikális KlSZ-alap- szervezetet hoztak létre A rendszer lényege, hogy — életkortól függetlenül — abba a szervezetbe jelentkezhetnek a fiatalok, amely érdeklődési körüknek legjobban megfelel. A napokban ismét megkerestük a Kossuth Gimnáziumot és arról érdeklődtünk, mit sikerült október óta megvalósítaniuk? • Volt olyan alapszervezet, ahová nyolcvan-kilencvenen is jelentkeztek, míg máshová csak negyven-negyven- öten. Mi ennek a nagy különbségnek az oka? Nem annyira az egyes programok közti különbség, mint in-. kább a diákok propaganda- munkája. Az, hogy melyik alapszervezet terveit ismerték meg jobban a tanulók. Országos tapasztalat szerint azoknak az iskoláknak egy részében, ahol ezt a rendszert bevezették, egészségtelenül érvényesül a tanárok „irányítása”, a jelentkezéseknél. A Kossuthban azonban a fiatalok teljesen spontán kérték felvételüket abba az alapszervezetbe, amelynek a programja a legjobban tetszett. • A KISZ-alapszervezetek után közvetlenül megalakultak az osztályok diákbizottságai. önkéntelenül idekívánkozik a kérdés: mi a különbség a két bizottság között? Az alapszervezetek legfontosabb célkitűzése a politikai nevelőmunka fokozottabb érvényre juttatása, ami korábban osztályszinten nem volt megfelelő színvonalú. Az alapszervezetekben így kissé háttérbe került a tanulmányi munka. Persze, egy-egy szervezetben nehéz is lenne annyi fiatal tanulmányi eredményeivel foglalkozni A diákbizottságok viszont behatóbban tudnak foglalkozni ezzel a témával. A diákbizottságok feladata mindaz, ami az osztály életével kapcsolatban áll. Többek között részt vesznek a tanulók magatartás- és szorgalom jegyének megállapításában is. A diákbizottságok programja tehát eltér az alapszervezetekétől. A Kossuth Gimnázium több diákja elmondta, hogy a vertikális alapszervezet sok újat hozott. Pezsgőbbé, színesebbé vált a KISZ-élet, Hogy melyik a jobb szervezeti forma, erről persze még korai lenne véleményt nyilvánítani. Probléma természetesen még akad. Gondolunk például a szervezési nehézségekre. A továbbiakban a legnagyobb feladat a pedagógusokra hárul, hiszen módszertanilag kell még sok mindent tisztázni, így például az alapszervezetek és diákbizottságok feladatát, szerkezetét és működését. B. S. — Felmondtam a bejárónőnek, most mindent magunknak kell megcsinálni! 25 új kút — 12 kilométeres vezeték Miskolc dinamikus fejlődése a város ivóvíz-ellátásával kapcsolatban is számtalan gondot és megoldandó feladatot követel. Ezzel kapcsolatban a most lezárult országgyűlési ciklusban a város és a megye képviselői interpellációk keretében sürgették a segítséget, a támogatást. Országosan illetékes szervek is elismerték, hogy e tekintetben az egyik legsúlyosabb probléma Miskolcot érinti. Erről már 1968- ban szó esett az országgyűlésben, ahol akkor Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke — az interpellációkra válaszolva — elmondotta: az ellátást a ' Hernád menti csúcsvízmű felépítésével oldják meg. Azóta kidolgozták a részletes műszaki terveket, megkezdték a munkálatokat, amelyek az előírt ütemnek megfelelően haladnak. A tervben szerepelt 25 új kút fúrása is, amelyeknek a fele már elkészült. Az új vízmű első részének befejezésére 1973 végéig kerül sor. Ekkor naponta már 15 ezer köbméter ivóvizet kap ebből a rendszerből a város. A távlati megoldások mellett a helyi lehetőségék gyorsabb kihasználására is nagy gondot fordítanak a vizügyi szervek. A miskolci vízmű és az Északmagyarországi Regionális Vízmű, valamint a Vízgazdálkodási Vállalat sajóecsegi telepe között már kiépítettek egy 12 kilométeres vezetéket, amely ivóvizet szállít a városnak. Két évvel ezelőtt, 1969-ben — aszályos esztendő lévén — már mintegy 70 ezer köbméternyi vizet kapott ezen a vezetéken Miskolc. 12—17 között tartják, a* igazgató által megjelölt napon. A középiskolai első osztályos tanulók behatásának időpontja június 14—15-e. Rám köszönt egy téma Ha nem is kedves, de mindenesetre régi Ismerősként köszönt rám a minap — a népi ellenőrzés vizsgálati átlagából — a termoforkémény-ügy. Régi ismerősként, hiszen hónapokkal ezelőtt írtunk róla. de jómagam az ország távoli tájain már évekkel korábban találkoztam a szép nevű kémények okozta bosszúságokkal. Akkoriban még a témához illő felháborodással ragadtam tollat, hogy istenigazából odamondogassak a... Kinek is? Hát úgy általában a tervezőknek és a kivitelezőknek. Merthogy kinek a hibájából nem működtek a szép magyar Alföld kellős közepén a termoforkémények, azt — név szerint — bizony sohasem sikerült kinyomoznom. Csak annyit volt hajlandó elárulni minden illetékes, hogy ő maga nem illetékes, de úgy tudja, hogy részben a tervezők, részben a kivitelezők számláját terhelik a hibák. Azóta évek teltek el, s lám, a termofor-ügyben mi sem változott. A miskolci termoforkémények éppolyan rosszak, mint a néhány száz kilométerrel távolabb épített társaik. A népi ellenőrök annyival (udtak többet megállapítani az ügyről most, mint annak idején én, hogy a Központi Gazdasági Döntőbizottság határozata szerint a kivitelezőknek, azaz a BÁÉV-nek kell kijavítani a hibát a Szentpéteri kapui négy bérházban. „Lényegében ez vonatkozik a Hoffmann Ottó" utcai és a Patyolat Vállalat melletti bérházakra is” — fűzi hozzá a NEB-jelentés. Örvendezésre azonban még nincs oka az említett házak lakóinak, hiszen a jelentést e sorok zárják: „Ha az építésből eredő hibák nem háríthatok el, a gázzal működő vízmelegítők, kiiktatása és esetleg elektromos fűtésű vízmelegítők, illetve fűtőtestek alkalmazása válik szükségessé.” Jósoljak? Nem teszem. Pedig emlékeim alapján minimális kockázattal megtehetném. Azzal veszek most búcsút a termo- forkéményektől, hogy akkor írok róluk még egyszer, ha huzat is lesz bennük. Addig pedig akárhányszor köszönnek még rám régi ismerősként, elfordítom a fejem, sőt átmegyek a túlsó oldalra — éppen úgy, mint amikor egy levált talpú női csizmát látok közeledni, (békés)
