Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

a miskolciaké a szó Guberálók Miért ilyen szemetes városunk? E kér­désre adott a felelet. Nézzünk csak széjjel reggelente, a kukák környékét a guberálók siseráhada tartja megszállva. Kidobálva szanaszéjjel szórva a számukra értéktelen limlomot. Aztán jön a szemétgyűjtő kocsi, kiürítik a kukákat, de a guberálók által el­hajigált kocátok ott éktelenkednek az ut­cán. Mindaddig, míg a jótékony lillafüredi szél meg nem könyörül rajtuk. Persze, et­től sokkal hatásosabb intézkedést is el tu­dunk képzelni. Például azt, hogy az ille­tékes hatóság büntetés terhe mellett tiltsa meg a kukákban való kotorászást. Kérdések, amelyek feleletre várnak — Hová tűnt a háztartási boltokban ezelőtt kapható háztartási benzin? Állítólag hónapok óta megrendelték az üzletek, de nem érkezett meg. A benzinkutaknál vi­szont nem mérnek üvegbe. * Az úgynevezett Luxus va­salónyél pótlása luxus? Ugyanis nyár óta az ország különböző városaiban hiába keresték a szaküzletekben, mindenütt elutasító választ kaptak vasalónyél helyett. Most viszont a Miskolci Mű­anyagfeldolgozó Vállalat ja­vító szaküzletében — legna­A tűzhelyemen rotyogó mintegy félkilónyi húsból készülő pör­költ késztet írásra és panaszko­dásra. Mit kezdjek vele, nem lesz elég nagy lét.számú csalá­domnak. Félreértés ne essék én nem fél kilót vettem, hanem több mint egy kilót, hiszen 43.30 forintot fizettem érte. Mégis mi" re lábosba került alig fél kiló lett. És ez így megy minden hé­ten, bármelyik hentesüzletben próbálok szerencsét. E legutób­bit a Tanács téri húsüzletben vettem. Kaptam a kilóban szép combot is. Mikor átvettem a csomagot, kíváncsiságból bele­kukkantottam. Aztán megláttam azt a sok mócsingot, nagy zsir- darabokat, amit a hús alá rej­tett az eladó, nemcsak én, ha­nem a körülöttem állók is el- szörnyülködtek. Nem akartam zavarni a kiszolgálást, s így a pénztár mellett álldogáló fiatal­gyobb meglepetésre 4 forint­ért vásárolhattunk. (íme e kérdésre megkaptuk a vá­laszt is.) * — Keresett cikk, az NDK- ból korábban vásárolt vil­lanyvarrógép asztala. A ke­reskedelmi és ipari szervek jól tudják, hogy számosán vennének ilyesmit. De nincs. Nem kapható, csak ha a Neu­mann nevezetű varrógépet gyártó céggel lépnek kapcso­latba a tulajdonosok. Miért nem intézhetné el ezt vala­melyik külkereskedelmi szer­vünk? emberhez fordultam reklamá­ciómmal. Megmutattam a cso­mag tartalmát, s kérdeztem, most én mit csináljak ezzel? A pénztárosnő válaszolt, hogy 6, azt hozzá szokna sütni. Én nem .sütök hozzá” semmiféle mó­csingot, én húsért fizettem, hát mérjenek azt! A fiatalember el­vette és kicserélte a csomagot, amit én ott nem mertem meg­nézni. Így aztán már csak ott­hon dühöngtem. Volt ebben csontos farokvég, mintegy fél­kilónyi comb, és a többi kocso­nyának való sertéscsülök. Mind­ez 43.30-ért Ha kocsonyának, vagy zsírr k valót akar venni az ember, azt jóval olcsóbban megvásárolhatja. Minek nézik egyes hússzaküzletekben a ve­vőt — kérdi M. LÄSZLÖNE Lenke u. Ingben, glóriában... A IV. lépcsőház szellőztető motorját ismeretlen tettes el­lopta — írják a Győri kapu 93. szám alatti lakosok. Ezen­kívül számos hiányosságra hívták fel — tegyük hozzá hasztalan — az illetékesek figyelmét. Főiként a villany- szerelési munkák hiányossá­gai szembetűnőéit, de haszó- 'vátészik csak kézlegyintés rá a válasz. Például; a trafókat leszerelték, nem égnek a lámpák a folyosókon. A la­kásokba saját költségen sze­reltették be a csengőt, stb. S a ruhaszárító helységek nincsenek felszerelve, pedig már márciusban beköltöztek a lakók. Ha még tovább is kell erre várni, az új lakó­negyed erkélyein kell szárí­tani a ruhát. Milyen szép is lesz ingben, glóriában... Jöttek, néztek, elmentek A Horváth Lajos utca 13 számú házban a szennyvíz­levezetőcső elromlott, s a ház falából a vele tőszomszéd­ságban levő Madarász Vik­tor utca 10. számú ház ud­varára folyik a szennyvíz. Ezzel együtt megjelentek az udvarunkon a patkányok is. Az esetet augusztus közepén jelentettük az említett ház felügyelőjének, aki az észre­vételt továbbította a MIK 6. számú házkezelőségének. Szeptember elején kijött egy műszaki vezető megnézni, igazat mondtunk-e. Utána nem történt semmi, azaz hogy a szennyvíz továbbra is folydogál. Október első he­tében bementeim a MIK-köz- pontba, ott a műszaki vezető azt tanácsolta, adjak be egy újabb kérelmet a 6. számú házkezelőséghez. Ezt is meg­tettem. Egy hétre rá, ismét megnézték a szennyvíz által kivájt tűzfalat. De ettől az még mindig nem lett meg­javítva, a patkányok hovato­vább háziállatokká válnak nálunk, az általunk vásárolt patkányméreg sem árt nekik, mi viszont félünk, hogy a hi­bás csatornán kiáramló szennyvíz kikezdi egészsé­günket — írja Juhász Béláné a Madarász V. u. 10. lakói nevében. Vizes a tejestasak Úgy gondolom, minden miskolci háziasszony vélemé­nyét tolmácsolom, amikor megállapítom: a műanyagta- sakban árusított tej osztatlan sikert aratott. Használata praktikus, nem kell tejes­üveget öblögetni és vissza­cipelni a boltba. Van azon­ban egy kis hiba amit szóvá kell tenni, hiszen bizonyára tudnak rajta segíteni. A mű- a*yagtasa’< ugyanis a ritka «kivételtől eltekintve vizes vagy tejes. Az elmúlt napoik egyikén például teljesen el­ázott a szatyorba mellé he­lyezett cukor. Mindez kis gondossággal elkerülhető. A miskolci háziasszonyok nevé­ben kérem, fordítsanak erre a jelenleginél több figyelmet azok. akiket illet a kritikai megjegyzés. S akkor valóban osztatlan örömmel vásárol­juk majd a „kilós” tejet. Nagy Zoltánnc, Hoffmann Ottó u. Emeletes gyermekágyat keresek Két kicsi és egy nagyob­bacska egészséges gyereknek vagyok az édesanyja. Laká­sunk másfél szobás és eléggé zsúfolt, nem kis gondot je­lent a szükséges berendezé­sek elhelyezése. Az emeletes gyermekágy — amelyről sok képet láttam, sokat olvas­tam — megoldaná a problé­mámat. De hol kapható? Hó­napok óta keresek ilyet, de Mócsing ; csak a képes lapok hasaibjain láthatók, s én sóvárogva nézem. Meggyőződésem, hogy nem vagyok egyedül ezzel a problémával. Az iparnak és a kereskedelemnek számol­nia kellene ilyen vonatko­zásban is a lakáshelyzettel és a gyermekszülések számá­nak emelkedésével. Hajdú Andrásné Vörös Hadsereg u. hús alatt ROVATVEZETŐ KOLTAI JOZSEFNE A világjáró brigád — Majdnem éhen marad­tam, de segített rajtam a pincér... így kezdi élményeinek idé­zését Tóth Sanyi bácsi, a Le­nin brigád legöregebb tagja a DIGÉP kábelgyárában. Ro­mániába szólt a küldetése, ahol munka után betért egy vendéglőbe harapni valamit. Hasztalan böngészte azonban az étlapot, egy kukkot se ér­tett a szövegből. Tanácstala­nul nézett a pincérre, aki nem tudott magyarul, Sanyi bácsi meg nem ismeri a ro­mán nyelvet. A gordiusi cso­mó úgy oldódott meg, hogy a pincér karon fogta az öre­get, bevitte a konyhába, ahol a szakács sorra megmutatta, mit rejtenek a lábasok. így választotta ki, mit is fogyasz­tana szívesen. Mire újra az asztalhoz ült, ott gőzölgött előtte egy kiadós adag pör­költ. így hát mégse maradt éhkoppon az öreg... Társaival együtt ki nem fogy az élményekből, a tör­ténetekből, de ha munkáról van szó, egyiküknél sincs mese... utód Zovcsák Mihály legyen. Amikor ezen túl voltak, meg­beszélték a teendőket. S hogy jól szervezték meg a munkát, azt igazolja Szota Sándor kül­detése, aki ezekben a napok­ban már szereli is a gépet Jugoszláviában. Az aranynál is többet ér Ebben a brigádban dolgoz­ni kitüntetést jelent. Olyan nagy tudású szakemberek mind, akiknél az önállóság elsőrendű erény, hiszen kül­földön nincs kitől tanácsot. segítséget kérniök. Gyakran egy jó szakmai fogás, egy öt­letes megoldás az aranynál is többet ér. Ebben a brigádban — egy kivételével — mindenki párt­tag. Amellett, hogy a mun. kában derekasan helytállnak, társadalmi jellegű megbíza­tásaikat sem hanyagolják el. A világjáró brigád tagjai nap nap után azzal a tudat­tal készülnek az új felada­tokra, hogy a világ bármely sarkában rangosán, iparunk híréhez méltóan legyenek követei hazánknak. IÓTH FERENC 400 fiatal Ventotene szigetén? Josephine Baker nagy családja Nincs pardon Féltőn vigyáznak jó mun­kával szerzett hírnevükre. A gyárban úgy emlegetik a Le­nin brigád tagjait: világjáró emberek. Ritka pillanat, ha mind együtt vannak. Valaki min­dig hiányzik, mert külország­ba szólítja a kötelesség. Be­járták már a fél világot. A világpiacon is nagyon kere­sett. a DIGÉP által gyártott kábelgépek végszerelésénél munkálkodnak. Itthon „ösz- szerakják”, bejáratják a be­rendezéseket, a legrejtettebb hibákat is felkutatják, aztán útra kelnek. Ezekben a napokban is fog­híjas a brigád. Szota Sándor Jugoszláviában szerel egy be­rendezést Ennek története van, amely egyben próbaté­tel is volt Josephine Baker — akinek két évvel ezelőtt Franciaor­szágban el kellett adnia Les Milandes nevű kastélyát, ahol fogadott gyermekeivel lakott —, azt tervezi, hogy megvásárolja az Ischia köze­lében fekvő Ventotene szige­tét. A művésznő október köze­pén hangversenyt adott Ró­mában, s fenti szándékát az ez alkalommal rendezett saj­tóértekezleten jelentette be. Tervének végrehajtásához az olasz sajtó támogatását kér­Miskolcon a kereskedelem évente 28 ezer megawattóra áramot fogyaszt, kétszer annyit mint az építőipar. A te: az olasz állam tulajdoná­ban levő Ventotene szigetén olyan közösséget szándéko­zik alapítani, amelyben a vi­lág minden sarkából össze­jött 400 fiatal élne együtt. A 64 éves Josephine Ba­ker új ábrándjának megva­lósítása érdekében tovább folytatja énekes pályafutá­sát: „Már régóta búcsút akartam mondani a színpad­nak — mondotta —, de most tovább énekelek, amíg csak erőm lesz hozzá”. közvilágítás még nagyobb energiát igényel, 30 ezer megawattóra az éves áram- felhasználás. 30 ezer megawattóra közvilágításra Gazda nélkül Amikor a jugoszláv meg­rendelésnek igyekeztek eleget tenni, gazda nélkül marad­tak, Vezetőjüket, Szegő Ist­vánt magasabb beosztásba helyezték. Viszont szorította őket a határidő, alig két hét állt rendelkezésükre a szállí­tásig. A több mint három­millió forintot érő berende­zés egy percet sem késhetett. Nagy volt a tét, hiszen ha nem teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettséget, később — emiatt — esetleg újabb megrendelést sem kapnak, s ugyanakkor súlyos kötbért is kell fizetnie a gyárnak. összedugták a fejüket és döntöttek: a brigád élén az Illusztrálták: a gyerekek A bolgár könyvesboltok­ban „Útközben” címmel megjelent Kiril Aposztolov elbeszéléskötete. A könyv egyik érdekessége, hogy a benne található 16 illusztrá­ciót 8 fiatal — 9—12 éves — művész készítette. Rajzaikat a Szófia közelében fekvő Pernik város képzőművészeti iskolájában tanuló harminc gyermek munkái közül vá­lasztották ki. Nyugdíjas búcsúztató Kedves ünnepségre készül­nek november 28-án a mis­kolci MÁV Igazgatóság KISZ-istái. vöröskeresztes aktivistái és a Szakszervezeti Nöbizottság tagjai. Nyolcvan — az igazgatóság állományá­ból nyugdíjba ment — volt munkatársukat látják vendé­gül a kultúrtermükben. A szerény műsorral egybekö­tött vacsora jó alkalmul szolgál azoknak a munkatár­saknak a búcsúztatásához is akik ez év december 31-löl vonulnak nyugdíjba. Fiafelnek a virtuakodók Zsörtölődő, ittas, zajos utasok A Minisztertanács által jó­váhagyott díjszabási rendel­kezés kiirtondja, hogy ittas, kötekedő, részeg utasokat le kell szállítani a vonatról. A táskarádiózási tilalom pedig az idei nyáron született. A MÁV miskolci Igazgatóságán és a Tiszai pályaudvaron ez­zel kapcsolatban a követke­zőket mondták el: Amíg jön a vonat Az ittas utasokkal nemcsak a vonatokon van baj, hanem legtöbbször már az állomá­sokon. Néha csoportok ve­rődnek össze és hat-nyolc borosüveg „társaságában" várják a vonatot. A legtöbb botrányos eset a Kazincbar- rika—Nyíregyháza között közlekedő hétvégi vonatokon fordul elő. A részegek zajo­sak, énekelnek, provokálják a békés utasokat és emiatt gyakran előfordul, hogy ki kell zárni őket az utazásból. Csakhogy az állomásokon ődöngő, félig-meddig öntu­datlan emberek további bal­esetek előidézői lehetnék. Két héttel ezelőtt a Tiszai pályaudvaron az egyik erő­sen ittas utas a szerelvény­tárolóra tévedt és úgy el­esett, hogy súlyos sérülések­kel szállították kórházba. De ha időben nem veszik észre a sínek melett fekvő embert, a vonat elgázolta volna. „Rázós” hétvégek A hétvégéhez szinte elma- radhatatlanul hozzátartoznak a garázda utasok. A kocsi­ablakból kidobott üres üve­gek nemrégiben balesetet okoztak, de előfordult olyan eset is, hogy a szerelvény mellett elrobogó vonat abla­kába csapták a palackot. A rendbontók megfékezésére olykor kevés a kalauz szigo­ra, legtöbbször a rendőrség segítségét is igénybe veszik. A büntetés kiszabásánál pe­dig igyekeznek kedvét szeg­ni a féktelenkedőknek. Kis- tokaj és Miskolc között a kö­zelmúltban egy ittas ember meghúzta a vészféket és vé­gül két kalauznak sikerült csak leszállítani a vonatról. Elzavar a feleségem Miután tetemes, négyszáz forintos büntetés várt az il­letőre, kérlelésre fogta a dol­got, mondván: nem tudja ki­fizetni az összeget, mert ha a felesége tudomást szerez a kilengésről, elzavarja. A ké­sői megbánás már nem segí­tett, a büntetést ki kellett fi­zetni. H. Árpádot a tomaná- daskai vonaton figyelmeztette a kalauz, hogy zárja el a rá­dióját, de a fiatalember nem fogadta meg az intő szót és ezért ötven forintot fizetett. Volt olyan utas is, aki a büntetés után tovább han­goskodott a rádiójával, mert szerinte megfizette a ..zene- dijat”. Ilyen esetben mód van rá, hogy kizárják az uta­zásból. Vannak régi ismerősei is az utánfizetési irodának. A hamis bérlettel utazókat, a jegycsalókat 800 forintra bír­ságolják. N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents