Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-21 / 221. szám

Közgazdászunk írja Az anyagi ösztönzés iránya és mértéke A dolgozók hatékonyabb munkára serkentésének egyik fontos tényezője a helyes irányú és mértékű anyagi ösztönzés. Ennek irányát mindig az elérendő cél hatá­rozza . meg, s az érdekeltség­nek e felé kell hatnia. Ez csak akkor következik be. ha a kitűzött célt megvalósító­kat olyan tényezők javítása irányába ösztönözzük, ame­lyek alakítására befolyással is ' udnak lenni. Ellenkező eset­ein az ösztönzés nem éri el célját. A kitűzött oél elérését igen sok tényező befolyásolja. Ez­ért a döntő tényezőkre céi- s erű az ösztönzést irányítani, 'fa például a külföldi érté­kesítés volumenét akarjuk növelni, ahol a minőség is magas színvonalon követe­lendő meg, akkor célszerű a minőségtől függő bérezés (tel­jesítmény- vagy időbér) al­kalmazása. Eredményes ösztönzést ter­mészetesen csak akkor érhe­tünk el, ha mérhető az ered­mény. Ezért célszerű kidol­gozni azokat a mutatókat, EíoéAttk ém a jog amelyektől függ a teljesít­ménybér. Ilyen mutatók le­hetnek : a munkaidő-kihasz­nálási ráta, a selejtarány, az anyagkihozatali százalék, az önköltségcsökkenés, a nyere­ségnövekedés stb. Az esetben például, ha a két teljes mű­szak termelésével nem tud­juk a szükségleteket kielégí­teni, sor kerülhet az éjjeli műszak bevezetésére is. Ez azonban nem vonzó a dolgo­zók számára, mivel fiziológiai és pszichológiai szempontból egyaránt nagyobb megterhe­lést jelent számunkra. Maga­sabb éjjeli pótlékkal ugyan vonzóbbá lehet tenni az éjje­li munkát, de a lépés megté­tele előtt feltétlenül mérle­gelni kell, hogy ez az ösz­tönzés a hatásában kedvező lesz-e. Közismert ugyanis, hogy hatékonyságában az éj­jeli műszak messze elmarad az előzőektől. Ezért inkább arra érdemes törekedni, hogy az első két műszakot hasz­náljuk ki a lehető legjobban. A fentiek természetesen nem vonatkoznak a technológiai­lag megkövetelt három mű­szakos üzemelésre. Kedvező eredményt akkor érhetünk el, ha az ösztönzés irányát meghatározó döntő tényezők' mellett helyesen szabjuk meg ezek érdekelt­ségi szintjét. Ellenkező eset­ben az egyik tényezőnél el­ért javulás a másik tényező romlását idézi elő. Ha úgy érünk el például önköltség­csökkenést, hogy a technoló­giailag megengedettnél keve­sebb anyagot használunk fel, akkor — az anyagkihozatal javulása ellenére — a minő­ségi romlás miatt esetleg na­gyobb lesz a nyereség csökke­nése. Az ilyen eset elkerülése érdekében helyesebb ä több tényezőhöz kötött érdekeltsé­gi rendszer kialakítása. így a cél érdekében több irány­ból, de csak a kedvező szin­tig ösztönözzünk, mivel bizo­nyos ,.plafon” fölött már nincs össztönzés. A technika fejlődése, a munkamegosztás kiszélesedé­se egyre fokozza a dolgozók egymásrautaltságát. Ez elő­térbe helyezi a közős érde­keltség, a kollektív ösztönzés kiterjesztését. Gyakorlatban ez a csoportbérezés alkalma­zásának kiterjesztését jelenti. Ez az ösztönzés fejlettebb for­mája. Alkalmazásához nem szabad figyelmen kívül hagy­ni az üzemi légkört. Nem sza­bad megengedni, hogy a má­sok rovására végzett munká­ra serkentsen. A csoportbére­zésnél a kollektívára lehet bíz­ni annak megállapítását, hegy a csoport tagjai milyen sze­mélyi bér alapján részesed­jenek az összkeresetből. A hosszabb időn keresztül vég­zett jó vagy rossz munkát maga a csoport ismerné el, illetve büntetné meg. Ez je­lentősen növelné a munka- csoportok összeforrottságát, a közös együttérzés és gondol­kodás kialakulását, s ezen ke­resztül munkájuk hatékony­ságát. DR. HEVESVARI IMRE — És hogy gondoljátok, gyerekek? Hogyan vehetnék részt a játékokban? (A Tempo karikatúrája) Garázdaság I. Mindannvian közösségben élünk. Családi, munkahelyi és társadal­mi közösségben. A közösség tagját formáló kollektíva elképzelhe­tetlen a közösség minden egyes tagjára, és a közösség egészére vo­natkozó kötelező magatartási szabályok nélküL Ezeket a szabályokat — belső önigazgatási szükségletre — a közösség alakítja ki. A kü zösség és tagjai életében rendező szerepkört betöltő normákat az erkölcsi és a jogi törvények szentesítik. A közerkölcsöt sértő vagy a jogrend szerint büntetendő cselekmények mindegyike közösség- ellenes. Ezért rendelkezik úgy a szabálysértési kódex többek között, hogy: Aki nyilvános helyen olyan közösségellenes magatartást tanúsít, amely másokban megbotránkozást vagy riadalmat kelt, vagy nem nyilvános helyen tanúsított közösségellenes magatartásával mások­ban megbotránkozást vagy riadalmat kelt — feltéve, hogy az eset összes körülményeire (különösen az elkövetés módjára és az elköve­tő személyi körülményeire) tekintettel a cselekmény kisebb jelentő­ségű —, elzárással vagy 5000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Nem szabálysértés az ilyen tartalmú magatartás, hanem bűncse­lekmény, ha visszaeső, vagy három vagy több személy követte el, avagy a cselekmény alkalmas volt arra, hogy a köznyugalmat sú­lyosan megzavarja. A garázdaság a közrendet sújtja. Megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas közösségellenes magatartás. Két elkövetési for­dulata van. Az egyik szerint létrejön a szabálysértés anélkül, hogy valamilyen tényleges eredményt idézett volna elő. Kifejezetten elég­séges, ha a. magatartás alkalmas volt mások megbotránkoztatására. A szabálysértés megvalósításához tehát az eredmény nem szüksé­ges, elégséges a jogszabályban megjelölt elvont veszélyhelyzet meg­teremtése. Szükséges viszont, hogy a cselekményt nyilvános helyen kövessék el. Nyilvános helj' a szó köztudatban levő elnevezésének megfelelő olyan hely, ahová azonos feltételek mellett bárkinek szabad beme­netele van, illetőleg bárkinek a rendelkezésére áll. A másik megvalósítási változat ennek éppen a fordítottja; az el­követési tevékenységhez eredmény is szükséges, de nem tényállási elem a nyilvános hely. A cselekmény megállapításának feltétele a me"*'*'' ’"»-ás vagy riadalom létrejötte. DR. TÍMÁR LÁSZLÓ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? _ 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Népdalok, népi táncok. — 13.46: Válaszolunk hallgatóink­nak! — 14.01: Édes anyanyel­vűnk. — 14.06: Mozart: d-moll zongoraverseny. — 14.40: Sánc­alja. Nagy István regénye. VII. rész. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.43: A világgazdaság hírei. — 15.48: Én, Kőműves Kelemen. Sarkadi Imre drámája. — 17.20: Népdalcsokor. — 17.45: Van új a Nap alatt! — 18.00: Húszas stú­dió. Nyelvtanulás. — 19.25: Ked­ves lemezeim. A mikrofon előtt Balczó András. — 20.26: Bemu­tatjuk új Bartók-felvételünket. — 21.03: Cigánydaltól a hangver­senypódiumig. — 21.34: Az ör­dög kilenc kérdése. Népmese. — 21.48: Soproni József: Eklypsis. Bemutató. — 22.15: Közvetítés a Vívó Világbajnokságról. — 22.30: Gergely Anna nótákat énekel. — 22.45: Útravaló. Garami László riportja. — 2-3.00: Könnyűzene a Szovjet Rádió műsorából. — 23.25: A hét előadóművésze: Daniel Ba­renboim zongoraművész. (Ism.) — 0.10: Tánczene. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. 13.03: Az oktatás tervezése és a gazdaság. Jegy­zet. — 13.20: Régi cseh muzsika. — 14.00: Kettőtől hatig. -- 18.10: Közkívánatra! A Könnyűzenei OMmpia győztes műsora. — 18.50: Séta bölcsőhelyem körül. Láto­gatás Endrődön. — 19.20: Leány­nevek és slágerek. VT. rész. — 19.34: A históriák forrásánál. Ba­lassi Bálint kétarcú múzsája. — 20.25: Új könyvek (Ism.) — 20.28: Rossini: Teli Vilmos. Négyfel- vonásos opera. — 23.44: Esin Af- sar török népdalokat énekel. URH; 18.10' Tánczenei koktél. — 13.55: Angol társalgás közép­haladóknak. — 19.10: Japán da­lok. — 19.20: Magyar zeneszer­zők. — 19.53: Az ismeretlen Bee­thoven. — 20.33: Brähms-kettö- sök. — 20.43: A harmadik évez­red felé. — 20.53: A dzsessz ked­velőinek. — 21.28: Új operaleme­zeinkből. — 21.59: Lány a tetőn. Alekszandar Obrenovics rádió­játéka. Miskolci rádió: A hét első nap­ján — Juibleumi emlékülések Miskolcon. — Bútoripari újdon­ságok. — Brigádnapló. — Polkák. — Közoktatás, közművelődés. — Egy község egészségügyi helyze­te. — Az üdülő. — A szociális ellátottság a MÁV-nál. — Slá­gerkoktél. — Megyei sportered­mények. Bratislavai televízió: 14.55: Lo- komotiva Kosice—Sparta Praha bajnoki labdarúgó-mérkőzés. — 16.50: Pedagógusok műsora. — 17.20: Hírek. — 17.25: Érdekessé­gek kaleidoszkópja. — 17.55: Pá­lyaválasztás A gumiipar. — 18.25: Egészségügyi tanácsok. — 19.00: ötvenéves a Rudé Právo. Diszünnepség. Utána: Tv-híradó. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Fekete szakáll szelleme (ma­gyarul beszélő színes angol- amerikai). — Kossuth (f3): Csak a halott válaszolhat (magyarul beszélő lengyel): (f5, f7): Boszor- kánper (cseh film) — Fáklya (5, 7): Brúnó, a vasárnapi gyerek (színes francia—belga). — Petőfi (6): Szivárványvölgy I—II. rész. (színes amerikai, másfél helyár­ral!) — Táncsics (f6): A kis lo­vag I—II. rész (magyarul beszélő színes lengyel, dupla helyárral!) — Szikra (5, 7): Dél csillaga (szí­nes angol—francia) — Ságvári (fő. hn7): Figyelj rám! (NDK film) — Tapolcai kertmozi (f8): Az apáca (színes, magyarul be­szélő francia). KEDD Kossuth rádió: 8.20; Kedvelt régi melódiák. — 9.06: Harsan a kürtszó! — 9.39: Éneklő világ Itália földjén. — 10.05: A harma­dik évezred felé. — 10.15: Mi­gnon. Részletek Thomas operá­jából. — 10.50: Édes anyanyel­vűnk — 11.00: Musica Rinata. II. rész. — 11.45: Népdalok. Petőfi rádió: 8.05: David Ojszt- rah hegedül. — 8.40: Külpolitikái figyelő. (Ism.) — 8.55: Zenekari muzsika. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — 11.44: Himnusz az időkhöz. Mai finn költők versei. (Ism.) Televízió: 11.05: Iskola-tv: Ké­mia. — 11.55: Számtan-mértan. Bratislavai televízió: 9.00: Egészségügyi tanácsok. — 9.25: A fák állva halnak meg. Színmű. — 11.45; Tv-híradó. a miskolciaké a szó Avasi „ielíbegö” Hol a garancia? (Jármay György rajza) MIL-LAP KIADÁSA. Gero Ist­ván arra kér választ, nem kove- tett-e el hibát a vállalat, amikor nem adott ki részére MIL-lapot távozásakor? Az 5/1367 (X. 8.) MŰM számú rendelet 13. § (2) bekezdése sze­rint nem kell munkavállalói iga­zolási (MIL) lapot kiállítani, amennyiben az igazolási lapra hejegyezni való nincs, vagy nincs tartozása a dolgozónak, nem áll fegyelmi hatálya alatt stb. Eb­ben az esetben azonban a mun­kaviszony megszűnésének be­jegyzésekor a munkakönyvnek a ..bejegyzés igazolása” megneve­zésű rovatába be kell írni a kö­vetkező szöveget: MIL-lapot neim kellett kiállítani. GYERMEKTARTÁSDÍJ MÉRTE­KE. Papp Ernöné azt kérdi, mennyi a gyermektartás mértéke és milyen rendelkezés állapítja meg. A gyermekek és az anyák foko­zottabb bírói jogvédelméről szó­ló 7/1953 (II. 8.) MT számű ren­delet 1. §-a kimondja, hogy gyer­mektartásdíjként a tartásra kö­telezettel szemben legalább olyan összeget kell megállapítani, amely eléri a kötelezett átlagos kerese­tének (jövedelmének) 20 százalé­kát. A kötelezettel szemben ér­vényesíthető összes tartási igé­nyek (például, ha több gyermek jogosult a tartásdíjra) jövedel­mének 50 százalékát nem halad­hatják meg. „A posta a saját hatáskö­rében hozott szabályzatra hi­vatkozva, ezután az ajánlott leveleket is a levélszekrényre akarja bízni ’ — olvasom az újságban. A megindokolás a közönség érdekét emlegeti: a távollétében kézbesített aján­lott levél miatt ezután sen­kinek nem kell majd a pos­tára szaladgálnia. Ügy is, mint „közönség” — köszönöm, hogy a posta eny- nyire törődik érdekeimmel. Meg kell azonban jegyeznem „közönség létemre”, hogy nagykorú vagyok, s a posta nem döntheti el helyettem, nekem mi az érdekem! Meg­értem, ha munkaerőgondok­ra hivatkozik vagy a saját szervezeti érdekeire, de arra ne hivatkozzék, hogy nekem így jobb lesz. Ki garantálja ezentúl az ajánlott levél megérkezését, s az átvevő aláírása nélkül mi értelme az egész ajánlásnak? Ha a levél elveszne, mondhatnám, hogy nem kaptam meg, a posta meg mosná kezeit: ő bedobta- a levélszekrénybe! — írja B. Jánosné, Győri kapui lakos Szigorú intézkedést kérünk Szeptember 11-én dél­után, munkából hazatérve, két iskolás kislányomat, az átélt események hatására, szinte önkívületben, remeg­ve találtam odahaza. Összefüggően csak órák múlva tudták elmondani, hogy tulajdonképpen mi is történt velük. A gyerekek a Szilágyi De­zső iskolába járnak (egyik elsős, a másik hetedik osz­tályos) és az említett napon csak a szerencse mentette meg az életüket a Csabai kapuban történt hármas ösz- szeütközésnél. A negyedik­nek érkező (Tapolca felől) személygépkocsi vezetője úgy : kerülte el a karambolt, hogy | felhajtott a járdára és csak "pár centi választotta el az Tisztelt SzcrHcsztőség! Rövid idő alatt népszerű és közkedvelt napilap lett a Déli Hírlap körünkben. Olyan köz­érdekű témájú cikkeket közöl, amelyek sokak érdeklődésére tartanak számot és felhívják az illetékesek figyelmét a hibákra és nemtörődömségekre. Én is egy közérdekű témában kérem a t. Szerkesztőség segít­ségét. Rendkívül nehéz, rossz körül­mények között kényszerül nap mint nap bejárni Bekecs köz­ségből Szerencs ipari üzemeibe és a vasútállomásra — onnan tovább Miskolcra — körülbelül 400 dolgozó. Olyan zsúfoltak a buszjáratok, hogy közelharcot kell folytatni a feljutásért. így csaknem mindennapos a vesze­kedés, a munkából való késés. Nem beszélve arról, hogy a többség nő és a csokoládégyár­ban dolgozik. Ha nem veszi fel a busz, rohanhat 4 kilométert esőben, hóban, fagyban — so­kan kisgyermekekkel, akiket óvo­dába visznek. Már tavaly télen levélben for­Kora délután, jóval a csúcs­forgalom előtt is minden ülőhely foglalt a 2-es autóbuszon. A Szemere utcai megállóban idős bácsi kapaszkodik fel. Közelebb van a nyolcvanhoz, mint a het­venhez. Sovány, napbarnított, jó tartású, ám a kezében levő bot jelzi: már nehezére esik a jövés­menés, de még az álldogálás Is. Csontkeretes szemüvege mögül gyorsan fölméri a helyzetet. Állni kell. Minden hely foglalt. A közelében ötven körüli asz- szony és egy 16 éves forma fia­talember ül. Az asszony csende­sen, de azért határozottan föl­kéri a fiatalembert, hogy adja át a helyét az öregnek. A válasz rövid és félreérthetetlen: „Nem”. Az öreg hallja és elmosolyodik, de pártfogója nem ilyen kedé­lyes, dühösen rászól a fiúra: „Szégyelld magad!”. — És azt hogy kell? — kérdezi a kölyök. Most már többen is odafigyelnek, s rosszalló meg­jegyzéseket tesznek. Az öreg változatlanul mosolyog, majd le­ül a közben többektől is fel­ROVATVEZETÖ: KOLTAI JÓZSEFNÉ én holtra rémült két kislá­nyomtól. Sajnos, ez már a harmadik ilyen baleset, amit a gyerekek az iskolaév kez­dete óta ezen a helyen vé­gignéztek, s most majdnem áldozattá váltak maguk is. Ügy érzem, nagyon sok ag­gódó szülő, valamint az SZTK-rendelőintézetet, kór­házat igénybe vevő és ál­landó veszélyben levő bete­gek nevében kérem: tegye­nek intézkedést az illetéke­sek! Figyelmeztető táblákkal intsék óvatosságra, sebesség­csökkentésére járművükön ámokfutóvá váló és ember­társaik testi épségével szik- rányit sem törődő járműve­zetőket — írja egy kétség- beesett édesanya. E. Er nőné dúltunk segítségért az Autóköz­lekedési Vállalat miskolci igaz­gatóságához. Válaszlevélben szép ígéretet kaptunk, hogy pótjára­tot állítanak be, amíg a cukor­gyári szezonmunka tart. A nagy reményekkel várt busz azonban sehogysem érkezett meg. 1970 májusában ismételten le­vélben kerestük meg — most már a 3. sz. Autóközlekedési Vállalat 3. sz. üzemegységét, Sá­toraljaújhelyen. Innen sem ké­sett a szép válasz: levél formá­jában, 1843 1970. iktatószám alatt, 1970. május 18-án, Szabó József üzemigazgató aláírásával. Ismét csak ígéretet kaptunk. Most mar szorongva gondolunk arra, hogy a közeli hónapokban újra beindul a cukorgyár és kezdődik ez a tűrhetetlen álla­pot. Miért csak iniegetnek bennün­ket az Autóközlekedési Vállalat illetékesei? Miért nincs össz­hangban ígéretük a tettekkel? Sok bosszús bejáró nevében: MIKA IMRE, Szerencsi Csokoládégyár kínált hely egyikére. Derűsen megjegyzi a fiú felé: — No lá­tod, tudtam én, hogy ez lesz a vége! Hiszen ezen a buszon nemcsak lelki rokkantak utaztak! — írja Vígh Sándorné, egy szemtanú A felrobbantott Széchenyi u. 9. sz. épület törmelékének eltaka­rítását szeptember 14. óta éjjel­nappal, megszakítás nélkül vég­zik. A munkagép a felmarkolt száraz. meszes-homokos-porbs omlásból minden egyes marko­lással óriási porfelhőt zúdít a környékre. Milliméteres vastag­ságú porréteget kell a lakásban minden órában takarítani. A por a környéket száz méteres kör­zetben elborítja. Közvetlen mel­lette a Pannónia Szálló, a Cent­rum Áruház, az órás Szövetke­zet, távolabb az Avas Szálló a Patyolatfiók. És több száz lakás, és még több lakó. Eltűrjük a nehéz munkagép éjjel-nappa­li szünet nélküli dörgését, csak azt nem tudjuk megérteni, hogy aki ezt a munkát megszervezte, miért nem szervezte meg az épü­Magától odatalálna már a GELKÁ-ba Egy évvel ezelőtt vásárol­tam egy tv-készüléket, amit eddig nyolc esetben javított a szerviz, hétszer ugyanazzal a hibával. Egyszer már Budapesten is javították, két napig műkö­dött a készülék. Kétgyermekes, egyedülálló asszony vagyok és egyetlen szórakozásom, a televízió len­ne, de eddig csak bosszúsá­got okozott. Kérem, cseréljék ki a készüléket vagy végre javítsák meg úgy, hogy végre egy kis örömünk is legyen benne. Kárpi Tiborné, Miskolc, Beloiannisz u. 9. sz. Minikalor, maxi korommal Minikalor olajkályhát vá­sároltam a nyáron, de a tűz rosszul ég benne. A csőben lerakodó koromtól nem tud eltávozni az égési termék, s a kályha már komolyan bal­esetveszélyes. Kétnaponként kellene kormozni, hogy hasz­nálható legyen. Három sze­relő ötször vizsgálla-javítol- ta, minden eredmény nélkül. Megállapították, hogy a hu­zat és a kémény megfelelő, de „ezek a kályhák nem vál­tak be”. Miért gyártanak és árusí­tanak — mégpedig borsos áron — olyan termékei, amely ennyire rossz? — kér­dezi Veres Gyuláné az Eötvös utcából lettürmelék állandó locsolását? Kérdés még: az áruház ezeket a porral átitatott szövet- és tex­tilanyagokat külön árusítja ki? Vagy minden további nélkül át­szállítja új, pompás épületébe? Az Órás Szövetkezetben levő órákat vajon szintén átmossák, mielőtt kiadnák, és a külföldről hozatott drága precíziós műsze­reket hogyan portalanítják? A munka még eltart egy-két hétig, ha nem tovább. Megkérdezem: mikor intézked­nek? Még mielőtt’ több száz la­kás bútorzata, ruhái és bútor­szövete végleg tönkremegy? És hol marad a porban dolgozók védelme? Most kezdődik Miskol­con az egészségügyi hónap 1 ! ! K. H. K. Rákóczi u. 1. Mindig csak ígéret... Udvariasságból egyes! Porfelhő éjjel-nappal Kérdezték — válaszolunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents