Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-25 / 198. szám
★ Nagy Ignác „Tisztújítás’’ című müvéből Benedek András írt televíziós játékot. A készülő tv-játék rendezői: Kerényi Imre és Málnay Levente. Képünkön Zenthe Ferenc és Juhász Jácint az egyik jelenetben. (Tormai Andor felvétele) Jpper Pálé a szó" A túlsó partról jelentem Ahogy felcímünkben idéztük, úgy hangzik fel most már minden hétfőn a rádióban a bejelentés; egyik legnépszerűbb külpolitikai kommentátorunk mondja el „előrejelzéseit” a hét várható nemzetközi eseményeiről. Jpper Pál most megjelent könyve — a távirati ortográfiával címzett „A túlsó partról jelentem” című gyűjtemény — azokat az ENSZ- tudósításokat foglalja egybe, amelyek mostani munkásságát megelőzték. (Mondhatnánk; melyek mostani működésének alapját megteremtették.) Akár „Johnson-korszak” is lehetne a könyv címe, hiszen az első tudósítás éppen Kennedy halálának hatásáról, az utolsó pedig Nixon pályafutásának kezdetéről szól. Megelevenedik a negerek küzdelme, a vietnami háború okozta belső válság, az amerikai társadalom mélységes megosztottsága és az amerikai élet számos intim vonása. Rövid tudósításaiban arra is van ideje a szerzőnek, hogy mélyebb összefüggéseket kutasson. Elmondja, milyen eltolódások mentek végbe Johnson alatt, a keleti tőke hagyományos uralmától a texasi olajmágnásokon át a kaliforniai bankház uralmáig az. Egyesült Államok vezető köreiben. így most már jobban értjük, miért kellett a bostoni Kennedyt a texasi Johnsonnak, majd öt a kali- ■forniai Nixonnak követnie ... (Gondolat Kiadó.) Téma: az első szerelem Dráma papírszeleteken A tanítónő bemutatója előtt Kiosztották a szerepeket, Jurka László rendező vezetésével elkezdődtek a próbák a Miskolci Nemzeti Színházban, melynek közönsége utoljára 1954 decemberében tapsolhatott Bródy- bemutatónak — éppen A tanítónőnek. Most újra ismerkedhetünk a XX. századi drámairodalom előfutárának legkiválóbb, talán legtökéletesebb darabjával. Az ogyesszai színház moszkvai sikere Szergej Prokofjev továbbra is a Szovjetunió „legtöbbet táncolt” komponistája. Üjabb bizonyíték erre az odesszai színház moszkvai vendégszereplése. A társulat a Hamupipőkén kívül bemutatta a Keringök című egyfelvonásos balettet is. Az új kompozíció koreográfusa Olga Taraszova moszkvai balerina, aki az utóbbi időben az előadóművészetről áttért a tánckomponálásra. Taraszova táncjele- netet komponált, amelynek témája a riadt, könnyen sebezhető, de elsöprő erejű első szerelem. Oleg Vinogradov balettmester sikeres elképzelésnek tartja, hogy Prokofjev zenéjét a koreográfia nyelvére ültették át. „Taraszova rendezésében az odesszai társulat , nagy sikerrel játszotta a Hamupipőkét is. Taraszova szigorúan ragaszkodott a klasz- szikus történethez, mégis meg tudta találni azokat a rendkívül modern mozgásformákat, amelyek a legjobban illenek Prokofjev zenei stílusához.” Vinogradov véleményével egyetért Mirijam Ignatyev kritikus is, aki a „Keringők”- et Prokofjev művével egyenrangú, pompás és nagy hatású alkotásnak nevezi. Mindig van, aki a világ vagy a magyar irodalom egyes remekeinek a születéséről érdekes anekdotát szolgáltasson, mint a sikert is elősegítő különlegességet. A tanítónő keletkezésének kuriózumát Bárdi Ödön. a régi Vígszínház krónikás- színésze jegyezte fel. Miért késett az ősbemutató? ..Bródy Sándor A tanítónő című darabját, színpadi művei közül a legkiválóbbat mindenféle papírdarabkákra írta. Az utolsó felvonását resztetekben küldte be a Club kávéházból, a főpincér számolócéduláira írva. Ez a papírhalom a dramaturg asztalán várta a darab másoló- iát. Az asztalt valaki meglökte és a halom összedőli. A bemutató ezért napokkal eltolódott.” „Emelt fővel jöttem, és fölemelem, amikor elmegyek...” — mondja a dráma végén a világszéli, nemzetiségektől körülvett faluba jutott kis tanítónő, Tóth Flóra, amikor hőssé magasztosul a megtö- ~ íletásére készülők csapdáiban. Protekció nélkül választották meg a helység tanítónőjévé, jő szívvel jön, élni, dolgozni készül, tisztességgel, szeretettel, mégis belefullad az erkölcstelenségbe, a gyűlöletbe. Megalázzák öntudatában és érzelmeiben, az erkölcstelenség bélyegét is rásütik, mert nem lesz szeretője a felkínálkozó falubeli hatalmasságoknak, Így vált át észrevétlenül a drámában készülődő szerelmi történet a századelő Magyarországának ..falusi életképébe” — ahogy maga a szerző nevezte darabját. Egy újsághír adta a dráma történetének az alapját. Valamelyik napilap akkoriban megírta, hogy a nagyon fiatal és szép tanítónőt az egyik faluban az egész ottani intelligencia milyen igyekezettel akarta el- csábítarii, de ez senkinek sem sikerült, a kislányt azonban zaklatásukkal öngyilkosságba kergették. Bródy ebből a magból építette fel drámáját, úgy, hogy az egyszeri esetet a valóság típusrajzává általánosította. 1908—1917 között: százszor játszották A tanítónőt a Vig- szinházban az 1908-as nagy sikerű ősbemutató után, pedig a hangos viták, tiltakozó cikkezések „forradalmár, egyházellenes, tekintélyromboló” műnek tekintették, Rákosi Jenő is vezércikkben követelte a betiltását. Hiába tették botránykővé, a darab élt, a haladó színházi törekvések pedig egyre felújították: a Tanácsköztársaság alatt az Újpesti Munkásszínház, a két világháború közötti időszakban az V, kerületi Népszínház is műsorára tűzte, a felszabadulás után pedig először a Jókai Színház vitte színre 1954-ben nagy sikerrel. Érthetően: hiszen A tanítónő haladó XX. századi dramaturgiai hagyományaink közé tartozik. A darab egyébként külföldön is hódított, először — nem sokkal a hazai bemutató után — Reinhardt híres berlini színháza játszotta, majd a tízes években Bécs, München Nürnberg, Bréma, Zágráb, Stockholm, Amszterdam vezető színházaiban aratott sikert. Bródyt játszani mindig rangos feladatot jelentett, nagy hagyománya is van a magyar színjátszásban. A taLeninvárosiak Kazincbarcikán Sikeres miskolci bemutatkozásuk után Kazincbarcikára is meghívást kaptak a leninvárosi Holló László Képzőművészkor tagjai. Kovács Gáspár, Kapcár Judit és Csoport Csaba csoportos kiállítása augusztus 26-án, szerdán 17 órakor nyílik meg a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődést Központban. A kiállítás szeptember 5-ig tekinthető m®~ nítónőt a nagyszerű Varsányi Irén, majd halála után Tőkés Anna játszotta nagy sikerrel, a Főúr alakításának mércéjét Hegedűs Gyula, a Vígszínház nagy korszakának feledhetetlen egyénisége, öreg Nagy Istvánét pedig Somlay Artúr állította magasra. így a mostani próbákon a Nemzeti Színház művészeinek, a főszereplő kis tanítónő, Tóth Flóra alakját megformáló Balogh Zsuzsának, a Főurat játszó Farkas Endrének, illetve Öreg Nagy István szerepében Somló Ferencnek,! s a többieknek nemcsak a szerep értelmezésével, korszerű megformálásával, de a nagy előképekkel is meg kell birkózniuk. Bemutató: szeptember 18-án Ezért a várakozás a közelgő bemutató előtt. Amit kérünk: a darabot rendező Jurka Lászlótól korszerű, de a . hagyományt is tisztelő Bródy-értelmezést; a színészektől a magyar színjátszás klasszikusi mércéje szerint is kiemelkedő szerepformálást, meleg, forró hangulatú bemutatót és további előadásokat. ZIMONYI „Régen, vagy talán még nem is volt ilyen rangos kiállítási szezon a Műcsarnokban, mint a mostani tavaszi.” A bevezető mondat után Németh Lajos felsorolja a szezon rangos kiállító művészeit, s megállapítja; „a legnagyobb meglepetés minden bizonnyal Schaár Erzsébet bemutatkozása volt”. Kitűnő szobrászunk izgalmas értékelése után Körner Éva ír Szántó Piroska kiállításáról. Folyóiratunk két műbírálata azért érdemel különös figyelmet, mert a két művészasszony alkotói portréjának megrajozlása közben korunk képzőművészeti törekvéseiről is sok mindent megsejthetünk. „Az irodalomtudomány dilemmája” címmel közli a Kritika Sőtér István tanulmányát, melyet a kitűnő magyar irodalomtörténész egy amerikai folyóirat felkérésére írt. Nácsi Klára a fiatal novellisták módszereit helyezi nagyító alá „Utak kezdetén” című tanulmányában. Az író fényűzése — Véleménye szerint mi volt írói pályafutásának legszebb eseménye? — kérdezte nemrég egy újságíró Jean Anouilh francia drámaírótól, aki a napokban ünnepelte 60. születésnapját. — A következő — magyarázta Anouilh. — Amikor írni kezdtem, és olyan szegény voltam, mint a templom egere, minden körülmények között írógépet kellett szereznem, mert enólküL nem tudtam annyit dolgozni, hogy fenn tudjam magam tartani. Most már elég gazdag vagyok, s megengedhetem magamnak a fényűzést, hogy ismét kézzel írjak! A Kritika augusztusi számának Műhely rovatát egy terjedelmes dialógus tölti ki. Hont Ferenc professzor vitatkozik tanítványaival a színházról. „Vajon ismerjük-e eléggé a színpadi jelzések ÁBC-jét?” — kérdezi a szerző, A válasz, úgy hisszük, nyilvánvaló. S hogy az előbbi kérdés nem volt akadémikus, azt a vitazáró mondat is bizonyítja: „A színjátékban a legteljesebben ismétlődnek a valóság törvényei...” De más természetű vitákat is kínál a folyóirat. Radnóti Sándor fontos adalékot tár elénk Donáth Ferenc könyvét ismertetve, mely a demokratikus Magyarország földreformjáról szól. Miről van szó? A földreform teremtette „közvetlen demokráciáról”. Berény Gábor már mai életünk egyik érdekes jellemzőjére hívja fel az olvasó figyelmét.. Tanulmányának címe: Korszerű mezőgazdaság — falvak nélkül. Félmillió könyv A világon etóállitott könyvek száma az elmúlt évben elérte a félmilliót. Az UNESCO 1967. évi mérlege azt mutatja, hogy Európa a maga 210 ezer új kiadványával a legnagyobb könyvtermelő kontinens. A második helyen Ázsia áll 100 ezer, majd Észak-Amerika következik 70 ezer, Dél-Amerika 13 ezer, Afrika nyolcezer és Óceánia háromezer kiadványnyal. Mind nehezebb megkülönböztetni a jó könyvet a rossztól, és okos tanácsot adni a könyvvásárlóknak. A Körkép c. rovatban Kántor Lajos a romániai magyar dráma fejlődését, helyzetét tárgyalja a színházzal összefüggésben. Sziklay László pedig Fábry Zoltánt, a stószi remetét búcsúztatja. Csorba Győző a Lélek évszakai c. kötetét Rába György értékeli, Galvano della Volpe Áz ízlés kritikája c. — magyar fordításban most megjelent — művét Miklós Pál mutatja be az olvasóknak. A Kritika Szemle rovatában hét mű recenzióját közli. Köztük Szabó Magda, Kalász László és Ratkó, József új kötetét. Berkes Erzsébet rövid reflexiójában a magyar drámák sikerén bábáskodó dramaturgokat hiányolja, majd Kelemen János és Kada Júlia egy-egy fontos „tájékoztatása” következik. (A strukturalizmusok és az „irodalmi termelés elmélete”) — (Angol folyóirat különszáma Wynd- ham Lewis-ról.) Megjelent a Kritika RAZZIA A csehszlovák biztonsági szervek széles körű razziát tartottak. Ennek során 6217 személyt előállítottak, közülük 828-at azonnal őrizetbe vettek. A razzia során felfedeztek 2561 bűntényt, 684 bujkáló bűnözőt letartóztattak. Lelepleztek 263 engedély nélküli fegyverviselési esetet. GOLYÖSZAGGATTA HOLTTESTEK Rio de Janeiro külvárosi utcáin három golyószaggatta holttestet találtak. Az öntevékenyen igazságot osztó „halálbrigád” áldozatai. A bűnözők ellen sajátos módszerekkel harcoló, rendőrökből álló brigád az elmúlt 12 évben 1200 személyt gyilkolt meg, VESZÉLYESEK A görög kormány bejelentette. hogy 355 egykori aktív politikusnak és más személyeknek, akiket a katonai junta veszélyes elemeknek tart, lehetővé teszi a külföldre távozást. MENEDÉKJOGOT KÉR Chuck Cunninghamm 39 eves amerikai őrmester, a délvietnami My Laiban amerikai katonák által végrehajtott tömeggyilkosság egyik fő tanúja Svédországba menekült és politikai menedékjogot kér. A svéd lapoknak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy „felejteni” jön Svédországba. TROMBÓZIST KAPOTT Sir Laurence Olivier enyhe lefolyású trombózist kapott és az elkövetkezendő két-há- rom hónapban nem lép színpadra. AZ ÓRIÁS Öt emelet magas lépegető exkavátor építését kezdték meg a szverdlovszki nehézgépgyárban. Az új gép kosara 80 köbméter földet lesz képes „kiharapni” a talajból. Ha elkészül, sok ezer földmunkás helyett dolgozik majd. TŰZ ÜTÖTT KI A HAJÖN A Recklinghausen nevű nyugatnémet halászhajón tűz ütött ki, amelynek következtében hét tengerész vesztette életét. Az egyik égő fáklyaként égett el. A tüzet csak órák múlva sikerült a fedélzeten eloltani. FÖLDIG LEÉGETT A földig leégett egy luzerni szálló, a Hotel Konkordia. Ugyanez a szálloda 10 hónappal ezelőtt egyszer már kigyulladt. 1969. október 4-én a hotel háromnegyed részét a tűz elpusztította és azóta sem fogadtak vendéget. 12 ÉV UTÁN James Edward Walsh amerikai püspök, aki 12 évet töltött Kínában fogolyként, Hongkongból repülőgépen Rómába érkezett, ahol a szentszék két magas rangú tisztviselője várta a repülőtéren a pápa áldásával, EMBERÉLETBEN NEM ESETT KÁR Korzika szigetén az erdőtüzek körülbelül 5000 hektáron pusztították el a fákat és bokrokat. A tűzoltók és a katonák, akik a tűz ellen küzdenek, több nap óta a kimerültség határán vannak. A tűzvésznek eddig nincs ei», beráldozata.
