Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-07 / 209. szám
ínyencek boltja ínyenc árral Folytatják a szociálgerontológiai felmérést A népszámlálást követően, áprilisban felkeresték a megye 90 évesnél idősebb lakóit a KSH megyei' igazgatóságának emberei, és eg}' kérdőív alapján adatokat gyűjtöttek arra vonatkozóan, milyen tényezők segítették a magas életkor elérését. A munka folytatódik, szeptemberben a 80—89 éves borsodiak körében végeznek reprezentatív felmérést. A statisztikai adatok szerint Borsodban 464 ilyen életkorú ember él. Nem mindegyiket keresik fel, illetve kérdezik ki. Miskolcon hetvennyolcat, a többi városban átlagosan ötöt-hatot látogatnak meg, hasonlóan az ötezernél több lelket számláló községekhez. Ezenkívül a kisebb községekben élő néhány öreget is kikérdezik. Az összegyűjtött adatok a Központi Statisztikai Hivatal szociálgerontológiai csoportjához futnak be az ország minden tájáról, és a szakemberek rendszerező munkája után alkalmat nyújtanak tudományosan megalapozott következtetésekre. B. D. Mii tanuljanak a szakközépiskolások? Várakozáson felüli sikere van a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat új borkóstolójának, ínyencek boltjának a Széchenyi és Munkácsy utca sarkán. Nem hiányzott az üzleti szellem azokból, akik itt, és ilyen célra bérelték ki és rendezték be ezt a helyiséget. A forgalmas belvárosi utca, a piac és a villamos- megálló közelsége ontja az éhes és szomjas vendégeket. Igen, ontja. Borért, kolbászért, hurkáért sorba kell állni. De az éhező-szomjazó vevő türelmes. Annyira, hogy észre sem veszi, már az első napok után rútul becsapták. Csaik aki tüzetesen A nyár közepétől harsogó plakátok ezúttal sem hozták meg a várt eredményt: a diákok csak nem szerezték be „idejében” iskolaszereiket. Ha a papírboltok előtt ekkora a tömeg, még elgondolni is rossz, mi lehet bent... (Ágotha Tibor felvétele) Miért nem egy rugó?... Nyugdíjas, de szelleme fáradhatatlan Miskolcon, a Lankas utcai ház udvarán épített kis műhelyben időnként még ma is szorgalmasan dolgoznak a szerszámok az idős lakatos, Babos József kezében. Tizenhárom éve nyugdíjas, de a sok új ötlet, a tenniakarás még ma sem hagyja nyugodni. Ha megszületett egy jó gondolat, azonnal indul a műhelybe, hogy valóra válthassa elképzelését. Az évek hosszú során számtalan hasznos újítás került már ki a kezéből. átvizsgálja az árlapot — s a nagy éhségben és szomjúságban ez bizony nem sok embernek jut eszébe —, az látja,' hogy a hurka ára az első napok 28 forintjáról 55 forintra ugrott! Egy ilyen mérvű áremelést persze még a nagy gyorsasággal működő talponállóban is illik megmagyarázni. „Mi sülve adjuk a hurkát, kérem, azért ilyen drága..— vigasztalták lapunk egyik olvasóját, aki a szerkesztőségben sírta el bánatát: nem volt szíve megvásárolni a méregdrága hurkát. 4 Ami igaz, az igaz. Ha egy kiló nyers hurka ára 28 forint, 55 forint még sülve is nagyon sok érte. Nesm hinnénk, hogy a sütés energia- költségei, munkadíja kilónként 27 forint többletköltséget igényelnének... Ez szerintünk is téves kalkuláció. Mint ahogyan az is, hogy 10 dkg sült kolbászt 7 foiinton felüli áron vesztegetnek. Igaz, füstölt kolbásznak vagyon kiírva, de — ugyancsak a szerkesztőségünket felkereső panaszost idézem, mivel én nem értek hozzá — „közönséges 3,20-as kolbász az kérem!” Az egri bikavér kivételével sokalljuk a másik kétféle bor árát is. Az üzlet az üzlet. De azért ennyire ne üzleteljünk. Főleg ne az éhes, kiszolgáltatott vevők zsebére. Ügy gondoljuk, ezzel azok az illetékesek is egyetértenek, akinek az Ínyencek boltja ínyenc árait szíves figyelmébe ajánljuk. NY. I. — Hogyan is kezdődött? — kérdez vissza, elgondolkodva, s néhány perc múlva a hangulatos kis szobában az ódon bútorok között sorra peregnek az emlékek. Űjra átéli viszontagságokkal teli életét. A néhány óra alatt igyekszik mindent elmondani: a pályakezdést, a közbejött háborút, a. végigharcolt 19-es forradalmat. Meglep kitűnő memóriája és máig is lankadatlan lelkesedése. A 73 éves ember nyugodt arca időnként meg- rezdül, amikor arról a harcról és küzdelemről beszél, amit egy-egy újítása győzelméért vívott. Amikor az első ilyen diadalról érdeklődöm, csendesen elmosolyodik. — Az véletlen volt — mondja. — A lendkerekes cséplőgép-vontató megszerkesztésén dolgoztunk 1910- ben a régi mátyásföldi Ikarus gyárban. Akkor én még csak 12 éves lakatosinas voltam. Amikor a gép elkészült, a bemutatón rám bízták az egyik kar kezelését, amivel egy fogaskereket kellett helyrebillenteni. Ez a „mutatványom” akkor nem „sikerült. A gép leállt, én pedig egy jókora .nyaklevest kaptam a gépésztől. Sírtam és dühösen megjegyeztem, hogy mért nekem kell ezt csinálnom, mért nem egy rugó nyomja a helyére azt' a fogaskereket. Hát így kezdődött. A gépet átszerelték és én jutalomként egy fél évyel hamarabb szabadultam fel. Kis szünet után tovább beszél. Apróbb újításokról, munkahelyekről, amiket olyan sokszor változtatnia kellett, mert szót emelt az akkori embertelen bánásmód ellen. Jó munkaerő volt, hasznosak voltak az újításai, nem akarták elbocsátani, inkább megpróbálták megvesztegetni. De nem fogadta el. — Sokáig munka nélkül falun dolgozgattam. Csak a felszabadulás után kapott ismét munkát Miskolcon a DIMÁVAG-ban. — Végre ismét a szakmában dolgozhattam. Hosszú szünet után 1948-ban megszületett egy újítás is, ami a Szovjetunió részére gyártott mozdonyok elkészítésének az idejét lényegesen lecsökkentette. Ezután sorra következtek a többiek. Végül is innen ment aztán A rózsák völgyében Nehéz lenne megmondani, hogy bolgár földön mikor jelent meg először a csodálatos illatú „tüskés virág”, a rózsa. Egyesek szerint a rózsa története körülbelül 300 éves múltra tekint vissza. Szülőhazája minden valószínűség szerint India, a Gan- gesz folyó völgye. Az illóolajat tartalmazó bolgár rózsát „Róza damaszcena”-nak hívják, ami a virág damaszkuszi származására utal. Nézzünk még néhány érdekes adatot. Egy hektárnyi rózsaültetvényről hárommillió rózsát lehet leszedni, 3000 kilogramm rózsasziromból 1 kilogramm rózsaolajat lehet előállítani. Ezer rózsavirág 1 kilogrammot nyom. Egy-egy kazanliki rózsa szirmainak száma 5—40-re tehető. Bulgáriában a kazanliki rózsaolaj és illóolaj kutató- intézet foglalkozik a rózsatermesztéssel és feldolgozással kapcsolatos tudományos munkával. Ebben az intézetben mintegy 270 fajta illóolaj-tartalmú rózsát termesztenek. Közülük a legelterjedtebb a kazanliki rózsa és az illóolaj-tartalmú fehér rózsa. Az intézetben ezenkívül kb. 1500-féle díszrózsát is termesztenek. Ez a nagy hírű tudományos kutatóintézmény, amely a világ különböző országainak 27 intézetével tart rendszeres kapcsolatot, tudományos alapokra helyezte a rózsatermesztést. Az intézetben újfajta illóolaj-tartalmú rózsát nemesítettek (az új rózsafajtát „Tavasz”-nak nevezték el), ezenkívül az intézet munkatársainak „termékei” közé tartozik két új levendulafajta és egy új mentafajta is. A kazanliki intézetben kidolgozták a rózsa szaporításának új módszerét, amely tízszer eredményesebb, mint az eddig alkalmazott módszer. Az intézet kollektívájának munkája hozzájárult az összes munkafolyamatok gépesítésének bevezetéséhez (itt csak a rózsaszirmok szedése jelent kivételt). Tavaly a kazanliki intézet mellett megnyílt a világ mindeddig egyedülálló rózsamúzeuma. A sajátos múzeum több száz darabból álló kiállítási anyag teljes képet ad a bolgár földön folyó rózsatermesztés történetéről, az alkalmazott technikáról, a különféle rózsafajtákról, a rózsa óla j -kereskedelemről stb. G. VASZILEV A napokban hivatalosan is jóváhagyták a KPM miskolci Közúti Igazgatóságának idei költségvetését. Az intézkedés szerint a vállalat 1970 végéig a tavalyinál 11 millió forinttal többet fordít a megye útjainak fenntartására. A megemelt költségvetési keret ellenére is rendkívüli mértékben hátráltatják a munkát az anyagellátási nehézségek. A körülményes anyagbeszerzés miatt megnövekedett szállítási költségek eleve 2 millió forinttal csökkentik az igazgatóság rendelnyugdíjba 1957-ben. A munkakedve azóta sem csökkent. A legutóbbi munkája, a levegő-cirkulációs cserépkályha az idei Expo 4 kiállításon a második díjat nyerte. A. J. kezésére álló idei pénzügyi keretet. Speciális gépek hiányában nem tudják megfelelően elvégezni a megerősítő hengerléseket és a megyében továbbra is megoldásra vár az árokrendezés gépesítése is. A szükséges gépek hiányában ma még igen jelentős összeget — havi 400—500 ezer forintot — fizetnek ki a bérelt gépekre, elsősorban az úthengerekre és az anyagszállító járművekre. Mégis, az igazgatóság egyelőre az idén mindössze két útfenntartó gépkocsit tudott beszerezni. A Közúti Igazgatóság gondjai Az új tanév első négy napján egy-két iskola kivételével valamennyi miskolci általános iskolában kiosztották a tankönyveket. A gimnáziumokban már sajnos, korántsem ilyen kedvező a helyzet, mindmáig nem érkezett meg a harmadikosok i'izikakönyve, és a már 41 osztályban oktatott új tantárgyhoz, a Világnézetünk alapjaihoz csak körülbelül a diákok 30 százaléka kapott könyvet. A város szakközép- iskoláiban pedig enyhén szólva kétségbeejtő állapotok uralkodnak, a szakkönyvekből gyakorlatilag szinte semmi nem jött meg. * Jól sikerült klubdélutánt rendezett a Diósgyőri Gépgyár MSZBT szervezete. A vállalat műszaki klubjában találkoztak a tavaszi diósgyőri Béke-vonat utasai. Felelevenítetlék a Kijevben, Leningrádban és Moszkvában töltött napok emlékeit, megtekintették egymás fotófelvételeit, s megnézték azt a színes diafilmet, amelyet Óvári Rudolf készített az útról. A klubdélutánon részt vettek a kábelüzemi Lenin-bri- gád tagjai is, akiknek lapunk közelmúltban Moszkvában járt munkatársa itt adta át a Moszkvai Rádió magyar adásának szerkesztősége által küldött ajándékot. Szeptember a szökések hónapja Sokéves tapasztalat, hogy az iskolakezdés idején ugrásszerűen megnő az intézetekből, családi otthonokból „meglépő” gyermekek száma. A Budapesti Rendőr-főkapitányság fiatalkorú és gyermekvédelmi osztálya széles körű felmérést végzett a fiatalkorú csavargók indítékainak kiderítésére. Mint kitűnt, az okok között első helyen áll a rendezetlen ésaládi élet. Ezen belül az alkoholista, az egy fedél alatt veszekedő, illetve elvált szülők gyermekei szöknek meg leggyakrabban. Megállapították, hogy a kritikus kor a 14 év, és a „világgá ment” gyermekek többnyire csak kisebb-na- gyobb bűncselekmények elkövetésével tudják biztosítani létfenntartásukat. Ezekben a napokban a szokásosnál többet razziáznak a rendőrök, és többnyire meghatározott helyeken keresik a gyermekeket. Főváros- szerte mintegy 300 búvóhelyet tartanak nyilván, ahol a többségükben lelkileg, vagy fizikailag sérült felnőttek „befogadják” a kis csavargókat. Az ő hatásukra a szökésben levő fiatalkorúak könnyen rossz útra térhetnek, s ugyanakkor kiszolgáltatottságukban százféle ártalom leselkedik rájuk.
