Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-25 / 198. szám

; A Ládi Fűrészüzemben kevesen tü­lekedhetnek azzal, amivel Mihnyóczky lihály: a törzsgárda tagjai között is sztélét övezi. Az üzemhez való húsé- e, helytállása, szorgalma példamutató, lost 56 éves. Közel a nyugdíjhoz, de lég mindig frissen, mozgékonyán áll a Irészgép mellé, amely „eszi" a rönköt, gy műszakon 200—250 darabot görget­ek a kis kocsira, amely a gép elé fek- ztett sínre lapulva adagolja a rönköt a áttér ..szájába". Pillanatok alatt tűnik l a rönk az éles fogú fűrész ölelésé­ben, hogy a túlsó oldalon nyers deszka­ként bukkanjon elő. Az öreg ott áll a gépnél, nagy figyelemmel fogja a sza­bályozó kereket, mint a gépkocsivezető a volánt, és ügyel arra, nehogy üzem­zavar akadályozza a munkál. Ott sürög- forog mellette két munkatársa, Besse­nyei László és Újhelyi Balázs, akik Mi­hály bácsi szakavatott irányítása mel­lett derekasan dolgoznak. — Mihály bá­csi 1932-ben lépte át az üzem küszöbét. A munkakönyvében azóta sincs más be­jegyzés. O és még egy társa, Böszöri Mihály dicsekedhet hasonló „papírral”. Nem is tudják megérteni azokat, akik úgy „ingáznak” egyik munkahelytől a másikig, mint a vándormadarak. Akad olyan jelentkező is, aki négyszer kérte felvételét az üzemhez, és ugyanannyi­szor le is számolt. Mihnyóczky bácsira — és mindazokra, akik hűséges munká­sai az üzemnek — büszkék is a ládi fű­résztelepen. (Képünkön: Mihnyóczky Mi­hály, Bessenyei László és Újhelyi Ba­lázs a gatter mellett.) (Ágotha Tibor felvétele) Hálapénz ­kiskasszába ? A tősgyökeres miskolciak szinte valamennyien ismerik — szaktudásáról, határtalan emberszeretetéről — azt a főorvost, akinek kórházi irodájának folyosóján egy szekrénynyi fri- dzsider áll. A hűtőgép soha sem üres. Gyümölcs, toros­kóstolók, foszlós kalács, írósvaj, különfajtu csemegék ter­helik polcait. S ajtaja sosincs kulcsra zárva. Ha az osztály bármelyik dolgozójának gusztusa támad néhány ínyenc­falatra, kérés nélkül kiemelheti. A jókora fridzsidert a betegek hozzátartozói töltik fel újra és újra. Egy-egy látogatási napon a főorvost árasztják el a finomságokkal — hálájuk nyomatékaként. A főorvos pedig közkinccsé teszi, mondván: nemcsak ő, az osztály egész kollektívája járult ahhoz, hogy a beteg meggyógyult. Példaként említette ezt a városi tanács végrehajtó bizott­ságának legutóbbi ülésén dr. Szabó István, az egészségügyi osztály vezetője. Ellentétjeként mindannak, ami addig a „hálapénzekről” elhangzott. S hozzáfűzte még: valahol itt kellene keresni a „kényes téma” megoldását. Igaz, elítéljük — s farizeus módon ítéljük el — a „hála­pénz” gyakorlatát. Mert az eredményes gyógyítómunkáért valamennyien ki akarjuk fejezni valamiképp hálánkat. Aki teheti, vastagra tömött borítékkal, akinek csupán egyetlen császárkörtéje van, azzal járul búcsúsásra az orvos elé. Csakhogy nem igazságos ez így. Éppen mert — ha vala­hol, akkor a kórházban igazán — egy egész kollektíva munkáját dicséri az eredmény. Régebben — az OTI-s betegektől — senki más nem fogad­hatott el „hálapénzt” (mert ez nem új találmány!), csupán az osztályvezető főorvos. Az osztályokon volt egy kiskassza, amelyben hónapról hónapra összegyűlt a borítékok tartal­ma, s a hónap végén kiosztásra került. Jutott belőle min­denkinek: takarítónőnek, ápolónővérnek, asszisztenseknek éppen úgy, mint a segédorvosoknak vagy főorvosoknak. Tagadhatatlanul tisztességesebb módja-formája ez a „hála­megosztásnak”, mint a jelenlegi. Mert ha már van — már­K1as*xikua” munkaártalmak fi komfortosabb munkahelyekért Ülést tartott a megyei tanács vb Megyénk területén — az 369-es adatok szerint — 134 zer az iparban foglalkozta - attak létszáma, ebből 35 és ál ezer a nő. Ugyanakkor a íezőgazdaság területén 50 zren dolgoznak, ebből 20 zer az állami gazdaságok llandó alkalmazottjának a zárna. A KÖJÁL szakem- erei munkaegészségügyi íel- dataik körében éppen ezért lsősorban az ipari és mező- azdasági munkaártalmak legelőzésére törekszik. A ta- lasztalataikról készített be- zámolót ma délelőtti ülésen 'itatta meg a megyei tanács •égrehajtó bizottsága. Megyénk üzemeinek mun- ;aegészségügyi helyzete jobb íz országos átlagnál, de sot: a égi korszerűtlen üzemünk - állapította meg a vb-ülés. 'íéhány munkaártalom azon- >an már-már klasszikusnak ;zámít területünkön. Szak­embereinknek a legsúlyosabb ’ondot a szilikózis és a ve- íyi ártalmak leküzdése okoz- ;a. Éppen ezért további anyagi áldozatokat kell vál­taniuk az ártalmas munka- telyekkel rendelkező üze­meknek. vállalatoknak. A mezőgazdaság kemizálása ha­sonló — bár jobban ellen­őrizhető — problémákat okoz. A közegészségügyi ellenőr­zések során végzett felméré­sek lehetővé teszik a munka- ártalmak megelőzését, a leg­hatásosabb módszerek kidol­gozását. De lehetővé teszi azt is, hogy felhívják a figyelmet a munkahelyek komforto­sabbá, otthonosabbá téte­lére is. A végrehajtó bizottság ülé­sének második napirendi pontjaként meghallgatta dr. Ladányi József vb-elnök tá­jékoztatóját a tömegszerveze­tekkel kötött együttműködési terv végrehajtásáról, majd különböző indítványokról, ja­vaslatokról döntöttek. Felelősségre vonás vagy jutalom? A vállalatok beszámolóéi kötelezettsége Az építésügyi és városfej­lesztési minisztérium felhí­vással fordult vállalataihoz, hogy gyorsítsák meg a vasúti kocsdfordulót, mert a nagy tömegű építőanyag szállítá­sának zavarai elsősorban az egyébként is nehéz helyzet­ben levő ÉVM vállalatokat sújtják. Az intézkedés értel­mében a vállalatoknak ha­vonta jelentésben kell beszá- molniok a rakodási munkák­ról, elsősorban a kocsiállás- pénz, a fekbér és az egyéb vasúti bírság alakulásáról. Az indokolatlanul magas költségekért felelősségre von­ják a vétkeseket, de a jó munkáért jutalmat kapnak az arra érdemesek, összesen 50-000 forintot irányoztak elő, hogy a kocsifordnúők meg­gyorsításában legeredménye­sebb vállalatokat megjutal­mazzák. pedig van akkor is, ha beszélünk, vagy nem beszélünk róla, s jó ideig nem válik „divatjamúlttá” —, legalább olyan ke­retet adjunk neki, amely jobban összefér a szocialista egész­ségügy elveivel. És talán morálisan is segítene a kiskassza az osztály okon. Bizonnyal nem fordulna elő több olyan panasz, hogy „nem volt aki megtörülje a feleségem hom­lokát, pedig ezer fanntot adtam az orvosnak”! Meet mit lehetett erre mondani? JÉEtefcm vájgien magával aprópénzt'is#? RADVANVLÉVA 24 garzonlakás, orvosoknak Az alacsony fizetéssel- kez­dő, az egyetemekről frissen kikerült orvosok helyzetén kíván segíteni városunk egészségügyi szákszolgálata azzal, hogy számukra egy 24 gatzonlakásból álló, úgy­nevezett orvosszállót létesít. A szálló kiviteli tervei elké­szültek, s az ifjú orvosok ott­honának átadására előrelát­hatóan 1971-ben keiül sor. Szűrik a levegőt Új eljárást dolgozott ki az ipari szennyeződés szűrésére a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet, a Várpalotai Szénbánya Vállalat és a Mélyépterv. A módszere most vizsgázik az üzemi kísérle­tekben, s rövidesen mente­síti Várpalota lakóit a kelle­metlen záptojás szagtól, a l-prnyező vizeket a fenoltól. ARCKÉPCSARNOK Nyugdíj előtt az osztályvezető Tizennyolc évvel ezelőtt bízták meg Varyyasi Andort, a a MÁV Miskolci Igazgatósága építési, fenntartási osztályának vezetésével. Vonattal jött Budapestről, amikor még lépésben haladt a szerelvény a fővonalon Ernőd és Nyékládháza kö­zött. Most 120 kilométeres sebességgel robognak az expressz­vonatok, de a pályát ezen a szakaszon már átépítették a még ennél is nagyobb sebességű vonatokhoz. A hivatali szobában az elmúlt 18 év alatt 4 milliárd forin­tos beruházás és felújítás sorsáról döntöttek. Az elöregedett és a háborúban megrongált vasúthálózatot csaknem teljesen átépítették az igazgatóság területén. A főútvonalakon a régi pályák 95 százalékát kicserélték. Az osztályvezető egy év múlva nyugdíjba megy. — Nem készítek számvetést magamnak, mert a legnagyobb munkák befejezése pontos határvonalakat jelentett az életem, ben is. A Tiszai pályaudvar építése, az aluljáró, a rendező pályaudvar átadása — egy-eav áunmása volt a vasúti fej­lesztésnek. , Vargyasi Andort a magyar vaaül újjáépítésében végzett munkájáért a Köztársasági Érdemérem arany fokozatával tüntették ki. A fejlesztésben, a korszerűsítésben elért ered­ményekért pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kap­ta. Most, a nyugdíjba vonulás előtt jeles eredménnyel végez­te el a marxizmus—leninizmus esti egyetemét. — Ügy dolgoztam kezdettől fogva, mintha 20—30 évre bíz­tak volna meg a vasút fejlesztésével. Minden kisebb munkát egy nagy, átfogó terv fontos részének tartottam. Már az első évben felvázoltam, hogy 8—10 év múlva milyen tennivalók várnak ránk. Másként dolgozik, aki ismeri a távoli, de meg­valósítható végeredményt. Sokan keresik fel régi vasutasok Somogy bői, Baranyából, Zalából, akikkel az újjáépítés idején együtt dolgozott. A fia­talok közül többen vallják magukat a tanítványának. — A múltkor is jelentkezett egy fiatalember és örömmel újságolta, hogy vasúti tiszt lett. Igaz ugyan, hogy nem ismer­tem meg, de gratuláltam neki és az „orrára kötöttem”, hogy mi, tisztek is csak egyszerű katonái vagyunk a vasút fejlesz­tésén“'- (nagy) Veszett rókák, kóbor ebek A nihotinba mártott ■ szivacs segített Az idén három veszett ró­kát találtak Miskolc külterü­letén. Lillafüreden a cseme- tefa-gondozók találtak rá egy ilyen „gyanúsan viselke­dő” állatra. Hámorban egy tyúkól alatt húzódott meg egy látszólag teljesen szelíd róka, de sehogysem sikerült eltávolítani, mígnem a házi­gazda egy hosszú bot végére nikotinba mártott szivacsot tűzött, és azt dugta oda a la­puló ravaszdinak. Az állat alighogy a „csalétekbe” ha­rapott, rövidesen elpusztult. Összeszedték a kutyákat Egy esetben, amikor ku­tyákkal verekedő róka került terítékre, még a kutyákat is összegyűjötték, mert a tetem­ről kiderült, hogy terjeszthet­te a veszettséget. — Sajnos a lappangási, vagyis a megfigyelési idő elég hosszú, még kilencven nap is lehet — mondja Bodnár Andor, az Állategészségügyi telep vezetője. — A beteg rókák egyébként olyannyira legyengülnek és megszelídül­nek, hogy a turisták elősze­retettel közelítik meg az ilyen „barátságos” jószágo­kat. Érdekes módon a szelíd háziállatokra éppen ellen­kezö hatással van a beteg­ség. Nem lehet az égre bízni Sok munkát ad az Állat­egészségügyi telep dolgozói­nak a kóbor ebek összegyűj­tése is. Sokan úgy indulnak el két-háromhetes szabad­ságra, hogy a kutyát, vagy a macskát kizárják, mondván, majd csak el lesz valahol. Pedig nem lehet az állato­kat az „égre” bízni, hiszen ezek vannak kitéve legjob­ban annak, hogy kóborlása* k során összeszedik a veszett­séget. Legutóbb Hejőcsabáról szállítottak be 9 beoltatlan kutyát a telep dolgozói. Ezek közül az állatok közül sokat elvisz a Gyógyszerkutató In­tézet kísérleti célokra, a töb­bit pedig elpusztítják. Bunkózás helyett injekció Még azokban is sajnálatot kelt a kutyák elpusztítása, akik az oltás elmulasztása miatt kénytelenek megválni a házőrzőktől. Főként a régen szokásos „lebunkózást” tart­ják kíméletlen módszernek. Pedig ez már régen kiment a divatból, helyette injekció­val vetnek véget az állatok életének. Ilyen sorsra azon­ban csak kevés kutya kerül — csak a beteg, öreg állatok — a többségüket kutatásokra szánják. Az idén eddig ötven ebet küldött a telep a Köz­ponti Gyógyszerkísérleti In­tézetnek. NAGY JÓZSEF „Tanműhely"’ Hiú szakács­it jelölteknek A Berzeviczy Gergely ke­reskedelmi szakközépiskola vendéglátóipari tanulói részé­re — mint lapunkban már hírt adtunk róla — korszerű konyhát építtetett, amelyben az ételkészítés alaptechniká­ját sajátíthatják el ifjú sza­kácsjelöltjeink. A ..tanmű­hely” műszaki átadására 27- én. délelőtt 1!) árakor kei ül sor. Az iskola évnyitójáig minden bizonnyal fel is avat­ják új létesítményüket.

Next

/
Thumbnails
Contents