Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-18 / 193. szám

Gyorsabb a rakodás A MÁV miskolci Igazgató­sága tegnap tanácskozásra hívta azokat az üzemeket és vállalatokat, amelyek a GB határozata értelmében a leg­jobban érdekeltek a szállítá­sok meggyorsításában. A' vasút és a szállítást igénybe vevő cégek megvitatták a legfontosabb teendőket. Hálózati, tehát országos szinten az elmúlt vasárnap kétezerrel több vagon állt rendelkezésre, mint koráb­ban. Arra mutat ez, hogy a vállalatok és üzemek min­den lehetőséget kihasználnak a kocsik gyors kirakása és továbbítása érdekében. A BÁÉV az árvízi építkezéseken A BÁÉV dolgozói — mint arról hírt is adtunk — az árvíz sújtotta területen vál­lalták 200 új lakás felépíté­sét. A négy, úgynevezett blokkos épület és tíz kislakás elkészítése jó ütemben ha­lad. Annak ellenére, hogy szállítási problémákkal küz­döttek. egy blokkos épület munkáit már megkezdték, rövidesen a többihez is hoz­zálátnak. Előzetes számítása­ik szerint, két épületet no­vember közepén, míg a má­sik ketttőt decemberben ad­ják át rendeltetésének. A tíz kislakás átadására október elején sor kerül. Parkettát cseréltek hatszáz új lakásban Az építőanyagok minőségét vizsgálta a INEB Néhány hónapja a BÁÉV-nek 600 lakásban kellett fel­szedni és kicserélni a hibás parkettát. A kár a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése szerint meghaladja a félmillió forintot. Annak az esetnek is elsősorban az új la­kások tulajdonosai látták kárát, amelynek során nemrég ki kellett bontani a görömbölyi Kreutz utcában épült csa­ládi házak nyílászáró szerkezeteit. Ugyanis az első osztá­lyú (!) import ajtók és ablakok szinte kivétel nélkül, hibá­san voltak, egyiken-másikon ujjnyi hézag, repedés tátongott. Egy kislakásépítőnek pedig a közelmúltban Putnokon, első osztályú áron adott el a TÜZÉP négyezer harmadosztályú téglát. * Akárkié! Marie Liljedahl, a 19 éves filmsztár Stockholmból Londonba érkezett abból az alkalomból, hogy az eddig sorra kitiltott filmjei után az angol mozikban bemutathatják leg­újabb szex-produkcióját, az „Akárki" címűt. Ez az erotikus film kapta meg ugyanis elsőnek a nemrég bevezetett „X”-bi- zonyítványt, amely azt jelenti, hogy a film játszható, de csak 18 éven felüliek előtt. Eddig Angliában vagy mindenki, vagy senki nem láthatta a filmeket, életkorra való tekintet nélkül. Posta, malom, fűrésztelep Az első munka, munkahely ize, öröme minden embert végigkísér az életén — ál­lítják a lélekbúvárok. A nyári szünetben váilalt mun­ka során a fiatalok már a tizenéves kor dereka táján megszerezhetik ezt az él­ményt. Az iskolát választ ja Az ablak széles vasrácsain keresztül a nap csíkosán ve­títi be fényét a pénzszámoló terembe. Kovács Anikó 17 éves gimnáziumi tanuló szer­dán jött ide először dolgozni. — Mikor bekísértek a szo­bába és bemutattak, eppen egy fiatal lány sepregetett. A kezembe nyomta a seprűt, hogy folytassam. — Most már te vagy itt a legfiata­labb — magyarázta. A posta törvényei szerint feleskették, majd megtaní­tották, hogyan kell „nyálaz- ni”, pénzt számolni. Asztalán most kötegekbe rakott, piros­hasú bankók hevernek. Mo­tollaként járó ujjai alatt gyorsan peregnek a száza­sok. A munka egyhangúsága, sablonszerűsége nincs ínyére. Még két éve van hátra az érettségiig. Most megígérte, hogy nagyon jól fog tanulni. Szeretne olyan munkát vé­gezni az életben, hogy örö­mét is lelje majd benne. Az „újító” Botos Dénes Székesfehér­várott malomipari szakkö­zépiskolába jár. A nyáron a miskolci István-malomban tölti az üzemi gyakorlatát. — Naponta 7 órát dolgo­zom. Nekem csak a korán kelés nehéz — mondja. Kérdésemre precíz részle­tességgel elmagyarázza, ho­gyan készül a liszt. Tudja, érti, hogy mit minek, s miért csinálnak úgy, ahogy ... — Én azonban megváltoz­tatnám a technológiát: pró­baképpen kihagynék egy pár munkafolyamatot az őrlés­ből. Olyant például, mint a liszt kefélését... — sorolja elképzelését. Dénes 16 éves, vékony- dongájú fiú. Nagyobb fel­adatot nem bíztak rá a ma­lomban. Az üzemi szakik jó része valami kényszerű te­herként könyveli el a gyá­rakban üzemi gyakorlaton dolgozó fiatalokat. Aláíratják velük a munkavédelmi sza­bályzatot. majd kiállítják őket egy veszélytelen, csen­des posztra. Az idő meg csak elmegy magától is ... A mester csak dörmög A fűrészgépek élesen visí­tanak. Idegtépő lehet ezt nyolc órán keresztül hall­gatni. — A mester végighúzza a rönköt a fűrészgép alatt, én meg elkapkodom a platóról a kész falemezeket — mu­tatja be munkáját Szegedi János 15 éves szakközépis­kolai tanuló. Szabadban dolgoznak. Ar­cát, csupasz mellét sötét­barnára cserzette a napsugár, s a levegőben szálldogáló tö­mény, torkot szorongató fű­részpor. János édesapja meg­halt. A nyári keresetét nem ő osztja be; két fiatalabb testvére van, most rájuk is dolgozik. A mester csak dörmög egyet, s János máris szapo­rábban kapkodja a deszká­kat. Tenyerén már elpukkad­tak az első vízhólyagok. Es­ténként csak a szálkákat kell kiszedegetni. SZÁNTÓ ISTVÁN Az említett esetek — bár­mily különösen hangzik — korántsem számítanak ritka­ságnak. A mulasztások soro­zata 'azonban már az ipar­ban kezdődik. Osztályozás — találomra A NEB ellenőrzései az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat üzemei­ben többek között megálla­pították, hogy a gyár elha­nyagolja az agyagbányák el­lenőrzését, nyugodt lelkiisme­rettel használja fel a rossz minőségű alapanyagot is, és nem fordít kellő gondot a gyártástechnológia betartá­sára. Nem csoda, ha sokszor már a kemencéből kikerülő téglák, cserepek is törede­zettek és formátlanok. A baj mégis inkább ott kezdődik, hogy a válogatást végző dolgozóknak fogalmuk sincs arról, milyen szempon­tok szerint kellene osztályoz­ni a már kész építőanyagot. A tégla és cserép válogatá­sánál általában csak a fel­tűnően hibás termékeket rakják külön, mert jószeré­vel még a minőségi szabvá­nyokat sem ismerik. De nem is követeli meg tőlük senki. A vállalat bérezési rendszere nem ösztönzi a dolgozókat a minőség javítására. Nyolcvan százalék selejt Nem sokkal megnyugta­tóbb a helyzet a Beton- és Vasbetonipari Müvek miskol­ci Gyárában sem. A telep el­lenőrzésekor megvizsgált mo­zaiklapoknak az ÉMI 80 szá­zalékát minősítette osztályon alulinak. S ami a legmegle­pőbb: tudomásuk volt arról, hogy selejtet gyártanak. (?!) Az viszont még ennél is tűr­hetetlenebb, hogy az ipar mu­lasztásai a vásárlót sújtsák. Ezért érthetetlen, hogy a megye TVZÉP-telepei cinkos összetartással, az ipar mu­lasztásait fedezve, elhanya­golják az építőanyagok minő­ségi átvételét. De előfordulnak ennél fur­csább dblgok is. A Mezőkeresztesi ÁFÉSZ építőanyag-telepére például több ezer BH—100 60-as vas­beton födémbélés érkezett. Ezekből 417 darabot értékel­tek le. A gyár elismerte a hi­bát, több ezer forintot vissza is fizetett az áfész-nek, de a telep valamennyi födémet el­ső osztályú áruként adta el. A vásárló fizesse? Az építőanyagok feltűnően durva minőséghibái annyira gyakoriak, hogy azt már sem­milyen „jó kapcsolat” ürü­gyén nem fogadhatjuk el. Az ipar mulasztásaiból szár­mazó károkat pedig még ak­kor sem lehet a vásárlókkal megfizettetni, ha a TÜZÉP- telepek raktározási gondok­kal, munkaerő- és szakem­berhiánnyal küzdenek. A kereskedelemnek, ha szállítópartnere csökkent ér­tékű árut gyárt, csak ahhoz van joga, hogy azt ugyan­olyan csökkentett áron érté­kesítse. L. P. Az állatkerti rovarház lá­togatóinak ritka látványban lehet részük. Az egyik in- szektáriumban háromszáz nappali pávaszem hernyó bá- bozódik. Az állatok a nézők szeme láttára — ideghormo­nális hatásra — alakulnak át hernyóból arányosan csillogó bábokká. A bábokból augusz­tus végén kelnek ki a pom­pás színű nappali pávaszem pillangók. Küldöttközgyűlés a KISZÖV-ben A KISZÖV megyei vezető­sége augusztus 26-án délelőtt 9 órára összehívta a szövet­kezetek küldöttközgyűlését, amit a KISZÖV megyei szék­házának tanácstermében tar­tanak meg. Az ülés napi­rendjén tájékoztató hangzik el a megye ipari szövetkeze­teiben dolgozó nők politikai, gazdasági és szociális hely­zetéről, majd az első tél évben végzett munka össze­gezésére kerül sor. Több áru az élelmiszer- boltokban Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat július végéig 493,5 millió forint értékű árut szállított az élelmiszer- üzletekbe, négy és fél száza­lékkal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Ál­talában minden áruból ki tudták elégíteni az igénye­ket. ASZÓDY JANOS A kriminalisztika kalandos története Az arany gengszterei Minthogy Angliában tilos az aranykereskedelem, a Scotland Yard és az Interpol állandóan figyelemmel kíséri azt a két csatornát, amelye­ken keresztül a lopott arany csempészáruként kifuthat az országból. Az első csatorna: az aranyat átalakítják érmék­ké — rendszerint régi érmék­ké, amelyek például Viktória királynő arcképét, és az 1874. es vagy 1887-es évszámot vi­selik. Ezeket a gengszterek még az országon belül is érté­kesíthetik és cserébe értük valódi fontot kapnak. A má­sodik csatorna: a lopott aranyból apró tárgyakat önte­nek vagy vékony lemezeket sajtolnák s ezeket azután ru­hadarabokba. övekbe stb. varrva átcsempészik a hatá­ron. ... Mit keres ez a repülőgép­ülés ennek a londoni export —import cégnek az igazga­tói szobájában? S ki ez a fia­talember, aki belép az ajtón, nehézkes, bizonytalan léptek­kel közeledik az ülés felé? Nos, ez a fiatalember az előb. biekben említett „második csatorná”-ra készülve folytat előedzéseket. Leül a székre, de minden látható ok nélkül elveszíti egyensúlyát, és ég. nek meredő lábakkal hátra- •bukik. Nem csoda, hiszen tes­tén „fűzött” visel, ebben több kilónyi aranylemezt. Az „ed­zés” második szakaszára a Hyde Parikban kerül sor. Em­berünk hosszú távú futógya­korlatokat végez, mert a re­pülőtéren gyors léptekkel, minden ingadozás nélkül kell majd megtennie az utat a vámhivataltól a repülőgépig. Peter Barden, a londoni Daily Sketch munkatársa, egy vizs. gálát folyamán olyan csempé­szekkel találkozott, akik több százszor tették meg ily módon a London és Brüsszel közötti légi utat. Bardén nyilvános­ságra hozta az utasításokat is, amelyeket ezeknek az „arany. futárok”-nak be kellett tarta­niuk. íme, néhány: „Ne te- g_yet©k semmit a zsebetekbe! Ügy is elég kövéreknek lát­szotok.” „Tartsátok magatok előtt a fényképezőgéoet. Nem ezükséses, hogy valamelyik járókelő vagy utas, akivel vé­letlenül összeütköztök, meg­érezze fűzőtök keménységét.” „Ne engedjétek meg, hogy a légikisasszony segítsen felcsa­tolni a biztonsági övét.. Az egyik legenda szerint Harun-al Rasid, a bölcs kali, fa, amikor kincstárnokra volt szüksége, maga köré gyűjtötte udvaroncait, majd egyenként átvezette őket kincstárán. Ezután felszólította őket, hogy táncoljanak a színe előtt. Azok, akik pár perccel előbb még könnyedén, ruganyosán lépkedtek, ezúttal nemhogy táncolni, de mozogni is alig tudtak a zsebükbe nagyhite­len beletömött drága kincsek súlyától. Sajnos, a vámrend­őrség nem vetheti alá az uta­sokat ilyen divatjamúlt ellen, őrzésnek. India bécsi követségének tisztviselői néhány nappal az 1962-es esztendő beköszöntése előtt lakosztályában rábuk­kantak Azsaj Mitra holttesté­re. A fiatal indiai diplomata néhány órával előbb két is­meretlen férfi látogatását fo­gadta. A vizsgálat kiderítette, hogy a látogatás folyamán a házigazda vendégeivel együtt megivott egy üveg konyakot. A látogatók gondoskodtak az ujjlenyomatok el tüntetéséről. s jól letörölgették az üveget, meg a poharakat is. A bonco­lás kimutatta, hogy a diplo­mata halálát ismeretlen kele. ti méreggel kevert nagy adag luminál okozta. A pénzszekrényben a rend­őrség egy rejtjeles írást fe­dezett fel: a bécsi csempész­vezérek név- és címjegyzékét. A rendőrség adatai szerint, amelyeket összevetettek az Interpol feljegyzéseivel is. ezek a bandtiák az Indiába irányuló aranycsempészettel foglalkoztak. „Igen, férjem a csempészek nyomában volt” — jelentette ki a diplomata felesége. Nyilvánvaló, hogy diplomáciai munkaköre mel­lett Azsaj Mitrát országának kormánya megbízta egyéb, titkos feladatokkal is, s ő ezeket sikeresen teljesítette. Röviddel a diplomata halála előtt az indiai hatóságok le­tartóztatták több nagy nem­zetközi csempész „geng” ve­zetőit. A gyilkosság tehát „vérbosszú” volt. Azsaj Mitra meggyilkolása csupán egy epizódja az indiai rendőrség és a nemzetközi aranycsempész-szervezetek háborújának. A csempészett arany valósággal árad India felé. A magyarázat egyszerű: az arany ára Indiában csak­nem kétszerese a nyugati or. szágokban fizetett árnak. (FolytatjukJ Diákok nyári munkán Miből lesz a pávaszem?

Next

/
Thumbnails
Contents