Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-24 / 197. szám

SO—4 audiovizuális stúdió j(e Az egri vár alatti ház, ahol a mester dol­gozik, 140 éves; aki a szakmát műveli, Odry Dániel, 65 éves. Szakmája mézeskalácsos és gyertyaöntő. Valamikor jó szakma volt. Vá­sárokon, búcsúkon keresett cikk volt a mé­zeskalács, az utóbbi években pedig a dísz­gyertya. E ritka, szakma mestere utód nélkül dolgozik kis műhelyében, ahol valamikor édesapja is ugyanezt a foglalkozást űzte. Nehéz munka, hiszen egy 45 centiméteres gyertyát legalább negyvenszer kell paraffin­keverékkel locsolni, hogy abból megfelelő vastagságú gyertya legyen. Közben átszalad a másik műhelybe, ahol mézeskalácsot ké­szít, díszíti, „cicomázza” a szíveket. — Vala­mikor búcsú idején — mondja az idős mes­ter — reggel öt órakor már sorba álltak a sátram előtt az egerbaktai vagy a szóláti fiatalok, hogy egy-egy nagy szívet vásárol­janak szerelmüknek. Ma már inkább a luft­ballont, a fagylaltot keresik a búcsúban is. (Kiss Béla felvétele) A lakodalmi vigalom után Japán fiatalasszonyok gondjai Japánban 1970-ben rohamosan növekszik a házasságkötések száma, s várhatóan egymillió fiatal lép házasságra. A nép­jóléti minisztérium mégis riadót fúj: az országban katasztro­fális mértékben csökken a születési arányszám. A miniszté­rium felmérése szerint 1970-ben egy családban átlag mind­össze 1,8 gyermek van, szemben az 1968-ban kimutatott 2,3-mal. csak 1969-ben 70 ezer olyan 10—15 éves gyereket vettek nyilvántartásba, akik külön­féle bűncselekményeket kö­vettek el. Nyelvtanítás napi hat órában Párna alá tett könyv, mnemotcchnika, mechanikusan be­magolt szavak, kifejezé«<*,r. m~a nyelvtanulás el­avult, tudománytalan módszerei. Új, korszerű módszerekre volt szükség a nyelvtanulásban. Egy ilyen nyelvtanulási módszer kísérlete folyik a Nehézipari Műszaki Egyetem idegen nyelvű lektorátusának nyelvi laboratóriumában is. „Dzsudi tóksz raund d pépörsz” — azaz Jutka ki­hordja az újságokat — hal­lom a soron következő lecke címét a fülhallgatóból. Majd az olvasmány első mondata következik. Utána rövid sau­net, és egy rákérdezés a mon­datra Ismét szünet, majd a válasz a kérdésre. 24 kabin — A szünetekre azért van szükség, hogy a hallgatók el­ismételhessék az olvasmány szövegét, illetve feleljenek a feltett kérdésekre. Megadott felelettel ellenőrizhetjük a saját válaszunkat. A felvilágosítást Mészáros Erzsébet nyelvtanárnő adta, aki az intenzív nyelvtanfo­lyam egyik angol nyelvű fog­lalkozását vezeti. — A leckét előre magnó­szalagra rögzítettük. A fog­lalkozás alatt a csoport egy része ezt hallgatja, míg a többiek a lecke anyagát élő­szóval dolgozzák fel. Így az ol­vasmány szókincsét, kifejezé­seit bármely szituációban ön­állóan tudják alkalmazni a hallgatók. Az angol óra az SO—4 audiovizuális nyelvi laborató­riumban folyik. A stúdióhoz tartozik a vetítőberendezés, a tanári kapcsolóasztal, amely­be két magnetofon van be­építve, valamint 24 egymástól különálló, elszigetelt kabin a hallgatók részére. Mindegyik kabinban található egy mag­nó, fülhallgató és mikrofon. A stúdióhoz tartozik még egy külső hangforrás is' (rádió, tv), amelyről magnófelvéte­leket lehet készíteni. Magnóra kerül a felelet Cárdus János, az idegen nyelvi lektorátus vezető nyelvtanára elmondotta, hogy a laboratórium segítségével — amely mind kollektív, mind egyéni oktatásra alkal­mas — megjavult a nyelv- tanulás hatásfoka. A tanár a kapcsolóasztal segítségével öt csoportra oszthatja a hallgatókat. Ezek a csoportok más-más felada­tot végezhetnek: egyik cso­port a tanárral beszélgethet, a másik a magnóra felvett programot hallgathatja, a harmadik egymással tarthat kapcsolatot, a negyedik a sa­ját beszédét veheti fel mag­nószalagra, az ötödik pedig a rádiót hallgathatja. a tv-l nézheti, vagy a vetítéssel foglalkozhat. A tanár bármelyik kabin­nal kapcsolatba léphet, de egyszerre is beszélhet az ösz- szes hallgatónak. A hallgatók egy kis lámpa segítségével jelezhetik, ha „szót kérnek1' A feleleteket a tanár észre­vétlenül is lehallgathatja és felveheti az asztalán levő magnóra., Ez olyan hallgatók­nak jelenthet segítséget, akik felelet közben nagyon „druk­kolnak”, így viszont gyakor­lás közben nem is sejtik, hogy a tanár figyelemmel ki­séri a munkájukat. Jelenleg egy hathetes in­Eskütétel Kazincbarcikán Negyven pályakezdő pe­dagógus ma délelőtt 10 óra­kor ünnepélyes külsőségek között esküt tett Kazincbar­cikán, az Egressy Béni Mű­velődési Központ klubtermé­ben. Az új nevelőket Kere­kes László, a művelődésügyi osztály vezetője köszöntötte. A városi tanács nagy szere­tettel és gondoskodással fo­gadta az új tanerőket. Töb­bek között megvásárolt egy 3 szobás lakást, ahol' az egyedülálló pedagógusokat helyezik el. A Miskolci Építőipari Vál­lalatnál elkészült egy 250 fé­rőhelyes munkásszálló, amely kulturált pihenési és szóra­kozási lehetőségeket teremtj a vállalat dolgozóinak. A tenzív kísérleti angol nyel­vű nyelvtanfolyam folyik a laboratóriumban. Kezdőkről lévén szó, nagyobb jelentő­séget kap az audiovizualitás. Fouoléka A tanfolyam eredményeit leszűrve, a jövőben — az egyetemi nyelvoktatás kere­tén belül —1 kísérleti csopor­tokat hoznak létre, amelyek audiovizuális nyelvórákon ta­nulhatják a választott nyel­vet. Fakultatív nyelvórákat is fognak szervezni az egye­temisták számára. Létrehoz­zák az úgynevezett „fonoté- ká”-t is, ahonnan a hallgatók kikölcsönözhetik, illetve at- játszhatják a saját szalagukra az előre felvett programot. A mostani, intenzív nyelv- tanfolyamok iránt nagy az érdeklődés az iparvállalatok között is. így például a DI- GÉP és a NME közötti szo­cialista szerződés egyik pont­jaként a gyár oktatási szervei az idegen nyelvi lektorátust kérik fel az ősszel induló kü­lönböző cél-nyelvtanfolya- mok vezetésére. B. GY. O ■ ■ I I » < W Szögbelövő tanfolyam Nagy az érdeklődés a Mis­kolci Építőipari Vállalatnál a különféle szakmai tanfo­lyamok iránt. Legutóbb a lánghegesztő tanfolyamon hu- szonhatan tettek sikeres vizs­gát. Tízen elvégezték az úgy­nevezett szögbelövői tanfo­lyamot emellett jelenleg hu­szonötén tanulnak középfokú szakiskolában. A tanuláshoz a vállalat minden tekintet­ben igyekszik megteremteni a szükséges feltételeket. vállalat vezetői arra töreked­nek, hogy a különböző mun­kahelyeken is igényes felté­teleket teremtsenek a pihe­néshez, a szabad idő hasznos kitöltéséhez. Új munkásszálló ASZODYJÁNOS A kriminalisztika kalandos története A japán demográfusok igyekeztek megállapítani e jelenség okait. Szerintük a nők nem akarják vállalni a gyermekgondozás és a gyer­meknevelés feladatát. Csak «mellékesen említik meg a Valóban elsőrendű fontosságú gazdasági és egyéb nehézsé­geket, amelyek az átlag dol­gozókra hárulnak. A lakodalmi vigalom után, *t fiatalasszonyoknak legelő­ször a súlyos lakásproblémá­val kell szembenézniük. A japánok keresetüknek egyne­gyedét költik lakbérre, Régi japán szabály szerint, a bér­emelés a leszolgált évek számától függ. ezért a fiata­loknak az első időkben ko­molyan meg kell gondolniuk, hogy el ludják-e tartani gyer­meküket. Noha Japánban tíz év óta gazdasági fellendülés van, a nép életszínvonala alacsony: e tekintetben Japán a husza­dik helyen áll világviszony­latban. Japánban az orvosi költségek rendkívül magasak. A szülőotthonokban csillagá­szati összeget kell fizetni, ne­gyedmillió jent. A gyerekek élelmezésére és ruházására szintén sok pénz megy el. Óvodáért évente egy gyer­mek után átlag 172 440 jent kell fizetni. Egy gyermek ta­níttatása az állami elemi is­kolában 680 ezer jenbe, és a középiskolában 1 millió jenbe kerül. Ezzel egy másik társa­dalmi baj is jár: a gyerme­keket felügyelet nélkül hagy­ják. A felmérés során kide­rült, hogy 4,8 millió iskolás a tanítás után felügyelet nélkül van, mert szüleik kénytele­nek késő estig dolgozni. A gyermekek felügyelet nélkül hagyásának következ­ménye, hogy a fiatalkorúak különféle kihágásokat és bűn- cselekményeket követnek el. Rendőrségi adatok szerint A világ legdrágább festménye Az 1960—61-es évek, amint megállapíthattuk, nehéz kor­szakot jelentettek a képtár­igazgatók és a magángyűj­tők számára. Az 1967-es esz­tendő viszont a képhamisí- ványok körül felcsapó monstre-botrányokról lett nevezetes. Le kell szögez­nünk: elsősorban a modern festészet alkotásainak hami­sításáról van szó. A modern festészet könnyebben utá­nozható, az aránylag új mű­alkotások leltára még nem teljes, a hamisítás techniká­ja pedig sokat fejlődött. Ha azonban a festmények iránt nem mutatkozna egyre na­gyobb kereslet, ha nem foly­na oly lázasan a műalkotá­sok árusítása, a hamisítók nem tudnák elhelyezni áru­jukat. 1968. január 7-én a ham­burgi Der Stern egy repro­dukciót közölt, és alá ja a következő szokatlan szöve­get írta: „2 464 000 márka”. Van der Weyden „Szent György lovag és a sárkány” című (eredetileg Van Eyck- nek tulajdonított), alig le­velezőlap nagyságú festmé­nye cserélt gazdát ezért az összegért. A kép minden négyzetcentiméteréért 12 000 márkát fizettek, s így a vi­lág legdrágább festménye lett. A világrekordot azonban mégis Rembrandt „Ariszto­telész Homérosz mellszobra előtt” című vászna tartja: 1961-ben 2 300 000 dollárért vásárolták meg New York­ban. Az élő festőművészek közül Picasso éri el a leg­magasabb árakat. Bázel vá­rosa 1968-ban 2 000 000 dol­lárt fizetett, hogy megaka­dályozza egy csődbe jutott svájci légiforgalmi vállalat birtokában levő két Ficasso- festmény átköltözését Ame­rikába. Szemléltetően érzé­kelteti a festmények piacán uralkodó konjuktúrát Monet ..A Sainte-Adresse-i terasz” című képének esete. A mű­vész 1867-ben 400 frankért adta el. Miután kézről kézre járt, 1926-ban egy amerikai vásárolta meg 9500 dollár­ért. Negyven évvel később, 1966-ban, tulajdonosa Lon­donban elárvereztette, s a festmény a New York-i Met­ropolitan Museum tulajdo­nába került 1 400 0O0 dollár­ért. Mi a magyarázata a fest­ménykereskedelem rendkí­vüli felvirágzásának? Egy nagyiparos valamikor azt mondotta: „A festmé­nyek falra függesztett rész­vények.” Más szóval, a nagy mesterek és egyes modern festők vásznait biztos befek­tetésnek tekintik, amelyet nem érint a részvények, az arany vagy a devizák árhul­lámzása. A festmények ára szüntelenül és feltartóztat­hatatlanul növekszik s így ez az új „árucikk” nemcsak biztos befektetést, hanem egyben jó üzletet is jelent. A műkereskedők semmit sem bíznak a véletlenre. Az árhullámzások megakadályo­zására sohasem dobják pi­acra egyidejűleg ugyanazon művész túl sok festményét. A Picasso festette mintegy huszonötezer képnek csak­nem a fele még a műkeres­kedők raktáraiban rejtőzik, és csak korlátozott számban kerül forgalomba... A fest­ménykereskedelem központ­ja az Amerikai Egyesült Ál­lamok, mert a műalkotások vásárlói főleg amerikaiak. „Ha ön amerikai és szaba­dulni akar a kérlelhetetlen amerikai fiskustól, íme, egy csalhatatlan recept: rövid európai utazást tesz és né­hány festményt vásárol a fontosabb tárlatokról. Visz- szatértekor semmiféle vámot nem fizet... Azután meg­várja, amíg az árak emel­kednek és néhány festményt felajánl valamely múzeum­nak. Meg is tarthatja őket, a múzeum türelmesen vár, amíg ön meghal... S még valami: ha a szakértő a fest­ményeket mondjuk 500 000 dollárra becsülte, ezt az összeget ön levonhatja adó alá eső jövedelméből... S végül, ha ön jutányos áron néhány hamisítványt vásá­rol s azokat a múzeum a »szakértői« vélemény alap­ján, kétszeres vagy három­szoros áron fogadja el, az üzlet kivételesen jövedelme­zőnek bizonyult.” (Folytatjuk.) Bezárt a jubileumi tábor Szombaton délben bezárta kapuit a KISZ Borsod megyei Bizottságának jubileumi tá­bora. Az egyhetes jutalom­üdülésen részt vett fiatalok megismerkedtek a megye- székhely nevezetességeivel, és pölitikai foglalkozásokon vet­tek részt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents