Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

Hangversenyek Aggteleken Hívja, várja Borsod! — hirdetik a táblák a megye minden pontján, ahol a turis­táknak, az érdeklődőknek pi­henésre és szórakozásra al­kalmuk nyílik. Így invitálják Aggtelekre is a borsodiakat és az ország más részéről vagy külföldről hozzánk lá­togató turistákat. Az el­múlt hónapokban három al­kalommal koncertezett itt a Miskolci Szimfonikus Zene­kar és szeptember 5-én újra itt tart hangversenyt. Ezúttal világhíres magyar operettek­ből adnak elő részleteket. Szeptember 27-re beat-kon- certet tervez a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal, és már most összeállították a következő év tematikáját, amikor hét alkalommal szó­lalnak meg a barlangban a hangszerek. IV. országos népzenei találkozó A napokban befejeződött nemzetközi Kodály-szeminá- riumnak mintegy folytatása­ként pénteken megkezdődött a 4. országos népzenei talál­kozó, és a Magyar Rádió nép­zenei fesztiválja Kecskemé­ten, Kodály Zoltán szülővá­rosában. A háromnapos ren­dezvénysorozat mintegy 250 hazai és külföldi szakember, amatőr és hivatásos népi hangszerművész és énekes részvételével zajlik le. A találkozó nemzetközivé szélesítése növeli az esemény rangját. Számos külföldi szakember, a lédeci kórus, a Magyar Rádió és Televízió korábbi népdalvetélkedőinek több résztvevője, valamint a szlovákiai „Tavaszi szél vi­zet áraszt” népdalverseny győztesei is fellépnek a fesz­tiválon. ^ Cimlapterv. Mi a véleménye Shakespeare-ről? Vittorio Gassman szoros barátságban volt egy bájos fiatal lánnyal, aki minden­áron színésznő akart lenni. Egy napon a Cinecitta bár­jában kávéját kortyolgató művész megkérdezte a leányt: Mi a véleménye Shakes­peare-ről? — Miért? — kérdezte a lány. — Hozzá akar adni fe­leségül? Otelló színű Siegfried Olyan pimaszul süt a nap, mintha csak az én bosszantásom­ra tenné, miközben a Mályi-tó vize gúnyosan csillan a sze­membe. Vagy csak nekem tűnik úgy? Mert úszkáló, napozó, csónakázó fürdözőit dédelgetőén ringatja és a 3 hete itt üdülő Csányi János, az Operaház magánénekese határozottan állítja, hogy ilyen kellemes vizet utoljára a jugoszláviai Bled-tóban talált. — Szép szezon van mö­göttem, és nehéz, de gyö­nyörű vállalkozás előttem — beszél az elmúlt és a kö­vetkező évadról a művész, aki a tóból jött ki. S gon­dolatban máris az Operaház színpadán van. — Gershwin Porgy és Bess című operájában Házy Er­zsébettel énekeltem. A sze­rep, az előadások, és a si­ker szép és nagy élmény volt. de az elképzeléseim, az igazi vágyaim remélem eb­ben a szezonban válnak va­lóra. Tulajdonképpen min­dig Wagner-énekesnek ké­szültem és ez év májusá­tól már a Siegfried címsze­repét próbálom. A bemutató a következő év elején lesz, de ez a legnagyobb Wagner- ?zerep és magam előtt is ak­kor vizsgázom igazán. A Porgy és Bess-ért nívó­dijat kapót» az Operának egy éve tagja. — Két évig Kaposvárott, három évig Pécsett, három szezonban a Fővárosi Ope­rettszínházban az összes, ná­lunk műsoron levő nagyope­rett, zenés vígjáték bonvi- ván-szerepeit végigénekel­tem. Hangosan gondolkodva emlékezik a nehéz kaposvá­ri évekre, és egy minden mis'"' ismerés névnél megáll. — Sallós Gábornak, a Mis­kolci Nemzeti Színház igaz­gatójának nagyon sokat kö­szönök. Van úgy, hogy elke­seredik az ember ezen a pá­lyán, és ő, „a nagy elkese­redéseim” idején volt a ka­posvári színház igazgatója. Legjobb barátomként bizta­tott, segített. Felfelé ívelő pályájának egyik legfontosabb állomá­sához érkezett Csányi Já­nos, itt a vízparton egy-egy gesztussal eljátssza, mit ho­gyan szabad és hogyan nem a színpadon; további elkép­zelései, az Otelló, a Tann­häuser címszerepében lát­ja az ember. Olaszországban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Brüsz- szelben, Stockholmban éne­kelt és mostanra érkezett igazán haza. — A nyáron még a Bala­tonra megyek, csak szeptem­ber 1-én kezdődik az évad. A tréning, az énekórák, a próbák. Várom, hogy ki lesz a partnerem, kire osztják Brünhilde szerepvét. Nem babonás, ezért a ha­vonta 5—6 alkalommal szín­re kerülő Porgy és Bess mellé, az 1941 óta magyar színpadon most először ját­szott Siegfriedhez is na­gyon sok sikert kívánok, meg azt, hogy a jupiterlámpák fénye is úgy dédelgesse a premieren és később, mint most a csillogó nyári víz­tükör. MAKAI MARTA Feledy Gyula rajza Miskolccal egyidőben Kilenc kamaraszínház Tegnapi számunkban közöltük a Művelődésügyi Miniszté­riumnak — a vidéki színházak működésére vonatkozó — új irányelveit. Hogyan fogadta a reformkísérletet az ország egyik. „nagyszínháza”, a Miskolci Nemzeti és az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatósága? Sallós Gábor, az egyesített színházak igazgatója kérdés­sel válaszol: — Ügy hiszem, mi eddig sem igen tartottunk „tájelőadásokat” ? — Az utolsó szónak pejora­tív hangulatot, tartalmat tu­lajdonít? — Így van. (Hogy ebben a magyar színházművészek mennyire hibásak, az más kérdés.) De a tájelőadás sok helyen — színész és közönség számára — még ma sem je­lent Igazi színházi produk­Van-e a színháznak ezzel kapcsolatban gondja? — Erre a naptári évre már megkötöttük a szerződéseket. A feltételek — úgy hiszem — mind a művelődési intézmé­nyeknek, mind nekünk anya- gileg is előnyösek. A tervek szerint a tízhónapos szezon­ban hét produkciót láthatnak kamaraszínházainkban. Ez akár tíz, tizenegy előadást is jelenthet, A bérletes előadá­sokon kívül tervezünk ifjú­sági előadásokat is, sőt az idén már stúdiószínházunk is több borsodi helységben be­mutatkozik ... Egy igen fon­tos dolgot .majdnem elfelej­tettem. Talán nem mond el­lent a „kevesebbet, de job­ban” koncepciónak; Miskol­con is szeretnénk egy kama­raszínházat. * _ •>*>•? — A most átadott ifjúsági házra gondolok, ami a stúdió- színházi előadások számára ideális színhely... (gyarmati) ciót. Mi már korábban ki­mondtuk a minisztériumi irányelvek tartalmát: keve­sebbet. de jobban. Ez a „ke­vés” nálunk persze eléggé re­latív dolog, mert ötszáz nagy- színházi és 35 stúdiószínházi produkciót kell megoszta­nunk. A tekintélyes mennyi­séget azonban főleg Miskolc és Eger köti le. Kamaraszín­házainknak csak 50—55 elő­adás jut... A svéd diákok a legtegyelmezeílenebbek Ahol nincsenek tantárgyak — Tanítás rendőri felügyelettel — Kamaraszínházak? — Én így nevezem a mező­kövesdi. a barcikai, a ruda- bányai, a verpeléti, a sátor­aljaújhelyi és a többi „tájelő­adás” színhelyét. És nem azért, mert így jobban hang­zik. Ezéken a helyeken már nem hiányoznak az igényes színházi előadás technikai feltételei, azonkívül állandó bérletes közönség nézi meg a produkciókat. Tehát például a kövesdi színházkedvelő ugyanúgy figyelemmel kísér­heti társulatunk munkáját, mint a miskolci vagy az egri néző. A minisztérium új irányelvét a legnagyobb örömmel fogadtuk. (Megerő­sítette korábbi elképzeléseink helyességét.) — Eszerint semmiféle vál­tozásra nem is számíthatunk? — De igen. A jövőben a 13 tájszínházi hely közül csak kilencet tartunk meg, illetve — az irányelv értelmében és helyt adva a salgótarjániak kérésének — ebbe a kicsit távolabbi szomszédba is ellá­togatunk. — A kamaraszínházi szezon (a következőkben mi is ezzel a terminológiával élünk) tu­lajdonképpen már megkezdő­dött. (Aug. 20. — Csárdás- királynő — Mezőkövesd.) tanítási óra altalaban 45 perc. De 40 percnél is keve­sebb Ceylonban. Paraguay- ban, Peruban és Ausztráliá­ban. Spanyolország középis­koláiban viszont 75 perc, In­dia elemi iskoláiban pedig 55 perc — csöngetéstől csönge­tésig. Az érdekességek között akad néhány valóban megle­pő is. A világon öt helyen kí­sérletképpen eltörölték az Végül is azonban érettségiz­niük kell a diákoknak — ál­lami bizottság előtt. A legtöbb idegen nyelvet a holland gimnazisták tanul­ják: ötöt. A legfegyelmezet­lenebbek viszont a svéd diá­kok: a rendőröl? sok helyen már rendszeresen megjelen­nek az osztályban és a kated­rán állva vigyáznak, amíg a tanítás folyik. Vakáció, vakáció. Pihennek a magyar diákok, de pi­hennek a gyerekek szerte a világon is. Csakhogy nem egy­forma módon, nem egyforma mértékben. Az igazi diák­paradicsom Olaszország és Argentína. Ott egy-egy tanév alig 150 tanítási nap. (Nálunk 220—230.) De 180-nál keve­sebbszer járnak iskolába az ecuadori és a haiti gyerekek is. Ám valóságos pokol a diákélet Monacóban és Tajvan­ban: 280-nál is több az évenkénti tanítási napok száma. Tanórákban kifejezve, a világon a legrövidebb a szorgalmi idő Argentínában: mindössze 681 óra. Az iskolaév hosszú­ságában koronázatlan király Monaco: 1440 tanórával. Mint az Unesco kiadványa­nyaiból kiderült, roppant szélsőségesek az eltérések ab­ban is, hogy hány tanítási nap van egy hónapban és egy tanítási óra hány percig tart. A legtöbb országban hatszor kell hetenként isko­lába menni, ám 11 országban már csak ötször. Ezek közé tartozi Franciaország, Nagy- Britannia, Ceylon. Ausztrália és az Egyesült Államok. Egy osztályozást. Svájcban a Wal- dorf-iskolákban is. Ezeket a 12 évfolyamos iskolákat, ahová fiúk és lányok vegyesen jár­nak, 1919-ben alapította Wal­dorf, a cigarettagyáros. Ma már jó néhány európai or­szágban működnek Waldorf- iskolák, ahol hetekig csupán egyetlen tárgyat tanítanak: egy hónapig történelmet, egy hónapig fizikát és így to­vább. De feleltetés soha sincs. éjféltől reggelig Ik FELESÉGGYILKOS Feleséggyilkossággal vádol­ták meg Sztavrosz Niarkosz görög multimilliomost. Két és fél hónappal ezelőtt a család magánszigetén felesége gya­nús körülmények között, „gyógyszermérgezésben” meg­halt. A 61 éves férfi ellen az ügyészség vádat emelt. ÖSSZEÜTKÖZÉS A LEVEGŐBEN A levegőben összeütközött két kanadai katonai repülő­gép. Mindkettő lezuhant. A pilóták sorsa ismeretlen. • HAJÓTÖRÉST SZENVEDETT Hajótörést szenvedett az olaszországi Orbetellónál Konstantin görög király vi­torláshajójával, éjszaka, egy verseny során. Viharba ke­rült és felborult. Az uralko­dónak sikerült partot érni. SÜLYOS BALESET Súlyos baleset történt Dél- Koreában, amikor a nemrégi­ben megnyitott autósztrádán egy autóbusz 15 méter mély szakadékba zuhant. Tizen­egyen meghaltak, huszonötén megsebesültek. HURRIKÁN A Poroothy nevet viselő hurrikán elérte a Martinique szigetet és tizennégy ember halálát okozta, több százan megsérültek. 101 ÉVES VŐLEGÉNY Malájföldön a 101 eves Tek Hasszán oltár elé vezette Sungel Parani városban a Í8 esztendős Hamidahet leány zót. Öregember nem vén em­ber. KISIKLOTT Ljubljanánál kisiklott egy gyorsvonat. A 16 kocsi mint­egy 600 utassal a megenge­dett 40 kilométeres sebesség helyett 92 kilométeres sebes­séggel haladt át a váltókon, és ez okozta a kisiklást, Két személy meghalt, tizenegyen súlyosan megsebesültek. VESZTEGZÁR Izraelben vesztegzár alá helyezték az Anata nevű arab menekülttábort, amely­nek két lakója kolerával ke­rült a kórházba. Az egész or­szágban óvintézkedéseket lép­tettek életbe és megkezdték a lakosság beoltását. ÖNBÍRÁSKODÓ Sao Paolóban letartóztatták a brazil rendőrség önbírás­kodó halálbrigádjának egyik valószínű tagját. Neve Nodl- son Querido és a rendőrség állományából vonult nyugdíj­ba. Ö az első, akit azzal gya­núsítanak, hogy a halálbri­gádban tevékenykedett, PALACKPOSTA A Bad Hersfeldben lakó 14 éves Dieter Handtkét Athén­ből arról értesítették, hogy a borospalack, amelyet hégy évvel ezelőtt engedett bele a Rajna vizébe, megérkezett Kréta szigetére. A palackban ott volt a fiú neve és címe. KÁBÍTÓSZERREL PRÓBÁT, koztak A Montevideóban bebör- 'tönzött Tupamaros-gerillák egyik* ügyvédje azzal vádolta meg a rendőrséget, hogy a le­tartóztatottak egyikéből ká­bítószerrel próbált vallomást kicsikarni a Tupamaros által elrabolt két diplomata ,hnfl» Tétére vonatkazóan.

Next

/
Thumbnails
Contents