Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-30 / 280. szám
s(c Bal oldali képünkön: feszült figyelem. A szimulátor minden jó vagy téves mozdulatra reagál. — Jobboldalt: Az új vezérlőpultnál. A feszültség már feloldódott. (Strohmayer ielv.) 55 Megszületett az „agytrösz Az ózdi hengerészek ma már nem adnák oda a régiért Az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerművében a szeptemberben végrehajtott, két évre tervezett, de jóval rövidebb idő alatt elvégzett főjavítás óta egyik rekord a másik után születik a különböző hengersorokon. Egy-egy nagyjavítással természetszerűen velejár többkevesebb korszerűsítés is. Ezek egyike, az új blokksori vezérlőpult — a sorozat „agytrösztje” — jól tükrözi a kohászok leleményességét, kísérletező kedvét. Hallani sem akartak róla Az előző vezérlőpult nagyon régi, korszerűtlen, zsúfolt volt, amellett kényelmetlen, fárasztó. Igen-igen próbára tette a kormányos idegi, fizikai „állóképességlét”, sok függött a lelkiállapotától, gyakorlati felkészültségétől. Ezért vetődött fel a változtatás szükségessége, de szánté parancsolta, is' ezt az a korszerűsítés, amit a nagyjavítás során végrehajtottak. Kétszeresére nőtt a henger- állítás sebessége, s ezt a régi berendezéssel nem tudták volna megoldani. Mura Imre kutatómérnök. Kónya Sándor durvahengerműi villamosüzem-vezető és Erdősi Sándor üzempszichológus sokat töprengett, vitatkozott, kísérletezett, mire létrejött az új konstrukció. Az érintettek, a kormányosok eleinte hallani sem akartak róla. Az előző kormány- pulton ugyan nyolc, egymástól távol álló, kétirányú kapcsolóval kellett küszködniük, de már megszokták. Az újnál mindössze két darab négyirányú kapcsolón kell „rajta tartani a kezüket”, a többi négy biztonsági célt szolgál. Lábkapcsoló egészítette ki a régit is, csak éppen nem tudták használni. Az új vezérlőpulton az is „lábnál van”. Szimulátor és gyakorlópult Két-három hónapon át gyakoroltak a kormányosok az előre elkészített elmés szerkezeten. KI hosszabb, ki rövidebb idő alatt „fogadta” az előre programozott jeleket, s „válaszolt” azokra jól vagy tévesen. A „tanítók” értékelték a gép által rögzített adatokat, újból és újból elvégeztették a gyakorlatokat. És lám, az újat is meg lehet szokni. Néhány héttel a nagyjavítás után megkérdeztek a kormányosokat: visszaállítsák-e a régit? — Nem, maradjon az új I — volt az egységes válaszi Ezért lett jóval rövidebb á hengerlési idő a blokksoron, ezért is születnek sorra a jó termelési eredmények. DOBI SÁNDOR Ellenszerek — Kimutatták — mondja egy szociológus a barátjának —, hogy a házasság az ön- gyilkosság legjobb ellenszere. — Lehet — válaszolta a barát. — Mindenesetre az öngyilkosság a legjobb házasság elleni szer. A Cho Oyu megmászása Beszélgetés dr. Herbert Tichy professzorral Szerdán este dr. Herbert Tichy bécsi professzor, ismert alpinista, geológus és szakíró érdekes és izgalmas élménybeszámolót tartott, a TIT Kazinczy1 Ferenc Klubjában, nagy számú közönség előtt. Az előadás után megkértük a professzor urat, meséljen el néhány érdekes, izgalmas történetet életéből. Himalájái expedíció — Himalájái expedíciónkon, amelynek során sikerült meghódítani a 8189 méteres Cho Oyu hegycsúcsot, volt egy baleset is. Majdnem tragikusan végződött. Az egyik éjszaka olyan hatalmas vihar tombolt, hogy leszakította fejünk felöl a sátrat. Amikor megpróbáltuk ismét felállítani, véletlenül leesett a kesztyű az egyik kezemről, amelyikkel éppen bele- markoltam a hóba. Azonnal megfagyott. Tíznapos kényszerpihenőt kellett tartanunk, míg annyira rendbejöttem, hogy tudtuk folytatni utunkat. Visszafelé is a serpa falvakon keresztül vezetett utunk. A serpák — elismerésük jeléül, hogy sikerült meghódítanunk a csúcsot — mindenütt egy csánk nevű, igen erős itallal kínáltak, amelyet viszont nem lehetett visszautasítani. így aztán három hétig szinte állandóan „ittasak” voltunk. Hazatérve, Becsben azonnal orvoshoz fordultam a kezemmel. A doktor a leletek tanulmányozása után a következőket mondta: „Uram, az ön kezét már régen amputálni kelleti volna! Hogy lehet az, hogy HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.00: Édes anyanyelvűnk. — 14.05: Híres hegedűszólók. — 14.29: Jugoszláv irodalmi műsor. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.45: Kóruspódium. — 16.05: Ivan Szuszanyin. Részletek Glinka operájából. — 16.40: Mezők, falvak népe. — 17.20: Lemezek közt válogatva. — 17.45: Mit rejteget a szürkeállomány? A pavlovi gondolat nyomában, m. rész. — 18.00: Sajtókonferencia a Nehézipari Minisztériumban. — 19.35: Pataky Kálmán operettdalokat énekel. — 19.50: A gavallér vendég. Bűnügyi rádiójáték. — 20.52: Beethoven zongoraversenyei. I. rész. — 22.20: Bartók, az én szememmel. Yehudi Menuhin előadása. — 23.21: Verbunkosok, nóták. — 0.10: Humperdinc operáiból. Petőfi rádió: 12.00: „Arany- sörétű paripám.” (Ism.) —12.20: Virágzik a pomagránát. Szemelvények az albán népköltészetből. — 12.45: A közíró szerepe. — 13.03: Magyar muzsika. — 14.00: Kettőtől hatig. A Rádió kívánságműsora. — 18.10: Közkívánatra ! — 19.34: Letűnt századok nyomában. — 20.25: Üj könyvek. (Ism.) — 20.28: Népdalcsokor. — 20.54: Varsói melódia. Közvetítés a Katona József Színházból. (Ism.) — 22.20: Tánczene. — 23.15: A Berlini Rádió énekkara énekel, vezényel: Helmut Koch. — 23.30: A hét .Bartók-művei. (Ism.) URH: 18J0: Tánczenei koktél. — 18.55: Kursz Russzkovo . .. Nyelvvizsga előkészítő 6. lecke. — 19.10: Kamarazene. — 19.35: A Magyar Állami Hangverseny- zenekar hangversenye. — Közben kb. 20.20: Láttuk, hallottuk. (Ism.) — Kb. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. — Kb. 21.35: Puccini-áriák. —21.59: A dzsessz kedvelőinek. — 22.13: Üj lemezeinkből. Miskolci rádió: A hét első napján. — A Beton- és Vasbeton- ipari Művek miskolci gyárában. — Látogatás a miskolci Vasipari Ktsz-ben. — Kórusmuzsika. — A TIT módszertani rendezvénysorozatáról. — Ahol fölösleges és ahol szükségesj a munkáskéz. — Közoktatás, közművelődés. — Bölcsődét kapott Bogács. — Egy középiskola szakköreiről. — Slágerkoktél. — Megyei sporteredmények. Bratislavai televízió: 16.25: Pedagógusok műsora. — 16.45: Hírek. — 16.50: Orosz nyelvtanfolyam. — 17.20: Fair play. Sport- magazin. — 17.50: Pályaválasztási tanácsadó. — 18.20: Egészségügyi tanácsok. — 19.00: Tv-híradó. — 19.39: Publicisztika. A marxista szociológia sikere. — 20.00: Színházi közvetítés. — 21.40: A' labdarúgás hírei. — 22.00: Tv-hír- adó. Filmszínházak: Béke (£4. hn6, 8): Egy férfi, aki tetszik nekem (színes francia, 14 éven felülieknek!). — Kossuth (f3): Királyi vadászat (színes cseh; f5. f7): A kardforgató nő (színes japán, 14 éven felülieknek!). — Filmklub (a Kossuth moziban, 6): Július 6. (magyarul beszélő szovjet, 50 százalékos helyárral!). — Fáklya (f5, f7): A sárga tengeralattjáró (színes angol—amerikai). — Petőfi (6): Flórián kani- tány I—II. rész (színes NDK, dupla helyárral!). — Táncsics (f5, f7): Folytassa, doktor! (magyarul beszélő színes angol). — Szikra (5, 7): Lány a pisztollyal (magyarul beszélő színes olasz, 14 éven felülieknek!). — Ságvári (f5, hn7): Szerelmesfilm (színes magyar). — Tapolca (17): Szerelmi álmok I—n. rész (színes magyar, dupla helyárral!). Libresszó (13—20 óra között): Gerő András festőművész ka- m arakiállítása. KEDD Kossuth rádió: 8.20: Népi zene. — 9.00:-Harsan a kürtszó! (Ism.) — 9.35: A becsület diadala. Részletek Alessandro Scarlatti operájából. — 10.05: A Rádióegyetem antológiája. (Ism.) — 11.00: Farkas Ferenc—dr. Varga Károly: Laudatio Szigetiana. Petőfi rádió: 8.05: Barokk zene. — 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00: Tarka krónika muzsikusokról. — 9.29: Verbunkosok. — 9.50: Polkák. — 11.45: A könyv komédiája. Televízió: 8.05: Iskola-tv: Számtan, mértan. — 9.00: Környezetismeret. — 9.20: A mező- gazdasági kiállításról. A TV politikai tanfolyamának adása, a honvédség részére. — 9.55: Fizika. mégis ilyen állapotban van?” — Ügy — felelteim —, hogy három hétig állandóan „ittasak” voltunk. Tibeti kaland — Ez az élményem még első könyvem megírásának idején történt. 1937-ben jelent meg első könyvem, a tibeti szent, Kailas hegységről. Tibet akkor még önálló állam volt és a dalai láma kormányozta. Európait nem engedtek be az országba, csak a zarándokok mehettek be. Ez időtájt én már kicsit beszéltem az indiai nyelvet. Az egyik bennszülött barátommal mag is beszéltük, hogy elmegyünk Tibetbe. Szőke hajamat feketére festettem, s igyekeztem bennszülöttként viselkedni. A nepáli határőrök kérdezgettek is tőlem néhány dolgot, amire ahogy tudtam, válaszolgattam. Amikor már kezdett volna gyanússá válni a dolog, társam húzott ki a bajból. Odafordult a határőrökhöz, és azt mondta: — Nem látják, hogy ütődött? — Hát így sikerült bejutnom Tibetbe. ...és egy ittboni motorbaleset — Ez pedig egy magyar vonatkozású élmény. Huszonegy éves karóimban Max Reisch nevű barátommal Dél-Európán és Dél-Ázsdán keresztül Indiába utaztunk, motorkerékpárra]. A barátom vezette a motort, és még a magyar határ előtt árokba borultunk. Kissé meg is sérültünk, úgy, hogy kisebb vérfoltok maradtak a motoron. A magyar határőrök megkérdezték tőlünk, hová megyünk. — Indiába — feleltük. — És az milyen mesz- sze van? — Tizenháromezer kilométer. — Akkor még 130- szor akarnak így árokba borulni? — hangzott a határőrök kérdése BŐT A SÁNDOR A tartalék belül van A fegyelemnek vannak'formai és tartalmi elemei. Formai elem és egyben szükséges feltétel, hogy a munkahelyén minden dolgozó időben megjelenjen. Tartalmi elem, hogy ott a vállalati közös munka egy részét elvégezze, tehát hasznos munkát végezzen. Ez a lényeg, amely a formai elem túlhangsúlyozásával szemben — kimondva vagy kimondatlanul — a másik felet vitára ösztönzi. Tartóssá pedig az teszi a vitát, hogy a munka hasznosságának megítélése nagyon nehéz dolog, mert a szorgalmas tevékenység sem jelent feltétlenül hasznos munkát sem vállalati, sem népgazdasági szempontból. Nehezíti a kérdést, hogy a fizikai munkához képest a szellemi munkák nagy része semmittetvésnek látszik, és nem is tud mindenki különbséget tenni köztük. Az már szinte közhelynek számít, hogy a munkaerő-tartalékok nálunk vállalaton belül vannak, és vállalaton belüli munkanélküliségről beszélünk. A gazdasági ösztönzés 1971-től ezek felszámolására serkenti a vállalatokat, azonban csak a legszembetűnőbb tartalékok felhasználására számíthatunk. Ez pedig kevés lesz. Ennél többet az jelentene, ha az élet minden területén — a termelővállalatoknál éppúgy, mint a hivatalokban — több energiát fordítanánk a folyamatok, a munkafeladatok ellenőrzésére. Az idő újabb és újabb problémát vet fel, új feladatokat kell megoldani, új munkákat kell elvégezni. Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, ki végezze az új munkát? Ha lehetőség van rá, új munkaerőt kell beállítani. Ha erre nincs lehetőség, akkor valaki pótlólagos feladatként kapja mindaddig, amíg „be kell látni, hogy így tovább nem mehet”. Ekkor lép be az új munkaerő. Ha még ekkor sem’léphet be, akkor elhangzik az ultimátumszerű felszólítás, hogy „tessék megmondani, mit ne csináljunk!” Ehhez azonban dönteni kellene, de e döntésből könnyen lehet baj, mert hátha kell az, amit későbbre hagyunk. Jön tehát az új munkaerő. Amíg van! És gyakran csak a „létszámot töltik fel”, a munkát pedig azok végzik, akik korábban. Lehet, hogy a „létszám” időben benn van, de hogy a fegyelem nem lesz valami szilárd, az biztos! Ha egy vezetőnek a döntésből csak a fele- lősségrevonás lehetősége származik, nem is kívánható el ,hogy másként intézkedjék. Ez természetesen nemcsak hivatalokra vagy irodákra igaz, hanem termelőüzemekre is. Egy üzemben a nem normázott dolgozók is képezhetnek szűk keresztmetszetet. Mi a megoldás? Meg kell szüntetni azokat a munkákat — adatszolgáltatást, folyamatokat stb. —, amelyek az új feladatok ellátásához nem szükségesek. Erre a vállalatok és intézményeik a kis hányadát sem fordítják annak az energiának, amivel újakat vezetnek be. A vállalatoknál a különféle rendeletek áttekinthetetlen labirintusa bátortalanítja el még a jó szándékúakat is, mert a különféle — gyakran ellentmondó — utasítások hivatalosan soha nem vesztik hatályukat, csak elhaltak. Így aztán komolytalanná válnak a fontosak is. Egyfelől szükséges tehát a vállalatok átfogó „rendszer-karbantartó” munkája, másfelől a kis egységeknek — osztályok, üzemek — törekedniük kell a felesleges munkák megszüntetésére. Amit az osztály nem láthat, azt a vállalatnak kell megtennie. A vállalat ösztönzése erre már kialakult. A kisebb egységek ösztönzését pedig meg kell teremteni, hogy ne a létszámnövelés, a „biztos, ami biztos” alapon való kapacitásbővítés érdekeltsége hasson csupán, hanem ezzel ellentétes érdekeltség is. Ez a vállalatoknak és intézmények- nék egyre inkább létérdeke! A vállalatokon kívül nagyon kevés a munkaerő-tartalék. Ezért vállalaton bélül kell azt keresni, úgy, hogy növeljük a közvetlen vezetők érdekeltségét abban, hogy terheljék azt, aki nincs eléggé terhelve, szabadítsák fel hasznos munkára a felesleges munkát végzőket, és növeljék a hasznos munkát végzők termelékenységét. Mert a munkafegyelem megteremtésének vagy erősítésének célja a termelés fokozása. Ha így vizsgáljuk, akkor az is nyivánvaló lesz, hogy a munkafegyelem megteremtését a kapunál kell kezdeni, de a belső mechanizmussal kell folytatni. DR. TAPASZTÓ GYÖRGY Sárospataki kályhák A gőz- és gázfűtés örvendetes elterjedése mellett, még mindig nagy kedveltségnek örvend a cserépkályha városon és újabban különösen falun, ahol az egyre szaporodó, gyakran villaszerű lakóházakban igen divatosak manapság a színes cserépkályhák. Olyan sok megrendelést kapnak belőle a sárospataki mesterek, hogy alig győzik kielégíteni az igényeket, pedig a vállalatnak Miskolcon és Ózdon is működik egy- egy kályhás részlege. A fazekasság az ősi mesterségek közé tartozik, s rokon szakma vele a kályhás- ság. Sárospatakon fakult pergamenlevél bizonyítja, hogy a fezekasok, kályhások már 157.2-ben céhbe tömörültek. Melyek a veszélyes hónapok? A többség biztosítva van Miskolcon a tanulók csaknem £5—90 százalékának, összesen 28 ezer 100 diáknak van tanuló-balesetbiztosítása. A tanév első felében az Állami Biztosítónál 1800 diákbalesetet jelentettek, és ennek alapján 600 ezer forint kártérítést fizettek ki a szerencsétlenül járt tanulóknak. A balesetek zöme vágta gtörés, ami az óraközi szünetekben történt. Rohamosan emelkedik a közlekedési és a vízbefúlásos szerencsétlenségek száma. Ugyanakkor a biztosítónál elkészítették a baleseti naptárt: a legveszélyesebb hónapok a március, április és a november, december. Tavasszal a szabadtéri hancúrozások, a tél közeledtével pedig a csúszós utakon bekövetkezett esések gyarapítják a baleseti jegyzőkönyveket. A hajdani céh mai utóda, a cserépkályhagyár az agyagot — mint a fazekasok évszázadokon át — a Bodrog menti területekről, elsősorban a Kákás-tóból szerzi, a kaolint pedig a zempléni hegyekből. Régen kerámiatárgyakat is készítettek, ma az olajfűtést s kemencékben kizárólag kályhacsempéket égetnek. Évi termelésük 700—800 ezer csempe, s különleges termékük — a beépített kályha mellett — a hordozható cserépkályha, amellyel az. országos versenyen első. a beépített kályhával pedig második helyezést értek el. Az üzemet tárolóval, for- mázócsarnokkal. raktárral, különféle gépekkel korszerűsítették. A bővítést tovább folytatják. A hordozható kályhák összerakására új szerelőcsarnokot építenek, s újabb minta- és színfajtákat állítanak elő, hogy külsőre is szépek, tetszetősek legyenek a pataki cserépkályhák. Az olajtüzelésű cserépkályhán kívül kísérleteket végeznek egy gáztüzelésű kályhatípus kialakítására is.
