Déli Hírlap, 1970. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-23 / 249. szám

Műemféknegyed épül Sárospatakon Sárospatak város Tanácsa megbízásából készül a pata­ki műemléknegyed, a hajda­ni Rákóczi-vár és a gótikus templom által határolt rész rendezési terve. Az elképzelések szerint a vár restaurálása után helyre­állítják a hajdani várvédő műveket, a Rodrog partján épült' egykori bástyákat. A várhoz vezető Kádár Kata utcában az egyik műemlék épületet korabeli stílusban helyreállítják, s abban turis­taszállót rendeznek be. A vár mellett gépkocsiparkolót ala­kítanak ki. 577 milliót fordított fejlesztésre a DIGÉP A harmadik ötéves terv időszakában 577 millió forin­tot fordított fejlesztésre a Diósgyőri Gépgyár. A jelen­tős összegből 178 millió épí­tésre, 347 millió különféle gé­pekre és berendezésekre ju­tott. Többek között például 280 új gépet vásároltak, be­vezették a földgáztüzelést, megvalósult a nagykovács- üzemi rekonstrukció, új táv­beszélő központ és közép­gyártó csarnok épült. Az új gépek, s duplájára növelt gyártási segédletek, 11 célgép alkalmazása és kisgépesítés segítségével 1 millió 100 ezer normaóra megtakarítást ér­tek el. Havonta 45 forintort villamos energia Évente 300 kWó villamos energiát fogyaszt háztartásai­ban minden egyes miskolci lakos. Ez személyenként havi átlagban 45 forint értékű villamos energia felhasználá­sát jelenti. Ez az érték szin­te évről évre nő párhuzamo­san a háztartási villamos ké­szülékek és berendezések használatának fokozásával. A miskolci és a Borsod megyei általános iskolák úttörői nagyarányú hulladékgyűjtési akciót indítottak szeptember­ben. A vas-, papír- és rongyhulladékért kapbtt összeget el­küldik a szabolcsi árvízkárosultaknak. A mai napig harminc- kétezer forint értékű hasznos hulladékot gyűjtöttek. A 22-es számú Szentpéteri kapui Általános Iskola tanulói nyolcvan mázsa papírt, hét és fél mázsa rongyot, valamint hetven má­zsa vasat vittek be a MÉH-be. A Vörösmarty utcai iskolások pedig közel két és fél ezer jorint értékű hasznos hulladékot szedtek össze. A Sas utcai úttörők is kivették részüket a gyűjtési akcióból. Annak ellenére, hogy kis létszámú iskola, háromezer forintot küldtek el az árvízkárosultaknak. ________________________ (bóta—ágotha) A fejlesztés előterében a lakásépítés A IV* ötéves terv a népfront előtt A Hazafias Népfront Bor­sod megyei Bizottsága teg­nap Miskolcon kibővített ülést tartott, amelyen a ne­gyedik ötéves terv végrehaj­tásával kapcsolatos népfront­feladatokat vitatták meg. A megyei tanács tervosztályá­nak vezetője ismertette a kö­vetkező ötéves terv Borsod megyei koncepcióját és el­mondotta, hogy a fejlesztés előterében továbbra is a la­kásépítkezés áll. A tervek szerint 1975-ig több mint ti­zenhétezer lakást építenek, s elsősorban az ipari települé­seket — Leninvárost, Ka­zincbarcikát és Özdot — fej­lesztik tovább. A negyedik ötéves tervidő­szakban Borsod megye ipari struktúrája lényegében nem változik. Továbbra is a ko­hászat, valamint a dinami­kusan fejlődő vegyipar hatá­rozza meg a termelést. Emel­lett azonban az arányos fej­lesztés elve alapján munka- igényes iparágakat szándé­koznak megtelepíteni Encsen, Mezőkövesd és Sátoraljaúj­hely térségében, ahol jelen­leg számottevő ipar nincs. A megfelelő munkaerőellátás érdekében fokozzák a szak­munkásképzést. A fűtési panaszok nyomában Elavult rendelet, kiszolgáltatott lakók Szerkesztőségünkben a telefon helyettesíti a hőmérőt. Ha hideg van, máris megcsörren, reklamál, panaszkodik. S minél alacsonyabbra süllyed a hőmérséklet, annál többször, annál türelmetlenebbül hívnak minket. Most is: még be sem kö­szöntött a hivatalos fűtési szezon, amikor már közölték velünk, hogy a Vörösmarty utcai sávházban fagyoskod­nak a lakók, a Győri kapu­ban egész napszakokat marad ki a hőenergia-szolgáltatás és a bulgárföldi magasházban még egyáltalán nem fűtenek. Drága megoldás Azóta eltelt néhány nap. A hét elejére némileg javult a helyzet, nagyjából lecsilla­podtak a kedélyek, de az is kiderült, hogy ez a lényegen nagyon keveset változtat: az uj lakótelepeken élők kivan­nak szolgáltatva a „techni­kának”. A házgyári épületekben ké­mény nincs, a radiátoron kí­vül mással nem lehet fűteni. Ha azok nem működnek ren­desen, a lakó maximum ve­het egy elektromos kandallót, de ha használni is akarja, — a fűtési díjon felül! — ha­vonta fizetheti a 200—200 fo­rinttal magasabb villany- számlát. Rossz hőszigetelő A házfelügyelők egy része nincs tisztában a reklamációk ügyintézésének rendjével. Ilyenkor pedig — mint any- nyi helyen tavaly is — a lakó tanácstalan: fizet és didereg. Fagyoskodik, mert a házgyári épületeknek van egy speciá­lis sajátossága. A panelfalak rendkívül rossz hőszigetelők, sehogy sem akarják tartani a meleget. Az eszünkbe sem jutna, hogy esetleg a jó négy évvel ezelőtt kiadott fűtési rende­let felett eljárt az idő. Pedig ez a rendelet mindössze azt írja elő, hogy a szolgáltató a lakásokban reggel 8 és este Névadó közgyűlés Miskolcon és a megyében több helyütt jelentősen nőtt az elmúlt években azoknak a lésre október 29-én délután 5 órakor a MTESZ miskolci székházában kerül sor. Nyomdászok -színészek A Borsodi Nyomda KISZ- szervezetének vendégeként színházunk két népszerű mű­vésze, Makay Sándor és Fa­lemez Ferenc tegnap délután baráti beszélgetésen találko­zott a nyomda fiataljaival. Paláncz Ferenc Jászai-dí- jast csak nemrég látta a kö­zönség Gál István Magasis­kola című filmjének solymá- száként. A vendéglátók szá­mos kérdést tettek fel a művésznek a film eszmeisé­gével és forgatási techniká­jával kapcsolatban. Makay Sándor főpróbáról érkezett a nyomdai klubba. Zorin: A nagy karrier című szatírájá­ról — mint mondta — még korai lenne beszélni, a szín­ház törekvéseiről és saját vágyairól, eddigi szerepeiről azonban sok , érdekes dolgot mesélt el. A vendégek látha­tóan örültek a fiatalok ér­deklődő kérdéseinek, s elis­meréssel nyilatkoztak tájéko­zottságukról. 8 óra között átlagosan 20 Cel­sius fokos hőmérsékletet kö­teles biztosítani. S arra talán a rendelet készítői sem gon­doltak, hogy dolgozó nemzet lévén, ebben az időszakban nálunk viszonylag kevesen tartózkodnak otthon. Estétől reggelig pedig csak akkor fű­tenek, ha a bérlő pótdíjat is fizet. És aki nem akar meg­fagyni, fizet is. Mint ahogy fizették tavaly a Vörösmarty utcában és a Győri/ kapu­ban is. Fizették annak ellenére, hogy — mint sokan állítják — így sem volt meg laká­sukban rendszeresen az elő­írt 20 fokos hőmérséklet. S talán nem is alaptalan ez a vélemény. Űj épületeinknek van ugyanis egyéb sajátossá­ga is. Mint például az üveg nélküli lépcsőház-ajtók, vagy az, hogy az ablakok mentén a legtöbb helyen szinte fü­tyül a huzat. Egyszóval sokan méltatlan- kodnak, hogy a MIK való­jában jogtalanul szedi be a fűtési díjak egy részét. Lép­ten-nyomon hangoztatják ezt, de bizonyítani senki sem tud. Az ingatlankezelő fűtési üze­meinek vezetője pedig tilta­kozik: „Tudomásom szerint — mondta — minden lakásban biztosítjuk a szükséges hő­mérsékletet. A fűtési díjakat tehát jogosan szedjük be. Legalábbis ebben az ügyben a vállalathoz eddig egyetlen egyszer sem érkezett felleb­bezés. Márpedig, ha nem így lenne, a lakóknak legalább 10—15 százaléka élt volna ezzel a jogával.” Nines bizonyíték Az természetesen már más kérdés, hogy ilyenkor bizo­nyítani is kell. A MIK pedig csak saját hőfokellenőreinek mérését ismeri el hitelesnek. Azt mondják, a vállalat táv­fűtési üzemének három dol­gozója azért kapja a fizeté­sét, hogy naponta lakásról la­kásra járva, rendszeresen el­lenőrizze a fűtés mértékét, s ezt minden esetben a lakók aláírásával igazoltatják. Elméletileg a vállalat hő­központjainak vezetői egy- egy panaszról a házfelügye­lőkön keresztül szereznek tu­domást, s ilyenkor minden esetben kiküldik ellenőrüket. Ha a mérés igazolja a pa­naszt, intézkednek is. Ha vi­szont a hibát nem tudják egy-két napon belül kijavíta­ni, a MIK a fűtési díj egy részét visszatéríti a lakók­nak. LAHUCSKY PÉTER Egy ködös reggelen Tapolcán Halomba rakták a kerti székeket Az étterem után már be­zárták a kis presszót is, ahol néhány hete még leülhettek egy kávéra az arra sétáló kirándulók. A megfakult, napszítta székek halomba rakva várják a tavaszt, a bungalow hideg termeiben. Kíváncsi építészek A parkban már elvégezte munkáját az ősz. Most a kertészeken a sor, hogy utánaigazítsák, amit kell'. Gereblyézik, söprik a fale­veleket: a teherautó ötször fordul naponta. A felásott virágágyakba maholnap ki­ültetik a tulipánhagymákat. Az őszi nagytakarításhoz, a lombgyűjtéshez még nem kell melegen öltözködni, ha ki-kisüt a nap, még a puló­verek is a park bokraira ke­rülnek. A termálban, ahol 2 hó­nappal ezelőtt reggeltől es­tig kétezren váltottak belé­pőjegyet naponta, most a nyitáskor senki sem várako­zik. Csak később jönnek az üdülők vendégei. Ritkán ka­nyarodik be a fürdő épülete elé egy-egv különjáratú autóbusz. A kirándulók azért, ha keveset időznek is Tapolcán, a fürdésre szakí­tanak legalább egy órát. Hétköznap kétszázan, a hét­végeken 6—800-an keresik fel naponta a barlangmedencét. A félig fedett külső traktus­nak egyre kevesebb vendége van. Viszont annál több szemlélője akad a különle­ges héjszerkezetű kupolának. Nagyon sok építész kíváncsi a látványra és még az ország legtávolabb eső csücskéből is idelátogatnak az űj fedett medence megtekintésére. száma, akik a számítógéptu­domány különböző ágaival foglalkoznak. E szakembere­ket a Neumann János Szá­mítógéptudományi Társaság fogja össze. Most létrejön a társaság borsodi tagozata; az ünnepélyes névadó közgyű­LKM vezetők külföldön Hazaérkezett Leningrádból Káli Lajos, az LKM szociális és munkaügyi igazgatója, aki szovjet számítógépközpontok tevékenységét tanulmányozta. « Ugyancsak most érkezett haza külföldről Mihók Rezső, a vállalat munkaügyi igaz­gatóhelyettese, aki viszont Bukarestben, a nemzetközi vásáron járt. KAPTAFA Ki hitte volna, hogy a sámfa, közismertebb nevén: kaptafa, felkerül a hiánycikkek listájára. Felkerült. Nincs. Rejtélyes módon eltűnt... Magyarázatként, némelyek úgy vélik, összefüggést kell ke­resni a cipő- és a kaptafaipar között. Ha ugyanis a cipőipar olyan cipőket gyárt, amelyek egyszeri átázás után formájukat vesztik, akkor azokat a kaptafa se hozhatja helyre soha többé. Tehát minek gyártsák, ha egyszer felesleges? ... Véle­ményem szerint ez azonban csak * rosszindulatú találgatás. Vannak olyanok, akik még képtelenebb módon keresik az okozat okát. Azt mondják: a fogpiszkáló gyártó cég ludas a dologban, mivel a kaptafaipar elől felvásárolja az összes hazai és importált fát. Mondani sem kell, ez a vélekedés sem állja meg a helyét. Miként az sem, amelyik azt tartja: a gyártó ipar profilt változtatott, kaptafa helyett kis sámlikat készít, mert abból több a haszna. A legbadarabb nézet mégis egy egészen képtelen rágalom­mal hozakodik elő: vaskarika készül a fából, azért lett hiánycikk a kaptafa. En nem osztom ezeket a nézeteket. Hosszas töprengés után merőben más következtetésre jutottam. Szerintem abban ke­resendő az ok, hogy a megnövekedett kereslettel nem tarthat lépést a kínálat. A kapós árucikkért azok lepték el a piacot, akiknek azért van rá szükségük, hogy sablonként alkalmaz­zák a közéletben. Lássunk néhó.ny példát. Hány önbírálat kezdődik így: „Elismerem a kritika jogosságát, de szabad le­gyen megemlítenem, hogy...” A hivatali helyiségekben szinte mindennapos az effajta ügyfélfogadás: „Sajnos, Kovács kar- j társ pillanatnyilag házon kívül van, próbálkozzék talán egy ' másik alkalommal...” Nem kevésbé ritka eset továbbá az sem, amikor a huligán ekként reagál az őt kioktató, a gya­nútlan kislány védelmére siető járókelő szavaira: „Mit zürö- zik tata, tán rokona ez a csaj, hogy felgőzöl egy kis hepaj miatt?" A napokban betértem az egyik boltba. Kértem az eladót, a puhábbakat válassza ki a körték közül. Mire ö felfortyant: „Mit gondol, majd végigzongorázom az egész ládát?” S én még csak nem is válaszoltam a nem éppen udvarias gesz­tusra. Miért? Minek? Hiszen nem egyedülálló eset. Az ember úton-útfélen találkozik sablonszövegekkel. Itt is, ott is ugyan­arra a kaptafára méretezett kifogás, mondat, félmondat vagy csak egyetlen szó. Hanem a dologban mégis akad bökkenő. Ha sok helyen ugyanazon méretezett kapta)a-sablont használják, hová leit a többi méret? Ez az, amit mindmáig nem tudtam megfejteni. Mindenesetre a töprengésben eljutottam addig, hogy meg­fogalmazzam az igényt, amit a társadalmi fejlődés érdeke kíván. Valamiként gátat kellene vetni az elharapódzó egy- stílűségnek. De hogyan? Ügy, hogy az emberi kapcsolatokban bár láthatatlan, de létező sablont mindenki egyénileg elveti, s emberibb magatartással könnyít a maga és a mások sorsán, hangulatán, közérzetén. Perszef azért nem árt, ha olykor kaptafa is kapható — arra a célra, amire igazából kell! CS. A kétnapos hét — Már csak a szombatok, vasárnapok idézik vala­mennyire a mozgalmas nyá­ri napokat — mondják a Kisvadászban. — A hét ilyenkor már szinte csak 2 napból áll. Valamennyi te­remben kellemes meleggel várják a vendégeket, akik a pincérek szerint, ilyenkor jóval türelmesebbek, mint nyáron. Senki sem siet, s ha már asztalhoz ült, szívesen marad. Persze, egy kicsit ha felmelegszik az idő, kirak­ják még a kerti székeket, asztalokat terítenek az ud­varon is. A SZOT-szálló vendégei kihasználják a jó időt. Könnyű csomagok helyett meleg ruhát hoztak maguk­kal, hogy a hidegben is mi­nél hosszabbra szabhassák sétáikat. Csendes a tapolcai ősz, az Európa-híres idegenforgalmi hely ilyenkor szelídebb, de sokszínű arcát mutatja meg a kirándulóknak. NAGY JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents