Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-06 / 4. szám

V: A cél értő közönség „Magyarországon a mozilátogatás 1960-ban érte el a min­denkori legmagasabb csúcsot: az ország filmszínházaiban 140 millió 46 ezer nézó fordult meg... 1969-ben már csak 82 mil­lió 256 ezer néző váltott hazánkban mozijegyet” — ad fel­világosítást a Magyarország 1971-es évkönyve a legnépsze­rűbb tömegszórakozás, a mozi iránti érdeklődésről. Az bizonyos, hogy a mozgókép, a 75 évvel ezelőtt született „csoda” már régen nem csoda. Bár az első nyilvános párizsi mozielőadás, 1895. december 28-a óta szinte csodálatos fejlő­désen ment át a filmművészet. Sőt. elérte azt a stádiumot is, amikor a főszerepet az üzlet, a másodrangú szerepet pedig a művészet „játszotta” (ha ebben az esetben művészetről egy­általán beszélhetünk). Élelmes üzletemberek felfedezték, hogy a közönség nem is annyira a filmek, mint inkább a művé­szek kedvéért jár moziba. Azután jött a televízió, mint új csoda, nálunk is, máshol is. Számtalan okot sorolnak fel akkor, mikor a filmművészet válságáról beszélnek. Magyarázni igyekeznek a mozilátogatók egyre csökkenő számát. Egy dologban azonban a szakembe­rek és a közönség egyetértenek: a film ízlésformáló ereje — éppen azért, mert mindenki számára hozzáférhető — felbe­csülhetetlen. Ehhez azonban két dolog szükséges: művészi film és értő közönség. Nem véletlenül szerepel középiskoláinkban héhány éve egy új tantárgy: a filmesztétika. Oktatásának szükségszerűsége elvitathatatlan. Tanítását pedig megkönnyíti a diákok érdek­lődése. „Megismerni a filmművészet lényegét, valósághoz való vi­szonyát, a művészi alkotás módszerét, a formát, a műfajt” — ezt próbálják megtanulni a filmesztétika órákon a középisko­lások. Az oktatás felmenő rendszerű; az elsősök tulajdonkép­pen még az alapokkal ismerkednek, a második és harmadik osztályban már értően vitatnak meg egy-egy produkciót. Évekbe telik, amíg a kísérletből természetes gyakorlat lesz, amíg az ország valamennyi középiskolájában az úgynevezett filmesztétika I-et tanítják. Tankönyvből, pontosan kidolgozott tanmenet szerint oktatják Budapest néhány középiskolájában és egy-két vidéki iskolában is. Az elterjedtebb forma azon­ban az úgynevezett filmesztétika II, amely a televízió film­esztétikai adásaira (évenként öt ilyen műsor van) feladat­lapok kitöltésére, s megbeszélésre szorítkozik. Külön osztály­zatot nem kapnak a tanulók, ennek ellenére (vagy talán ép­pen ezért?) szívesen nézik a filmeket, a látottakat szívesen értékelik, kedvtelve vitatkoznak. Miskolcon a Hevesy Iván Filmklubban harmadik éve ren­deznek a televízió vetítéseit kiegészítő előadásokat a film- esztétikát tanuló diákok részére. Természetesen mindhárom évfolyamnak külön-külön programmal. Ezek a vetítések nem kötelezőek, de egyre látogatottabbak. Magyar szakos tanárok tanítják a filmesztétikát a város valamennyi gimnáziumában és szakközépiskolájában. Az ő szaktudásukon (továbbképzések segítenek, hogy ez egyre mé­lyüljön) és ügyszeretetükön, a film „tanításának” egyáltalán nem könnyű munkáján múlik ma és később is, hogy értő közönség üljön a mozik nézőterén. MAKAI MÁRTA 'M A gyilkos a házban van a címe a Bán Róbert rendezte új magyar bűnügyi film­nek, amelyet a Kossuth moziban láthat holnaptól a miskolci közönség. Bán Róbert először rendezett bűnügyi filmet. Méghozzá igazi krimit. Nem volt könnyű feladata, mert a történet egy színhelyen játszódik. Feszültséget adó helyváltozások, izgalmas üldözések tehát nincsenek a filmben. Mun­káját azonban megkönnyítette az érdekes sztori és főként az, hogy még a legkisebb szerepeket is ismert, kiváló művészek ala­kítják. A nagy kérdésre, hogy ki ölte meg a liftben talált, hiányos öltözetű, fiatal nőt, a Stanislaw Mikulski, azaz Tímár százados által vezetett nyomozócsoport ad a film végére választ. A magyar közönségnek amj- nyira népszerű „Kloss kapitány” a tőle megszokott, rokonszenves határozottsággal alakítja a nyomozótisztet, és természetesen most is Bitskey Tibor hangján szólal meg. (A filmet egyébként ma mutatják be Tata­bányán, ahol a közönség találkozik kedvenc hősével, a Magyarországon tartózkodó Sta­nislaw Mikulskival.) Az elmúlt évi sikerek Színházi mérleg Az új év munkáját segíti, ha összegezzük az elmúlt év eredményeit. Ebből a meggondolásból készítettek mérleget a budapesti színházak, összegezték a sikereket, a kiemelkedő eseményeket, a színházak életét befolyásoló pozitív és negatív tényezőket. A Nemzeti Színházban há­romhetes szovjetunióbeli vendégszereplésüket tartják a legjelentősebb eseménynek. Az ember tragédiájával, a Szerelmem, Elektrával és a Varsói melódiával szereztek Számtalan magnófelvételen Gugyerákról úgy áltajjában — Viselkedjünk, viselkedjünk! — intette atyai hangon jó modorra Gugyerák a Rádió Kabarészínházának meghívott közönségét, amidőn ez az egyébként is nagyon hálás publi­kum a decemberi műsor felvétele során hosszas nevetőorkán­jával akadályozta Bárdi-Gugyerákot, hogy kifejtse további nézeteit a divat túlzásairól. Ez az „incidens” is jelezte, hogy Gugyerák rendkívül népszerű a rádióhallgatók népes táborá­ban, s mint ilyen, ugyibár, megérdemli, hogy alaposabban megismerkedjünk vele. A Gugyerák-dossziéban la­pozgatva kitűnik, hogy hő­sünk a XX. század ötvenes éveiben tűnt fel a Rádió­székház Pagodának neve­zett csevegőhelyén. Bárdi György, a neves színművész szórakoztatta kollégáit azzal, hogy „Gugyerákul beszélt”, vagyis szelíd gúnnyal osto­rozta azokat, akik fontos fel­adatkört kaptak, de szívós és sokoldalú tanulás, önkép­zés helyett, tudálékos kifeje­zések és a hivatali zsargon sablonkifejezései segítségével igyekeztek okosnak látszani. Amikor aztán a hatvanas évek derekán egy igényesebb káderpolitika jóvoltából ,,ál- tajjában” csak a szívós ön- képzők maradhattak felelős munkakörben, — az idők vál­tozása kihúzta a társadalmi alapot az ős-Gugyerákok alól, s Bárdi György levette ke­zét” szülöttjéről. Gugyerák azonban nem vész el, csak átalakul. Tíz­évi szünet után Tardos Péter a Rádió Kabarészínháza ré­szére újjászülte Gugyerákof, vagy pontosabban, vállalta a nevelőanya szerepét Gugye­Egy mártír újságíró Bacsó Béla író, újságíró, aki 1920 februárjában áldo­zatul esett Horthyék fehér­terrorjának, nyolcvan évvel ezelőtt, 1891. január 6-án született. Kassán végezte tanulmá­nyait; a Kassai Napló, majd 1919-től a Népszava munka­társa volt. Bátor hangú el­beszéléseiben a szociális igazságtalanságokat tette szóvá, antiklerikális kérdé­seket feszegetett. Több írá­sában a paraszti "Töldéhséget állította előtérbe. Haladó írásaiban bemutatta a pro­letárok nehéz életét, a ki­vándorlásra kényszerülők tragédiáját, s leleplezte a háború igazi céljait. Bacsó Bélát — Somogyi Bélával, a Népszava főszer­kesztőjével együtt — 1920. február 17-én este fehérter­rorista tisztek, az Ostenburg- különítmény tagjai elhurcol­ták .A megyeri csárda és a Fővárosi Vízművek között agyonlőtték őket, s holttes­tüket Dunakeszi határában a Dunába vetették. A fehérter­ror ilyen eszközöktől sem riadt vissza, hogy megfélem­lítse a haladó értelmiségie­ket, s biztosítsa uralma za­vartalan kiépítését. rák körül. Gugyerák szerepét viszont, most már a Rádió kabaréelőadásain, továbbra is Bárdi György alakítja. És ez aztán igazán testére, ponto­sabban, hangjára szabott sze­rep: hiszen már egy évtized­del megírása előtt, több sze­zonon keresztül próbálta és játszotta a Pagodában. Az új Gugyerák nagyjából örökölte őse beszédmodorát;' ezenkívül egyéniségét új vo­nással dúsították: buzgó osto- rozója lett minden hibának, emberi gyengeségnek, torzu­lásnak, mért — mint Tardos Péter fogalmazza — a maga módján mai és egyetértő tagja társadalmunknak, aki bohó hangon előadott kriti­kájával javítani akar. Az új Gugyerák népszerűsége mesz- sze túljutott a Pagodán. A rádió kívánságműsorainak ügyfelei a 139-660-on soroza­tosan kérik legutóbbi cseve­géseinek ismétlését. Sokan szeretnének Gugyerák-liang- lemezhez jutni, de a Hang­lemezgyártó Vállalat eddig nem készített ilyet. Ezért számtalan magnófelvétel őrzi megnyilatkozásait belföldön, de külföldön élő hazánkfiai is sokszor kérnek itthoni ro­konaiktól pár tekercs Gügye- rákot. Megkérdeztük Gugyerák művész urat jövő terveiről is. Ennyit mondott: „Ha tetsze­nek majd meghallgatózni, ja­nuár első dekádjában, az éter hullámjaiból kifojólag (élipszilonnal ugyibár), ak­kor sztereofonetikusan halo­gathatják könnyű baritono­mat egy üzemi témáról, no meg a hiúságról, meg ami van neki ügyi...” hírnevet a magyar színház­művészetnek. Budapesten a Bűnbeesés után és a Mózes volt a legnagyobb közönség- siker. Mindkét darab 175 előadást ért meg. A Katona József Színház művészei legszívesebben a Mindent a kertbe és a Stu­art Mária előadásaira emlé­keznek. Ez volt tudniillik a legnagyobb siker. A Vígszín­ház Pozsonyban a Vány a bácsi és az Adáshiba elő­adásaival szerepelt emléke­zetesen. Itthon századik elő­adásához közeledik a Vörös postakocsi című Krúdy-mű. A Thália Színház is külföldi babérokat sorol a sikerek kö­zött az első helyre. Kalevala előadásuk a mű hazájában, Finnországban aratott meg­érdemelt sikert. Amire leg­büszkébbek: 1970-ben a Thá­lia Stúdió a magyar dráma műhelyévé vált. Csurka Ist­ván Ki lesz a bálanya? és Fekete Sándor Öserdei szim- pozion című darabjai jelez­ték a kísérleti színpad ered­ményességét. A Körszínház Milton Elveszett paradicso- má-ra, a Madách az Oidi- pusz király bemutatójára legbüszkébb. A József Attila Színházban 1970-ben kelt el a legtöbb bérlet: 17 ezernél is nagyobb a színház törzs- közönsége. Tizenöt éves ju­bileumukat ünnepelték az el­múlt évben a Mary, Mary és a Canterbury mesék sike­res előadásával. A Fővárosi Operett Szín­ház mostoha körülmények között játszott az elmúlt év­ben. Az újjávarázsolt, haj­dani Orpheum,ban, az ope­rettszínházban valószínűleg áprilisban lesz az ,.új hon­foglalás”. Ezt követően szín­háztörténeti eseménynek szá­mít majd a Csárdáskirálynö ezredik előadása. 1971 ad majd végleges és új otthont Budapest legfia­talabb színházának, az ok­tóberben megnyílt 25. Szín­háznak és az Állami Báb­színháznak is. (m. m.) Várostörténeti miniatűrök Miskolci fazekasok Városunk lakosságának főfoglalkozását a XV111. szá­zadban, de még a XIX. század utolsó harmadáig is a céhes iparűzés és a szőlőművelés jelentette. A mester­ségek közül számban ugyan nem volt jelentős, készít­ményeiről azonban híres volt a fazekasipar. Már a kö­zépkorból ismerjük Fazokas Mihali miskolci mester nevét, a múzeumban levő régi, 1692-es évszámú dísz­tányér is feltehetőleg miskolci mester munkája. Éget­tek a miskolci mesterek téglát, készítettek cserépkály­hát, de sokféle edény is dicséri munkájukat. A XVIII. századból Hosz György, Görget János, Lekrhan János, Losonci Pál, Szabó Miklós, Folg Gáspár, Rusznyák András mesterek neveit ismerjük. Ez a hét mester a legényekkel, inasokkal nagyon sok edényt; tálat, tá­nyért, fazekat és sok egyebet készíthetett, de készít­ményeikből alig maradt hírmondó. Csak hagyatéki lel­tárakból, számadásokból, vagy a néha ásatásokból, építkezéskor előkerülő cseréptöredékekből sejthetjük, milyen szép edényeket, használati tárgyakat készíthet­tek. A múlt század elején Miskolcon dolgozik Rácz József, Varró János, Gyöngyösi József, Vig József, Ifjú Varró János. Stras József. 1824-ben Pongyelok helységből idetelepedik Traitler János, aki műhelyét és égető­kemencéjét a város majorjának szomszédságába épí­tette. A múlt század végefelé már kezd fogyni a mis­kolci mesterek száma, a gyári áruk fokozatosan kiszo­rítják a régi cserépedényeket. Hírmondónak maradt korunkra még egy fazekas, Áfra János bácsi, aki né­hány éve, igen idős korában hunyt el. Vele eltűnt vá­rosunkból ez a régi, művészi mesterség is. BODGÁL FERENC KÉT AUTÓBUSZ ÖSSZEÜTKÖZÖTT 16 ember halt meg és to­vábbi 22 személy szenvedett sérülést a fülöp-szigeti Rizal tartományban, amikor két autóbusz összeütközött. GÖZROBBANÁS A Csepel Vas- és Fémmű­vek martinüzeméből Gúla Mihály 26 éves gépkocsive­zető izzó salakot szállított a Duna-parti tárolóhelyre. Ami­kor a salakot a hóval borí­tott földre leszórta úgyneve­zett gőzrobbanás történt, amelynek következtében a tehergépkocsi vezetője sú­lyos égési sérülést szenvedett, a teherautó megrongálódott. KÁOSZ Az olasz főváros közleke­dési káosz elé néz: sztrájk­ba lépnek a közlekedési rendőrök a személyi állo­mány 700 új emberrel való kiegészítését és a túlórabérek felemelését követelve. A va­sutassztrájk is beindul és bezárják a római főpályaud­vart. LAKÓHÁZRA ZUHANT A New York-i La Guar­dia repülőtér közelében egy lakóházra zuhant az ameri­kai kormány egy kétmotoros repülőgépe. A házban állító­lag senki sem tartózkodott. A helyszínen posztoló rend­őr szerint 3 embert húztak ki a roncsok közül. HALÁLOS ÁRAMÜTÉS Hortobágy és Tiszafüred között a vihar által megron­gált magasfeszültségű veze­ték' javítása közben Asztalos Endre 24 éves elektrotechni­kus a figyelmeztetés ellené­re áramtalanítás céljából fel­mászott a villanypóznára és halálos áramütés érte. SZÍVROHAMOT KAPTAK Ohamában az egyik autó­sztrádáról tűzoltó létrákon másztak fel a hóban rekedt autósok egy hídra, mert másképp nem tudták kisza­badítani őket. A halálos ál­dozatok legnagyobb része olyan autós volt, aki megkí­sérelte kocsiját kiásni a hóból és közben szívrohamot kapott. FAJI ZAVARGÁSOK Faji zavargások robbantak ki Hanauban (NSZK) állo­másozó amerikai egységben. Az összecsapások során 1 néger katona meghalt, 2 sú­lyosan megsebesült. MAGÁHOZ TÉRT Háromévi eszméletlenség után egy 50 éves norvég em­ber, aki annak idején lezu­hant egy háztetőről, magához tért, ismét eszik, járni tanul. MEGSEBESÜLTEK Súlyosan megsebesült né­hány ember, amikor az egyik müncheni pályaudva­ron összeütközött egy moz­dony és egy expresszvonat. MA HIRDETNEK ÍTÉLETET A belgrádi katonai bíró­ság befejezte .Hans Peter Rullmannak, a Spiegel című nyugatnémet hetilap belgrá­di tudósítójának és két ju­goszláv állampolgár társának kémkedési bűnperét. A szep­tember végén kezdődött per­ben ma hirdetnek ítéletet. Rullmant a múlt év márciu­sában tartóztatták le.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents