Déli Hírlap, 1970. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-11 / 290. szám
Költözik a fiűotthon Utolsó klubnapjukat tartják holnap a hejőcsabai Állami Fiúotthon lakói a régi épületben. Már majdnem készen áll Pereceserenyőn az az újjáalakított épület, melyben jobb körülmények között tanulhatnak, élhetnek majd a fiatalok. A cementgyár melletti poros környezetből előreláthatólag december 20 körül költöznek át a jó levegőjű leendő otthonukba. Oktatógép az LKM-ben A nagyüzemek több százezer forintos összegeket fordítanak a munkavédelmi propagandakönyvek, füzetek beszerzésére. Az LKM most egy B. C. O. 2-es típusú oktatógépet vásárol: a munka- védelmi oktatás egy részét a gép végzi el. A Miskolci Kertészeti Vállalat melegházában igazi trópusi kép fogadja a látogatókat. Nyolcvanezer szál szanszeveriát gondoznak itt. A csaknem egymillió forint értékű növényállomány egy részét exportálják. (Agotha felv.) Központi támogatással A mankót másutt kell felíratni i Jogszabályok dzsungele a társadalombiztosításban At a beteg, aki — mondjuk egy lábmütét után — csak mankóval tud távozni a kórházból, ott nem kaphatja meg e gyógyászati eszközt. Hozzátartozójának cl kell mennie a rendelőintézetbe egy másik orvoshoz, hogy felírják számára. Érthető, hogy az ilyen bürokratikus ügyintézés ellenérzéseket vált ki, és' sokat levon annak az értékéből, amit társadalmunk az ingyenes kezeléssel, s a kedvezményes gyógyszerellátással nyújt a biztosítottnak. Egyetlen példa ez a sok kozta, melyekkel azt bizonyította a népi ellenőrzés vizsgálattá, hogy a társadalombiztosítási ügyek intézése tökéletesítésre vár. Huzavona a nyugdíjazásnál Ma már a lakosság több mint 97 százaléka élvezi a biztosítás előnyeit. A szolgáltatások színvonala kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Ami azonban a társadalombiztosítás jogi oldalát illeti...' Nos, e téren még bőven van javítani való. A NEB-vizsgálatot záró tanácskozáson hallottuk: „A rohamléptű fejlődést nem követte egységes jogszabály, a rendeletek dzsungelében az ügyintézőiknek is bajos eligazodni, nemhogy az átlagembernek.” Ezt bizonyította a széles körű közvélemény-kutatás is: a megkérdezetteknek több mint 50 százaléka egyáltalán nem, vagy csak felületesen ismeri azokat a törvényeket, melyek alapján a táppénzt számfejtik, a nyugdíjat megállapítják stb. Persze, a tájékozatlanság részben a felvilágosító munka gyengeségének is tulajdonítható. Különösen sok munkával, huzavonával jár a nyugdíjak megállapítása, ha 1945 előtti munkaviszonyt kell igazolni. A háború alatt ugyanis az okmányok zöme megsemmisült, a mezőgazda- sági cselédek nagy részének pedig semmiféle igazolása nincs a munkában töltött évekről. De nem könnyű a bizonyítás azok számára sem, akik a felszabadulás után mozgalmi munkát végeztek például pártszervezéssel, földosztással foglalkoztak. Jellemző mondat a vizsgálati anyagból: ..Azok a köz- szolgálati alkalmazottak, akik önként álltak ki a közszolgálatból, rosszabb helyzetben vannak a fegyelmileg elbocsátottaknál. ezek pedig' az elítélteknél.” í!s:«vRCff2 iáíuéfefcuics A nyugdíjakhoz hasonlóan sok gondot ad az ügyintézőknek a többi anyagi jellegű szolgáltatás — táppénz stb. — pontos megállapítása, számfejtése is. Szinte hihetetlen. hogy jelenleg harmincféle társadalombiztosítási járulékkulcs van érvényben. A munkaadók joggal kérik, hogy ritkítsák meg végre a százalékok rengetegét. A biztosítási ügyekkel foglalkozók több időt szentelhetnének a dolgozók felvilágosítására, egy-egy rendelet megmagyarázására, ha nem nehezítené meg teendőjüket ez a „túlszabályozottság”. E körülmények ismeretében érthető a népi ellenőrök megállapítása: „A legegyszerűbb eset a táppénz számfejtése... A táppénz alapjául szolgáló átlagos napi kereset kiszámítása a dolgozó részéről mégis ellenőrizhetetlen.” A dolgozó nyakába varrják Még nagyobb baj, hogy sok dolgozó nem tudja: ha üzemi balesetet szenved, és nem ő maga hibáztatható emiatt, akkor — keresetének megfelelően — jogosult a táppénz százszázalékos kiegészítésére. Más kérdés, hogy a vállalatok — félve a kártérítés anyagi következményeitől — gyakran igyekeznek a dolgozó nyakába varrni a felelősséget. Az ELZETT Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi gyáregységében S. József nyilvánvalóan a vállalat hibájából szenvedett balesetet, mégsem kapott kereset-kiegészítést. Joggal sürgeti tehát a népi ellenőrzés, hogy7 az üzemi szakszervezeti bizottságok és a társadalombiztosítási tanácsok tegyenek többet az eddiginél a balesetet szenvedett dolgozók érdekébe" BÉKÉS DEZSŐ Megoldódik a múzeum ügye Varga Gaborne a tervekről Három évvel ezelőtt történt, hogy egy reggelre leomlott a miskolci Herman Ottó Múzeum oldalfala. A falat újra felhúzták, a szenzáció hullámai elültek, miközben az épület tovább repedezett. Azóta évente újra meg újra meg kellett támasztani, most már a termek egy részét is gerendák tartják. A megállíthatatlan romlás odáig vezetett, hogy a közvetlen életveszély miatt kiürítették, majd lezárták a nagy kiállítótermet. Az értékes gyűjtemények pillanatnyilag a vizes pincében várnak sorsukra. Az első falomiás óta elteli liárom év alatt — egészen az utóbbi napokig — nem született érdemleges döntés a múzeum ügyében. Az épület uieutlietetleii A csaknem ötszázéves homokkő épület mállása tulajdonképpen már „időszerű”, bár tagadhatatlan: meggyorsította a folyamatot a múzeum melletti utcán zajló óriási teherforgalom. Az épület a Szinva laza hordalékán nyugszik, alig három méterre a föld színétől állandó mozgásban van az iszapfolyam. A Szinva medrének kikövezése és az a vasi támfal tovább rontotta a talaj- viszonyokat: megemelkedett a nedvessógszint, gyakorlatilag vízben állnak a falak. Az egyetem geológiai és talajtani tanszéke hónapok óta vizsgálja a múzeum falait és a környéket. A végleges jelentés még nem készült el, de az máris bizonyosra vehető, hogy az épület menthetetlen. Az országgyűlésen is szóba került A múzeumnak már amúgy sem megfelelő épület helyett tehát új otthont kell adni a gyűjteményeknek — amelyek egyik-másika európai hírű. csak éppen a jelenlegi körülmények között nem lehet bemutatni, kiállítani — új otthont kell adni a muzeológusoknak, akik az utóbbi években páratlan leletekkel. munkákkal gazdagították az intézmény, a város hírnevét. A miskolci múzeum tarthatatlan helyzete az elmúlt hónapokban is sok fórumon szóba került, egyik országgyűlési képviselőnk a parlament elé vitte a város, a megye régi condját. A Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztálya is kivizsgálta az ügyet, néhány nappal ezelőtt pedig az ország- gyűlés kulturális bizottsága is foglalkozott a témával. Felülvizsgálják a tervekei Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, kedvező hírekkel tért haza ezekről a tárgyalásokról. — A minisztérium múzeumi főosztálya ígéretet tett urra. hogy a kormány az ötödik ötéves terv időszakában jelentős támogatást ad egy új múzeum felépítéséhez, vagy egy másik, erre a célra alkalmas épület átalakításához. Még nem döntöttünk, melyik megoldást választjuk. Először felülvizsgáljuk az 1958-ban készült terveket, mérlegeljük, hogy az olcsóbb és hamarabb megvalósítható átalakítás vagy egy új múzeum építése mellett maradunk. A Herman Ottó Múzeum ügye tehát nagy lépésekkel indult el a megoldás útján. Reméljük, a folytatás már nem várat magára ilyen sokait! PUSZTA! ÉVA Azonnali belépéssel felvesz a Miskolc 1. megyei postahivatal bfrlanärus és hirla’ikézbesítö munkakörit' munkavállalókat. Jelentkezés- Miskolc 1., Kazinczy u. 18. Hírlaposztály A régi munkahely várja a hazatérőket Tegnap a Hotel Ifjúságban ünnepélyesen aláírták a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Szabad Német Ifjúsági Szövetség (FDJ) között korábban, a magyar fiatalok NDK-beli munkavállalására kötött egyezmény meghosszabbításának, illetve kiegészítésének dokumentumát. Jelenleg 13 000 magyar fiatal él az NDK-ban, közülük 10 ezer KISZ-tag. Túlnyomó- részt 20 éven aluliak, s az NDK 14 megyéjében több mint 200 városában, községében dolgoznak. A három esztendő múltán hazatérő ifjúnak sincsenek munkahelygondjai: valamennyiüket várják azok a vállalatok, ahonnan korábban elmentek. Remélhetően hamarosan rendeződik egy másik problémánk: { a szakképzetlenül kiment fia j falok egy része az NDK-ban elsajátította valamilven szakma ismereteit, szakmunkásoizomyítványt szerzett. Természetesen mások a követelmények nálunk is és az NDK- ban is, de minél előbb meg kell találni a módját annak, hogy ezek a törekvő fiatalok szakismeretüket magyar bizonyítványra is „átválthassák”. Bazársor és gyalogos felüljáró A Tanácsház tér beépítési terve (Folytatás az 1. oldalról) A Tanácsház téren telepítendő lakóházak szerves egységet alkotnak majd a kereskedelmi-bevásárló és idegen- forgalmi létesítményekkel. A központi tér két oldalán húzódó lakóépületek földszinti és első emeleti részét teraszos, lépcsős megoldással teszik változatosabbá. Ezeken a szinteken lesznek az üzletek. kereskedelmi és vendéglátó egységek. A tér nyugati oldalán kialakítandó teraszt egy — a már korszerűsített Toronyalja utcát átívelő — gyalogos felüljáró köti össze az Avas lejtőjével. A nyolcszintes sávháztól nyugatra a Rácz György utca vonaláig minden épületet lebontanak. A terület torony alja utca felőli oldalán — az út vonalával párhuzamosan — egy ötemeletes lakóház épül. Ennek, és az L-alakban hozzá kapcsolódó — már említett — nyolcszintes sávháznak a tövében épül fel egy emeletes, zárt udvarral ellátott, kereskedelmi épülettömb. Az épületrésztől északra — a mai zálogház és a rendőrőrs helyén — pedig egy különálló, pavilonszerű épületet emelnek. Az még eldöntetlen, hogy ebben a saroképületben a város új I filmszínháza, vagy egy új h teremkombinát kap helyet. A központi tér keleti olda- I lát lezáró lakóháztól a Sza50 ezer ember ivóvize Kilenc község összeíog Borsod megye a negyedik ötéves terv időszakában új regionális vízmű-rendszerre' gazdagodik. Több mint 50 000 ember ivóvízellátását oldja majd meg. Építésére 120 millió forintot költenek Kivitelezéséhez a lakosság anyagilag is hozzájárul; e célból a kilenc érdekelt közs-'gber vízműtársulás alakult 850r család részvételével. A társ:' lás tagjai — családonként — 3000 forinttal járulnak hozzá a költségekhez. badság tér felé eső tömbben csaknem minden épületet meghagynak. A terv érdekessége, hogy a Szabadság tér 2. sz. ház és a fürdőépület között árkádos bazársort alakítanak ki, amely a lér túlsó oldalán Is. egészen a Rácz Györgj utcáig folytatódik. A bazársoron a budapesti Váci utca, vagy a Párizsi udvar mintájára összefüggő üzletsorokat építenek. A fürdőt illetően még nincs végleges döntés. Annyi azonban bizonyos, hogy a mai fürdőépület Szabadság téri szárnya mindenképpen megmarad. Az egyik megoldás szerint — ha a fürdőt az épületből nem költöztetik el — némi átalakítással itt biztosítanak helyet a vízművek központi irodáinak is. A másik megoldás: az Avas alján, a harangtoronytól északnyugatra új fürdőt építenének, amely hozzávetőlegesen 60 millió forintba kerülne. Az épületszámyat — bármelyik megoldást választanák — két-három éven belül fel kell újítani Egy azonban bizonyos; a fürdő megszüntetése könnyelműség lenne, hiszen a belváros közepén, éppen a központi téren, országos viszonylatban is egyedülálló, kitűnően hasznosítható hőforrás van. A terv külön érdekessége az is, hogy — az elképzelés szerint — lebontásra kerül a városi tanács épületének Hunyadi utca felőli sarokszámya. Ezen a helyen a terv egy ötemeletes irodaház építését javasolja egy hozzá csatlakozó földszin'es tanácskozótermet magába foglaló épületrésszel. A terv megvalósítás.-) alig több mint száz lakóház ix>n- tását teszi szükségessé. A városfejlesztés neg dik ötéves tervében helye* kapott a központ* *ér nyugati 'dalát lezáró nvolcsrin*es sávház építése a hozzá tarozó kereskedelmi épület- szárnnyal együtt L. P.
