Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

Új kukák, új gondok Panaszolják a Szenlpéteri kapui lakók: a köztisztasági vál­lalat rendszertelenül szállítja el a szemetet, előfordul, hogy két egymást követő napon jön a kuka-kocsi, aztán egy hétig hírét-hamvát sem látják. A vállalat válasza: kevés a jármű­vük, s a kukakocsik parkját nem is lehet bővíteni, mi­vel a csehszlovák vállalat már nem gyártja az ismert típusú szemétgyűjtő kocsikat és edényeket. Ez persze nem jelenti azt, hogy vissza kell térni a teherautós szemétszállításhoz, a Selyemréten — egyelőre kísérletképpen — már használják az ugyancsak csehszlovák gyártmányú, tömörítős eljárással működő, két nagy teljesítményű szemétgyűjtő autót. Ha a kísérlet beválik, akkor jövőre két újabb ilyen berendezést vásárolnak, majd fokozatosan ezekkel cserélik fel a kuka­kocsikat. Az új szemétgyűjtő-rendszer bevezetése azonban koránt­sem egyszerű. Először is csak olyan területeken alkalmazható, ahol gázzal vagy olajjal fűtik a lakásokat, mert a berendezés a salakot nem tudja tömöríteni. Maradnak tehát a lakótelepek. Itt azonban számolni kell azzal, hogy az eddigi kukaedények helyett használandó hatalmas szemétgyűjtő konténerek nem férnek be a lépcsőházakban kialakított tárolókba. Azonkívül elég drágák is ezek a konténerek, egy darab 12 ezer forintba kerül, tehát háromszor drágább, mint a tizedakkora űrtar­talmú kukaedény. Az új szemétgyűjtő berendezés a szakemberek véleménye szerint az eddigieknél jóval korszerűbb, higiénikusabb és a tömeges használat esetén gazdaságosabb is. Bevezetését azonban alapos előkészítésnek kell megelőzni, s feltétlenül meg kell hallgatni az érdekeltek, a lakók véleményét is. P. É. Korszerűsítik \ az anyagmozgatást Közétkeztetés Délben minden asztal foglalt A következő ötéves terv időszakára az LKM-ben a munkásvédelmi, szociális és kulturális komplex intézke­dési terv a beruházásokkal egyidőben 84 millió forintot irányoz elő az anyagmozga­tás korszerűbbé tételére. Az épülő nemesacélhenger­műben az anyagok korszerű tárolására és mozgatására 22 milliót, ugyanilyen célra az áttelepített épületkarbantar­tó gyáregységben 5 millió forintot költenek. A csavar­gyár fejlesztésére 30 miliő jut Napjainkban a gyáróriás több, mint 1500 palack oxi­gént használ fel. Ezek rako­dása és szállítása rendkívül fáradságos. Az új oxigénmű építésével egyidőben mint­egy 8 millióba kerülő táv­vezetéket is építenek, s ez­zel a nehéz fizikai munkát szinte teljesen kiküszöbölik. A régi húzómüben, a ko­vácsműben, az Öntödékben és egyéb üzemekben anyag- mozgatásra, raktározásra és Miskolciak külföldön Az IBUSZ az idén számos exkluzív utazást szervezett távoli országokba is. Tárnái Csaba irodavezetőtől meg­tudtuk. hogy az idén először utazott hat miskolci az IBUSZ-szal Spanyolországba. A csoport járt Barcelonában, Valenciában. Granadában, Sevillában, Toledóban és Madridban. Eliutott három miskolci az EXPO-ra, sőt jártak IBUSZ-szal Kanadá­ban és Indiában is. Az IBUSZ miskolci irodájának szervezésében 1970-ben ed­dig 5 ezer ötszázan utaztak kü’fn'.dre. s 25 ezren Magyar- ország kü'enböző városaiba, idegenforga'm' nevezetességű he’veire. A külföldi utak között egy­re nagvobb népszerűségre tesznek szert a speciális szak- programokat szolgáltató utak. tgv vettek részt idén borsodi mezőgazdasági szak- > emberek a többi között ! Otac-vsz.áebnn Belgiumban, j Hollandiában. Angliában és J Norvégiában. I kisebb technológiai fejlesz­tésre a következő öt évben 19 milliót fordítanak. Mindez - együtt, jelentős mértékben hozzájárul majd a termelékenység növelésé­hez, a baleseti veszélyforrá­sok számának csökkentésé­hez is. . , , Nagy útról tértek meg a vándorok. Egyikük, Kiss Al­bert, a múlt év novemberé­ben távozott. Kilenc eszten­dei munkaviszonyt szakított meg a Mezőgazdasági Gép­javítóban, amikor vándor­botot vett a kezébe. Költséges „kiruccanás” Az ígérgetések vonzásában nem volt maradása. AzOngai Állami Gazdaságig meg sem állt. • — Lakást ígértek, jó kere­setet, végül mindkettő csak ígéret maradt — emlékezik. Két hetet is alig „húzott le” az új munkahelyen, már továbbállt. Másutt próbált szerencsét. A Bútoripari Vál­lalatnál kopogtatott. Fel is vették. De nem érezte jól magát. Hiányzott a megszo­kott munkatársi-baráti kör, az a környezet, ahol már minden zugot ismert. Akarva-akaratlan — bár nem kenyere a papír, meg a ceruza — számolni kezdett. S a számvetés — akárhogy nézte is — igencsak zsebbe vágó volt. Drága árat fizetett a novembertől januárig tartó „kiruccanásig”. — Amit vesztettem, felér egy havi fizetéssel —mondja. Verte is a fejét a falba. Még az asszony is kapott az indulatból, mert hogy: mi­nek engedte?!... De hát olyan a természete, hogy amit a fejébe vesz, abból nem enged. így határozta el azt is, hogy — lesz, ami lesz Miskolcon a közétkeztetés évek óta gondokkal küzd. Az étkezdék túlzsúfoltsága külö­nösen a belvárosban tapasz­talható. Ez a helyzet a Béke étterem lebontásával tovább romlott, hiszen rövid időre 300 hivatali, kereskedelmi dolgozó maradt ebéd nélkül, mígnem befogadta őket a többi — egyébként is túlter­helt — étterem. Jóval a ka­pacitáson felül vállalt a köz­étkeztetésből a Polónia is. Mivel azonban 500 ebéd el­készítéséhez, tálalásához nem voltak meg a feltételek, csak 400 adagot tálalhatnak fel naponta. Zsúfoltság A belvárosban jelenleg minden éttermi asztal foglalt az ebédidőben és ez nagy terhet ró a Miskolci Vendég­látóipari Vállalatra, melynek feladata a hivatalok, intéz­mények dolgozóinak és a ke­reskedelmi alkalmazottak ét­keztetése. — A jelenlegi zsúfoltságot két új közepes kapacitású ét­terem sem tudná teljesen megszüntetni — tájékoztatták lapunkat. Amíg nyomasztó zsúfolt­ságról panaszkodnak a bel­városi éttermek, a Bükkvi­déki Üzemi Vendéglátó Vál­lalat — amelyik naponta 70 vállalatnál főz, illetve tálal ebédet — szabad kapacitással is rendelkezik. A Hámor ét­terem, az egyetemvárosi és a cementgyári konyha, s a többi étkezde — főként a — újra kopog régi munka­helyén, a Gépjavítóban. Elúszott forintok S most itt van, ahol min­den ismerős és kedves a szá­mára, amellett a kereset sem megvetendő. A havi 2 ezer simán megvan, annak elle­nére, hogy 30 fillérrel keve­sebb az órabére, mint koráb­ban volt. De hát a hűtlen­séget nem szokás jutalmazni sehol. — Tudom én ezt — mond­ja. — Nem is zúgolódom, hi­szen magamnak kerestem, amit kaptam. Érződik a szaván, hogy még mondani akar valamit. Az ujjai is rámozdulnak, ahogy sorraveszi, mi minden hátránnyal járt a néhány hetes vándorlás. — Meggondolatlanságom az oka, hogy nem kaphattam meg a 10 éves munkavi­szonnyal járó törzsgárda jel­vényt, ugyanakkor a nyere­ségrészesedés is kurtább lett néhány forinttal. Elúszott fo­rintjaim után már csak ke­sereghetek. A hőkezelő üzemben dolgo­zik, korábbi munkahelyére került vissza, ahol a főnök egyáltalán nem haragosan, de azzal fogadta: — Mondtam ugye, hogy ne menj el! Értett ő ebből mindent. Ki­érződött a szavakból, hogv szívesen fogadják vissza, de azt is elváriák tőle: ilyesmi többé eszébe ne jusson. külvárosban vannak — még ezer ember étkeztetését vál­lalná. Utazni az ebédért? Megoldhatatlannak látszik azonban, hogy a belvárosban dolgozók délben villamosra, buszra szánjanak, hogy He- iőcsabán vagy Diósgyőrben elfogyaszthassák az ebédet. Nem szólva arról, hogy az ebédidő csak fél óra és ahol már háromnegyed *órát enge­délyeznek. azt a hivatalos munkaidő után le kell dol­gozni. Segítene az is, ha a meg­szorult vállalatok beszállíta­nák a város szélén levő ét­termekből az ebédet, csak­hogy többségükben nem ren­delkeznek étkezdével, s tá­lalóval sem. Gresch a in-rendszerű étkezde A legkézenfekvőbb meg­oldás a Polónia melletti épü­letrész vendéglátó célokra való átalakítása lenne. Erre korábban már született is elvi határozat — közölték a vendéglátónál. Éppen ezért kívánatos, hogy mielőbb kézhez kapja a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat a tanácstól az enge­délyt, s az átalakítást a ter­vek elkészülte után megkezd­hessék. Ha két közepes étterem nem is. a Grescham-rend- szerű étkezde tehermentesít­heti ebédidőben a közétkez­tetéssel bajlódó éttermeket. — Annyit megtanultam — mondja a megtért vándor —, hogy nem érdemes hűtlennek lenni az üzemhez, a munka­helyhez. — Én is ezt vallom — akad a beszélgetésbe a mind­eddig szótlanul figyelő fiatal­ember, Veres Sándor. — Na­gyon restellem magam. A közlekedési vállalathoz lép­tem át, azzal az ígérettel, hogy — rövid idő alatt — megszerezhető a villamos ko­csivezetői, ellenőri és forga­lomirányítói képesítés. Ez vonzott, pedig nem akármi­lyen szakmám van. Esztergá­lyos vagyok. Kötéllel se... Ez év márciusában ment el a fiatalember a gépjavító­ból, holott 2 és fél év már mögötte volt az üzemben. — Itt voltam tanulógyerek is — vallja be pirulva. Ez a tudat feszélyezi a leg- 'obban, mert a szakmát na­gyon jól megtanulta, de mint mondja: „Az üzemhez való hűségből nem vizsgáztam je- ’esre”. Vissza is jött a régi helyére, ott érzi jól magát, éppen úgy mint Kiss Albert. — Engem már kötéllel sem vonszolnak el innen. ígérhet­nek nekem akár 10 forintos órabéremelést is vagy akár palotát, akkor is maradok. — Én is — helyesel Veres Sándor. TÓTH FERENC Ez ugyanis a bisztróhoz és az önkiszolgáló étteremhez ha­sonló, gyors kiszolgálást biz­tosít, ahol turnusokban — akár három-négy váltásban is — fogyaszthatják el majd ebédjüket a belvárosban dol­gozók. N. J. Egyre nagyobb forgalmat bonyolít le a Miskolci Patyo­lat Vállalat Kazinczy utca' ingtnosó szalonja. Naponta 250 ing és 60—70 munkakö peny mosását, vasalását, ke ményítését végzik a vevő: panaszmentes megelégedésé re. A közeljövőben új tech nikai felszerelés segíti maid a szalon népszerűsítését. Ha­Készül az ünnepi forgó lomra a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 25n boltja. A nyilvánosság élőt4 még kevés szó esik a külön böző vásárlási akciókról, s vállalatnál azonban már an­nál nagyobb a sürgés-forgás. Az egyre élesedő verseny, a vevőért folyó harc a keres­kedőket olyan úi ötletek megvalósítására ösztönzi, amelyek mim en bizonnyal megnyerik majd Miskolc vá­sárlóközönségének tetszését. A cukorgyáriak vállalása Az idei, közismerten gyenge cukorrépatermés a Szerencsi Cukorgyárban is gondokat okoz. Nemcsak a mennyiség­gel, a minőséggel is elégedet­lenek, mivel a répa cukortar­talma most két százalékkal alacsonyabb, mint tavaly. A gyár dolgozói a nehézségek ellenére is vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteletére túlteljesítik a feldolgozási tervet. Ezt részben már tel­jesítették is, hiszen naponta 305 vagon répát dolgoznak fel és ez jóval több, mint a ter­vezett. marosan Miskolcon is műkö­désbe lép az a magyar sza­badalom alapján készült csomagológép, amely a tisz­ított és vasalt inget P< ''éti­én fóliába csomagolir. \z ng így szinte teljesen ú. ha- ' ást kelt majd A korszerű gép Budapesten és Pécsett már megnyerte a vállalati dolgo­zók és vevők tetszését. A Miskolci Eielmisze: Kis­kereskedelmi Vállalat „ Déli Hírlapban rendszeresen tájé­koztatja majd a vásárlókat minden egyes ikciójáról, kezdeményezésére Elöljáró­ban csak annyit: érdemes !esz figyelni lapunkat, mert a vállalat több olyan marke­ting-ötletet ismerte' majd, amely olvasóinknak emcsalc vásárlói kedvet, hanem sz^ rencsét is hozhat... Mindenütt jő9 de... A vándorok visszatértek A Borsodi Ercelökészítö Mű Rt. első két szalagja az el­múlt évben kezdte meg működését. A BÉM már most is je­lentős mennyiségű alapanyaggal látja el az LKM-et és az ÖKÜ-t. A két részvénytulajdonos vállalat tovább folytatja a mű teljes kiépítését, a második két szalag megvalósítását. Ezek elkészültével, illetve beindulásával a BÉM Rt. évente 3 millió tonna darabositvánnyal látja majd el, fele-fele arányban a borsodi iparvidék két gyáróriását. Ebből az alap­anyagból az LKM 750—800 ezer tonna nyersvasat állíthat elő. A nyersvasgyártás fokozása érdekében az LKM 8—10 év múlva a jelenlegi két kiskohó helyett egy 800 köbméteres új nagykohót szándékozik építeni, amelyet ugyancsak a BEM Rt. által szolgáltatott alapanyaggal látnak el. Csomagológépet kan az in »szalon Uj ötletek, marketing-akciók Készül az ünnepi forgalomra a MÉH V 2hollja

Next

/
Thumbnails
Contents