Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-27 / 22. szám
As„újí UJltO Néhány évvel ezelőtt divatos kiszólás volt fiz „újítás”. Ha valaki enyhén szólva görbe úton szerzett pénzt, villát, vágj' más anyagi javat, akkor beszédes kézmozdulattal és kacsintással kísérve azt mondtuk rá: „újított”. Szóval nem lopott, nem tört be, nem ütött agyon senkit, hanem valami olyasmit cselekedett, amit becsületesnek jóindulattal sem lehet nevezni, de gyakran mégis megúszta az illető a felelősségre vonást Sajnálatos, hogy az igazi, az idézőjel nélküli újítás szavunk hitelét rontotta egy kicsit ez a kiszólás. De az is igaz, hogy nem teljesen véletlenül. A sok hasznos ötlet, javaslat mellett előfordult ugyanis néhány olyan „találmány” is, aminek a hasznát csak az előterjesztője látta. Aztán volt olyan is, ami hasznos volt ugyan, de aki felvette érte a forintokat — értsd: sok ezer forintokat — mások ötletét „újította”. De most veszem észre, hogy megnjoigtató múlt időben beszélek e csalafintaságokról, pedig napjainkban is akad még olyan újító, aki tulajdonképpen csak „újító”. Akadt például egy ktsz-elnök a megyében (nevét azért nem írhatom ide, mert én is így, „egy ktsz-elnök”-ként hallottam emlegetni a legutóbbi tanácsülésen), aki az utóbbi három évben 120 ezer forintot vett fel különböző „újításokért”. S az idézőjel máris elárulja az olvasónak, milyen ötletek pattantak ki az elnök koponyájából. Nos, hát olyanok... Olyanok, mint ez: kitalálta például, hogy az üvegeket olyan ládában kell szállítani, amiben rekeszek , vannak. Az ilyen láda válóban meg is felel a célnak, csakhogy ez az ötlet meglehetősen régi. Hogy mást ne mondjak, a szódásüveget már az én gyerekkoromban is ilyen rekeszes ládában szál- litották, s csak azért nem merem azt állítani, hogy a dédapám gyermekkorában is ilyenben szállították, mert nem tudom pontosan mióta divatos a szódásüveg. Az elnök nyilván rajtavesztett a csalafintaságon, hiszen viselt dolgairól én is a NEB tájékoztatójából értesültem. Csak arra lennék most már kíváncsi, hogy ki bírálta el — ilyen nagyszerűen — az „újítását”, s ki szentesítette aláírásával a tekintélyes summák kifizetését. Találgatásokra vagyok utalva, s nem tehetek róla. de az ilyen huncutság engem kicsit rosszhiszeművé tesz. El tudom képzelni például — bár ne lenne igazam —, hogy alti újításként értékelte az elnöki „újítást”, az maga is „újított” ezárt valamit. BÉKÉS DEZSŐ Teljesítette tervét a HCM Az elmúlt évben sokszor küzdött vagonhiánnyal a Hejőcsabai Cement- és Mész- mű. Az év közben adódott lemaradást azonban sikerült pótolni és még a terv túlteljesítésére is futotta erejükből. összesen 300 millió forint értékű meszet és cementet állítottak elő. A DH telexszolgálata jelenti: Épülőben a macska-menhely Budapesten 1967-ben alakult meg a Magj'ar Országos Állatvédő Egyesület. Célja: megvédeni az elesett, tehetetlen állatokat, a természettől, az emberek kegj'etlen- kedéseitől. Kérdéseinkre Pásztor End- réné, az egyesület Beloiannisz utcai központjának irodavezetője válaszol. — Hány tagja és vidéki szervezete van az egyesületnek? — A legutóbbi számlálás szerint mintegy 3 ezer felnőtt és csaknem 700 gyerek alkotja a tagságot. Fő védnökünk Károlyi Mihályné. A budapestin kívül Szegeden, Szolnokon és Sopronban van úgynevezett heljd szervezetünk. — Milyen gyakorlati lépéseket tesznek az állatok védelmében? — A rendszeres felvilágosító munka mellett tagjaink összeszedik az utcán talált kóborkutyákat, macskákat. Az egyesület Foton levő men- helyén helyezzük el ezeket az állatokat. A kutyák men- helyén több mint száz állat él. Állandó kapcsolatot tartunk a közlekedési rendőrökkel: ma például hat kulya- gázolásról kaptunk jelentést Minden ilyen esetben állatorvosaink a helyszínre sietnek. — Milyen terveik vannak? — Szeretnénk bővíteni taglétszámunkat. Már két éve, hogy sikerült elérnünk: a sintérek nem portyáznak Budapesten. A közeljövőben pedig új macska-szakosztályt szervezünk. Ennek célja, hogy a kutyákéhoz hasonló menheiyet építsünk nekik Foton. Társadalmi szervezet vagyunk, az anyagi lehetőségeink korlátozottak. Ezért tehát szívesen vesszük az állatbarátok minden felajánlott forintját. Mindehhez még annyit, hogy más környező államokban jóval nagyobb kultusza van az állat- védelemnek. Az állatvédelem fiatalokra gj'akorolt nevelő hatását nem kell bizonygatni. Aki a virágot szereti ... kezdetű közmondáshoz hasonló a mi jelszavunk is: Aki az állatokat szereti, rossz ember nem lehet. (szántó) Napirenden: a közízlés Ülésezett as SZMT elnöksége Ma délelőtt ülést tartott a Szakszervezeteid Megyei Tanácsának elnöksége. Elsőként a szakszervezeti művelődési intézmények szocialista közízlést formáló tevékenységéről tárgyaltak. Ezt követően a községi szakmaközi bizottságok tavalyi költséggazdálkodásáról volt szó, majd az irat- és levéltár ügyrendjének módosításáról döntöttek. Négy éve alakult meg a Magyar Igazságügyi Orvosok Társasága. Az országos fórum azóta életünk három igen fontos területén tett szert nagy tekintélyre: az orvosi szakterületen túl a bűnüldöző és az igazságügyi, jogi szervek kísérik figyelemmel munkásságát, igénylik segítségét, fogadjak el egy-egy vitás kérdésben álláspontját. A társaság két szekcióra vált 1969-ben, hogy jobban meg tudja oldani sokrétű feladatait. Egyik szekciója az erőszakos bűncselekményekkel, másik a közlekedési bűntettekkel kapcsolatos szakértői tapasztalatok feldolgozásával, a vélemények egyeztetésével foglalkozik. Az elmúlt napokban a közlekedési szekció tartott Debrecenben igen értékes eredményeket adó ankétot. Az ankét napirendjéről dr. Földess Vilmos rendőr alezredes, a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának főtitkára, az Országos Bűnügyi Laboratórium parancsnoka nyilatkozott a Déli Hírlap munkatársának. — Az alkohol szerepe a közlekedésben. Ez volt tulajdonképpen azi ankét témája. A szekció szükségesnek tartotta ezt a témát külön megvitatni, mivel az utóbbi években a közlekedési balesetek nagyobb százalékában az ittas vezetés a legdöntőbb motiváló tényező. Ugyanakkor messzemenően figyelembe vettük, hogj' az alkohol egy olyan, a cselekvési akaratot károsító szer, amelyhez bárki bármikor hozzá tud jutni. Azt is számításba kellett vennünk, hogy egyes új gyógyszerek és az alkohol együttes hatása tovább komplikálja az orvosszakértő véleményezését. — Néhány évvel ezelőtt megjelent egy rendelet, amely kimondja: a vér 0,080 ezrelékes alkoholtartalma az a határérték, amely eldönti, hogy az alkoholt fogyasztó gépjárművezető szabálysértést vagy bűntettet követett-e el. Sokat vitatott probléma volt ez korábban az igazságügyi orvosszakértők körében: helyes vagy helytelen ilyen „engedményt” tenni. A debreceni ankéton egj'séges álláspont született: a rendelkezés helyes, s ezt nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják. — Az alkoholszonda használatáról is számos vélemény hangzott el. Egységes volt a megállapítás, hogy hasznos segítőeszköze a közlekedésrendészet munkájának. Alkalmazásával már a helyszínen kiszűrhetők a pozitív esetek, s ilyenkor feltétlenül véralkohol-vizs- gálatot rendelnek el. Ugyanakkor a negatív eseteket is teljes bizonyossággal kimutatja, s ebben az esetben nem kerül sor fölösleges vérvételre. így is rengeteg véraLkohol-vizsgálatot végzünk. Tizenhét év alatt több mint negyedmillió véralkohol- kimutatást csináltunk. Csupán az elmúlt esztendőben 34 ezer minta érkezett laboratóriumunkba. s meg kell mondani: ennek 80 százaléka pozitív volt, a gépjárművezető — akitől levették — tehát ivott — fejezte be nyilatkozatát dr. Földess Vilmos főtitkár. R. É. Hogyan mire költjük a pénzünket? * Tegnap délelőtt az fiMÁSZ közvilágítási csoportja megkezdte a Búza téri kandaláberek nagyjavítását. Ezekben a 13 méter magas világítótestekben egyenként S darab nagy teljesítményű higanygőzlámpa van. Most mind a 12 ko/iidaláber összes villanykörtéjét kicserélik A szerelési munkákat a TI- TÁSZ kölcsöndarujával végzik, melyben egyszerre két munkás dolgozhat. A munkát előreláthatólag a hét végén fejezik be. (Agotha Tibor felvétele) A ribizli, szamóca, málna meghonosodott Mezőgazdasági szakkör a gyárak tövében A mezőgazdasági könyvhó- nap megnyitóján, február 4- én ünnepli fennállásának tízéves jubileumát a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban működő kertészeti és szőlészeti szakkör. A szakkör munkájáról, életerői beszélgettünk vezetőjével, Szolnoki Jenő mezőgazdasági mérnökkel. — Mivel is foglalkozik tulajdonképpen a szakkör? — Zöldségtermesztéssel, szőlészettel, bor- és gyümölcs- termesztéssel és virágokkal. Minden héten tartunk egy elméleti foglalkozást. Ezen előadások hangzanak el. Minden hónapban vannak úgynevezett nagy előadásaink, amelyeket országos hírű szakemberek tartanak meg. Az elméleti foglalkozások mellett gyakorlatiak is vannak, melyeken szőlőmetszéssel, zöld- hajtás-válogatással és zöldoltással foglalkozunk. Szakkörünk több mint száz tagot számlál, de egy-egy gyakorlati foglalkozásra néha Í50-en is összesereglenek. Vannak, akik egy ilyen bemutató kedvéért még vidékről is bejönnek. — Hogyan összegezhetjük munkájuk gyakorlati hasznát? '— A tagok diósgyőriek, tehát környékbeliek. Ezeknek az embereknek a diósgyőri hegyeken szőlőjük, kertjük van. És amit a foglalkozásokon elsajátítanak, azt kiválóan alkalmazhatják a saját kis kertecskéjükben. Ugyanakkor könnyebben hozzájuthatnak különböző szaporítóhajtásokhoz és műtrágyához. Két éve hozattuk például a fertődi Növénytermesztési és Kertészeti Kísérleti Állomásról a fekete és piros ribizli-, szamóca- és málnatöveket. Azóta ezek a növények már meghcyiosodtak ezen a vidéken. Minden évben tanulmányi kirándulásokat is rendezünk. Tavaly augusztusban egyhetes látogatáson voltunk a Duna— Tisza-kozén és Dél-Dunántú- lon. Megnéztük már a Borászati Kutató Intézet, valamint jó néhány termelőszövetkezetet és állami gazdaságot. — Terveik, elképzeléseik? — Az elkövetkezendő időszak terve: az abszolút biztos növényvédelem. Februártól kezdve megkezdjük ennek a növényvédelemnek a gyakorlati előkészítését js, és amint felenged az idő, kimegyünk a szabadba. Terveinkben tanulmányi kirándulások éppúgy szerepelnek, mint a már korábban említett előadások. Dédelgetünk még egy elképzelést, szeretnénk virág-, zöldség- és gyümölcskiállítást szervezni szeptemberben az Ady Endre Művelődési Házban. B. S. A népszámlálás adatai alapján országos összesítés készült a különböző társadalmi rétegekhez tartozó családok jövedelméről, a háztartások kiadásairól. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint a munkás és az értelmiségi háztartásokban egy-egy személyre évente 17 361 forint jövedelem jut, Budapesten az átlag meghaladja az évi 20 ezer forintot. Az átlagjövedelem túlnyomó része — országosan 13 267 forint — a munkabér, a családi pótlék összege megközelíti a 600 forintot, a kifizetett táppénz személyenként 242 forint, az átlagos nyugdíjösz- szeg 567 forint. Érdemes összehasonlítani, mire költik jövedelmüket a munkás és az értelmiségi, illetve a paraszti családok. A KSH adatai szerint élelmiszerre, italra, dohányra valamennyi társadalmi réteg nagyjából ugyanannyit költ: évente mintegy hétezer forintot. Ruházkodásira a munkások és a szellemi foglalkozásúak évente mintegy 300 forinttal többet fordítanak; az egészségügyi célokra, testápolásra. közlekedésre, művelődésre, oktatásra, szórakozásra szánt, kiadásaik mintegy kétszereset teszik ki a paraszti családokénak. A különböző társadalmi rétegek táplálkozási szokásai között is igen lényeges eltérést mutat a statisztika. Például a parasztcsaládok sokkal zsírosabb koszton élnek: náluk az évi zsiradékfogyasztás személyenként meghaladja a 25 kg-ot, a munkásoknál és az értelmiségieknél csak mintegy 18 kg. Baromfihúsból is jóval többet — fejenként csaknem 20 kilogrammot — fogyasztanak a paraszti háztartások, az egyéb háztartások fogyasztása ennek a mennyiségnek csak valamivel több mint a fele. Miskolci vendégelőadók Egerben A MÁV miskolci Igazgatóságának több vezető beosztású szakembere tart előadásokat a Közlekedéstudományi Egyesület idei programjának keretén belül Egerben. Dr. Pásztor Pál, az igazgatóság vezetője az üzemi demokráciáról és a vezetés- elméletről tájékoztatja egri hallgatóit. Bakó János a vasút fuvarozási felelősségéről, Csabai Rudolf az egri pályaudvar fejlesztésének távlati terveiről, Gál Sándor az egyszerűsített szolgálat szervezéséről, Pásztor László a vasúti kocsirakományi áruforgalom körzetesítési gondjairól, Kovács István a forgalmi és jelzési utasítások módosításáról tart előadást. Felújítják az ecetüzemet A Szeszipari Országos Vállalat miskolci ecetüzeme már évek óta tatarozásra, javításra szorul. Most, a jó idő beálltával már meg is kezdik az ecetgőzöktől tönkrement falak tatarozását. A vállalat több százezer forintot fordít a miskolci üzem rendbetételére. A debreceni tanácskozás után Az alkohol szerepe a közlekedésben Dr. Földessi Vilmos rendőr alezredes nyilatkozata a ÜH-nak
