Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

Van egy második lépcsője is Magasiskola Az idei cannes-i fesztiválon — ahol Gaál István Magas­iskola című filmje képviselte Magyarországot, s a zsűri kü- löndíját kapta — az újság­írók a szokásos vetítés utáni sajtókonferencián elsősorban azt feszegették, hogy ez a história milyen szimbólumo­kat hordoz. Még pontosabban szólva: részletekre voltak kí­váncsiak, olyanokra, hogy ki­vel lehet azonosítani ezt vagy azt a személyt, milyen elmélettel ezt vagy azt a gon­dolatot. A szimbólumok ke­resése olyan energiával folyt, hogy volt. aki egy körben forgó kameraállásból próbált messzemenő következtéseket levonni Gaál és a forradalom viszonyáról: mások az iránt kíváncsiskodtak: vajon az első kockákon, amikor a fő­hős leszáll a vonatról, s egy halcsontvázat lát a porban: jelent-e ez valamit? Gaál akkor azt felelte: 'észleteiben realista óhajtott lenni, majdhogynem naturá­lis hitelességgel szerette vol­na felidézni egy solymász- ■ elep életét, atmoszféráját; az egyes személyek mögött nem kell, mert nem is lehet, más személyeket keresni. Az más kérdés, hogy természe­tesen általában többre gon­dolt, mint a sólyomidomítás problémájára, amikor ezt a filmet készítette. Reméli, hi­szi, hogy — mint minden műalkotásnak — egy máso­dik lépcsője is van a Ma­gasiskolának. Ügy gondolja* ilyenfajta zsarnoki rend a legkülönbözőbb méretű és típusú közösségekben előfor­dulhat, mindenütt megtalál­hatók a Lilik-féle emberek, s ellenük kívánt szólni film­jében. Aki* -végignézte a Magas­iskolát, el kell fogadnia Gaál érvelését: részleteiben, egyes személyeiben valóban felesleges szimbólumok után kutatni. A film valóban egy solymászteleprqj. szól, s csak a magatartás, amit a film különböző hősei képviselnek, az általános, az fordulhat elő különböző korokban és kü­lönböző szituációkban. (A sajtókonferencián még arról is beszélt, hogy ezt a ■„ren­det” nem ritkán viszontlát­hatjuk egyes családoknál is.) Mészöly Miklós kisregé­nyéből készült a film. amely tehát az önmagában logikus, szakszerű rend és fegyelem antihumánus lehetőségeire, a célok és az eszközök össze­keverésére, a természetben uralkodó törvényeknek a tár­sadalomra való kiterjeszté­sére ad példát. Az a körül­mény, hogy mindezt napja­inkban egy erősen körülha­tárolt, a társadalomtól el­szigetelt közegben mutatja be a rendező — csak nagyon vékony és esetleges szálak jelzik az összefüggéseket a telepen kívüli világgal —, egy bizonyos fajta előnnyel, de nem kevés hátránnyal is jár. Előnye az, hogy a ren­dező véleményét ezekről a dolgokról tisztábban, elvon- tabban fogalmazhatta meg. Hátránya, hogy a reális ösz- szefüggések híján nincs igazi konfliktus, nem bontakozik ki semmiféle dráma; az a változás, ami a főszereplő fiúban végbemegy, nem va­lami. kiélezett és megfogal­mazott szembefordulás ezzel a világgal, hanem bizonyta­lan és ködös menekülés. Ér­dekes ez is, de a film imitt- amott vontatottá válik, s végül is a nézőt oly mérték­ben elszigeteli az azonosulás vagy ellenkezés lehetőségé­től, hogy nem él igazán együtt a látottakkal. Mindez azonban olyan rendkívül finom és árnyalt filmeszközökkel nyer kifeje­zést, hogy néhol a gondolati hiányokon is átsegít a képek szépsége; adott esetben a vá­gás bravúrja, s mindenek­előtt Bánffy György színészi játéka, aki egy, a hasonló típusú figurák sémájától messze elütő — erre színészi alkata is kiválóan alkalmassá tette —, eredeti figurát te­remt. Meszléry Judit a film egyetlen nótagját, Terézt sze­mélyesíti meg ugyancsak na­gyon megnyerőén és meg­győzően, a szerep dramatur­gi" giai fogyatékosságain is fe­lülemelkedve: Ivan Andonov, aki a fiút játssza, inkább csak külsejének eredetiségé­vel és játékának kevés esz­közével tűnik ki, egyéniségé­vel nem tudta gazdagítani ezt a — minden értelemben — sovány figurát. Ragályi Elemér operatőr viszont cso­dálatos képeket fényképe­zett: olyan pasztellszíneket hozott ki a filmen, amelyek önmagukban is gyönyörű lát­ványt nyújtanak, de egyúttal szolgálják a film mondani­valóját is, mert a természet szépségének — vagy vadsá­gának — a történetben gon­dolati funkciója van. BERNÁTH LÁSZLÓ Rajkó-zenekar a Bartókban A miskolci, zeneiskolai ta­nulókból álló, s a különböző miskolci vendéglátóipari egy­ségekben már sikerrel szere­pelt Rajkó-zenekar tagjai az­zal a kéréssel fordultak a Bartók Béla Művelődési Köz­pont vezetőihez, hogy adja­nak nekik lehetőséget a pró­bák megtartására, majd sze­replésre. A diósgyőri műve­lődési köznont örömmel tesz eleget a fiatalők kérésének Annál is inkább, mivel így több lehetőség adódik maid a Jelenleei népi zenekar ki­sebb rendezvényeken történő felhasználására. í • » -■*« '< IP? ■ Orgonaest Az idén ötödik lesz a sor­ban Peskó György szeptem­ber 14-i. hétfő esti orgona­estje az avasi templomban. A miskolci zenei esték él­ményszerző színfoltja, a Col­legium Musicum rendezte orgonakoncert este 8 órakor kezdődik. Műsoron: Vivaldi— Bach: g-moll concerto, Bach: h-moll prelúdium és fúga, c-moll partita, III. Branden­burgi verseny és Händel: g-moll prgonaversenye. Köz­reműködik a Miskolci Szim­fonikus Zenekar, vezényel Mura Péter. Jk Csak egyet tudunk érteni .a közmondással — hiszen a jó­ból soha nem elég —: Ha lúd, legyen kövér ... Reméljük. Fejér István tv-komédiája nem cáfol rá a várakozásra. Ö maga mondja: „Darabomnak semmiféle tanulsága, különös, mély mondanivalója nincs, csupán szórakoztatni, sőt — uram bocsá’ — nevettetni akar... Ha a •képtelen helyzetek során mégis előbukkanna némi tanulság, tessék elhinni, ez pusztán a véletlen műve." No meg persze az életé, amely előszere­tettel produkál furcsa helyzeteket. Körmendi János, Egri István, Kibédy Ervin, Rátonyi Róbert, Schubert Éva. Pethes Sándor és a műfaj többi reprezentánsa a biztosíték, hogy jól fogunk szórakozni szombat este a Seregi László rendezte komédián. Döntő előtt Tiszán innen — Dunán túl vetélkedő Csaknem 3 hét van még hátra a népszerű rádiós ve­télkedő második fordulója a döntő idejéig, október 2-ig, de az előkészületek már ja­vában tartanak. Tegnap délután 2 órakor gyűltek össze a döntő előtti utolsó megbeszélésre a ve­télkedőt előkészítő operatív bizottság tagjai. A megyei tanács népművelési csoport,­Bartók Béla emlékezete^ — a nagy magyar zeneszerző születésének 90. évfordulója alkalmából a folyóirat szep­temberi száma ezzel a ciklus- címmel közöl tanulmányokat, emlékezéseket. Kárpáti Já­nos, Ortutay Gyula, Borsos Miklós, Mihai Radulescu és Fodor Ilona írásai közül ta­lán az utóbbi rövid tanul­mánya a leginkább figyelem­felkeltő. A ..Bartók magyar­ság-élményének gyökerei" cím tökéletesen jelöli a tar­talmat. A szerző kultúrtörté­neti-politikai vizsgálódása nyomon követi a bartóki utat a nacionalizmustól a legma­gasabb rendű hazafiságig. a tendenciózusan félre értett Xossuth-szimfóniától a félre­érthetetlen Cantata Pro­fanáig. * Somogyi Tóth Sándort a gyermek-, a kamaszlélek igaz ismerőjének, hivatott ábrá­zolójánál: tudjuk. A Fapofái rozoga égbolt alatt címmel közölt kisregénye csak meg­erősíti a pozitív képet. Nega­tívan. Nem a szerző, de — tragikusabb módon — az áb­rázolt vglóság tekintetében. A brilliáns szerkezetű kisre­gény három fapofája — a filmrendező apa. a saját éle­tét révbe rendező anya és a rendetlen viszonyok közé felnőtt kamasz fiú — pár­beszédeiből egy végleteden zárt világ lűnik ismerősként szemünk elé. A fiú pusztulva küzd ellene, akárcsak a szin­tén e számban található Zászlós Levente Depresszió című versében. * Moldova György a Tiszte­let Komlónak című törté­nelmi szociográfiájában a régmúlttól egészen a hatva­nas évek elejéig kíséri nyo­mon a települést és iparának sorsát. A szerző az itt közölt első részben, amelynek leg­izgalmasabb harmadát, a ..széncsaták” időszakát, igazi Moldova-stílusban ábrázolja. Különböző stílusok művésze Holnap lesz száz éve, hogy született Vedres Márk. A 91 éves korában — 1961-ben — elhunyt kiváló szobrászmű­vészt Népköztársaságunk két alkalommal tüntette ki Kos- suth-díjjal. Egészen fiatalon válasz­totta a szobraszatot élethiva­tásául; Münchenben, majd Párizsban tanult. 1902 és 1914, illetve 1925 és 1934 kö­zött Firenzében alkotott. A Tanácsköztársaság ide­jén a művészek szakiskolája mosdósi művésztelepének volt az egyik vezetője. Főleg kisplasztikákat készített, korai impresszionizmusát (Káin) az olasz reneszánsz művészet hatására anyagsze- rüségre törekvő, architekto- nikusan szerkesztő stílus vál­totta fel (Éneklő fiú). Elvont szerkesztő és komponáló haj­lama a kubizmus felé fordí­totta művészi érdeklődését. A felszabadulás után té­mában és formázásban egy­aránt a realitáshoz közele­dett. (Ivó. Kasza-kalapáló stb.) Utolsó müve a Buda­pest XIII. kerületében felál­lított Béke-kűt. vezetője, Gulyás István rö­vid bevezetőjében értékelte a múlt év decemberi elődön­tő tapasztalatait. Mint min­denki előtt ismeretes, akkor Pest megyével állott szem­ben Borsod, és hogy a ver­sengésből sikerrel került ki, ennek a közvetlen győzelmen túl olyan értékes eredménye is van, hogy megyeszerte fel­lendült a helytörténeti és honismereti kutatómunka. A továbbiakban Kilián Ist­ván múzeológus, az operatív I bizottság, és az októberben |versenyző, csaknem. 150 fős f miskolci csapat titkára is- £ mértét te a döntő elökészüle- íteit. A döntőben Bács-Kis- ’■ kun megye lesz az ellenfél. Az eddigiekhez hasonlóan, mindkét megyében két hely­színről történik majd a rá­diós közvetítés: Kecskemét­ről, illetve Miskolcról, vala­mint Kiskunhalasról és Sá­rospatakról. A két városon kívül a Rádió még tíz köz­ségben is ad versenyfelada­tokat. Természetesen nem lehet tudni, hogy a népraj­zos, történész, irodalmár, ze­nész, statisztikus és műszaki szakemberekből álló buda­pesti zsűri a jelen és a két város , valamint a megye múltját illetően mire lesz kíváncsi, milyen kérdéseket fog feltenni. Ezért kell a versenyzőknek és az egyes bázisokon nekik segítő szak­embereknek lehetőleg min­denre felkészülni. A Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtára, a Lenin Kohászati Üzemek szakszer­vezeti bizottsága és a Sta­tisztikai Hivatal, a Borsod megyei Levéltár, a Megyei Könyvtár, a Herman Ottó Múzeum, az MSZMP megyei Pártarchívum, a Kazinczy Klub Miskolcon, a megyében pedig az Ózdi Technika Há­za, a Kazincbarcikai Városi Könyvtár,- a Leninvárosi Művelődési Központ, a Sá­rospataki Nagykönyvtár, a Sátoraljaújhelyi Levéltár áll majd készen, és állandó te­lefonösszeköttetésben a hely­színekkel. A Postaigazgató­ság is alaposan felkészült, hogy éppen úgy, mint az elő­döntő idején, most se legyen semmiféle fennakadás. Túl a vetélkedő sikerének pillanatnyi eredményén, azon, hogy sok mindent tudhatunk meg néhány óra leforgása alatt, amire különben nem figyelnénk fel, másért is ér­demes eredményesen verse­nyezni. A Művelődésügyi Mi­nisztérium a vetélkedőben győztes megyének 260 ezer forint értékű, képzőművészeti alkotást ajánlott fel, s a töb­biek is értékes jutalomban részesülnek. m. m. A Beatksek nyelve hódít Az elmúlt évben ötszázan tanultak angolul, franciául, németül, olaszul, oroszul és spanyolul a TIT „Kazinczy Ferenc” Szabadegyetemének nyelvtanfolyamain. Az érdek­lődés az idén is nagy, a Sza­badegyetem vezetősége most az eredeti szeptember 5-i ha­táridőt, szeptember 15-ig meghosszabbította. A hatléle világnyelvet ösz- szesen 8 különböző tanfolya­mon sajátíthatják el. A leg­többen — főleg a Beatles- rajongó fiatalok — az angol nyelvet választják, s azt in­tenzív audio-vizuális tanfo­lyamon szeretnék , megtanul­ni. A nyelvek népszerűségét tekintve a dallamos spanyol hátul kullog. Sokan jelent­keznek állami nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamra is. VASÜTI KARAMBOL Milánótól 20 kilométerre, Arcore mellett egy személy- vonat összeütközött egy te- hervonattal. A roncsok kö­zött négy holttestet találtak. KIUTASÍTÁS Kiutasították Csehszlová­kiából az egyik baptista sze­minárium két hallgatóját. A két angol nemzetiségű sze­mély tiltott nyomtatványokat terjesztett. HATÁRSÉRTÉS Fedélzetén négy utassal behatolt az NDK légterébe egy angol repülőgép. A ha­társértő gépet leszállásra kényszerítették. Az illetékes szervek megkézdték a határ­sértés körülményeinek ki­vizsgálását. ROBBANÁS Robbanás történt a Ken- nedy-foki repülőtéren egy üres rakétákilövő-állomás közelében. Négyen megsérül­tek, közülük ketten súlyosan. A robbanás akkor történt, amikor egy nitrogéntartály szelepét akarták kicserélni. AGYONTAPOSTA A BIKA A nagyszénási Dózsa Tsz- ben egy megvadult bika agyontaposta Nagy Mihály 68 éves tsz-tagot. A tragikus balesetet — a vizsgálat sze­rint — az idős ember gon­datlansága okozta. ELFOGLALTA A Tupamaros uruguayi ge- rillaszervezet 9 tagja elfog­lalta az amerikai ESSO olaj- társaság egy kisebb, 12 mun­kást foglalkoztató montevi- deói telepét. A gerillák a szokásos zöld overallba öl­tözve hatoltak be, majd zsák­mányukkal, ötezer dollárral elmenekültek. ÉHSÉGSZTRÁJK Éhségsztrájkot kezdett két bebörtönzött paraguayi szak- szervezeti vezető. Gonzales Santander 9, Ireneo Aveiro pedig 6 éve sínylődik a bör­tönben. Kínozzák, ütik őket. A Paraguayi KP követeli a politikai foglyok szabadon bocsátását. AGYONNYOMTA ŐKET A TANK Két belga katonát nyomott agyon egy Leopárd típusú tank a nyugat-németország- beli Eiffel-hegység vidékén folyó hadgyakorlatok során. FEDÉL NÉLKÜL MARADTAK Harmincötezren maradtak fedél nélkül Nyugat-Pakisz- tánban az utóbbi két nap fo­lyamán a tropikus esőzések következtében. A főváros sze­génynegyedét elöntötte a megduzzadt Ijali folyó, 10-en meghaltak. ELFOGTÁK A ZSIVÄNYT Jankó Pálné Farkas Gi­zella, 60 éves foglalkozás nél­küli, csongrádi lakos a fővá­rosban csavargott. A Corvin Áruházban a fogasról leemelt egv irhabuniát és távozni in­dult. Egy házaspár vette ész­re, hogy az öregasszony ka­bátja alatt bundát rejteget. A tolvajt lefülelték. Egy évet és nyolc hónapot kapott érte. ÜJRA A LÁTHATÁRON Az egyik brazil lap közli, hogy Bormann, Hitler jobb­keze az uruguayi határhoz kö­zel fekvő Iribura nevű köz­ségben él. A forgalomtól el­zárt faluban németül beszél­nek a falakon Hitte’.' képei vannak és a helyi lelkészt Himmlernek hívják. Kortárs

Next

/
Thumbnails
Contents