Déli Hírlap, 1971. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-21 / 17. szám

Éried haragszom, nem ellened György István új alkotásának vetítésén György István Egy daiab élet című dokumentumfilm jé t vetítették tegnap este a Rónai Sándor megyei Művelődési Központban. Nemigen leheteti volna találóbb címet adni a 70 perces, mozaikszerű képekből egésszé formálódó képsor­nak. A mindennapok egy darabja ez a — a dokumentumfii,,i „nyers” eszközeivel vászonra vetített — valóság. A miskolci Kilián Gimná­zium harmadik osztályos ta­nulói, az LKM és a DIGÉP munkásai válaszolnak dr. Gyenes Antal szociológus tu­dományos precizitással ele­venbe vágó kérdésedre. Gyak­ran kezdik úgy a választ: fo­gas kérdés. Aztán megered­nek a nyelvek. Lakkozás, szépítés nélkül, őszinte indu­lattal. A munkás tudja, hogy két keze munkája társadal­munk alapja és feltétele, joggal kéri számon a min­dennapok során ennek eset­leg elmulasztott méltó meg­becsülését. Nem a rendszer­től. A főnökétől, más rétegek képviselőitől, a meglevő fo­nákságok okozóitól. Nem tel­hetetlen, ha kevesli a fizeté­sét, hanem igazságtalannak, egyenlőtlennek érzi a köny- nyen, ellenértélk nélkül meg­szerzett nagy pénzeket, vagy a protekciót. Huszonöt éve épülő új vi­lágunk legfájóbb pontjaira tapintottak a megkérdezet­tek a filmen, és a beszélge­tők a vetítést követő arrké- ton. Csak egy példa: nem jutnak okos igazságok, szó­noki emélvényTől elhangzó tézisek senkinek eszébe, ha a hentesnél órákig áll húsért, és látja, hogy sokan vannak, akik sarbanéllás nélkül is mindennek . a legjavát kap­ják. Egyszerűen dühösnek és becsapottnak érzi magát a sorbanálló, és nem érti. Sőt, keményen kimondja: úgy lát­szik, itt mindenki lop. Nem lop mindenki, de jó néhá- nyan. Aki pedig szól, azért teszi, hogy ne legyenek ilyen „furcsaságok”. A film elején vetített, köz­vetlenül a háború után ké­szült felvételek és a ma kö­zött óriási a kontraszt a ma javára. A fiatalokat úgy ne­veljük (bizonyították a meg­kérdezett gyerekek), hogy az 5 világukban már ne hassa­nak ezek a visszahúzó erők. Addig viszont ki kell monda­ni a mellbevágó igazságokat. Mert érted haragszom, nem ellened, és mert az őszinte­ség védi a rendszert, hogy ne kelljen soha fegyvernek vé­deni. Az így látom én című, György István szintén Mis­kolcon forgatott első filmjé­nek szerves folytatása a mos­tani. így látja az, aki közel­ről látja, és látni akarja a mi egy darab életünket. Mely tö­redékesen is kerek, és (az al­kotók szándékosan nem írták ki az iskola és az üzemek ne­vét) mint csepp a tengert, hordja magában az egészet. Itt-obt technikai nehézsé­gekkel készült a négyes al­kotógárda (.György István rendező, dr. Gyenes Antal szociológus, Neményi Ferenc operatőr és Vitéz Gábor dra­maturg) filmje. György Ist­Önálló hosszabb művek Regék — konzervdobozban Nem mindennapi feladatra vállalkoztak az Alma Ata-i néprajzkutatók: Felújítják, „konzerválják” és magnósza­lagra véve csaknem konzerv­dobozba helyezik az utókor számára a híres ujgur rege­gyűjteményt, amely ma már csak szájhagyományként él, vagy néhány ősi kéziraton maradt fenn. Az ujgur regék lényegük­ben nem egyszerű szóbeli mesék, hanem olyan önálló hosszabb művek, amelyek azonos témakörben különál­ló zenei, énekkari, vokál- és koreográfiái művekből áll­nak. Egy-egy ilyen ősi rege előadása két órát is igénybe vesz. Ma már csak néhány idős ember emlékszik rájuk és alig van köztük olyan, aki elő is tudja adni ezeket a művekét. Az ő segítségükkel kottázzák, írják le, s veszik magnószalagra és filmre az ősi ujgur regéket. Félő ugyanis, hogy az „igricek” halálával elvész az utókor számára ez a páratlanul ér­dekes néprajzi gyűjtemény. A munka során rábukkan­tak Aliser Navoi, a XV. szá­zadbeli üzbég költő és böl­cselő mindeddig ismeretlen verseire is, amelyeket most bevonnak a nagy regegyűj­teménybe. Szalay Lenke a Rákócziban A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár ifjúsági klubja ma este 6 órakor Szalay Lenke ifjúsági írót látja vendégül. Az írónő az ankétem a közel­múltban megjelent Hajnali szökés című regényéről be­szélget a klub tagjaival. Keleiidők-e a jó hírek? Billy Bailey kaliforniai ki­adó új hetilapot alapított, az Aquarian Times-1, és beje­lentette, hogy a hetilapban csak „jó híreket” fog közöl­ni. Az első szám például ar­ról tájékoztatta áz olvasókat, hogy az elmúlt évben az Egyesült Államokban az or­szág 196 millió lakosa nem követett el bűntettet (az Egyesült Államok lakosainak száma 203 millió). Az újság­írók Bailey szándékát némi kétkedéssel fogadják. Emlé­keztetnek arra, hogy a Sa­turday Review című hetilap­nak az ötvenes években ugyancsak az volt a szándé­ka. hogy az Egyesült Álla­mokról csupán pozitív híre­ket közöl, de a hetilap igen hamar megszűnt... ván mentegetőzve mondta: sajnos, nem volt elég kame­ránk. Szomszédom tréfásan súgta a beszélgetés végén: ha kamerájuk nincs is, szemük az van. így igaz. MAKAI MARTA Emberhez méltó gondjuk van Az idős asszony fiát várja. A szerelmetest, az immáron egyetlent. Élete nagy részét már a betegágy vonta termé­szetes és a 70 valahány éven átívelő emlékezet képzeletbeli határai közt éli. A lelket, a mindenek felől támadó testi bajokkal szemben fia viszont­látásának reménye tart ja ben­ne. Láng ez a remény, élete lángja. Táplálója, ha úgy tet­szik, Veszta-szűze a menye. Olaja a valahonnan Ameri­kából leveleket küldözgető író fia soraiból áradó szere­tet és ígéret. Az olaj igazi, de eredete kétes. Nem Ame­rikából, hanem egy hazai börtönből sajtolja ki kéthe­tenként egy csüggedt rab ezt az ambróziát, az anyja Iránti szeretetéből. A kegyes össze­esküvésnek mindenki részese: a feleség, a házvezetőnő, az orvos, csak az idős, beteg édesanya kap a dicsőség csil­logó hírein, tüze olaján. És lassan, észrevétlenül maguk a környezetében élők sem ve­szik észre, de az a feladat, amelyet az édesanya remé­nyének és életének fenntar­tása jelent számukra, meg­erősíti őket is. A mindenna­pok küzdelme egy hitért, egy létért, a máséért, a maguk emberi hitének, makulátlan életének megőrzéséhez vezet. A rendező Makk Károly pontos lélektani eszközökkel szövi az édesanya majd egy évszázadot átívelő képzelet­szövetébe a Töröcsik Mari alakította feleség-figuráját, a jelen világ valóságának, tra­gikumának fonalaként. Dar­vas Lili, az anya alakítója pedig úgy sugározza végig a filmbéli másfél órát, mint az általa játszott figurában izzó anyai szerelem. Bár az idős asszonyt gyá- molító szeretet-olaja elegen­dő lenne évekre, a fizikai élet kanóca mégis elfogy, el­lobban egy nappal a fiú sza­badulása előtt. A többiek küzdelme mégsem volt hiá­bavaló. A film legnagyobb erényei közé tartozik, hogy éppen ezt igen közvetlenül, eszköztelenül vissza tudta adni. Egy ember elpusztul­hat, de az érte való küzdés nem hiábavaló. Annak folya­matában alakulhat csak ki az emberhez méltó gondú lény, a szerelmes ember. (nyakas) A história selyem-bársony hírmondói Kiállítás a színházban Divat Nyugat-Európában a XX. század hatvanas éveinek második felében. Mini, maxi. mini-mini. A szép ruhák világa, a szín­ház világa. Korunk divatja a nézőtéren, korok divatja a színpadon. Kigyúlnak a fé­nyek és csillognak a hölgyek itt is, ott is. A férfi ma diszkrét sötét háttere a nő­nek, valamikor öltözete dí­szessége vetekedett a pár­jáéval. Az ember a színház­ban hozzászokott a széphez. Most is a nagyon szép az első szó. amely elhangzik, amikor belépünk a sünház nézőtéri társalgójába, a Bolgár Kulturális Központ és Miskolc város Tanácsa Művészeti és Propaganda Irodája által rendezett kiál­lításra. Üveglap alatt fekete ala­pom gazdag szépségű kis fi­gurák csillognak a csillárok fényében. Vera Macséva- Gancseva bolgár díszletter­vező kiállítása hosszú évekig tartó kutatómunka eredmé­nyéként a művészi fantázia Fotókiállítás Az ózdi Kun Béla Műve­lődési Házban január 23-án, szombaton este 6 órakor ki­állítás nyílik. Mizerák István fotóriporter. így láttam ’70 címmel mutatja be legjobb felvételeit. Kalapmúzeum A morvaországi Novy Ji- cin-i kastélyban van egy in­tézmény, amely páratlan a maga nemében Éurópában: kalapmúzeum. Gyűjtemé­nyében nemcsak a világ mindenféle kalapja, a törté­nelmi korok divatjának meg­felelő „fejfedője” található meg, hanem a kalapgyártás történetének dokumentumai, valamint az iparágban hasz­nált, legváltozatosabb eszkö­zök is. Vitrinben őrzik a híres ka­lapos céh érdekes alapítóle­velét, valamint Kolowrat gróf rendeletét, amely meg­parancsolja, hogy a kalap­gyártás céljára gyűjteni kell a hulladékbőröket. Hangverseny Lenhivárosban Balogh Sándor harsona- es Herszényi Bálint zongora- művész január 22-én, pénte­ken este 7 órakor a lenin- városi Derkovits Gyula Mű­velődési Központban koncer­tezik. Műsorukon B. Marcel­lo, Händel, Blazsevics, Ra­meau. Brahms, Mendelssohn, Liszt, Debussy és Dohnányi művei szerepelnek. Zongo­rán kísér H. Légrády Kata­lin. dicsőségére gyönyörködteti a szemet. Ha nem hirdetné a felírás, hogy miről van szó, akkor is közelebb mennénk. Vonzanak a csillogó aprósá­gok. „Művészet és ismeretter­jesztés magas esztétikai ní­vón” — határozza meg a teg­nap esti megnyitóra invitáló meghívó kísérőszövege az aprócska figurák ruháinak értékét A 135 reliefszerű makett korok, népek, osztá­lyok, rétegek embereire jel­lemző ruházat korhű ábrá­zolása. Nemcsak egyszerűen szép, hiszen a szemet gyö­nyörködtető anyagokat, ru­hákat és formákat mindig szerették az emberek. Egy sajátos művészi szemszögből az emberiség történelme is amit látunk. •A kis papírfigurák ruhái a tehetség és türelem magas­iskolái. De megéri, mert el­hisszük nekik, hogy az ős­közösség embere ilyen „ru­hában” járt, és időszámítá­sunk előtt 500-tól időszámí­tásunk után 500-ig a szarma­ták, dákok, illírek viselete ilyen volt. Segít a frizura, az alakok gesztusa, a kellékek gazdagsága, hogy csodálkoz­va álljunk meg a bolgár uralkodópár komoly fennsé- ge, az orosz bojárasszony gazdag öltözete, a középko­ri lovagvilág, a törökök, kí­naiak, németek, spanyolok ruháinak precíz szépsége előtt. De a barokk, a roko­kó, a francia forradalom, a direktórium, az empire, a biedermeier és a legújabb kor néhány év alatt változó divatja is legalább ennyire „izgalmas”. Rövid egy-két év alatt Prágában, Varsóban, Moszk­vában gyönyörködtek a kul­túrtörténet eme szép ágának tökéletes illusztrációjában a kiállítás nézői. Magyaror­szágra Berlinből érkeztek a történelem kis papír, brokát, selyem, bársony, csipke hír­nökei, hogy február 6. után folytassák „világkörüli”, vi­lágokról mesélő útjukat. Emlékezés Szabó Pálra A Magyar Panteon című előadássorozat keretében Szabó Pál Kossuth-dijas író­ra, Bács-Kiskun megye volt országgyűlési képviselőjére emlékeztek tegnap este Kecs­keméten, a városi művelődési központban. Méltatták az iró életművét, közéleti tevékeny­ségét. Műveiből fővárosi mű­vészek adtak elő részleteket, majd bemutatták az egyik legemlékezetesebb művéből készült Talpalatnyi föld című filmet. éjféltől reggelig A SZAKADÉKBÓL A FOLYÓBA ZUHANT Jablanica és Mosztár kö­zött egy 42 személyt szállí­tó autóbusz eddig kideríthe­tetlen okból letért az úttest­ről. Előbb egy 50 méter mély szakadékba, onnan pedig' a Neretvan folyóba zuhant. Hét személy meghalt, hét el­tűnt, huszonnyolc pedig sú­lyosabb, könnyebb sérülések­kel kórházba került. ÁRADÁSOK Áradások pusztítanak Ar­gentina északi tartományai­ban. Az Argentínát és Pa­raguayi összekötő nemzetkö­zi híd víz alá került, több épület összeomlqtt. A ható­ságok több ezer embert kila­koltattak. FÖLDRENGÉS Kninben (Dalmácia) 2—4 fok erősségű földrengés kel­tett riadalmat a városban és környékén. Károkról nem ér­kezett jelentés. Az év eleje óta ez már a 9. földmoz­gás volt ezen a vidéken. IDÖ-KONZERV Földbe került az idő-kon- zerv az osakai Expo-70 vi­lágkiállításon. Egy osakai parkban ásták el 15 méter mélyre, feltételezik, hogy 5 ezer évig marad ott, amikor is az akkori nemzedék kiás­sa és megtekinti az acéldo­bozba zárt 2098 különböző tárgyat, amely a jelenkor legjellemzőbb vonásait tük­rözi. MEGTARTOTTAK A FŐPRÓBÁT A Kennedy-fokon sikere­sen megtartották az Apollo— 14- űrhajó január 31-re ter­vezett elindításának főpró­báját. A hat órán át tartó próbaszámlálás után — mi­közben az űrhajó három uta­sa is az űrhajóban tartózko­dott — a NASA egyik szó­vivője kijelentette: „Ügy hi­szi, minden rendben volt.” ELSZIGETELT HÁROM VÁROST Sydneytől 240 kilométer­nyire északra egy óriási fel­hőszakadás és az azt követő árvíz elszigetelt három ki­sebb várost. Maitland közelé­ben az árvíz elsöpörte Allan Allomes ausztráliai újságíró kocsiját, az újságíró életét vesztette. HARMINCEZER LEVÉL Harmincezer levelet kapott Ivan Scserbak, a nyugat-ber­lini angol övezetben emel­kedő szovjet emlékmű őrsze­me, akit tavaly november 7-én súlyosan megsebesítet­tek egy fasiszta orvlövész golyói. Különösen sok levél érkezett Nyugat-Berlinből, a most már lábadozó szovjet katonához. ÁLDOZAT NÉLKÜL 12 megrongálódott vagon, négy összetört kamion, több százezer frank összegű kár, egyetlen halálos, vagy sebe­sült áldozat nélkül: ez a svájci Bázel városban történt szerencsétlenség különös mérlege. A szerencsétlensé­get az okozta, hogy az eny­hén lejtős pályán 12 vasúti teherkocsi ismeretlen okból mozgásba jött és az egyik útkereszteződésnél négy ka­miont tört össze. SZUROK ÉS TOLL Az illegális Ír Köztársaság hadserege a katolikus ne­gyedben felelősségre vonta a bűnözőket. Szurokban és tód­ban hempergették meg őket. ezután megbilincselték, hogy a rendőrség így találjon rí­jak.

Next

/
Thumbnails
Contents