Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-30 / 280. szám

Mit teszünk ki az ablakba? a miskolciaké a szó A város díszletezői A fővároson kívül aligha lehet még olyan szerencsés vá­ros, ahol olyan hosszú, egybefüggő üzletsor díszítené a tele­pülés központját, mint Miskolcét. Viszont az is igaz, hogy a kirakatok éppen ezért szinte meghatározzák a főutca ar­culatát. Megállt az idő? Mindig megvesszük a kot­tás dalosfüzeteket. Fiatalok vagyunk és kíváncsian vár­juk az új slágereket. A füzetek azonban több bosszúságot okoznak, mint örömöt, mert a bennük talál­ható dalok többsége felett, mi­re nyomtatásban kiadják, már eljárt az idő, hogy úgy mondjam, megszűnt már slá­ger lenni. Nem tudjuk: a slá­gerek mennek-e ki gyorsan a divatból, vagy a Zenemű­kiadó Vállalatnál állt meg az idő. De ezen a tényen vala­hogy változtatni kellene — írják a Földes Gimnázium III. osztályos tanulói Egerben udvariasabbak November 10-én 24 óra körül szálltam fel a Kiliánban a 3 éves ás a 10 hónapos kislányommal a villamosra. A kalauznő sietve iditotta el a kocsit, bár a kis­lányomat felsegítettem, de en­gem az ajtó megütött, a ka­romból a kicsi majdnem kiesett. Igaz/ én erre azt mondtam: — Nem lát, kalauz néni? — Igye­kezzen és ne szuszogjon a fel­szállással! — hangzott a válasz. A jegyért egy 20 forintost ad­tam oda. Nagy meglepetésemre 3 forintot kaptam vissza és egy jegyet. Mikor reklamáltam, ve­szekedni kezdett. Mondtam: — Kalauz néni, hisz ott a 20 forin­tos, ahogy odaadtam, számolja meg a pénzét, majd meglátja, tíz forinttal több lesz. — Ne csipogjon annyit! ÜJjön le, mert ha nem, lecsengetem a kocsit és leszáll! Sírva fakadtam, leültem, hisz éjnek idején hogyan megyek ha­za? Egy férfi védelmemre kelt, de annak meg azt mondta, ,,ne le­gyen minden lében kanál”. A férfi felírta a kocsiszámot: Ga 20—94. A tanúim neve: Nagy Jó­zsef pedagógus, Budapest, VII., és Koós János fűtő. Mikor a pályaudvarra értünk, elmentem a villamos végállomás irodájába. A kalauznő az ajtóból visszaküldött. Azt mondta, ne izgassam, mert ő terhes, men­jek el innen, mert az ő férje ellenőr, most van szolgálatban... Megijedtem egy kicsit, s így szomorú emlékkel és nehéz szív­vel utaztam haza Miskolcról. VARGA BÉLANÉ egri lakos A társbérlők F. B. miskolci olvasónk társ­bérletben lakik és azt írja, hogy a másik társbérlő tűrhetetlen, kifogásolható magatartást tanú­sít. Levélírónk arra kér vá­laszt, hogy mikor kérheti a társbérlő a másik társbérlő bér­leti jogviszonyának megszünte­tését? Ha valamelyik társbérlő súlyo­san kifogásolható magatartást ta­núsít. a lakásban lakó többi társ­bérlő jogosult keresetet indítani az illetékes járásbíróság előtt, s ebben kérni, hogy a bíróság íté­lettel szüntesse meg a jogellene­sen viselkedő társbérlő bérleti jogviszonyát. Ilyen esetre akkor kerülhet sor, ha a társbérlő vagy a vele együtt lakó személy a kö­zös használatra szolgáló helyisé­geket, azok felszereléseit szán­dékosan rongálja, beszennyezi, vagy a tisztán tartásra vonatko­zó rendelkezéseket nem tartja meg; a közüzemi díjak őt terhe­Szerkesztői üzenetek ,,AZ ALKOHOLIZMUS ELLEN” és „EGY PERECESI KISLÁNY” jeligés levélíróinkat arra kérjük, írják meg címüket. Problémáikra levélben kívánunk válaszolni. 16 ÉVES GIMNAZISTÁNAK ÜZENJÜK: A nőkön észlelhető tokozott szőmöves csak egy tü­net, melynek igen sok és na­ivon különböző oka lehet. Ebből következik, hogy csak szakorvo­si vizsgálat alapján lehet eldön- eni, megbúvik-e mögötte vala- nilyen komolyabb, belső keze­lést igénylő betegség, vagy csak ártalmatlan, kozmetikai jellegű ^változásról van szó. Ezért ajánljuk, forduljon szakorvos­hoz. K. ISTVANNÉ, ALSOZSOLCA: Az ellen, aki nyugellátás meg­állapítása vagy folyósítása céljá­ból szándékosan a valóságnak neg nem felelő bejelentést tesz, »•agy ilyen igazolást nyújt be, a nyugellátást megállapító, illetve folyósító szervnek büntető felje- entést kell tennie. ROVATVEZETŐ: KOLTA1 JOZSEFNE A DH november 16-i számá­ba: a miskolci TÜZÉP Vállalat hirdetést közölt: Cement, pad­lóburkolólap és falburkoló csempe korlátlan mennyiségben kapható B.-Z.-Z. megye terüle­tén levő telepein! Ha már propagálják, nem ér­tem, hogy az abaújszántói TÜ- ZÉP-telepen miért nincs? Vagy az neirn a miskolci vállalathoz tartozik? — kérdi Soltész János, Boldogkőújfalu, Arany J. u. 2. Soltész János panaszában fog­laltak helytállóak. Abaújszántói TÜZÉP-telepünk alacsony ten­gelynyomású vasútvonallal ren­delkezik, így a telep részére szovjet, román, csehszlovák vagy lengyel cementet szállítani nem lehet. Ugyanis az import-szállí­tásokat lebonyolító külkereske­delmi vállalatok (FERUNION, Köztudott, hogy egy lakó­ház generáltatarozása követ­kezményeiben áldásos ugyan, de amíg tart, felér egy ki­sebbfajta tatárjárással. Tud­juk, hogy az átmeneti kelle­metlenségek jó része elkerül­hetetlen. Elejét kellene ven­ni azonban annak a tisztes­ségtelen külön jövedelemnek, amit a különböző iparosok, szakmunkások rafináltabbia a lakók szorult helyzetéből kisajtol magának. Miután közötti vitáról lő részét nem fizeti meg; a la­kásban lakó személyek nyugal­mát ismételten zavarja, vagy azokkal szemben a szocialista együttélés szabályait durván sér­tő, botrányos magatartást tanú­sít; a lakrészben a többi társ­bérlő hozzájárulása nélkül albér­letet létesít, vagy a többi társ­bérlő feltételes hozzájárulásával befogadott albérlő egészségügyi körülményeit a társbérlők előtt nem igazolja. A kereset megindítása előtt a társbérlő köteles a kifogásolt magatartást tanúsító másik társ­bérlőt a kifogásolt magatartás megszüntetésére felszólítani. DR. SASS TIBOR KONSUMEX) szerződésileg rögzí­tették az egy vagon rakomány­ként rendelhető cementmennyi­séget, ezt szerződés szerint 40 tonnában határozták meg. Köz­tudomású az is, hogy a MÁV a kis rak-kapacitárú vagonállomá­nyát olyan mértékben csökken­tette, hogy az alacsony tengely­nyomású vonalak körzetéhez tar­tozó területek áruellátása nem­csak cementből, hanem más cik­kekből is akadozik. Felhívtuk az abaújszántói TÜ- ZÉP-telep vezetőjét, értesítse a panaszost, hogy cementszükség­letét az encsi TÜZÉP-telepen vá­sárolja meg, de ha a telep ré­szére a hazai gyárakból cement­szállítmány ‘ érkezne, az igényt mindent megelőzve, elégítse ki. MISKOLCI TÜZELÖSZER Értékesítő vállalat ugyanis a szerelők szétsze­dik a közműveket, a lakó — ha nem kapott átmeneti szük­séglakást — itt áll víz és gáz nélkül. Mi mást tehet; sür­get, könyörög, és — fizet! Közismert, hogy a tatarozás­ból sokan húznak illetékte­len sápot. És engedtessék meg a gondolat; mi volna, ha én, aki exportmunkán dol­gozom, szintén ilyen selejtes és fusira alapozó munkát vé­geznék? Hol vennék át ezt külföldön, mennyit fizetne rá az üzem? Ezek a borravaló­ért könyöklő emberek ugyan­is még ráadásul lelkiismeret­lenül dolgoznak. Ami engem külön bosszant, lejáratják a szakma becsületét! Nem tu­dom elhinni, hogy ne lehetne tisztességes ellenőrzéssel, ke­mény rendszabályokkal, he­lyes ösztönzőkkel rendet te­remteni ebben a zavarosban — írja Szabó Károly Bajcsy-Zs. utcai lakos De milyen is a jó kirakat? Annyit a la;kus is lát. hogy a Képcsarnok és a Modellház nagyon sokat ad arra, hogy mit tesz ki a bolt ablakába. Jól tudják, hogy a legjobb borhoz is kell a jó cégér. De milyen a többi kirakat? A kérdésre Párkányi Ferenc, a Hunyadi utcai dekorációs műhely vezetője így vála­szol; — Sajnos, még az avatat­lan szem is könnyen felfe­dezheti, hogy nincs a Szé­chenyi utca kirakatainak dí­szítésében semmi összhang. E mögött tulajdonképpen azt kell betudni, hogy jelenleg 9—10 vállalat dekorálja a boltokat, s mindenki megy a saját feje után. A koordi­náció hiánya néha kiáltó. A korszerűség és az enyészet A felgyorsult életritmus más, korszerűbb reklámot igényel. Végigsétálva az üz­letsoron, sok poros, ablaknak is dísztelen árukínáló kira­katot találni. A szolgáltatást végző — kirakatrendezőt nem foglalkoztató — vállala­tok „ablakaiban” felejtett tárgyak inkább az örökké­valóságra i emlékeztetnek, mint a gyorsaságra. — Régi vágyunk, hogy havonta legalább egyszer hívják össze a város hatvan- hetven dekoratőrét — mond­ta a műhely másik kirakat- rendezője. — Ehhez a mun­kához tipográfiai, nyomda- technikai, várostörténeti, ide­genforgalmi ismeretek is kellenek és az állandó kap­csolattartás már csak ezért is sokat segítene. Embléma a ruhacsavaróról A Hunyadi utcai műhely sok ötlet szülője. A drótból formált minták elektromos hevítéssel égetnek patinásán szép megjelenésű képeket, meghökkentően eredeti vo­nalakat. A harminc forintos, tekerős ruhacsavaró míves rézlemezekbe présel előre kimunkált, megfogalmazott képeket, emblémákat, A tízéves kérdésre, hogy kell-e hangsúlyosabb reklám a boltoknak, üzleteknek, már régen megadta a választ az élet. A most készülő új áru­házak, boltok portáljai már korszerű, beépített kirakato­kat kell hogy kapjanak, le­hetőleg parafabetéttel, hiszen a íüggesztés, a kirakat vál­toztatása másként lehetetlen. — A kirakatokat Miskol­con, sajnos, hivatalos zsűri nem tekinti át — panaszko­dik Párkányi Ferenc, aki most, ötvenévesen a reklám­főiskola végzős hallgatója. Mesterséges tengervizet ál­lít elő Zubor Béla tatabá­nyai könnyűbúvár, a szénbá­nyák központi műhelyének dolgozója. Az ezermester fia­talember, aki az árvízvédel­mi munkáknál tanúsított helytállásért kormánykitün­tetést kapott, mellesleg szen­vedélyes amatőr vegyész és akvarista. Két és fél hektós üvegmedencéjének lakói — különféle algák, rákok, bí­borcsigák, virágállatok — — Az igazi zsűri véleménye pedig már a forgalomban is megmutatkozik, hiszen a vá­sárló is el tudja dönteni, melyik kirakatot rendezték be jobb ízléssel, és mint vá­sárló magam is tudom, hogy nem a művészkedő díszítő- bravúrok vonzzák a vevőt, hanem a szépen kínált áru. NAGY JÓZSEF mind tengeri származásúak, s az egzotikus élővilág élet- bentartásához időről időre friss tengervízre van szük­ség. A beszerzési, szállítási nehézségek miatt a tatabá­nyai fiatalember végül is arra kényszerült, hogy maga próbálkozzék meg a rendkí­vül bonyolult vegyi összeté­telű tengervíz mesterséges előállításával. Kitartó kísérletezés után sikerült csaknem tökéletes „tengervizet” összemester­kednie, amelyben egy faj kivételével megéltek a ten­gerlakók. A rákok, virágál­latok természetes táplálékát képező, pincebogár nagysá­gú sóférgek azonban nem voltak hajlandók szaporodni ebben a „művízben”. A csaknem tökéletes tengervíz­ből ugyanis hiányzott egyné­hány olyan nyomelem, amit még a legkorszerűbb labo­ratóriumi körülmények kö­zött is problematikus kellő mennyiségben előállítani, pontosan adagolni. A sóférgeket végül is egy meglepő felfedezés mentette meg a kihalástól. A fiatal­ember gyomor panaszára az orvos Salvus vizet írt fel. A le'kes amatőr vegyész ter­mészetesen gondosan átta­nulmányozta a gyógyvíz ve­gyi összetételét, s ekkor döb­bent rá, hogy az ő tenger­vizéből hiányzó nyomeleme­ket tartalmazza a Salvus. A felfedezést követő újabb kísérlet általános happy end de1 végződött A sófér­gek feladták a remeteéletet, a rákok és virágállatok friss élelemhez jutottak — s a pá­ciens is jobban kedvelte a korábban mélységesen utált gyógyvizet... Pintér István TEA 5 DOLLÁRÉRT Azt hittem, hogy talán hamis tízdollárossal fizettem a tulaj­nak. Becsaptak vele valahol, s a többi pénzem közé tettem. Ha nem tudja az ember, hogy melyik pénze ha­mis, könnyebben túladhat rajta. Átko­zott pech, éppen most kellett ennek a bankónak a kezembe akadnia! Persze, a szállodás is lehetett volna annyira ta­pintatos, hogy vár, amíg távozunk... Juszt se nyitom ki! Aki ilyen szállo­dának a tulajdonosa, tanulja meg, hogy ne zavarja a vendégeket. Ruth vetkőz­ni kezdett... Üjra dörömböltek az ajtón, most már többen is. — Kinyitni!!! — üvöltötték. Az ajtó recsegett, a vállukkal akarták betörni, de ezt nem vártam meg, kinyi­tottam. A négy díjbirkózó külsejű ron­tott be. Kettő elkapta és hátracsavarta a karomat, kettő pedig az ablakhoz ug­rott, nehogy kiléphessek rajta. — FBI! — mondta az egyik. — Pa­rancsunk van, hogy letartóztassuk... Ruthnak ez már sok volt. Az idegei felmondták a szolgálatot, zokogni kez­dett. Az FBI harcias tagjait ez egy cseppet sem zavarta. Bizonyosan nem Ruth volt az első nő, akit sírni láttak. Az egyik detektív megmotozott. Min­denáron fegyvert meg mérget akart ná­lam találni, de az sem ejtette őket két­ségbe, hogy kénytelenek voltak egy meglehetősen ócska zsebkéssel megelé­gedni. Igaz, elég sovány - leletnek tart­hatták, mert ráadásul elvették tőlem és gondosan eltették a Magyar Nemzetmen­tők Bajtársi Körének szombati teájára szóló belépőt is. Aztán átkutatták a szobát. Mindent felforgattak. Persze nem találtak sem­mit. Egyikük aztán kijelentette, hogy Ruth elmehet, nekem viszont velük kell tar­tanom. — De miért, uraim? — Mert engedély nélkül tartózkodik az Egyesült Államok területén! Megmutattam ideiglenes tartózkodási engedélyemet, amelyet a Bevándorlási Hivatal állított ki, három évre. Csak a három év eltelte után folyamodhattam volna végleges letelepedési engedélyért. Az egyik FBI-os erre elővett egy pa­pírt, amelyet szintén a Bevándorlási Hi­vatal állított ki, s amelyen az állt, hogy az 1934-ben Márianádasdon született Kása Bertalan hontalan személy' többé nem rendelkezik tartózkodási engedél­lyel, mert azt visszavonták. — Most mi lesz velem? — kérdez­tem elámulva. — Velünk jön az Emigration Service vizsgálati fogdájába. A többit majd ott megtudja... Velük mentem, de nem azért, mert kiváncsi voltam a továbbiakra, hanem azért, mert mást nem tehettem. — Ne félj, szívem — mondta Ruth könnyes szemmel —, van egy újságíró ismerősöm, az majd segít. Csak légy tü­relmes, nem hagylak el... Lám, az imént, amikor a harmadik emeleten balra fordultunk, már azt hit­tem, hogy Ruth az enyém. És most to­vább gyakorolhatom a türelem erényét, ráadásul fogdában, amelyet újonc ko­romban sikerült elkerülnöm. (Folytatjuk.) Az ki van zárva! — A Mackóban ittam egy „méregerős” duplát. Azóta szúr a szívembe!! (Jármay György rajza) Másodállás? Életünk és a jog A családi jog Csaknem mindenki családba születik. Családban éli le egész életét. Akik pedig nem, azok elenyészően csekély számban vannak. Ará­nyuk ezrelékekben sem fejezhető ki. Hazánkban ötmilliónál többen élnek házasságban. Társadalmunknak csaknem minden felnőttje. A családi jogi jogvitás ügyek száma is — éppen ebből következően — igen magas. Megközelítik az évi nyolcvanezret. így — csupán két ügyféllel számolva — évente százhatvanezren fordulnak meg család­jogi tárgyú feloldásra váró problémákkal bíróságainkon. A szám elgondolkoztatóan magas, pedig a perekben elsősorban érintett gyer­mekeket, és az államigazgatási gyámügyeket — nem is vettük szám­ba. Ha ehhez a számszerüséghez hozzászámítjuk azt a demográfiai tényt, hogy a család intézménye, a társadalom bővített újraterme­lődési belső folyamatának a csaknem kizárólagos közege, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy a családi jog, roppant lényeges — tár­sadalmi rangot jelent — szabályozó erőt és eszközrendszert a tár­sadalom építésében, alakításában és formálásában. A magyar jogrendben a család és a házasság távolról sem azonos intézményei — még a kapitalizmus kialakulása után is — sokáig a vallásfelekezetek ügye maradt. Az állam nem tartotta indokolt­nak és szükségesnek az ez irányú átfogó, egységes, minden állam­polgárra azonos jogokat és kötelezettségeket megjelölő szabályozást. Törvényalkotásunk legelőször a gyámsági és a gondnoksági ügyeket szabályozta átfogóan 1877-ben. A házassági jogról szóló törvényünk is csak 1894-ben került megfogalmazásra. Ezzel természetesen a csa­ládi jog megteremtése még csak megkezdődött. A családi jogviszo­nyok nagyobb része szabályozatlan maradt. A normatív tartalmú tételes jogi szabályozást — a bizonytalansági elemekkel magas foká­ban terhes — szokásjogi szabályok pótolták. Nem volt jogi elisme­rése a házasságon kívül született gyermekek családi jogállásának. Csak 1906-ban jutott odáig — s ezen időpontban sem a jogalkotás, hanem a bírói gyakorlat —, hogy az ilyen gyermeknek, az anyja hagyatékára nézve, elismerte öröklési jogát. A felszabadulás utáni jogalkotásunk, a nyíltan fasiszta jellegű jogszabályok hatályon kívül helyezése után, megvalósította a családi jog körében azokat — a lé­nyegében polgári demokratikus jellegű — reformokat, amelyek a polgári gondolkodású jogászoknak, már régi törekvései voltak. A radikális változást azonban — a női diszkrimináció megszüntetését, „a szülő gyermekek íeletti hatalmának” a megszüntetését —, az egységes szabályozást „a házasságról, a családról és a gyámságról** szóló korszerű és szocialista 1952. évi IV. törvény, a családi jogi kódexünk hozta. DR. TÍMÁR LÁSZLÓ Salvusból tengervíz Csak azt az árut hirdessék, ami van!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents