Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-10 / 263. szám

festen lenne a helye!? Fővárosi vendég érdeklődött a minap baráti társaságban egy miskolci színész után. Nemrégiben látta a televízióban, egy Miskolcról közvetített színházi előadás egyik szerepében. Roppant tehetségesnek látta, úgy érzi, sokoldalú művész. — Mór régen Pesten lenne a helye, nem is tudom, miért van még lent, vidéken — tette hozzá. Egyetlen példa csak annak illusztrálására, hogy mennyire és milyen mélyen él még társadalmunkban a főváros és a vidéki városok szembeállító összemérése, a „fent és lent ’ ide­jétmúlt szemlélete. A „fent” a fővárost, Budapestet jelenti, a „lent” a vidéket, a másod-, harmad-, vagy éppen tizenha- todrendűséget. Fent van a színész, ha szerződés nélkül ko- dorog Pesten a televízió, meg a filmgyár tájékán, vagy lé­nyegtelen szerepeket kap valamelyik fővárosi színházban. Lent van, ha szerződése a vidéki színházhoz köti. Lent még akkor is, ha évek vagy évtizedek óta vezető színész, soroza­tosan játssza a kiváló szerepeket, s időnként a filmvásznon vagy a képernyőn is találkozunk vele. (Ilyenkor esetleg meg­jegyzik: „Mennyit szerepel a televízióban, állandóan Pesten nyüzsög, mégis lent van, vidéken ...”) A fent és lent elmélete persze nemcsak a színészek körében jelentkezik ilyen lekicsinylő, esetleg vállveregető felhangok­tól terhesen. Korábban egy folyóirat főszerkesztőjéről nyi­latkozott úgy fővárosi lapban egy nagy tekintélyű személyi­ség, hogy „lent, vidéken szerkeszt folyóiratot”, ami valójá­ban igaz, mert a szóban levő főszerkesztő lapja csakugyan vidéken jelenik meg —, csak olvasni szokták szerte az or­szágban. Budapesten is. Sorolhatnánk a művészpályákat, értelmiségi munkakörö­ket, amelyek mind magasabb értékelést, több tekintélyt kap­nak a közvéleményben, ha a működési terület Budapest köz- igazgatási határain belül van, s vállveregető elismerés jut azoknak, akik e pályákon — bármilyen sikerrel, országos hírt hozó eredménnyel is — vidéki székhellyel működnek. A bu­dapesti színész — színész, jelző nélkül. A másik miskolci vagy pécsi színész. A fővárosban megjelenő folyóirat szer­kesztője lapszerkesztő, a másik Zent szerkeszt lapot. A pesti festő művész, a másik „a... -ban élő fiatal művészi”. És ha van véletlenül a fővárosban, aki becsüli, vagy éppen túlbe­csüli, sajnálattal fűzi hozzá: „Régen Pesten lenne a helye...” A főváros és a vidék között — a különböző adottságokból következően — még nagyon sok különbség adódik. (Például a vidékiek összehasonlíthatatlanul szűkösebb, vagy éppen a nullával egyenértékű vendégszereplési, kiállítási, megbízási, mellékfoglalkozási, s kereseti és hímévszerzési lehetőségei.) Pest és vidék rangsoroló összehasonlítása, a vidék vállveregetö elismerése nagyon-nagyon elavult szemlélet. A tehetséget, művészi rangot nem a munkakönyv őrzésének helye hatá­rozza meg. Lehet sok tehetség vidéken. Legyen még több is. De nem okvetlenül szükséges őket Pestre kívánni. örülünk annak, ha színművészeink és más helyi, értékes embereink tehetségét elismerik szűkebb pátriánkon kívül is. De nem szeretjük, ha sajnálják őket, mert köztünk kell él­niük. BENEDEK MIKLÓS Ülésezett a miskolci úttörőparlament Ma délelőtt 9 órakor a vá­rosi pártbizottság tanácster­mében ülést tartott a Mis­kolc városi úttörőparlament. A tanácskozás témája volt az úttörőcsapatok tevékeny­sége a jubileumi évben. Az ülés befejezéseként megvá­lasztották a Budapesten no­vember 23—24-én megrende­zésre kerülő országos úttö­rőparlament miskolci küldöt­tét. jf: A mimus. Tegnap este nagy sikerrel mutatkozott be a Rónai Sándor Művelődési Köz­pontban Köllő Miklós és pantomimegyüttese. A hazánkban is egyre népszerűbb művészeti ág iránt főleg a fiatalok érdeklődnek... (Ágotha Tibor felvétele) Üzlet a trágárságokból „Fellázadt” ifjúság Az egyesült államokbeli Woodstockban egy évvel ezelőtt fiatalok százezrei gyűltek össze egy hatalmas pop-fesztiválra — olvasható a svájci Weltwoche című lapban. — Az ünnep napokig tartott: embereket kergetett halálba, gyerekek szü­lettek, hasis-kereskedők óriási forgalmat bonyolítottak le, a fiatalok meztelenül táncoltak és nyilvánosan szeretkeztek. Az „underground” az Egyesült Államok fellázadt ifjúsága mindent csinált, ami tilos, de a rendőrség nem avatkozott be. „Woodstock”, ez a nyilvánvalóan spontán happening ugyanis üzlet volt: ennek a százezerszeres törvénysértésnek hollywoodi felvétele a moziba került. Egy másik pop-fesztivál alkalmával feketén zenei fel­vételeket készítettek. „Un- derground”-kiadók ezekről „tolvaj-felvételeket”, nem engedélyezett hanglemezeket vittek az „underground” piacra. Azóta a lemezek Svájcban is kaphatók; darab­juk 80 frank. Vannak jövedelmező ame­rikai underground-újságok. De a kiadóknak a szabályok szerint nem szabad egysze­rűen a nyereség nyakára hágni, hanem más, szükséget szenvedő underground-la- pokba kell pénzüket invesz­tálniuk. Ha ezek a segítség következtében felvirágzanak, becsületbeli kötelességük a nyereséget hólabdaszerűen továbbadni. Végül is egyre több underground-űjság lesz, míg egy szép napon az egész világon elburjánzanak ezek a nem nyereségre dolgozó újságok, amelyek általáno­san mindenkinek a fejébe „tömik” idealista szellemi javaikat. Ez a terv. Egy zürichi könyvkeres­kedő, aki nemzetközi under­ground-termékekre speciali­zálta magát, azt gondolja, hogy a vevőréteg, amely ilyen olvasmány után nyúl, „főként reklám-szakembe­rekből áll, s valószínűleg azért van szükségük ezekre az újságokra, hogy ötleteket A Mongolin Unen, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt és a mongol kormány közös lap­ja ötven évvel ezelőtt, 1920. november 10-én jelent meg először. November 10. azóta a mongol sajtó napja. Nagy szerepe volt a párt központi lapjának, majd az azt követően megjelent sok új lapnak, sajtóterméknek is Mongóliában az olvasás el­terjesztésében. A másfél mil­lió négyzetkilométeren élő egymilliónál alig több lakos körében a forradalom előtti analfabétizmust jóformán teljesen felszámolták; ma a gyűjtsenek belőlük munká­jukhoz”. Valóban: a nagy francia- országi, németországi és svájci diákzavargások óta már csak „forradalom” jel­szóval reklámozzák az autó­kat, a táskarádiókat, a mosó­szereket és a fogpasztákat. Illusztrációk, rajzok vándo­rolnak néhány hónapon be­lül feldíszítve és stilizálva az underground-újságokból az illusztrált újságok egész olda­las hirdetéseibe; azokból a vaskos trágárságokból, ame­lyekkel e lapok szerkesztői régebben meg akarták bot- ránkoztatni a polgári közön­séget — virágzó üzlet lett. Mongol Népköztársaság fel­nőtt lakosságának 92 százalé­ka ír, olvas. Az országban egyébként 1921-ben nyílt meg az első elemi iskola, s 1958-ban ve­zették be az általános — hét­esztendős — oktatást. — Je­lenleg csaknem 500 általános iskola működik mintegy 120 ezer tanulóval, s 15 közép­fokú szakiskola 9000 tanuló­val. Ulánbátorban 4500 hall­gató tanul az egyetemen, s 1961-ben megalakult a mon­gol tudományos akadémia, amelynek keretében már öt kutatóintézet is működik. Ötvenéves a Mongolin Unen nálunk magyaroknál és morváknál'’ Comenius hagyatéka II. Kiderült, hogy Hunyadi Mátyás uralkodása idején magya­rokat telepítettek át a cseh-morva határvidékre, Komna község környékére. Comenius szülőhelye Uhersky Brod (Ma- gyarbród) városka, de maga Comenius nem ezt, hanem a közelében levő Nivnice községet jelöli meg szülőfalujaként. A környező települések levéltárai, telekkönyvei tartalmaznak is több magyar családra vonatkozó feljegyzéseket, sőt a Boj- kovice morva városban levők név szerint említést tesznek egy „Sekes-Komensky” nevű községi bíróról. Skarka ezt az 1543-ban egy perben kezesként szereplő „Sekes-Komensky”-t tekinti Comenius nagyapjának. Rajta kívül több Szekes is felbukkant az iratokban, közöttük egy Magyarországon élő is, Szeges András, akinek nyilván nem ok nélkül küldött Comenius 1647-ben pénzadományt egy általa kezelt alapból. A kutatások során sikerült eljutni Comenius apjához, aki valódi nevén Szeges Már­ton volt. A Komensky nevet akkor vette fel, amikor Uhersky Brodba költözött. Az apa névváltoztatása való­színűleg akkor történt, ami­kor valamilyen okból eredő­en összeütközésbe 'került a hatóságokkal és megfosztot­ták a bíróságtól. De rajtuk kívül . Szegesek éltek még Komna községben is. Mindezek alapján ma már érthető Comenius feltűnő vonzódása a magyarsághoz. Annak ellenére, hogy mű­veit latin és cseh nyelven írta, ismerte és nagyon is ér­tette nyelvünket, hiszen Ő volt az első, aki felhívta a figyelmet a finnekkel való nyelvrokonságunkra. Leibniz az ő híradása alapján indí­totta el a finnugor nyelvku­tatást. 1650-től 1654-ig Sáros­patakon tartózkodva Patakon írt leveleiben nem ok nélkül ismétli meg sokszor monda­taiban ezt a kitételt: „ná­lunk, magyaroknál és mor­váknál”, ami annyit jelent, hogy a magyar és morva származásúnak vallotta ma­gát. Hazánkban is folynak a nemzetközi Comenius ünnep­ségek előkészületei, amit no­vemberben Budapesten nyit­nak meg, utána oecüg Sáros­patakon folytatják tovább, ahol az eltöltött négy év fel­becsülhetetlen értékű doku­mentumaiból már korábban magas színvonalú kiállítás nyílt Ez alkalomra elkészült és már kapható a Borsod megyei Idegenforgalmi Hiva­talnál az a Comenius emlék- plakett, mely az Állami Pénz­verő jó munkáját dicséri. Első oldalán a nagy pedagó­gus portréja: Comenius, 1592 —1670. Hátoldalán a hajdani Kollégium régi épületének metszete, Illustris Schola Sáros-Patachina. Ha kezünkbe vesszük, jó tudnunk mindazt Comenius származásának titkáról, amit a tudomány az utóbbi évek­ben felszínre hozott. Jó tud­ni azt is, hogy kívüle Rot­terdami Erasmus volt az a másik szellemóriás, aki ha­sonló módon vallott, amikor halálos ágyán szólalt meg először és utoliára anyanyel­vén: hollandul. Mert ők, a nagyok tudták, hogy amit életükben alkottak, nemcsak egy népé és nemzeté, s tud­ták azt is bölcsen, hogy sa­ját néoüknek. nemzetüknek is tartoznak az utolsó óra előtti vallom '-u-i-oi H. SZABÓ BÉLA Meghívjuk önt a Polónia étterem magyaros vacsora-estjére 1970. november 12-én, csütörtökön 20.30 órakor Magyar nótákat énekel: SOLTI KÁROLY, KOVÁCS ÉVA, GRÁNÁTH ZSUZSA Konferál: DR. DALMADY-PERCZEL LÁSZLÓ Kísér: BALOGH GYUSZI és népi zenekara Asztalfoglalás az üzlet vezetőjénél Belépődíj: 15 forint 4 szünetben ÓMMÁ — KOLUMBIA — RIO KÁVÉK ajándéksorsolása MISKOLCI VENDÉGLÁTÓIPARI V. KILENC GÉPRABLÓ Egy iráni repülőgépet térí­tett el kilenc fiatalember. Bagdadban szálltak le, ahol a géprablók politikai mene­dékjogot kértek. Az iráni külügyminisztérium kiadatá­sukat kérte. ANYAGI KÁROK NEM KELETKEZTEK A titográdi földrengésjelző állomás ötfokos erősségű földrengést jelzett. A föld­rengés epicentruma Titográd- tól 35 kilométernyire van dél­nyugatra. Titográdon a föld­rengés erőssége 4 fokos volt. Anyagi károk nem keletkez­tek. Montenegróban 48 óra alatt ez volt a harmadik földrengés. GÁZOLT A SEGÉDÁPOLÓ Figyelmetlenül, a megenge­dettnél nagyobb sebességgel vezette személyautóját De­tail István 19 éves segéd­ápoló és Lajosmizsén elgá­zolta a kerékpárján közleke­dő Pesti József 44 éves al­kalmi munkást, aki a hely­színen meghalt. A rendőrség Detári Istvánt őrizetbe vette. 1100 HALOTT Közzétette hivatalos jelen­tését Üj-Delhiben egy bizott­ság, amely szerint 1970-ben Indiában összesen 1100-an haltak meg árvíz következ­tében. ITTAS VOLT Ittasan kerékpározott Pap- keszi és Peremárton között Vadas Sándor 34 éves gyári munkás és összeütközött egy vele szemben jövő motorke­rékpárral. A baleset követ­keztében a motorkerékpár vezetője Harangozó József 17 éves villanyszerelő olyan sú­lyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt, utasa Öcsi Lajos 21 éves kőműves és a kerékpározó súlyos sé­rülést szenvedett. SZTRÁJKBA LÉPTEK Százharmincezer dél-walesi, skóciai és yorkshirei bányász sztrájkba lépett, hogy kihar­colja béremelési követelésé­nek teljesítését. így most minden második angol szén­bányász sztrájkol. MENESZTETTE A RENDŐRFŐNÖKÖT IS Kenneth Kaunda zambiai elnök felfüggesztette állásá­ból a kormány két miniszte­rét, hat közigazgatási veze­tőt, és menesztette a rendőr­főnököt is. Az említett sze­mélyek eltulajdonítottak, il­letve más célra fordítottak olyan alapokat, amelyeket a zambiai gazdálkodók anyagi támogatására kellett volna fordítani. HALÁLOS BALESET Halálos baleset történt a makói Kossuth Tsz-ben. A petrezselyemgyökeret trak­torral fordították ki a föld­ből és a gép nyomában asz- szonyok szedték fel a ter­mést. A traktor Bajnóczi Mi- hályné 55 éves szövetkezeti tagot halálra gázolta. Vizs­gálatot indítottak, hogy ki a felelős a halálos balesetért. EMBERÖLÉSI KÍSÉRLET Emberölési kísérletért és közveszélyes munkakerülé­sért vonta felelősségre az esz­tergomi megyei bíróság Sza­kács Lajos 27 éves dorogi lakost. Italozás után odahaza a vádlott tőrkéssel hátba- szúrta bátyját, akit életve­szélyes állapotba szállították a kórházba. A bíróság Sza­kács Lajost hatévi szabad­ságvesztésre ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents