Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-22 / 196. szám
Igényes beszámoló nyílt beszéd Taggyűlésre készülnek a Miskolci Építőipari Vállalat kommunistái Közeledik az újabb határidő Kiállja-e a proffá! a hűtőház? Igényes beszámoló készült a Miskolci Építőipari Vállalat pártszervezetében, amelyet az augusztus 27-én tartandó taggyűlésen Demján Imre, a pártszervezet titkára mond el. A pártélet és pártmunka legapróbb mozzanatára is utaló, elemző számvetés átfogó tájékoztatást nyújt a vállalat egészének a munkájáról, de arról is: a kommunisták hogyan álltak helyt a gyakran kritikusnak is tekinthető helyzetekben. A létszámhiány ellenére A pártszervezet figyelme mindenkor kiterjedt a gazdasági szervező munka feladataira is. Oda összpontosította erejét és ott vetette latba tekintélyét, ahol a legnagyobb szükség volt rá. Évek óta — ma is — a legtöbb akadályt a munkában a nagyfokú létszámhiány idézi elő. Könnyű lenne erre a tényre hivatkozni, ha nem úgy alakul a terv, ahogy az elő van írva. Ehelyett a pártszervezet kezdeményez. javasol, szót ért a gazdaságvezetéssel. Nem félnek a gyors átcsoportosításoktól és a keményebb eszközöktől sem, ha arra szükség van. Egyetlen intézkedés sem történik kellő elemzés nélkül. Véget ért egy „divat” A beszámoló is utal rá, hogy nincs minden rendben a túlórák körül. Tavaly 50 ezer túlórát használtak fel, amit csak részben indokolt a létszámhiány. A túlóráztatásban „élen járt” az épületgépészeti főépítésvezetőség és a III-as építésvezetőség, ahol az egységek vezetői nem tettek meg mindent, hogy a kieső időt jobb szervezéssel pótolják. A Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága a volt népi kollégisták és nevelők, valamint a kollégiumok baráti körének részére augusztus 22-én és 23-án találko- sót rendez. A NÉKOSZ tagjai ma délelőtt Miskolcon, a Nehézipari Műszsaki Egyetemen gyűltek össze, ahol kétlapos előadássorozaton vesznek részt. Visszaemlékeznek a mis- íolci népi kollégiumok éle- ére, tájékoztatást kapnak a ,Népi Kollégiumok 1939— .949” című dokumentum- cötet anyagáról. Vasárnap iélelőtt Varga Gáborné, a negyei tanács végrehajtó bi- ottságának elnökhelyettese ,A NÉKOSZ hagyományai- íak szerepe ifjúságunk nevelésében” címmel tart elő- idást. Ezt követően Hegyi Imre, i Hazafias Népfront megyei Titokzatos ügy A kis rikkancsfiú a New York-i utcán így árulja újságát: — Titokzatos ügy! 56 áldozat! Egy arrajáró férfi megvesz tőle egy újságot, mindjárt megnézi, majd igy szól a fiúhoz: — De hiszen az újságban szó sincs ilyesmiről! Hol van ez benne? — Éppen ez a titok! Es ön az ötvenhetedik íldozat! Megállapították, hogy ezeken a helyeken dolgozik a legkevesebb párttag is. Az idén már másként szervezték meg a munkát, elsősorban a kommunistákra és a törzsgárda tagjaira számítva. A 70 tagú pártszervezet javaslatára véget vetettek egy „divatnak” is a vállalatnál „Éveken át — olvashatjuk a beszámolóban — mindenki saját szakállára, az igazgató tudta nélkül gyakran vállalt munkát. Nem vették figyelembe, van-e kellő kapacitás.” Ez is növelte a szervezettséget. Májustól már működik egy úgynevezett vállalási bizottság, amely ügyel, hogy a vállalat csak addig nyújtózkodjék, ameddig a takarója ér. Ne csak a pártszervezet kezdeményezzen Van egy mondat a beszámolóban, amely így hangzik: jelenleg is „ ... eltolódnak a határidők, sok a lemaradás és hiánypótlás, ami akadályozza a szervezett munkát.” Ennek ellenére — s itt újra a számvetés néhány sorára kell hivatkozni — a vállalat képes a feladatok megoldására. Ehhez azonban az kell, hogy a jövőben ne csak a pártszervezet kezdeményezzen, hanem a gazdaságvezetés is sokkal többször, s ha kell, erélyesebben kérje a pártvezetőség, a pártszervezet segítségét és közreműködését. A sikerek alapja ennél a pártszervezetnél mindig a kertelés nélküli, nyílt beszéd, az igényes munka volt. Ezt megőrizni és gyarapítani, javaslatként szerep>el a beszámolóban, ami útravalóul szolgálhat az új vezetőségnek is. TÓTH FERENC titkára arról beszél, milyen szerepet vállal a társadalom a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásában. Devizát takarítanak meg Az iparban nélkülözhetetlen „belsókulcsnyílású” csavarokat eddig importból és a kisipari üzemek termeléséből fedezték az országban. Most az Ongai Csavarárugyár készen áll e csavartípus korlátlan mennyiségű gyártására. Ezzel jelentős devizát takarít meg a gyár népgazdaságunknak. l)j seprőgépek és kukák Az idén még új seprőgép pékét kap a köztisztasági' vállalat. Ugyancsak az év végéig érkeznek meg a nagyobb befogadóképességű kukák is. Ezekre a gépekre 3 millió forintot költenek. Szerény becslések szerint is 700 ezer dollár veszteséget jelent a népgazdaságnak az a könnyelmű munkavállalás, amelyre — tavaly október 28-án — négy közismert cég kötött szocialista szerződést. Legalábbis ennyi lett volna a Miskolci Hűtöház idei exportbevétele. De, ha hozzávesszük a hűtőkombinát Miskolc és az északi iparvidék élelmiszer-ellátá- ban, illetve az egész belföldi forgalomban játszott szerepét, a várható termeléskiesés > összege máris meghaladja az 50 millió forintot. S hogy ez a horribilis összeg végül mégsem válik teljesen kidobott pénzzé, az igazán nem a hűtőház rekonstrukcióját végző vállalatok érdeme. Már a kezdet kezdetén... A szerződés értelmében, a generál kivitelezéssel megbízott Diósgyőri Gépgyárnak május elsejével meg kellett volna kezdenie a hűtöház egyik felének próbaüzemeltetését. A hűtőtermek szigeteléséhez és a technológiai szereléshez szükséges építőipari munkák azonban már a kezdet kezdetén felborították a józan számítást. Hargitai László, a DIGÉP fővállalkozási főosztályának vezetője így emlékezik a történtekre: — Alvállalkozónk, a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat november 10-e helyett — csaknem öthónapos késéssel — április elején adta át a munkaterületet. Közben, látva a késés várható következményeit, hetenként összehívtuk az érdekelt vállalatok képviselőit. Három ízben még vezérigazgatói szintű kooperációs értekezletet is tartottunk, s ennek ellenére, sorra meghiúsultak a közben elkészült hálódiagramos ütemtervek. Március 23-án Gácsi Miklós elvtárs, vezérigazgatónk személyesen vette kezébe a munka megszervezését. Akkor még mindenki vállalta a határidőt, de már tudtuk, hogy az óramű pontossággal összeállított programnak nincsenek meg a gyakorlati feltételei. A jegyzőkönyv tanúsága szerint És napról napra tovább csúszott a kivitelezés. Május elsejét követően, amikor már be kellett volna szívatni a hűtőrendszerbe az ammóniát, az építők rnég javában dolgoztak a felsó szinteken, még nem volt készen a szigetelés, nem készült el a kondenzátor, fontos csővezetékek hiányozták, és hátra volt az elektromos berendezések bekötése is. A május 4-én felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint, 26 alapvető hiányosság akadályozta á próbaüzemelést. A gépek június 4-én indultak meg. A rekonstrukció első üteméhez tartozó harmadik, negyedik emeleti termeket csak ezután, négy hét múlva hagyták el az építők. A szerelők ezeken a szinteken még mindig dolgoznak. Közben a környező tsz-ekből a zöldbabtól a málnáig, csaknem 200 vagon zöldárut és gyümölcsöt kellett tovább szállítani az ország egyébként is túlterhelt, többi hűtőházaiba. A földeken tekintélyes mennyiségű zöldborsó hevert leszedetlenül. A lábon maradt termények szárát — mintegy 350 vagon, kiváló tulajdonságokkal rendelkező tömegtakarmányt — a mezőgazdaság már képtelen volt betakarítani. A KG DB foglalt állást Már a hütőházban is meg kellett kezdeni a szerződéses dolgozók és a diákok elbocsátását. Sőt, a törzsia- gok foglalkoztatása is veszélybe került. És az átadás még ma is késik ... A mélyhűtőkben nem tudták előállítani az üzemeltetéshez szükséges mínusz 25 Celsius-fokos hőmérsékletet és a tárolótermekét is képtelenek voltak az előírt mínusz 18 fokon tartani. Feltételezték, hogy a hűtőkamrák szigetelésével van baj. esetleg a termek sem zárnak hermetikusan. De az átadás nem történt meg, és valójában senki sem folgalt állást hivatalosan. Az Országos Hűtőipari Vállalat a Központi Gazdasági Döntőbizottsághoz fordult, s így nem maradt más hátra, minthogy most már működés közben — átszereljék a hűtő- berendezést: a KGDB határozata alapján, a DIGÉP vállalta. hogy augusztus 31-ig duplájára növeli a hűtőtestek felületét. A munka még tart. A hónap végéig kilenc nap van hátra, de még senki sem tudja, hogy a berendezés kiállja-e a próbát. A hűtőipar szakemberei szerint — nem valószínű... ^'' Debrecenben, a nagyerdei stadionban vasárnap tartották az V. országos virágkarnevált A szinpompás bemutatón Miskolc is érdekelve volt: a Miskolci Kertészeti Vállalat a 200 éves Lenin Kohászati Műveket köszöntő és jelképező hatalmas kompozícióval vonult fel. A kompozíció 120 ezer virágból formálódott, szegfű, őszirózsa és szalvia felhasználásával. Nagy sikere volt a virágokból felépített őskohónak; a zsűritől 20 ezer forintos különdijat kaptak. Képünkön: a kompozíció élén vitt városcimer, amely 5—6 ezer virágból készült. (Valent Ede felvétele) * Kiskertek végnapjai Don Cleofás öregdiák egy kis sánta ördög segítségével (Vélez de Guevara: A sánta ördög) pillanthat be a madridi tetők alá. A bicegő manó szolgálatkészen leemeli számára a cserepes fedőket. Talán merész az asz- szociáció. de emeleti ablakomból — ördögi segédlet nélkül is — úgy térképezhetem fel a környék kis házainak belső életét, mint a derék Cleofás tette a madridi toronyból. Persze, a tetőkön nem látok át, de látom az egyébként zárt udvarokat, amelyek ilyenkor, nyáron, a családi élet fontos színterei. Higy- gyék el, nem leskelődöm, csak egyszerűen nem tudok úgy kinézni napközben az ablakon, hogy ne ragadjon meg a szemem egy- egy mozzanatot. S a sok kis mozzanatból néhány hónap alatt összeálltak a Vörösmarty utca egy szakaszán élő családok mindennapjai. Szegényes negyed ez. A házak gerincét meghajlította az idő, s a ,tenyérnyi udvarokon az árnyékszék, a tyúkól és a virágoskert osztozik. Virágoskert? Inkább csak egy igazi kert ágról szakadt rokona; fény felé kapaszkodó, nyurga orgonabokrokkal, örökké víz után sóvárgó petúniákkal, tátikákkal. E kis virágágyak mégis sokat jelentenek gazdáiknak. Szinte meghaló például annak a középkorú családapának á buzgalma — mozgása, kék zubbonya, a müszakváltáshoz igazodó életrendje alapján gyári munkásnak nézem —, aki tavasztól kezdve, az utcai kútról hordja virágaira a vizet. S ha módja van rá, órákon át ott toporog, bíbelődik az araszokkal mérhető ágyás körül. A jó idő beköszöntével gondosan újra festette a családi nyugágyat is. De ezt az idén már nem használták. A sokemeletes bérház, amely ezen a tavaszon föléjük magasodott, elrabolta a zárt udvar intim jellegét. Nem lehet már gondtalanul heverni. __________________________ Az egyik, amin sokat gondolkodom „kilátómban”, éppen ez. Lám, még állnak, élnek a kis házak, de máris kénytelenek az új szomszédhoz igazodni a lakóik. Persze, van ennek a szomszédságnak jó oldala is: amióta benépesedett a bérház, azóta tovább tart nyitva a sarki élelmiszerbolt, jobb a választék a zöldségesnél, az új lámpasor bevilágítja az egész környéket, a lassan, de mégis kialakuló játszótérre odajárhatnak a környék gyerekei, s új barátságok szövődnek a régebben itt élő és ide költözött gyerekek, fiatalok között. De azért akárhogy is vesszük, végnapjaikat élik a szúette deszkakerítéssel határolt kis birodalmak. Ma még csak — kénytelen-kelletlen — kitárulkoznak, de néhány hónap múlva meg is szűnnek létezni. A szanálás ugyanis folytatódik, s távoli ismerőseim zöme rövidesen éppen úgy az emeleti ablakból tekinget ki, mint most én. Nyilván, nem minden nosztalgia nélkül. Hiszen egy tenyérnyi kert is hozzánőhet az ember szívéhez. Jó lenne többet gondolkoznunk azon, hogyan viselik el a változást az idősebbek. Mert, ha gazdagabb, egészségesebb, kényelmesebb környezetbe kerülnek is, kétségkívül, sok mindenről kénytelenek lemondani. Például a kertről. De miért kénytelenek? A többi nagyvárosokhoz hasonlóan, Miskolcon is egyre inkább „lábra kapnak" a kertszövetkezetek. Talán el lehetne mondani a kis háztájit sirató „szanáltaknak”, hogy bekapcsolódhatnának a kertmozgalomba. Más kérdés, hogy lehetne még kisebb és olcsóbb parcellákat is osztani azok számára, akiknek a költözés után, bizony, alig marad pénzük. Helsinkiben láttam a város peremén ilyen, egészen kis parcellákból álló kertközösségeket. Olyanokat, amelyek különösebb beruházás nélkül is örömet szerezhetnek a falak szorításából szabadba kivánkozóknak. BÉKÉS DEZSŐ LAHUCSKY PÉTER Leesett két hónapra való Nagy mennyiségű csapadék hullott Az éjszaka folyamán rendkívül sok csapadék hullott Borsod megyében. A Meteorológiai Állomás mérései szerint reggel nyolcig 20 milliméter eső esett. Szakemberek szerint máskor két-három hónapra nem jut ennyi csapadék. Jaifa — kontra málna Az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat tavaly 180 vagon erdei szörp alapanyagát gyűjtötte be, az idén ennél már jóval többet. A málna-, szamóca-, som- és vegyes szörpök csaknem negyven százalékát exportálják. A szórakozóhelyek üdítő ital választékából a Jaffa lassan kiszorította a málnát és az erdei szörpöket. Előreláthatólag az őszre sikerül a málnaszörpnek visszanyernie rangját a szeszmentes italok közt. A lezúduló víz az Avasról nagy mennyiségű hordalékot sodort le. Ugyancsak sok munkát adott a Köztisztasági Vállalat dolgozóinak a friss hordalék eltakarítása aSzent- péteri kapui lakótelepen is. fl zavarelhárítók „szezonja” A Postaigazgatóság rádió- és tv-zavarelhárító üzemébe havonta átlagosan harminc panaszbejelentés érkezik. Nyáron gyakrabban észlelnek hibát a magasfeszültségű távvezetékeken, e hibák megnehezítik a környéken a műsor vételét. Az is gyakran előfordul azonban — minden tizedik bejelentés ilyen —. hogy csak a szomszédok áskálódnak: feljelentik egymást, mert a háztartási gépeiken nincs „zavarszűrő” berendezés. NÉKOSZ-találkozó az egyetemen
