Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

Hatezer turista járt Bánkúton A Bükk legmagasabban fekvő turistaháza Bánkúton van. Az idei nyári szezonban a turistaház kihasználtsága 60 százalékos volt. mintegy 6C"0 turis'_^ járt Eánkúton, a Bálvány tevében. Az őszi szezon — amely­nek legnagyobb varázsa a lombhullás és a szarvasbő- gés — most kezdődik. Majd a megyei síiskola karácsony­tól az új esztendő első nap­jaiig Bánkúton gyakorló résztvevői foglalják le a tu­ristaházat. Yersonyeznek a üataflok A miskolci vállalatok 572 ifjúsági brigádja, illetve ezeknek 7,5 ezer tagja vesz részt a kongresszusi munka­versenyben. A Lenin Kohá­szati Művek ifjúsági brigád­jai a nyereség növelésében, a DIGÉP 51 ifjúsági brigád­ja az exporttermelésben és műszaki fejlesztésben, a drótgyári fiatalok az anyag­hiány és a fluktuáció által okozott gondok elhárításá­ban jeleskednek. De szép eredményekről érkeznek hí­rek a Pamutfonóból, a ke­reskedelmi vállalatok fiatal­jaitól s a tanácsi vállalatok­nál versenyző fiataloktól is. Megjelent a „Miből építkezzünk?” Az Építésügyi Tájékoztatá­si Központ a magánépítke- zők gondjainak, bajainak csökkentésé érdekében ..Épí­tésügy a lakosság szolgála­tában” címmel füzetsorozatot ad ki. A sorozat első kötete „Mi­ből építkezzünk?” címmel a közelmúltban jelent meg. Hasznos tanácsokkal szolgál az építési anyagokról, az anyagok beépítési lehetősé­geiről. s a minőségi követel­ményekről. Ismerteti a szál­lítással, az anyagátvétellel, az anyagvizsgálattal, a hely­színi tárolással és az építés­sel kapcsolatos tudnivalókat. ★ Nem kötélhúzás... A hengerkiemelés nehéz pillanatai: ja­vítják az OKU durvahengerművének blokksorát. (Sholmayer felv.) A legboldogabb is félig boldogtalan Gyermekek a válás után Melankólia? Dac? Közöny? Gátlásosság? Vagy éppen korlátlan szabadosság? Mi jellemzi őket? Mi a közös vonás alig alakuló egyénisé­gükben? Valahol mélyen mind együtt van bennük, s összpontosul egy soha ki nem elégíthető szeretetvágyban. Az elégedetlenség a közös jellemzőjük. A legboldogabb is félig — boldogtalan. Inkább idegennél! Sok tízezer gyermek kerül ilyen sorsra. Évről évre sza­porodik a számuk. Felbom­lott családokból cipelik szét­eső érzelmeiket a felnőtt korba. S bűnhődnek — talán egész életükben — olyasmi­ért, amiről nem is tehetnek! Nyurga, göndör fürtű ka­masz K. István. Még nem töltötte be a 15. évét. Zak­latott idegei most már csite lapodnak. Tanú volt a szülők váló­perében. Kérdésekre kellett válaszolnia, könyörtelen té­nyeket idéznie. — Igaz-e, hogy az alperes neked tíz forintot adott mo­zira, ha vendégei jöttek? ... Hogy a felperes sokat ivatt»?— — Igen, ... igaz! Az alperes az édesanyja volt. Amikor kimondták a válást, mindkettő kilökte. A szomszédok vették pártfogá­sukba. — Nem is megyek egyik­Szomorú tanulság A ház lakóit tulajdonképpen nem érte váratlanul a sze­rencsétlenség. Legtöbbjük régóta sejtette, hogy előbb-utobb bekövetkezik a baj. Tegnap este aztán megtörtént. A Vörös­marty utcai bérház kilencedik emeletének lengő üvegajtajá­ba — fogócskázás közben — belerohant egy gyerek. ^ Meg volt annyi ereje, hogy vérezve levánszorogjon a ház elé. Ott összeesett. A mentők vitték el... .... S ahogy az ilyenkor lenni szokott, az osszesereglettek körében megindult a pro- és kontra-vita, mi idézte elő a bajt. Némelyek azt kifogásolták, minek egy olyan bérhazba tetőtől talpig érő üvegajtó, ahol legalább kétszáz (ha nem több!) gyerek él. Különben is, ezek az üvegtáblák jórészt tö­rött állapotban lingnek-lengnek a keretben — még ez is bajt okozhat. Tegyenek a keretbe törhetetlen üveget, vagy legalább derékig érő rácsot — mondták. Lehet, hogy igazuk van. De a tanulságot más oldalról kell közelíteni. A bérház előtt tágas játszóteret kaptak a gyerekek. Elfér rajta akár négyszer száz gyerek is. Van ott homokozó, vagy nyolc hinta, lehet focizni, asztaliteniszezni, de ez mind ke­vés. A bérházi gyerekek kevesebben, a környékiek közül (mint a szerencsétlenül járt fiú is) annál többen a hat lép­csőházat választották játszótérül, ott fogócskáznák, bújócs- káznak, s olykor a félelmetes magasságból derékig kihajol­nak az ablakokon. A házfelügyelők néha még este 10—11 óra­kor is zavarják őket hazafelé. A házfelügyelők erejéből azon­ban nem futja arra, hogy éjjel és nappal, állandó őrei legye­nek a ház rendjének. Sőt, nemcsak a ház rendjének, hanem a környékének is. Ez is veszélyeket rejt. A labdázó gyerekek minduntalan az úttestre gurult labdájukért futkosnak — a gépjárművek elé. A ház körüli beíonúíon kamaszok űzik kerékpárjukat, motorjukat — villámként cikázva a 3—4 éve­sek között. Még ebből is baj lehet... De ne fessük az ördö­göt a falra. Valamit tenni kell. A mottó ez: ezekben a nagy, modern bérházakban, ahol voltaképpen kis területre több száz ember zsúfolódik össze, új módon kell élni. Rend, csend és nyuga­lom csak akkor lehet, ha ezeknek a bérházaknak a felnőtt lakói egyöntetűen lépnek fel akkor is, ha a gyerekekről van szó, akkor is, ha a magukról megfeledkezett felnőttek véte­nek az együttélés szabályai ellen. Csak akkor lesz rend, ha senki sem restelli, hogy a más gyerekét is figyelmeztesse, óva intse — ha már ezt a gyerek szülője nem teszi meg. Ját­szótérnek — túlságosan veszélyesek a lépcsőházak. Ez a ta­nulság. Egyébként ma reggel érdeklődtünk a kórházban a gyerek állapota felöl. Nincs különösebb baja. A szerencsétlenségben is szerencséje volt —, de végződhetett volna rosszabbul is. Az eset feltétlenül intő példa. Ez a másik tanulság! hez sem vissza. Mindig csak rajtam ütnek! Pedig a szüleinek ő az egyetlen gyermeke ... „Engem akart vinni!” Cz. Mária ezekben a na­pokban készül az ünnepre: 18 éves lesz. Születésnapjára ’ várna valakit. Tudja, hogy nem jön el. — Édesapám engem akart,j de végül mégis a húgomat? vitte magával. Hatesztendős volt, hogy utoljára látta édesapját. Az­óta még csak levelet sem válthatott vele, hiszen a cí­mét sem ismeri. Anyjához is csak nemrég került visz- sza. Nagyanyjánál élt, falun. Az általános iskolának csu­pán a négy osztályát végezte el a tizenhatodik évéig. Az V—VI. osztályból a javító­nevelő intézetben vizsgázott le. — Leütöttem egy férfit egy téglával. Ezért ítéltek el egy évre. Anyámat akarta bán­tani! És szinte dicsekszik azzal az egy évvel: — Az intézetben azt mond­ták: kár, hogy nem tanul­tam. Meg, hogy nagyon jó fejem van. Szerettem a ma­tematikát. Mindig jó jegyem volt belőle... Nem, nem dol­gozom sehol. A nyolc kis­testvéremre kell vigyáznom. Pedig... jó lenne valami mást is csinálni! Csak azért is! M. Piroska új apukát ka­pott. Hetekig nem bírt meg­békélni vele. Sírásra görbült a szája, ha észrevette, hogy anyja kedveskedik vele. Nem tűrte azt sem, hogy a haját megsimítsa. — Nem te vagy az én apu­kám! Az én apukám úgyis jön értem, és akkor ... Soha sem fejezte be a mondatot. És hetek, hónapok teltek el. Nem jött a várva várt. S az új apuka lassan kulcsot talált a nyolceszten­dős gyermek szívéhez. Mire — nagysokára — az édes­apa kopogott, már dühös könnyekkel fogadta a gyer­mek: — Most már csak azért is a másik aput szeretem! Tisztelet az apának, aki tü­relemmel neveli fel más em­ber gyermekét, s becsület az asszonynak, aki szívébe fo­gadja az idegen magzatot! RADVÁNYI ÉVA Voks és mandátum Csaknem négy év telt el azóta, hogy legutóbb a választá­sokról tárgyalt az országgyűlés. 1966 novemberében fogadta el „Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról” szóló törvényt. Ez is jelentős előrelépés volt a szocialista de­mokrácia kiterjesztésének útján, hiszen ennek értelmében váltotta fel a korábbi lajstromos választókerületi rendszert az egyéni választókerületek rendszere. Ez pedig már azt je­lentette, hogy a választók valóban az általuk személyesen is megismert jelöltre adhatták voksukat, s a megválasztott kép­viselő vagy tanácstag meghatározott körzet választóinak tartozik felelősséggel, azok előtt kell beszámolnia tevékeny­ségéről. Lehetőséget adott a négy éve törvényerőre emelkedett vá­lasztási rendszer arra is, hogy egy-egy körzetben több jelöl- • tét állítsanak, vagyis — valóban választhassanak a szavazó­polgárok. A gyakorlatban azonban ez a rendszer még to­vábbi javításokra szorult, mert ha a szavazólapot a választó változtatás nélkül dobta az urnába, az automatikusan az első helyen szerepelt jelöltre adott szavazatnak számított. Ilyen módon a második helyen feltüntetett jelöltnek vajmi kevés esélye lehetett a megválasztásra. (A számok is ezt mutat­ják: a legutóbbi választásokon összesen 752 választókerület­ben állítottak két vagy három jelöltet, a képviselői és tanács­tagi választókerületek nem egészen egy százalékában, de a második helyen szereplő jelöltet mindössze 119, a harmadik jelöltet pedig csupán egyetlen egy tanácstagi körzetben vá­lasztották meg.) A megvitatásra és elfogadásra váró törvénymódosításnak — többek között — ezt a helyzetet is meg kell szüntetnie, egyenlő esélyt adva minden jelöltnek arra, hogy megválasz- szák. Akár országgyűlési képviselő-, akár tanácstag-jelöltek­ről legyen szó, mindegyiküknek egyforma lehetőséget kell ad­ni arra, hogy találkozzanak, beszéljenek választóikkal, mind­egyikük számára egyformán lehetővé kell tenni, hogy a szük­séges propagandaeszköz rendelkezésükre álljon. S még egy, ami nem elhanyagolható: minden jelölt érdekében csak úgy szabad agitálni, hogy az ne legyen sértő a mandátumért ver­senyző többi jelölt számára! Ami pedig a választási admi­nisztráció lebonyolítását illeti, a jövőre esedékes választáso­kon, az elképzelések szerint, csak azokat a szavazatokat le­het érvényesként elfogadni, amelyeken — több jelölt esetén — világosan meghatározta a szavazó, hogy melyik jelöltet választja. A Központi Bizottság és a kormány határozata alapján meg kell növelni a jelölőgyűlések jelentőségét is. A módosí­tó javaslatok törvényerőre emelkedése esetén jelöltet állít­hatnak a nagyobb munkahelyek, gyárak, üzemek, termelő- szövetkezetek stb. A Hazafias Népfront illetékes területi bi­zottsága tesz javaslatot a jelölt személyére, de közvetlenül is jelölhetnek a munkahelyi kollektívák, a társadalmi szerve­zetek, sőt magánszemélyek is. A választójogi törvény módosításával kapcsolatos tervek azt bizonyítják: a párt és a kormány tisztában van azzal, hogy a magyar dolgozó nép szilárdan áll a szocializmus ta­laján, érti és kívánja a szocialista demokrácia erősítését. Olyan embereket kíván a legfelső törvényhozó szervbe és a helyi tanácsokba választani, akik ott választóik bizalmára méltóan fognak dolgozni. VARKONYI ENDRE Óvoda, munkásszálló, irodaház A megyei tervező vállalat Miskolcon Egv tervező vállalat min­dig olyan, amilyennek raj­zolja magát... a tervező­asztalnál. A rajzlapon meg­szerkesztett valóság jellemzi igazán. Pontosabban az, hogy ez a „valóság” megvalósítva hogyan funkcionál. Az embe­rek mindenképpen megjegy­zik, hogy például egy jól si­került középületben vagy éppen egy elfuserált lakó­házban melyik vállalat raj­zolta meg önmagát. Talán ezért ismerik kevésbé a mis­kolciak a Borsod megyei Ta­nácsi Tervező Vállalatot, mert nagyobb objektumok tervezőjeként itt a városban alig találkoztak vele. Városi jelenlét Vajon vállalata csak in­kognitóban tevékenykedik Miskolc területén ? — kér­deztük Juhász László igaz­gatót. — Egyre kevésbé — így a válasz —, hiszen a közelmúltban adták például át az általunk tervezett Ifjú­sági Házat a Győri kapuban. A nemsokára megépülő mis­kolci objektumok közül csak néhányat említek: a VIME- LUX irodaház a Fáskert te­rületén, a Szentpéteri kapui 500 férőhelyes Posta mun­kásszálló. a MÁV 500 férő­helyes szociális épülete a Tiszai pályaudvaron. Jubileum Természetesen 1960 júliu­sában a megyei tanács első­sorban megyei célokra hívta életre a vállalatot. A huszon- kilences létszámmal induló Diósgyőri gépek külföldi vásárokon Sikerrel szerepelnek a Di­ósgyőri Gépgyár termékei különböző külföldi vásáro­kon. A javában zajló híres brnoi nemzetközi vásáron egy DHCF 13 U típusú húzó­gépet és a közelmúltban Moszkvában is bemutatott DET—2-es Diesel-targoncát állított ki a DIGÉP. A csütörtökön megnyílt zágrábi nemzetközi vásáron az egyik sláger a diósgyőri gyár Moszkvában és Düssel­dorfban is sikert aratott, idei BNV-nagydíjas DHCH 19 U típusú finomhúzógépe. A DSGL 6xl0-es légpárnás gyorssodrógépét is kiállította a gyár. Összesen 9 darab, csupa új típusú szivattyút vitt el a gyár Zágrábba, kö­zülük egyet üzemelés közben mutat be Markovics Mihály, az Sz-egység fődiszpácsere. A diósgyőri vállalat még két nemzetközi vásáron sze­repel az idén. Milánóban és Buenos Airesben korszerű kábelgépeket mutatnak be. tervező irodában ma 214 fő dolgozik, s nagyságrendjét tekintve negyedik-ötödik a hasonló vállalatok között. Az elmúlt tíz év alatt mezőgaz­dasági épületek tervezésétől műemlékek felújításáig min­dennel foglalkoztak. Az ő terveik alapján épült újjá az edelényi Coburg L’hullier- kastélv, a girincsi volt Dőry- kastély, a sályi Eötvös— Gorove-kastély stb. Az új épületek között ott találjuk a Magyar Nemzeti Bank ózdi fiókjának székhazát, a telki bányai turistaházat és a mezőkövesdi kultúrházat. Tervező tervezők Jelenleg 40 mérnök és 60— 70 technikus foglalkozik ter­vezéssel. A vállalat munkái­nak skálája széles, a 100 milliós beruházás tervezésé­től lefelé, egészen a külön­böző szaktanácsadásokig ter­jed. Terveik kivitelezési ér­tékének a jelenlegi 500 mil­lió sem a határa. További fejlesztésüknek a helyiség­hiány All ia útját. De azért tervezők, hogy segítsenek magukon. Készen, áll a je­lenlegi irodaházzal össze­függő új, hatemeletes szék­ház terve. A közeljövőben talán fel is épül. Terjeszked­nek. A megyeiek Miskolcon. Ny. &U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents