Déli Hírlap, 1970. november (2. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-26 / 277. szám

a miskolciaké a szó Karcsú szeretnék marad i! Mint a címben is megje­gyeztem óhajomat, nem aka­rok elterebélyesedni. S mi­vel csaknem mindennap ol­vasom, hallom, látom a hir­detést, hogy vegyek Medi- cin-rollert vagy fogyi-rollert, gondoltam, miért ne próbál­nám meg. Minden üzletben értetlenül néztek rám. Még azt is feltételeztem, hogy ütődöttnek vélnek. Van-e Miskolcon ilyen néven hir­detett áru, és hol ? — kérdezi Szőke Istvánné olvasónk. (Van, mégpedig a Tanács- ház tér 9., és a Széchenyi utca 64. számú házban levő sportboltokban, ahol jelen­tős készlettel rendelkeznek a vevők részére. — A Szerk.) Kukák az utcán, a járdán Hovatovább már oda ju­tunk, hogy a hét bizonyos napjain Miskolc belvárosá­nak utcáit elrekesztik a sze­métgyűjtő edények. Derék házmestereink mit sem tö­rődnek azzal, hogy lakótár­saik, s főleg azok gyerekei lekényszerülnek a járdáról az úttestekre, kitéve ezzel ma­gukat az elgázolás veszélyé­nek. Vagy ha marad még egy kis hely a kukák mellett, vagy között, hó nem lévén még, itt krisztiánozhatnak a ló humorú miskolciak. De félre a tréfával! Nem tudna odahatni a tanács, a MIK, hogy a szemetes edények csak eredeti céljukra szolgál­janak, s ne a járdák, utcák eltorlaszolására? — kérdezi Nagy Sándor, miskolci lakos Olvasóink kérdezik, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat válaszol ... lesz elegendő ródli a télen? — Ez év agusztusában szerződésileg lekötöttünk a tavalyitól 50 százalékkal több, s választékban kedve­zőbb összetételű r ód lit. A szerződött mennyiség teljes egészében megérkezett rak­tárainkba, s számításunk szerint vásárlóink igényeit ki tudjuk elégíteni. ... Hiánycikk a lemezját- srőhoz való pikup. — A 137. számú televízió­szalonunkban jelenleg is hat típusú pikup áll vásárlóink rendelkezésére. .,. Nem minden méretű láboshoz és fazékhoz kap­ható fedő! — Tudomásunk szerint minden méretű edényhez készül fedő, csak — sajnos — a folyamatos ellátás aica- dozik. Boltjaink minden esetben megrendelik, azon­ban a szállító — készlet hiá­nyában — ezt nem tudja minden esetben teljesíteni. Vigyázat, csapda! A sportcsarnok csatornái­nak lefektetésekor felbontot­ták a Népkert melletti Bu­dai József utcát. Akkoriban — mindez még a nyáron volt — ígéretet kaptunk, hogy őszre rendbe hozzák utcán­kat. A csatorna elkészült, a munkások már több mint egy hónapja elvonultak, de az út változatlanul járhatat­lan. Az esőzések beállta óta pedig a Népkert is megköze­líthetetlen, mert a Budai ut­cai bejárata előtt sártenger­ré vált az eltakarítatlan földhányás, A-környékbeliek már meg sem kísérlik, hogy a parkon keresztül jussanak el lakásukig, de akik nem ismerik a „terepet”, csak ak­kor veszik észre, hogy „csap­dába” kerültek, amikor már bokáig süllyedtek a sárba. P. É. Eötvös u. 4. Megírtuk — intézkedtek „A kocsi elment, az utas le­maradt” című újságcikkben fog­laltakat kivizsgáltuk. Az új­ságcikk három konkrét esetben tesz panaszt vállalatunk dolgozói ellen. 1970. október 1-én a Pere­cesről közlekedő GA 16—96 írsz. autóbusszal kapcsolatban azt ki­fogásolta, hogy a Perecesről jövő utasok a Marx tér végállomásról nem folytathatták útjukat a Ti­szai pályaudvarra, mert a Marx téri végállomáson leszállították őket. Ez a kocsi a perccesi járatát már befejezte és a Tiszai pálya­udvar érintéséval a garázsba köz­lekedik. Azonban a jelzett napon a villamos felsővezetéket javítot­ták, ezért a Marx téren a szolgá­latot teljesítő ellenőrünk az autó­buszt a vasgyár irányába villa­mospótló járatként közlekedtet­te és nem a kalauz hazaszállítása végett, mint ahogy ezt a panaszo­sok állították. Az október 10-én 23.10 órai au­tóbuszjáratunk forgalmi személy­zetünk állítása szerint két perc késéssel érkezett Pereces végál­lomásra, emiatt onnan várako­zás nélkül, azonnal visszaindult, de a megállóhelyen utas nem tartózkodott. Megjegyezni kíván­juk, hogy ezen a végállomáson csak tolatással és a megállóhely érintéséval lehet az autóbusszal megfordulni. Ettől függetlenül a kocsin szolgálatot teliesitő sze­mélyzetünket figyelmeztettük, hogy késés esetén is a végállo­másról csak kellő körültekintés után Indulianak el. Október 11-én a GA 19—91 írsz. autóbuszról valóban leszállították az utasokat azzal az indokkal, hogy a kocsi nem megy tovább. Nem sokkal később a kocsi le­oltott lámpákkal, ennek ellenére elindult a város irányáb?. — Dol­gozóink felelősségre vonásuk so­rán ezt be is ismerték. Fegyel­mezetlen munkáink miatt az au­tóbusz vezetőiét és kalauzát szi­gorú dorgálásban részesítettük és figyelmeztettük, hogy szolgálatú- ka* a lövőben a rendelkezések pontos betartásával végezzék, mert hasonló panasz esetén fe­A fenti sajnálatos esetek miatt vállalatunk részéről ezúton kér­jük a panaszosok szíves elnézé­sét. MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI vÁllalat Pásztor Sándor igazgató * Ez a „rácsos” kapu a gyö­nyörű Centrum Áruházzal szemben éktelenkedik. (Ágotha Tibor felvétele) Jót derült a kalauznö Szombaton délben 12 óra tájban történt. Felszálltunk az Augusztus 20 utcai meg­állóban a 48—47-es rend­számú autóbuszra. Mihelyst a kocsi elhagyta az állomást, szabályszerűen jeleztük, hogy leszállni akarunk a követke­ző megállóban. A Katalin utcai megállóhelynél azon­ban hiába égett a leszállókat jelző piros lámpa, az ajtó nem nyílott ki. Természete­sen a kalauznőt azonnal megkértek,, hogy segítsen rajtunk', válasza rövid és elutasító volt: nem most kell jelezniük — okított. Miután közöltük, hogy még idejé­ben jeleztünk, gúnyos mo­sollyal folytatta: Nekem semmi közöm sincs az ajtók nyitogatásához... azt a gép­kocsivezető végzi! Hiábavaló küzdelem lett volna tovább vesztegetni a szót. Az autóbusz kigördült a megállóból, s a kalauznő jót derült. Sz. I. ROVATVEZETŐ: KOLTAI JÖZSEFNÉ Tájvédelmi körzet Borsodban Foglalkozása: a természeti értékek védelme 1971 az UNESCO javasla­tára természetvédelmi év lesz. A mozgalom, amelyet hazánkban eddig központilag irányítottak, most az ország egyes tájegységein is szerve­zett formát ölt. November 1- től Nógrád. Heves és Bor­sod megye természetvédelmi felügyelőt kapott H. Szabó Béla személyében. Kétszáz dosszié, tízezer filmkocka' Az új hivatalban — amely­nek a helyét a napokban je­lölik ki — H. Szabó Béla magával viszi 17 éves gyűj­tőmunkájának minden írá­sos és illusztrációs anyagát, mintegy 200 teli dossziét és 10 ezer filmkockát. — Borsodban 473 termé­szetvédelmi értéket tartunk nyilván és ezen belül a me­gye északi területét — a barlangvidéket — talán még jövőre tájvédelmi körzetté nyilvánítjuk. Értékeink kö­zött olyanokat tartunk szá­mon. mint a világon egye­dülálló lillafüredi mésztufa­barlang, a kelemért mohos láp, az arlói tó. s az abaúj- devecseri 300 éves kajszifa, amihez hasonlót sehol sem találni a világon. A növé­nyi ritkaságok közül emlí­tést érdemel még a tornai vértő, amelyikhez hasonló nincs az országban, a megye gazdag állatvilágából pedig a kerecsensólyom, a holló, a kis kócsag, a kanalasgém és az uhu bagoly. A keresés és a megőrzés Borsod igen gazdag termé­szeti értékekkel rendelkezik. A körzethez tartozó Nógrád - ban például csak 12 védett és 27 nyilvántartott termé­szetvédelmi érték van. Ott inkább a feltáró munkára kell majd nagyobb gondot fordítani, Borsodban inkább a meglevők megőrzésére. Az erdővédelmi szolgálatot, amely korábban a természetbarát szövetség keretein belül mű­ködött, ismét felújítják. Ahol lehetséges, ott táb­lákkal jelölik meg a termé­szeti ritkaságokat, de lesz­nek a meglevők mellett újabb területek, ahova csak engedéllyel lehet bemenni a védett értékek miatt. Jövőre az UNESCO kéré­sére természetvédelmi vi­lágkataszter készül, amely­nek része lesz a magyaror­szági. illetve borsodi térnép is. dB » Az eredeti cél H. Szabó Béla biológusnak készült tanulóévei alatt, s bar jogi pályára lépett, so­hasem szakadt el a termé­szetbúvárkodástól. Sokszor kísérte el gyűjtöúljára Já­vorka Sándort, a kétszeres Kossuth-díjas botanikust, aki egymillió növényi lenyomat­tal gazdagította a tudományi. Az eredeti tervet nem kellett végkép feladni. H. Szabó Béla most ötvenegy évesen visszatért a régen dédelgetett álomhoz, minden idejét an­nak szentelheti, hogy felku­tassa. megóvja Magyarország északi részének természeti értékeit. NAGY JÓZSEF Uruguayi szakszervezeti vezető Miskolcon Az NDK-ból érkezett ha­zánkba a napokban Juan Franciscono Oroque, az uruguayi CNT szakszervezet küldötte. Látogatásának cél­ja, hogy a demokratikus or­szágokban tanulmányozza a szakszervezeti tisztségviselők képzését. Juan Franciscono Oroque három hónapig vá­rosunkban és megyénkben .tartózkodik. Az előzetes prog­ram alapján' ellátogat a Le­nin Kohászati Művekbe, va­lamint a 100-as számú Szak­munkásképző Intézetbe is. Télikabát a csőben Sok a panasz a szemétledobókra /Vár készül a karbantartók szerződése Hónapok óta, lakók tucat­jai ostromolják az ingatlan- kezelő vállalatot: új lakóte­lepeinken a praktikus sze- métledobók ellenére a ma­gasházak legfelső emeletei­ről is naponta vödrökkel, gyalogosan kell leszállítani a ryel Vá­cim’ fel«l*s*r«re vonást alkat­iunk »«lök S7fmh»n. Pintér István TEA 5 10. „Újságírók kérdésére Csánkó kijelentette, hogy az FBI-t, az Egyesült Államok titkosrendőr­ségét, a rendelkezésére álló, egyelőre bizalmasan kezelendő adatokkal együtt, tájékoztatták a készülő merényletről. Az FBI megfelelő apparátust moz­gósított, hogy a merényletet megaka­dályozza, de Csánkó hűséges emberei is készenlétben állnak, hogy a világ­szerte nagy tekintélynek örvendő ve­zetőjüket megvédelmezzék. Megható jelenete volt a sajtóérte­kezletnek egy idős, magát megnevez­ni nem akaró katona keresetlen sza­vakkal elmondott beszéde, amelyben a Magyarországról elmenekültek nevé­ben hűségéről biztosította a vezérel­nök urat. Az idős katona könnyeket csalt a jelenlevők szemébe, amikor arról beszélt, hogy inkább feláldozza az életét, de nem engedi, hogy az el­nyomott magyar milliók egyetlen re­ménységének és támaszának. Csánkó vezérezredesnek a legkisebb baja is essék. Az idős katona kijelentette hogy a két világháborúban a halállal ezerszer szembenézett bajtársaival együtt a testével védi meg vezérelnö­küket.” Némán adtam vissza az újságot Rutának. — Mit szólsz hozzá, szívem? — kérdezte. — Szép stílusa van az újságírónak — válaszoltam. — Azt hiszem, igazad van, inkább veled teázom szombat dél­után. Ruth a cikk közepén díszelgő fény­képre mutatott. Ott állt a vezérezre­des, igaz, civil, de kifogástalan öl­tözékben. — Ti, magyarok, mind ilyen szép emberek lesztek, ha megöregedtek? Eddig nem szenteltem különösebb figyelmet a fényképnek. De most nem mulaszthattam el megmondani Rutának, hogy Csánkót én is szép embernek tartom. Csak kissé öregnek. Még retusálva is van vagy 70 éves. Aztán felhívtam a figyelmét a fény­kép hátterében álldogáló férfiak közül Nánássyra. — Az ki? — kérdezte Ruth. — Egy ezredes. — És honnan ismered? — Egy bukméker irodából. — Mit keres egy ezredes egy buk­méker irodában ? — Pénzt! Ruth nem értette a dolgot. Meg kel­lett neki magyaráznom, hogv mostan­ság kétféle magyar ezredes létezik. Az egyiknek van ezrede, de nem tart­ja magát úrnak. A másik úrnak tartja magát, de minden tekintetben meg­alapozott hitén kívül vajmi kevés do­loggal rendelkezik. Legkevésbé ezred­del. — Hogyan lehet valaki ezredes, ez­red nélkül? — csodálkozott Ruth, aki — érthetően — alig foglalkozott még a közelmúlt magyar történetével. — Hát lehet, hogy elvesztette az ezredét, vagy az ezrede őt. Sőt, női ruhába is öltözhetett, nehogy valaki­nek eszébe jusson, hogy bármi köze is lehet az ezredéhez... Ruth nehezen fogta fel a dolgot, de láthatólag lehűlt Csánkó iránti ra­jongása, amikor elmagyaráztam neki, hogy ezek a vezérezredesek és ezre­desek miként futottak a háborúban, néha — mint ez az eset is mutatja — egészen Amerikáig. Magam is csodál­koztam ékesszólásomon, hiszen ami­kor ezek az események történtek, én még kisgyerek voltam, s a háborúban legfeljebb úgy vettem részt, hogy anyám sorbaállt a lóhússzék előtt, én a péknél vártam, hogy beváltsák a kenyérjegyeinket. Átfutott .az agya­mon, hogy mindezeket katonáskodá­som alatt tudtam meg, a kötelező po­litikai foglalkozásokon, amelyek azon­ban úgy látszik nem használtak ne­kem túlságosan, hiszen mégiscsak át­keltem a határon. (Foiytatjuiij szemetet. A csaknem 30 mé­teres szemét-eltávolító cső­rendszerek ugyanis gyakran eldugulnak, rendszeres tisz­tításuk pedig egyelőre megol­datlan. A MIK és a garan­ciális javításokban érdekelt BÁÉV sem győzi. így a csö­vekben rekedt hulladék oly­kor heteken keresztül rot­had, és bűzzel árasztja el a lépcsőházakat, s kitűnő kö­rülményeket teremt az ege­rek szaporodásához. A helyzeten az sem sokat segít, hogy az illetékesek aránylag hamar rájöttek a dugulások okára: legtöbb­ször az új bérházlakók idé­zik elő a bajt. Felelőtlen módon olyan hulladékokkal tömik tele a szemétledobó- kat. amelyekről a legegysze­rűbb ember is tudja, hogv elkerülhetetlenül dugulást okoznak. Esy-két helyen a kihívott MIK-esek. vagy építők faanyagokat, tv-do- bozok darabjait, sőt még ócska télikabátot is találtak a csövekben. A MIK most a vegyipari vállalatot kérte fel a szemét - ledobok rendszeres tisztítá­sára. Ha a szerződés elké­szül, bizonyára kevesebb lesz a panasz. Sőt a M-skotci Vegyesipari Vállalat !"vító- szerelő üzemében már egy olyan aprító berendezés ‘ér­véin dolgozna!?, amely a cső­rendszerbe jutó hulladékokat feldarabolja, s ha az épüle­tek garanciális javítás’ ideje lejár — az elképzelések sze­rint — valamennyi szemétle- dopóval ellátott épületben ilyen aprító szerkezeteket szerelnek fel. L. P.

Next

/
Thumbnails
Contents