Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

Minden reggel német lecke Miskolcon Jéna új la Társadalmunk az öregekért „Az életszínvonal emelkedésének és az egészségügyi viszo­nyok javulásának eredményeként jelentősen meghosszabbo­dott az átlagos életkor. Társadalmunk szembe találta magát az „elöregedés" problémájával”. A fentieket abból a beszámolóból idéztem, amelyet a mi­nap kapott meghívó mellé csatoltak. E néhány sor is jelzi, hogy egyik fontos társadalmi kérdésünk, az öregekről való gondoskodás szerepel majd a rövidesen sorra kerülő orszá­gos ankét napirendjén. Igen időszerű számba vennünk, hogy mit tettünk eddig, s mit kell tennünk még ezután a támoga­tásra szoruló idős emberekért. Figyelmeztetnek a következő adatok is: 1968-ban 2 millió 31 ezer ember, az összes lakos 19,6 százaléka volt nyugdíjas korban. A becslések szerint szá­muk 1995-re eléri a 2 millió 480 ezret, ami majd a népesség 22,2 százalékának felel meg. Ezen belül még nagyobb ütem­ben emelkedik a 70 évesnél idősebbek aránya. S igazi ugyan, hogy öregeink közül egyre többen rendelkeznek biztos meg­élhetést nyújtó nyugdíjjal, számolnunk kell a társadalmi tá­mogatást igénylők számának növekedésével. Akkor is, ha fél­reérthetetlenül kimondjuk: az öregek gondozása elsősorban a család feladata! Jelenleg hatezren várnak szociális otthoni elhelyezésre a 30 ezer gondozotton felül, s anyagi fedezet híján körülbelül háromezren nem részesülnek szociális segélyben, bár anyagi helyzetük ezt indokolná. Annak ellenére, hogy társadalmunk évről évre sok millió forintot áldoz szociális és napközi ott­honok építésére, fenntartására, valamint segélyezésre. Hasonlóak a gondok szűkebb pátriánkban is. A városi ta­nácsnál eddig 240—250 idős embert jegyeztek elő abba a szo­ciális otthonba, amely talán-talán az év végére elkészül. De a 460 férőhely előreláthatólag maximálisan ki lesz használva, hiszen a korábbi években sok miskolci öreget kénytelenek voltak a megye más tájain levő — általában túlzsúfolt — otthonokban elhelyezni. Az első fél évben rendszeres és rend­kívüli segély címén több mint 1 millió 200 ezer forintot fi­zettek ki. S még nem beszéltünk az öregek napközi ottho­nairól — egyelőre kettő van a városban —, amelyek már most sem tudják kielégíteni tökéletesen az igényeket. Kevés a házi szociális gondozást végző ápolónő is: a három kerü­letben összesen négy tevékenykedik. Pedig az idős emberek közül sokan megelégednének az ilyen, időszakos gondosko­dással. A sorok között minduntalan felbukkanó számok is jelzik, hogy most és még hosszú ideig mennyiségben mérhetjük gondjaikat. De a szociális otthoni elhelyezésért, segélyezésért kopogtatók serege sem takarhatja el előlünk a másik kér­dést: úgy gondoskodunk-e öregeinkről, hogy ne vegyüljenek rossz ízek az örömükbe? Reméljük, hogy az országos ankéton több szó esik majd erről, mint a vitaindít» referátumban. Mert ha annak örül­hetünk is, hogy a szociális otthonok mellett a gondoskodás újabb formáival — napközi otthon, házi szociális ellátás stb. — találkozhatunk, véleményünk szerint elégedettségre nincs ok. A meglevő szociális otthonok — túl azon, hogy zsúfol­tak — általában nem erre a célra épültek. Részben ez okozza, hogy nem adnak módot lakóiknak a visszahúzódásra, elzár­kózásra. Pedig az idős embernek különösen nagy szüksége van arra, hogy időnként senkitől sem zavartatva, szokásai­nak, apró kedvteléseinek hódoljon, vagy elmerengjen emlé­kein. BÉKÉS DEZSŐ Sok száz kilométerre Mis- kolctól egy Avas formájú hegy lábánál olyan lakótelep épül, amelynek házaiban csak minden harmadik eme­leten áll meg a lift. Nem kevésbé szokatlan dolog az sem, hogy az ÉSZAKTERV 4-es irodájának nyolcvan dolgozója reggelente egy-egy órán át németül tanul. A két furcsaság között egyebek mellett olyan összefüggés is van, hogy az utóbbi nélkül nehezebben épülne fel — az előbbi. Hatezer lakás - 25 ezer lakos Az NDK és hazánk közötti tudományos-műszaki egyez­mény értelmében a német LIMEX és a magyar TESCO külkereskedelmi vállalatok szerződést kötöttek a Jéna mellett épülő 6 ezer lakásos házgyári lakótelep terveinek elkészítésére. A Miskolci Tervező Vállalat 1968-ban másfél, tavaly hat, az idén 10 millió forint értékű doku­mentációt készít, fordít le né­met nyelvre és küld el a jé­nai építőipari vállalatnak, amely még az idén elkezdi a 25 ezer lakost befogadó telep alapozását. Az ÉSZAKTERV 4-es irodájának munkatársai 1972 végére fejezik be a más­fél milliárd forintnak meg­felelő értékű telep terveit. A három ütemben épülő város­részbe jövőre költöznek be az első lakók, akik többségük­ben a világhírű és nagy re­konstrukció előtt álló Zeiss optikai művek dolgozói. I hegytetőn lovagvár, aljában úszómedencék Egy középkori lovagvár romjai, híres műemlékek és érintetlen erdők borítják a jénai „Avast”, amelynek tö­vében félkör alakban emel­kednek majd a tizenegy szin­tes szalagházak. Az épületek — a diósgyőri városközpont terveiből már jól ismert — hullámvonalban idomulnak a terep szintkülönbségeihez, és valósággal körbefogják a kü­lönféle intézményeket, szol­gáltató épületeket. A mis­kolci lakótelepeken élőkben bizonyára némi irigységet vált ki az a néhány adat, amely a fenti létesítmények bőségére jellemző, öt általá­nos iskolája, száz tanterme, hat nyolcvan férőhelyes óvo­dája és ugyanennyi 180 fé­rőhelyes bölcsődéje lesz a jénai városrésznek. Az isko­lákhoz különálló „tornakom­binátok” épülnek — vala­mennyiben lesz úszómedence —, mivel az NDK-ban köte­lező az úszásoktatás. Két, egyenként 600 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat kap a lakótelep, az orvosi rendelőket a szalagházak földszintjén helyezik el. ció készítése közben, amelye­ket a miskolci lakótelepek tervezésénél, építésénél is hasznosítani lehetne, sőt, kel­lene. A jénai telepet kiszol­gáló házgyárban például nemcsak a lakások, hanem az összes egyéb intézmények paneléit is előre legyártják. A helyszínen valóban csak szerelnek, mégpedig olyan magasszintű gépesítéssel, olyan nagy szervezettséggel, hogy mindössze két és fél hónap szükséges, amíg egy szalagház — az alapozástól a kulcsátadásig •<— elkészül. A korszerű technológiai megoldások mellett a laká­sok praktikus és bizonyos vonatkozásban esztétikusabb Ahol Lustavölgy Kurta­bérccel találkozik, kesernyés- csípős füstöt pipál a faszén­égetők boksája. Agyagos földdel borított tetején repe­désekkel erezett — legna­gyobb mérgére mesterének. Veszedelmesek ezek a szivár­gások. Untalan ügyelni kell, lángra ne lobbanjon a boksa gonddal kúpozott belseje. Hofertáller János tíz na­pig őrzi — éjt nappallá téve szüntelen — a lassú tüzet. S míg ég az egyik jurtaforma boksa, a másikat építi mel­lette. Harmincöt tömör köbmé­ter fát halmoz egymásra értő elrendezése is szembetűnő. Mindegyikhez hatalmas log­gia tartozik, a mellékhelyi­ségeken kívül a szobák is beépített bútorokkal, faltól falig szőnyegekkel készülnek, és ami a legfontosabb: mi­nimum háromszobásak' A cikkünk elején említett három szintenkénti liftmeg­állók magyarázata egyébként nagyon egyszerű. Minden házban a legfelső emeletre építik a liftház — nálunk a tetőből kiemelkedő — záró- reszét. És hogy a tizenegye­dik szinten lakók ne kerül­jenek hátrányos helyzetbe, minden családnak gyalogol­ni kell egy-egy emeletet. PUSZTAI ÉVA lik: az az igazi! Vagon fát emészt, s ég két hétnél to­vább is. Hanem ahhoz már a család is kell, hogy segít­sen — támaszkodik a füstös- kormos nyelű lapátra az ége­tő mester. Valaha kilós, kétkilós cso­magokban árusították a fa­szenet még a fűszerüzletek­ben is. Olyan magától érte­tődő természetességgel, mint mondjuk — ma a villanyva­salót a KERAVILL szaküz­leteiben. Pár évtizede a vil­lamosított háztartásokból ki­szorult. s ha netán mégis szükség lenne rá valamihez, bizony gondot okozna a be­szerzése. Tíz évig szünetelt a Bükk- ben a faszénégetés. Már-már azt hitték a régi mesterek, akik apáiktól, dédapáiktól lesték el a fa szenesítésének titkát, hogy nem lesz miért tovább adniuk fiaiknak tu­dományukat. Hanem pár éve megint csak összegyűjtötte őket az erdőgazdaság, hogy csak szükség van továbbra is a Bükk fekete aranyára. Nem is annyira a hazai piacra kell — bár innen is gyűlik lassan az igény. Az NSZK és Svédország rendeli nagy tételekben. — Azt mondják, hogy az arany feldolgozásához kell nekik, meg olyan helyeken, ahol a koksz nem elég. Mert­hogy ennek tán jobb a ka­lóriája — dicséri szemérme­sen portékáját Hofertáller János. Nehéz valutával fizetik a Tízéves a Boy-szelgálat Tízéves a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet Boy- szolgálata. Az alkalmi mun­kavállalással, csomag-, bú­torszállítással és gépírással foglalkozó cég július elsejé­től új szolgáltatást vezetett be: gyorsjavító részleget ál­lítottak fel nyugdíjas szak­munkásokkal. Az évente egy­millió forintot termelő Boy- szolgáltatást leggyakrabban a vállalatok és közületi in­tézmények veszik igénybe. Többségben a nők A Miskolci Fényképész Szövetkezet az idei tanévre öt ipari tanulót iskolázott be. Közülük egy a könyvkötő szakmát, a többi a fényképé­szetet választotta. A tanulók számának fele lány. Előrelát­hatólag a közeljövőben el­nőiesedik a fényképész szak­ma. nyugatiak: mázsánként meg­adják érte a 40 dollárt is. És persze, jól jár a boksa mes­tere is. Jó hónapban a juta­lék vetekszik egy mérnöki fizetéssel. Igaz, itt nem nyolc óra a munkaidő. Elsőben, tél- ben-fagyban, a nap minden szakában őrizni kell a bok­sák elfojtott tüzet. R. É, (Folytatás az 1. oldalról.) Miskolc burgonyafogyasz­tása tárolási időszakban — ezt december 31-től számít­ják az új termények megje­lenéséig — 250—300 vagon. A MÉK ennek a háromszo­rosát vásárolja fel az idén. Hosszú évek után először nem szorulunk behozatalra más megyékből. A vörös­hagyma Békés és Szolnok megyéből jön, valamint Sze­gedről. A város 40 vagonos igényét még az árvíz sújtot­ta területek terménykiesése ellenére is könnyen biztosít­hatják. Elddig száz vagonnyi indult útnak Szegedről. En­nek nagy része viszont még az őszi hónapokban elfogy. Fejes káposztából minden évben 200 vagont tárol té­Munkában a liftszerelők A Miskolci Finommecha­nikai Javító Vállalat szerelői az év végéig 14 kilencszin- tes felvonót építenek be a Győri kapui lakásokba. A szakemberek azonban most már a diósgyőri városköz­a MÉK lire a MÉK, de a tervek sze­rint mintegy 400 vagonnyit vásárol fel. Sajnos, az előbb említett okok miatt a ká­poszta is sokkal gyorsabban romlik, mint más években, ennélfogva a tavaszi kilátá­sok sem kedvezőek. Sárgaré­pából és gyökérből 50, illetve 40 vagonnal kell tavaszig, az új megjelenéséig. Ennek csak egy kisebb része terem meg Borsodban, a többi Szeged­ről. Makóról érkezik. Tök, karalábé, cékla, zeller 90 va­gonnal kerül a raktárakba és ez a mennyiség elegendő. A rossz időjárás főként a gyümölcsfelvásárlásnál oko­zott komoly gondokat. A MÉK 180 vagon alma tárolá­sát tervezte, de a kilátások Borsodban és Szabolcsban pontban, decemberben kez­dődő munkálataikhoz készül­nek, ahol négy 11 szintes lif­tet szerelnek fel az elsőnek megépülő szalagházb'a. Ezek­nek az átadása 1971-re húzó­dik át. egyaránt szerények. Ha ezt a mennyiséget sikerül is rak­tárba küldeni, a minőség sajnos még mindig bőven hagy kívánnivalókat. A körte annál ízesebb, zamatosabb az idén — 3—4 vagonnal tárol­nak a télire. A raktáraknak több mint a fele Miskolcon, vagy Miskolc közelében van, így a boltok ellátása, a gyors szállítás biztosítottnak lát­szik. A télre tárolandó zöld­ségnek, gyümölcsnek is kö­rülbelül a felét a miskolci háziasszonyok viszik haza a kosarukban. A MÉK ígérete szerint a mennyiséggel nem lesz baj, lesz újig burgonya, hagyma és káposzta is a bol­tokban. i Kötelező a gyaloglás Az ESZAKTERV kollektí­vája számos olyan tapaszta­latot szerzett, a dokumentá­Kezzei. zdu mazsa tenet egy- ben-egyben. — Ezek a kisebbek közül valók. Két hét alatt elkészü­lök velek. Amék addig ké­szül, hogy egy hónapba te­Csak borivóknak? Tegnap délben új falatozót nyitott a Miskolci Vendéglátó- ipari Vállalat a Széchenyi és a Munkácsy utca sarkán. A borozóval házasított ínycncbüfé hentesárui, lacipecsenyéi és a toroskáposztája már az első nap a miskolciak tetszésére talált. Az ízletes falatok a mezőkövesdi Búzakalász Tsz ter­mékei. A hentesárukat kiskereskedelmi, a melcgételeket pe­dig harmadosztályú áron hozzák forgalomba. A harapni- valóval tehát nem is volna semmi baj. A falatozóhoz tartozó borkóstoló gyöngyösi és egri borai is kiváló minőségűek. Azt azonban furcsálljuk, hogy boron kívül, semmilyen más italt — szódát vagy üdítőt — nem lehet kapni a büfében. Tehát, ha valaki bornemissza és megszomjazik a magyarosan fű­szerezett frissensültek után, átsétálhat a szemközti Lottó cuk­rászdába. SZ. I. (Agatha Tibor fel&étele) Pipál a boksa... Fekete arany a Bükkben Kevesebb és drágább lesz a szabolcsi alma ieltiilti a város ha in rá jáí

Next

/
Thumbnails
Contents