Déli Hírlap, 1971. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1971-02-09 / 33. szám

Nemtörődöm apák Egyik általános iskolánk napközijének a pedagógusa, hogy megismerje a gondjaira bízott kisdiákok érzelmi életét, afféle teszt-vizsgálatot folytatott közöttük. Néhány alkalommal' több tucat egymáshoz kapcsolódó kérdést tett fel nekik írás­ban, s a nem egészen tízéves gyerekek — hat leányka és hu­szonegy kisfiú —, akiknek a 65 százaléka munkáscsaládból származik, szintén írásban válaszoltak tömören, s ószintén. (Ebben a korban még őszinte a gyerek.) Válaszaikból kiderül, hogy az otthoni nevelésüket illetően nincs minden rendben, a velük való foglalkozás terhe kivé­tel nélkül az anyak vállát nyomja. S ezt érzik, tudják, ezért például arra a kérdésre, hogy kit szeretnek a legjobban, mindegyikük az édesanyját jelölte meg, — annak ellenére, hogy a „kitől szoktál otthon kikapni?”-ra is minden válasz­ban az anya szerepel. Úgyszintén őt ajándékoznák meg — házzal, autóval, bútorral, szép ruhával — a gyerekek, ha len­ne sok pénzük; s ismerőseik közül is elsősorban az édesany­jukat sajnálják, no meg a nagymamit, mert sokat dolgoznak. Egyoldalú érzelmi kötődésük okára a „melyik szülőd szokott veled otthon beszélgetni?” kérdésre adott válaszaikban rej­lik a magyarázat. Az apját egyikük sem említette. Az apákat kiiktatták érzelmi világukból, mert nem törőd­nek, nem foglalkoznak velük (hacsak úgy nem, hogy egyik­másik apa nadrágszíjjal irgalmatlanul elveri gyermekét, ha rossz jegyet visz haza az iskolából.) Szívből áhítják pedig édesapjuk társaságát, a vele való szorosabb nexust, ami abból is kitűnik, hogy az egyik kis­fiú megemlékezett egy, az apjával két évvel azelőtt megtett — de azóta meg nem ismételt — közös tapolcai sétáról, a másik pedig arra a kérdésre, hogy „melyik volt a legszebb napod?”, így válaszolt: „Amikor egyszer édesapám elvitt a meccsre. Nagyon jó lenne vele mindig megnézni a meccset!” Az apák nemtörődömségének a gyermekükkel szemben az­tán az is a következménye, hogy a 2,7 kisdiák közül 16 sen­kihez sem szeretne hasonlítani, öt pedig valamelyik osztály­társát, négy az édesanyját, egy Zorro-t, s ugyancsak egy Angyal-t tekinti a példaképének. Az apját egyik sem! így van ez más iskolák kisdiákjainál is? Valószínű. Jó lenne, ha az apák megszívlelnék gyermekeik véleményét, akik maholnap kamaszkorba serdülnek, mert attól kezdve ridegséggel, zárkózottsággal, szófogadatlansággal és mind­ehhez hasonlókkal kegyetlenül megfizetnek a mostani mos­toha bánásmódért. Sajnos, nemcsak az apáknak! T. I. Mozivászon és képernyő Tévések a miskolci fesztiválon Két lábon járó, egyszemélyes színház es Strigula Naftalin ur báró Városunk három művelő­dési intézményében is szere­pelt vasárnap Sándor György. Harmadik — Boksz- kesztyű és rózsa című —elő­adóestjéből hallhattunk rész­leteket. Fanyar humora van. Fellé­pésében van valami riadt és elesett vonás; a színpadon járók magabiztossága, aka­ratlan pózai hiányoznak be­lőle. Félszeg mozdulatait még félszegebbé teszi, hogy védtelenebbnek mutassa ma­gát. A néző úgy érzi, hogy ö erősebb, a színpadon levő vékony alaknál, és ezen ne­vet, megfeledkezik róla, hogy végül is ő is ilyen. S mi­kor már szánni kezdenénk, odacsap nekünk: „Mindany- nyiunk életében jöhet egy úthenger.” Sándor György már sok­sok éve kísérletezik. Fellé­pett a Vidám Színpadon, a Tháhában,' a Mikroszkópban, járt vidéken beat-zenekarok- kal, mig végre megtalálta műfaját, az egyszemélyes színházat. Már harmadik önálló, szerzői előadóestje fut telt házzal az Egyetemi Szín­padon. — Sok mindent mondanaa Sándor György színházára. Kritikusai főleg azon vitat­koznak, kihez lehetne hason­lítani. Volt, aki Buster Keaton-ban látta elődjét, mások szerint műfaji előz­ménye a commedia deli’ arte. Sándor György kit tart elődjének? — Követni próbálok min­den olyan embert, aki fel­színre tudja hozni önmagát, minden olyan embert, aki kísérletet tesz arra, hogy va­lamit adjon. Elsősorban ne­vettetni próbálok, de úgy, hogy a poénok mögött min­dig legyen valami elgondol­koztató is. — Mint a lapok hírül ad­ták, a közeljövőben a film­vásznon is láthatjuk ... — Somló Tamás új film­jében, A halhatatlan légiós­ban szerepelek majd. Vanek urat, Naftalin bárót és Tro- pauer Hűmért, a kiváló köl­tőt alakítom. A forgatás egyébként már be is fejező­dött, már csak az utószink­ron van hátra. E. A. Tegnap délelőtt ismét ülést tartott a XII. miskolci film- fesztivál előkészítő bizottsága. Tok Miklósnak, a városi ta­nács elnökhelyettesének bevezető szavai után György István filmrendező, a fesztivál igazgatója tájékoztatta a jelenlevőket a fesztivál előkészületeiről. Ezúttal a fesztivál tv-programja került szóba. A Magyar Televízió képviseletében részt vett a tanácskozáson Vámos Judit és Kiss József rendező, akik elmondták, hogy a Magyar Televízió művészei gazdag prog­rammal készülnek a miskolci fesztiválra. Némi vita után határozat született; a XII. miskolci fesztivál valamennyi jelentős programját — így a tévé­filmek vetítését is — a fesz­tiválpalotában, az SZMT- székház épületében bonyolít­ják le. A televízió az idén is két napon át sugározza majd filmjeit, a mozifilmek infor­mációs vetítése azonban ez alatt az idő alatt sem szü­netel. A Magyar Televízió néhány meglepetéssel is ké­szül a fesztiválra. A riporterek és Hofi Az idén először rendezik meg a fesztiválok történeté­F. M. Dosztojevszkij Kilencven évvel ezelőtt, 1881. február 9-én halt meg Fjodor Mihajlovics Dosz­tojevszkij, a világhírű orosz legényíró. Orvoscsaládból származott, és hadmérnöknek tanult, de irodalmi érdeklődése már fiatal korában felébredt. 1849-ben — 28 éves korában — forradalmi demokrata magatartásáért és írásaiért bebörtönözték, halálra ítél­ték, de büntetését később száműzetésre változtatták. SzánTűzetése, s a forracía - lomba vetett hitének meg­rendülése fejlődését reakciós irányba terelték. Világnézete egyre inkább misztikus is­tenkeresésbe tévedt, és "szem­bekerült a forradalmi moz­galmakkal. Ugyanakkor hő­sei sorában megdöbbentő drámai erővel tárta fel a szenvedők, a megalázottak életének lelki mélységeit, vergődéseit, és mutatta meg a társadalmi ellentmondáso­kat. Világszerte legnagyobb ha­tást gyakorolt műve a Bűn és bűnhődés (1866). Nálunk is ismert fontosabb művei még A félkegyelmű (1868), A Karamazov testvérek (1879—1880). ben a riporter—közönség ta­lálkozót, melyen a tévé öt­hat legnépszerűbb riportere beszélget külön-külön a kö­zönséggel. A riporterek „sze­replése” után Hofi Géza lép színre, aki a közönség—ri­porter találkozó rögtönzött paródiájával szórakoztatja majd a jelenlévőket. A tele­vízió bemondói, riporterei közül az egész fesztivál idő­tartama alatt többen is Miskolcon tartózkodnak majd, mert számos prog­ramnak ők lesznek a házi­gazdái. Az Árvíz és a Kerényi ügy Már most megemlítjük a Televíziónak a Nehézipari Műszaki Egyetemre tervezett műsorát, melyen nemcsak az Árvíz című filmet mutatják be, hanem alkalmuk nyílik a film készítőinek személye­sen is találkozni, vitatkozni a film hőseivel, a nyári épí­tőtáborok' egyetemista részt­vevőivel. Levetítik a mis­kolci közönségnek „A Ke­rényi ügy” című filmét, mely a krimik izgalmával számol be egy nagy visszhangot kel­tett kémkedési históriáról. A fesztivál időtartama alatt Miskolcra érkezik a Televí­zió „színes kocsija” is. amely betekintést enged a tévé szí­nes adásainak műhelytitkai­ba. A fesztivál egvik tápján Borsod megye és Miskolc város vezetőivel kamerák előtt találkoznak majd a te­levízió vezetői, így az egész ország egyenes adásban ér­tesülhet a fesztivál törekvé­seiről, s ismerheti meg job­ban az ország legnagyobb vidéki városát. . FesztivéHórum A fesztiválon szereplő mozi- és tévéfilmek prog­ramját ez alkalommal még nem közölte az előkészítő bi­zottság, de György István, a fesztivál igazgatója elmon­dotta, hogy filmes körökben máris igen nagy az érdek­lődés a májusi program iránt. A külföldiek közül is sokan készülnek Miskolcra, itt kerül sor a szocialista or­szágok népszerű-tudományos stúdióinak tanácskozására, itt találkoznak a szocialista rajzfilmstúdiók vezetői, sőt, a nemzetközi dokumentum- fiim-szövetség vezetősége is Miskolcon tartja összejöve­telét. A fesztivál ideje alatt rendezik meg, szakemberek és közéleti vezetők részvéte­lével napjaink igen fontos vitáját; Társadalmunk ábrá­zolása a mozivásznon és a képernyőn címmel. (gyarmati) Hangverseny Ma este 18 órakor az Amati vonós kamarazenekar (NSZK) hangversenyt ad a Reményi Ede Jeunesses-cso- port rendezésében a Zene- művészeti Szakközépiskola Bartók-termében. A műsoron Vivaldi-. Schönberg-. Telemann- és Bartók-művek szerepelnek. éjféltől reggelig 10 KILÓ EZÜSTPÉNZT TALÁLT A Csongrád megyei Tápé község határában Rednecki Imre a 16. század végén ve­retett hármas garasokat és dénárokat talált egy cserép­edényben elrejtve. A szétszó­ródott pénzből összesen 15 kilónyit talált. A különféle ezüstpénzek száma megha­ladja a húszezret. A beje­lentőt megjutalmazták, KITILTOTTAK A HIPPIKET A ceyloni kormány rende­leti úton kitiltotta a hippiket az országból. Egyidejűleg utasították a rendőrséget, hogy tartóztasson le és uta­sítson ki minden olyan kül­földit, akinél kábítószert ta­lálnak vagy nem kívánatos módon viselkedik. AGYONLŐTTE A brazil rendőrség állító­lag elfogatta és agyonlőtte azoknak az egykori politikai foglyoknak az egyikét, aki­ket a múlt évben Von Holle- ben nyugatnémet nagykövet szabadsága fejében bocsátot­tak szabadon és Algériába küldtek. Az illető Alves Coqueiro, visszatért az or­szágba. le akarták tartóz­tatná, ő ellenállt, erre a hely­színen agyonlőtték. KASTÉLY ÉS PALOTA ELADÓ A bajor tartományi kor­mány megvételre kínál 60, az elmúlt három-négy év­században épült várkastélyt és palotát. SOK FENYEGETŐ LEVELET KAP Edward Kennedy szenátor háromszor annyi fenyegető levelet kap, mint bármely szenátor társa. A rendőrség 355 esetben indított vizsgála­tot 1964 óta. Évente legalább 100 névtelen levél írója meg­öléssel vagy elrablással fe­nyegeti Kennedy szenátort. JELÖLTEK A NOBEL- BÉKEDlJRA Eddig 38 jelölés érkezett az 1971. évi Nobel-békedíjra. A jelöltek között van Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár és Dom Helder Camara brazíliai érsek. ISMÉT MŰKÖDÉSBE LÉPETT Két évi nyugalom után is­mét működésbe lépett az Etna. A kisebb lávaömlések nem jelentenek veszélyt a környék falvaira. LECSAPTAK RÁJUK Az amerikai szövetségi nyomozó iroda bejelentette, hogy illegális bukméker­irodák tulajdonosait vették őrizetbe — szám szerint 56- ot. A nyomozást az egész or­szágra kiterjesztették, s egy­idejűleg nyolc államban csaptak le a bukmékerekre, akik eddig havonta 60 mil­lió dollárt söpörtek be. ROBBANÁS A VASMŰBEN A spanyolországi Aviles- ben robbanás történt a helyi vasműben. Hat ember életét vesztette és több mint százan megsebesültek. A rendőrségi vizsgálat első adatai szerint a robbanást gázszivárgás okozta. A FEGYHÁZ VOLT AZ OTTHONA A Tennessee állambeli Nash­ville börtönben 96 éves ko­rában meghalt John Burr Brown. A fegyház volt az otthona. Életének közel száz évéből hetvenet töltött a rá­csok mögött. 1968-ban járt le a legutolsó büntetése, de nem óhajtott távozni a bör­tönből. Itt találtak neki munkát, sertésetetéssel es szanitéckedéssel foglalkozott.

Next

/
Thumbnails
Contents