Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-10 / 212. szám
A Szovjetunió Hőse Miskolcra érkezett A hazánkban tartózkodó rína Levcsenko ezredes, a Szovjetunió Hőse ma délelőtt íétnapos látogatásra Mis- ;olcra érkezett. A Hazafias -íépfront megyei elnöksége •s a Magyar—Szovjet Baráti társaság fogadást ad tiszte- etére, majd holnap délután 'eteránokkal találkozik. Irina Levcsenko miskolci artózkoöása idején megte- ánti az új lakótelepeket, elátogat a Nehézipari Műszaki Egyetemre, Tapolcára és Lillafüredre. 30 millió terveüi felül Borsod kisipari termelő- zövetkezetei a párt X. kong- esszusa tiszteletére jelentős elajánlást tettek: évi tervü- :et 30 millió forint értékű érmékkel és szolgáltatással eljesítik túl. Ebből 24 milliót megyei ktsz-ek vállaltak: 0 és fél miihót az építő- pariak, 2 millió 600 ezer fo- int értéket a szolgáltatók. 7 s fél milliót az exportter- nékeket előállító szövetkeze- ek. A miskolci ktsz-ek válla- ása is meghaladja a 6 millió orintot. Különösen jelentős Vasipari Ktsz, a Textilkon- ekció Ktsz, a Szűcsipari ítsz és a Fodrász Ktsz dol- loaóinak felajánlása. Bemutatkozott tízajtós csuklós Ma délelőtt 9 órakor intuit első próbaútjára a Mis- ;olci Közlekedési Vállalat izajtós csuklós villamosa. Az ij villamost — amelynek a :orabbi járművekkel szemyen mindkét oldalán van- íak ajtói — menet közben is .megfordíthatják” anélkül, íogy az egy oldalon levő aj- ók lehetetlenné tennék a el- és leszállást. Ez a kocsi a eddigi 130 férőhelyes vil- amosokkal szemben, 150 itast szállíthat egyszerre. Az MKV az év végéig még :gy ugyanilyen villamost cap. Ezzel a Győri kapui új akótelep megnövekedett itasforgalmát is gyorsabban udják lebonyolítani. Barátkozás a piacon. (Ágotha felvétele) Társadalmi érdek az új nyitva tartási rend Nem a kereskedelmi dolgozók rovására Szakmai berkekben rendkívül élénk visszhangot váltott ki az üzletek nyitva tartását módosító, néhány napja megjelent rendelet. Különösen hevesen reagált rá a borsod-miskolci kereskedelem. Legtöbben attól tartottak, hogy az egyébként is igen mostoha körülmények között dolgozó kereskedőink munkafeltételei a rendelet életbe lépésével tovább romlanak. A megyénk több mint 22 ezer dolgozóját érintő kérdésről Gelb Miklóst, a KPVDS7, Borsod megyei Bizottságának titkárát kérdeztük meg: valóban indokolt-e az aggodalom? — A méltatiankodás, amely jóval megelőzte a rendelet kibocsátását is, érthető volt — kezdte nyilatkozatát Gelb Miklós. — Amikor az iparban már csaknem általánossá vált a rövidített munkaidő, a mi dolgozóink még mindig több mint 8 órát dolgoznak naponta. Borsodban ez különösen kiélezi az ellentéteket, hiszen üzlethálózatunk elavult, sok esetben az alapvető szociális és egészségügyi feltételeknek sem felel meg és komolyabb változásról ebben a kérdésben a megyeszékhelyen is mindösz- sze 5—6 éve beszélhetünk. Hálózatfejlesztésünk így is jelentősen elmarad az országos átlagtól, a feladatok peFélmillióba kerül, de megéri w Gólya-brigád A Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyára sajátos szerepet tölt be városunk iparában. Mivel dolgozóinak 90 százaléka — több mint 1200 foglalkoztatott — nő, az üzem vezetőire különösen nagy feladatok hárulnak a Központi Bizottságnak a dolgozó nők helyzetével foglalkozó, nemrég nyilvánosságra hozott határozata végrehajtásában. A terhes és szülő anyák nem részesülnek rossz bánásmódban a Pamutfonóban. 400 kismama Az üzem nyilvántartott dolgozó nőinek száma 1600. Ha ezt a számot összevetjük a fentebb említett 1200-zal, láthatjuk, 400 nő hiányzik. S ez így van a szó legszorosabb értelmében. A Pamutfonónál egyidőben rendszeresen 400 terhes és szülő anyát, illetve gyermekgondozási segélyre jogosult dolgozó nőt tartanak nyilván! Amennyire öröm ez, legalább annyira gond is. Egyrészt azért, mert a mai fiatalok már előbb igyekszenek egzisztenciájukat anyagilag megalapozni, s csak utána gondolnak a gyerekre. Ez azzal jár együtt, hogy' amikor a kismama szülési szabadságra megy, az üzem jól képzett fonónőket veszít. Másrészt, a nők szülés után — gyermekük érdekeit szem előtt tartva — sok esetben máshol, egyműszakos munkakört biztosító vállalatnál helyezkednek el. Ezek miatt a gyár vezetőinek jelentős munkaerő-ingadozással kell számolniok. Dicséretükre legyen mondva, hogy a vállaKözterületen hízó jószágok A kószáló lovak gyakran cserélnek gazdát Tavaly ilyenkor több családot is beidéztek a Damjanich itca környékéről a III. kerületi tanács igazgatási osztályára, nert a környéken lakók rendszeresen panaszkodtak: a gazdátlanul hagyott, elcsavargó állatok kárt tesznek a parkosított utcákban, a gondozott kiskertekben. Bár akkor a szabálysértőket alaposan megbírságolták, azóta is akadt dolguk íz illetékeseknek a környéken. Amikor az egyik lakó feljelentést tett, a felelőtlen ál- attartók bosszút álltak rajta, negrongálták a kerítését, beérték a bejárati kaput. Az :set szomorú tanulsággal szolgált, azóta ugyanis senki sem mert határozottan felépni az összeférhetetlen családok ellen. Sajnos, a helyszíni szemlék sem vezettek sredményre, mert az éjszakára szabadon engedett tóráknak nem akadt gazdájuk. Ezeknek az állatoknak az etetése. takarmányozása elég lizonvtalan eredetű. Tanúsítják ezt a környező terület ,,birtokosai”, a kertszövetkezetek tagjai is. Legutóbb a Fekete gyémánt szövetkezet jelentette, tiogy a terményt rendszeresen dészmálják a gazdátlan jószágok. Sajnos, a pénzbüntetés nem tartja vissza ezeket az állattartókat, közülük többen fizettek már 2—300, sőt 4—500 forintos bírságot is. Letudják a büntetést és marad minden a régiben. A kószáló lovak gyakran cserélnek gazdát, így adót sem fizetnek utánuk rendszeresen. Ráadásul engedély nélküli fuvarozásokat vállalnak ezek a családok. Most a Tatár, a Hold és a Damjanich utca lakói határozottabb intézkedést várnak és bejelentéseikben nemcsak személyes panaszaikra hivatkoznak, de elmondják azt is, hogy felelősséget éreznek a közterületek gondozottságá- ért, hiszen abban önként vállalt társadalmi munkájuk, kétkezi segítségük is benne van és a városfejlesztésre befizetett forintjaik egy része is. A kerületi tanács szabálysértési főelőadója szerint legfőbb ideje, hogy a rendőrség és a lakosság segítségével megfékezzék a közvagyon rongálóit, akik felelőtlenül, mások rovására, sokszor a törvény megkerülésével egyengetik saját boldogulásukat. A tervezett helyszíni szemléktől sokat várnak a környéken lakók és a tanács is. NAGY JÓZSEF lat mindezek ellenére is évek óta teljesíti, illetve túltelje- siti tervét. Könnyebb munkahely a terhes nőknek E gondok és problémák megoldása mellett a miskolci vállalatok között a Pamut- fonó kiemelkedően sokat tesz a terhes és szülő anyák munkájának és életének megkönnyítése érdekében. Ez év augusztus elsejétől bevezették az üzemi nőgyógyászati szakrendelést, s a harmadik hónapukon túllévő terhes anyák részére gólya-brigádot alakítottak. E brigádról csak annyit: tagjainak munkahelyét zaj- és hőártalomtól védett helyen rendezték be, s a brigádtagok csak nappali műszakban dolgozhatnak. A gólya-brigádban dolgozó terhes nőket anyagi károsodás nem érheti, mivel az eredeti munkahelyükön elért átlag- keresetet kapják munkabérként. A brigád tagjainak száma rendszeresen 30—35 fő. A gyárnak évente több mint félmillió forintjába kerül ez a brigád, de mégis úgy gondolják, hogy megéri. S ha már a számoknál tartunk, hadd említsük meg azt is. hogy a Pamutfonó évente több mint négymillió forintot fizet a 400 terhes és szülő anyáért, illetve a gyermek- gondozási segélyben részesülőkért. S. F. Kórházi üdülő a Rókafarmon Hollóstetőn — a Ménesvölgyben — valamikor még a háború előtt telepedett meg egy német ember. A csodálatosan szép környezetben ezüstrókákat kezdett tenyészteni. Aztán, amikor a világégés eljutott odáig, üressé vált a tenyésztelep. Hanem a név rajta ragadt a területen: Rókafarmként emlegetik azóta is. A Vasgyári Kórház vezetősége tíz éve fedezte fel a vonzó tájat, s üdülőt létesített itt a kórház dolgozóinak. Az első években inkább hétvégi pihenő volt a rókafarmi ház. A miskolci kórházak egyesítése után kezdett szépülni. Ma már híre eljutott az ország nagyvárosaiban levő egészségügyi intézményekhez is, s egyre többen kérik a lehetőséget a rókafarmi üdülésre. Idén Budapestről, Szegedről és Szentesről érkeztek sokan. Cserébe a miskolciak Balatonvilágos- ra, Budapestre és Szegedre kaptak beutalót. dig évről évre növekednek. Talán érdemes megemlíteni, hogy amíg az elmúlt öt évben megyénk bolthálózatának alapterülete az országos fejlesztéshez viszonyítva 13 és fél százalékkal kisebb mértékben gyarapodott, az egy négyzetméterre jutó forgalom növekedése nálunk 14 százalékkal haladta meg az országos átlagot. És közben mégis javult kereskedelmünk kulturáltságának színvonala. A lakosság fejlődő igényeit mindeddig viszonylag nagyobb zökkenők nélkül ki tudtuk elégíteni. Azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyoznom, hogy ezt csak egyre nagyobb áldozatok árán lehetett megvalósítani. Ennek ellenére mindenki elismeri, hogy a boltok nyitva tartási idejének meghosz- szabbítása társadalmi érdek, amely minden tekintetben megelőzi a szakmai érdekeket Üzleteink zsúfoltak, s az egyre növekvő igények miatt évről évre egyre kedvezőtlenebb körülmények között bonyolítják le a forgalmat. Ezért a nyitva tartási idő meghosszabbítását szakszervezetünk is feltétlenül szükségesnek tartja, de csak akkor járulunk hozzá, ha vállalataink a dolgozók számára biztosítják a 48 órán belüli munkát. A KPVDSZ elnöksége nagyon határozottan állást foglalt abban is, hogy a családos, többgyermekes anyák munkaidejét csak akkor változtathatják meg, ha ehhez hozzájárulnak. A napközik, óvodák.és bölcsődék üzemeltetésének jelenlegi rendszere így is nagy gondot jelent számukra. A rendelkezés, amely előírja, hogy egyes iparcikk és ruházati boltokat szombat délután, az élelmiszerüzletek nyitva tartási idejét pedig vasárnap is meg kell hosz- szabbítani, azt is kimondja, hogy a nyújtott műszakokért járó pótdíjak nem terhelhetik a vállalatok bérköltségeit. A visszatérítésről a Munkaügyi és a Pénzügyminisztérium külön gondoskodik. A nyújtott műszakban foglalkoztatott kereskedelmi dolgozók a hivatalos munkaidőn túl ledolgozott 2—2 óra után — esetenként és személyenként — ötven-ötven forint pótdíjat kapnak. Ha a foglalkoztatás ennél hosszabb ideig tart, de nem haladja meg a 4 ólát, a pótdíj 80 forint lesz. Négy órán túl a vállalatok minden dolgozónak 100 forint pótdíjat kötelesek számfejteni. Szakszervezetünk október elseje után, az új nyitva tartási rend életbelépését követően is folyamatosan ellenőrzi majd a rendelet törvé-. nyes végrehajtását. Egy év múlva pedig újból a Minisztertanács elé visszük a témát. Ezzel párhuzamosan a kereskedelemben is szükségesnek tartjuk a rövidített munkaidő bevezetését. Erről a szándékunkról nem mondunk le. Ragaszkodunk ahhoz is, hogy a rendelet szellemében minden egyes vállalatnál, amelyet érint a nyitva tartási idő változása, módosítsák a kollektív szerződéseket. A rendelet kitűnő alkalmat biztosít arra, hogy kereskedelmünkben rendet teremtsünk és végérvényesen felszámoljuk a nagyon gyakorivá vált „fekete” túlórákat — fejezte be nyilatkozatát Gelb Miklós. L P. Még mindig kevés a buszvezető Nem kap cél járatot a Szentpéteri kapu A Szentpéteri kapui lakótelep gyári dolgozói több Ízben kifogásolták, hogy az MKV a többi városrészektől eltérően, számukra nem biztosit céljáratot a lakóteleptől a Vasgyárig. A város közlekedési szakemberei szerint ez az igény soha sem volt eléggé megalapozott. A műszakos autó- buszjáratokat ugyanis még akkor vezették be, amikor Miskolcon a nagyüzemek határozták meg a város közlekedését. Azóta az autóbusz- vonalak száma jelentősen bővült és ma is tovább gyarapodik. Ma már Miskolc személyforgalmának lebonyolításában a nagyüzemekhez kapcsolódó személyszállítási feladatok nem elsődlegesek. Másrészt a Szentpéteri kaputól a Vasgyárig és vissza naponta utazó miskolciak igénybe vehetik — átszállással — a villamosokat és az 1-es járat autóbuszait is. Jelenleg sokkal súlyosabb közlekedési gondok foglalkoztatják a közlekedési szakembereket : A tavalyi fizetésrendezés ellenére, a vállalatnál ismét csökken a gépkocsivezetők létszáma. Például az MKV napi feladatának ellátásához szükséges 242 gépkocsivezető ; helyett mindössze 224-et tud- ‘ nak munkába állítani. Közülük nyolcán egyelőre nem ülhetnek buszra sem, hiszen még csak most szerzik meg az autóbuszvezetésre jogi sítő D-vizsgát. A jelenlegi körülménye között a kalauz nélküli kő: lekedést sem lehet továt bővíteni. Most már a mó< szeren kellene változtatr Olyan megoldást keresne ’amely biztonságosabban és budapesti KN-rendszerr szemben jelentősebb anya károsodás nélkül, jobba szolgálná a vállalat és i utazóközönség érdekeit, végleges állásfoglalásra azoi ban ez ideig még nem kerü sor. Aratják a gyékényt és a sást A gyékényszövésről nevezetes Tápé község háziipari szövetkezetének több száz tagja ezekben a napokban gyűjti be az egész évi munkához a nyersanyagot, a gyékényt, s a piros tövű sást. A vízinövényekből színes faliszőnyegeket, divattáskákat, kempingcikkeket, kisbútorokat készítenek. Belga megrendelésre 120 000 úgynevezett flamand székekhez piros tövű sásból szövik az ülőkét és a háttámlát az idén.
