Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-10 / 263. szám

ismét roübantas a Széchenyi utcán A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat tervei szerint no­vember 12-én robbantják a Széchenyi utcai hetes számú épület belső frontját, majd 15-én a ház utcai homlokza­tára kerül sor. A vállalat­nak sikerült megoldania a robbantás utáni törmelék el­takarítását, így eltüntethetik a már hetek óta deszkapa­lánkkal borított öreg épüle­tet a belvárosból. Tízezer hófogó rács Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Válla­lat szini, jósvafői és aggtele­ki szabadtéri „üzemeiben” tavasz óta csaknem 8 ezer hófogó rácsot készítettek a KPM, a MÁV és a tanácsok rendelésére. A havas idő be­állta előtt mintegy 10 ezer hófogót szállítanak le folya­ma tosan a megrendelőknek. Szilárd, alkalmazható ismeretek Herbert Plaschke előadása (Folytatás az 1. oldalról.) A nagykövet az NDK tu­dománypolitikájáról szólva rendkívül érdekes dolgokat mondott el a baráti állam felsőoktatási törekvéseiről. Ezek az elvek nagyrészben találkoznak a mi elképzelé­seinkkel. Az előadást talán ebben az egy mondatban le­hetne summázni: szilárd al­kalmazható ismeretek. Arról van szó, hogy a tudományos és technikai forradalom idő­szakában a fiatal szakembe­reket már egyetemi-főiskolai éveik alatt fel kell készíteni, Olykor hamisak a könnyek Boriska néni panasza — Lopnak! Éntőlem állan­dóan lopnak! És meg is ver­nek. Ügy megvertek, hogy eltört a bordám. Olyan po­font adott az asszony, hogy megsüketültem.és a sze­mem is azóta rossz. Eladtam nekik a házamat tizenkét­ezer forintért. Azt sem fizet­ték ki egyszerre. Az egyik szobára haszonélvezeti jogom van életem végéig. Most on­nan is ki akarnak üldözni. Lfct vagyok kiszolgáltatva, teljesen védtelenül. Nincs, aki törődne velem... A hivatalos papírok A 84 éves öregasszony sze­méből szivárog a könny, míg panaszkodik. Bütykös kezé­vel reszketve kotorja elő a kopott szatyor mélyéről a hivatalos papírokat. Bírósági idézések, tanácsi levelek. — Két férjemet temettem ed. Hadiözvegy lettem. Meg­halt a fiam is. Olyan vagyok, mint a szedett fa... A bá­nyászok mondták: jöjjek a szerkesztőségbe. Majd itt se­gítenek ... Özvegy P. Imréné Annabá- nyánál a meddőhányónál szokta válogatni a szenet, egy-egy kosárkával gyűjt össze belőle, s viszi haza fű­teni. Ott akadt össze a bá­nyászokkal^ akiknek ugyan­így elsírta bánatát. Tizennyolc énei ezelőtt A III. kerületben, a To­kaji Ferenc utca 6. szám alatt volt az idős asszony háza. Tizennyolc évvel ezelőtt álla­podott meg U. Jánosékkal, hogy eladja nekik, kikötve: egyetlen lakószobája marad, míg él. — A legelső időkben nem is volt semmi baj közöttünk — mondja a szikár, nyugdí­jas férfi, amikor asszonya felébreszti érkezésünkkor. — Aztán elkezdett pereskedni Boriska néni. Mondott ő már ránk mindent. Még azt is, hogy meg akartuk mérgezni. Fogmosóport vitt a bíróságra, hogy vizsgálják meg. Abba kevertük a mérget őszerinte. Hát persze... Kényszeredetten nevet a Jön a kicsi, van már kocsi? Megvásárolhatja A Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi V. . gyermekkocsi boltjában Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 8. Állami Biztosítóval szemben Bel- és külföldi gyermekkocsik OTP-hitelre is! Kiságyak, matracok, állókák, mózeskosarak, ''ormok íróasztalol­koros házaspár, mint amikor az ember vackorba harap. Évek alatt őrlődött fel ideg­zetük az ádáz, s oktalan gyű­lölködésben. Nem mondják egy szóval sem, hogy nem igaz, amit az öregasszony mond. Életükkel próbálják példázni-cáfolni a tömény rágalmakat. — Három fiút neveltünk fel. Kettő mérnök, a harma­dik tanár. Egy keresetből, három diplomát... Lakatos volt a férfi a ko­hászatban. Onnan ment nyugdíjba. Most is törekszik: éjjeliőr 500 forintért az egyik vállalatnál. — Igaz, nem dúskáltunk soha. Felesleges pénzünk soh’sem akadt. De nem szo­rultunk rá másokra sem ... Ütésre emeli a kezét Míg lakásukban beszélge­tünk, az udvaron fel-alá ro­hangál a 84 esztendős öz­vegy. Ki se nézné belőle az ember ezt az erőt, ezt a di­namizmust. Aztán — kopog­tatás nélkül — beront az ap­rócska konyhába, s minden emberségéből kivetkezve ri­kácsol: — Meritek tagadni, hogy bejártok a lakásomba lopni? Hogy megvertetek? — S ön­magát tüzelve olyan lendü­lettel emeli ütésre a kezét, míg válogatottan durva szi­dalmakkal árasztja a magába roskadtan ülő mások ősz asz- szonyt, hogy meglepődünk. Hát ez az a „védtelen, ki­szolgáltatott” asszony, aki sírva panaszkodott, hogy őt ütik-verik? — Nem az első hely, ahol járt. Még a paphoz is el­ment ellenünk. A szenet, amit megvett, elszállíttatta a parókia kamrájába, nehogy mi ellopjuk. A pap nálunk is járt, békíteni. Dehát mit csináljunk? A házaspár székkel kínálta a rikácsoló öreget. Az meg úgy szórta átkait, hogy hall­gatni is fájdalmas és dühítő volt. Hadiözvegyi nyugdiját nem sajnálja a perre-ügy- védre. Energiáját a panasz- hadjáratra. S ki tudja, vajon mennyi időt kell még a különböző hivatalokban pazarolni erre az érthetetlen, értelmetlen és eszeveszett gyűlöletére! RADVÁNYI ÉVA hogy korszerű ismeretek bir­tokában termelékeny munkát végezhessenek. Ezért az egye­temeken a kutatás, az okta­tás és a nevelés egysége most a legfőbb elv. Rendkívül fon­tos, hogy a fejlődő nagyipart a tudományos bázisok, így az egyetemek is közvetlenül se­gítsék. A felsőoktatási intéz­ményeknek — mondotta a nagykövet — olyan komplex kutatócsoportokat kell létre- hozniok, melyek az egyetemi hallgatók bevonásával bizto­síthatják egy-egy iparág ter­melékenységét. Mindezt a fő­iskolai reform óta már kor­szerű tanterv is biztosítja az NDK-ban. A Német Demok­ratikus Köztársaság a világ tíz, iparilag legfejlettebb or­szága között foglal helyet. Gazdasági stabilitása csak olyan iskolarendszerrel kép­zelhető el, mely a fiatalokat az önálló tanulásra, kutatás­ra, s a speciális feladatok vállalására készíti fel. Ahogy dr. Herbert Plaschke mond­ta : tudományosan termelé­keny tanulást várunk ifjúsá­gunktól.” A nagy tetszéssel fogadott előadás után a német vendé­gek ellátogattak a junior ökölvívó Európa-bajnokság színhelyére az új sportcsar­nokba, ma délelőtt pedig Miskolc és Borsod két nagy­üzemét, a Lenin Kohászati Műveket és a Diósgyőri Gép­gyárat tekintik meg dr. Ha­vasi Béla társaságában. (gyarmati) Működik az új tapolcai vízmű A Miskolci Vízművek az elmúlt héten helyezte üzem­be az újonnan épített tapol­cai vízmüvet. A 28 millió fo­rintos költséggel épült gép­ház teljesítménye 50 ezer köbméter víz naponta, amit még szükség szerint 100 szá­zalékra lehet fokozni. A régi gépház teljesítménye maxi­mum negyvenezer köbméter volt. Az év végéig, a próba- üzemelés befejezéséig a régi gépház egyik szivattyúját biztonságképpen üzemkész ál­lapotban hagyják. Tavasszal pedig teljesen lebontják a régi, elavult gépházat. Szabad szombat - hiányos áruellátás Szinte már megszokott a panasz: egyes üzletekben króni­kus következetességgel — különösen a hét végén és a hét 187 mázsa csipkebogyó Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél befejezték a gyógynövény fel­vásárlását. Az idén csipke­bogyóból 187 mázsát 56 ezer forint értékben és egyéb gyógyfüvekből, virágokból pedig mintegy 241 mázsát, 71 ezer forint értékben gyűjtöt­tek be a‘ Miskolc környéki falvakban, eleji napokon — hiánycikk az olcsó hentesáru. A különös az, hogy az érintett élelmiszerboltokban a reklamációk havonta csak kétszer ismétlődnek. Vajon miért? — kerestük a vá­laszt és a „nyomok” a rövidített munkaidőhöz vezettek. Amióta a szabad szombatokat rendszeresítették a Borsod megyei ^llatforgalmi és Húsipari Vállalatnál, Miskolcon minden második hétfőn az egész városban szünetel a hentes­áru-szállítás. De bizonyos értelemben szünetel hétfőtől szom­batig is. A szállítási problémák és a termelési kapacitás hiánya miatt — a legexponáltabb üzleteket kivéve — gyakorlatilag minden boltba csak kétnaponként jut friss áru. A szabad szombatokat megelőző napokon így tulajdonképpen csak a bolthálózat felét — többnyire a nagy forgalmú egységeket — látják el áruval. Az üzletek többi része másnap a szabad szombat miatt esik ki a „szórásból”. Ilyenkor érthetően sem­mit sem gyártanak. Hétfőn viszont pontosan ezért nem szál­lít a húsipar. A vágóhíd termelési kapacitása nem teszi lehetővé, hogy a soron következő boltok is megkapják áruikat. Kedden pedig többnyire ismét a nagy forgalmú üzleteké az elsőbb­ség. Ezért nem véletlen, hogy az üzlethálózat nagy része két­hetenként — a szabad szombatok idején — péntektől keddig csak elvétve árusít olcsó hentesárukat. A megoldás egyszerű lenne — mondhatná bárki —, ren­deljenek többet az érintett boltok. Csakhogy egyetlen nap alatt a húsipar képtelen feltölteni a boltokat. Másrészt ép­pen az olcsó áruk — a virsli, szafaládé, parizer, a kenőmájas és a hurkafélék — szavatossági ideje a legrövidebb. Néme­lyik a gyártást követően csak 48 órán belül értékesíthető. így fordulhat elő, hogy egy többnyire kis keresetű munkások lakta városban az üzletek egy része a hét négy napján nem árusítja a legkeresettebb, viszonylag olcsó hentesárukat. Mindezt egyetlen szabad szombat következményeként, az olcsó cikkek forgalmát szorgalmazó kormányrendelet elle­nére! Félreértés ne essék, a szabad szombatokat senki sem el­lenzi. A rövidített munkaidő nyilván megilleti a húsipari dol­gozókat is, de ilyen áron aligha engedhető meg. Termeljen — tetszése szerint — rövidített munkaidőben a húsipar, ám csak akkor, ha ezt nem a lakossági ellátás rovására teszi. LAHUCSKY PÉTER Munkabér, norma, jutalom Betartatták a vállalati alkotmányt A Lenin Kohászati Művek szakszervezeti tanácsa meg­vizsgálta, hogyan teljesítette eddig a vállalat az 1969— 70. évi kollektív szerződés­ben foglaltakat. Létszámmegtakarításból magasabb bérek A munka díjazásával fog­lalkozó rész szerzői megálla­pítják, hogy az 1970. évre szóló módosításokat végre­hajtották. így például az éj­szakai pótlék a korábbi 12 százalékról 15 százalékra emelkedett, a melegöntecs- szállító gépek kiszolgáló sze­mélyzete is megkapja a szükséges bérpótlékokat, a Épül a diósgyőri szennyvízgyűjtő-csatorna A Közlekedési Építő Válla­lat tavaly ősszel kezdte el építeni a Miskolci Vízművek rendelésére a diósgyőri szennyvízgyűjtő-csatorna ve­zetéket. A csaknem nyolc­millió forintos beruházás a tervek szerint jövő április­ra valósul meg. Az új diós­győri városközpont szenny­vízlefolyását biztosító csőhá­lózat vasgyári piacig terjedő szakasza még az idén elké­szül. kezdő szakemberek munkás állománycsoportba sorolása megtörtént és így tovább. A. tervezett 3 százalékos bérszínvonal-növelésből ed­dig 2,8 százalék valósult meg, de év végére 4 százalékkal számolnak. Ezt a létszám­megtakarításból eredő bértö­meg felhasználása teszi lehe­tővé. Az órabéremelésre felhasz­nált összeg 63,9 százalékát teljesítménybéres — 20,5 szá­zalékát prémiumos, míg 15,6 százalékát időbéres területen használták fel. Ez, a három területen összesen 9352 dol­gozót érintett. A munkásál­lományban dolgozók alapóra­bére 1970. III. negyedévére elérte a 10,19, átlagos napi keresete pedig a 83,07 forin­tot. Ugyanakkor az összmoz- góbér az előző év hasonló időszakához képest 116,8 szá­zalékos fejlődést mutat, s el­érte az 1,18 Ft/óra szintet. Az alkalmazotti állománycso­portban dolgozók alapkere­sete 2086,2 forintról 2162,3, egy főre eső mozgóbérük pe­dig 110,8 forintról 120,5 fo­rintra nőtt. A normaóra-megtakarítá­sok a célkitűzéseknek meg­felelően a műszaki fejlesztés és a technológiai változtatás címén történt megtakarítá­sok felé tolódtak el. A nor­mák jelentősége a bérezés' terén háttérbe szorult, ezért a jövőben növelik a teljesít­ménybérezés szerepét. Nőtt a vállalatnál a túlórafelhasz­nálás, amit az illetékes ve­zetők a létszámhiánnyal ma­gyaráznak. Még másfél millió *ut A részesedési alap felhasz­nálásának szabályaival fog­lalkozó fejezetből kitűnik, hogy az évközi prémiumra előirányzott 3 millió forint­ból eddig 1,4 milliót használ­tak fel. Ebből a legtöbb a durvahengerde termelési eredményeinek és' a sorok nagyjavításának, valamint a nagy teherbírású vasúti ko­csik forgalmazásának ösztön­zésére jutott. A még meglevő egymillió 598 ezer forintot az idei eredmények függvényé­ben a durvahengerdei sorok termelésének ösztönzésére, a termelést gátló körülmények megszüntetésére célprémium­ként, illetve nyereségpré­miumként és nyereségjuta­lomként használják fel. Sok dolgozó tett panaszt a munkaruhák minősége miatt. Az LKM vezetősége e jogos panaszokat továbbította a kereskedelmi vállalatokhoz. Jobb lehetőséget teremtenek a ruhák és bakancsod rak­tározására is. NY. I.

Next

/
Thumbnails
Contents