Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-21 / 195. szám

Szeptember 7-8.: békekölcsön* sorsolás drága a tenyérvédő? Nőtt a balesetek száma az építőiparban Annak ellenére, hoíry a megye építőipari vállalatai évről évre nagyobb gondot fordítanak az egészségügyi-szociális el­látás. valamint a munkavédelem javítására, a balesetek és az emiatt kiesett munkanapok száma nem csökken. Míg tavaly 18, három napon túl gyógyuló sérülést jegyeztek fel a BÁÉV- nál az első negyedévben, addig az idén 43-at. A kiesett mun­kanapok száma 598-ról 1138-ra emelkedett. Ezek az arányok csaknem kivétel nélkül jellemzőek a többi vállalatra is. Változatlanul a nehéz fizi­kai munkát végző dolgozók között adódik a legtöbb bal­eset; ezek számát kizárólag a gépesítés fokozásával lehet csökkenteni. A leggyakorib­bak az anyagmozgatásból eredő balesetek. A magas­építő vállalatoknál az első negyedévben 33 kéz-, 18 láb- és tíz szemsérülés történ;. A legtöbb balesetet a huszon­hat évesnél fiatalabbak közt jegyezték fel. Gyakran szen­vednek súlyos sérüléseket az újonnan felvettek, akik még nem rendelkeznek megfelelő szakmai tapasztalatokkal sem. Az okok nagyon sok­szor vezethetők vissza a hiá­nyos munkavédelmi oktatás­ra és a védőfelszerelések hiányára. A tégla- és cserép­iparban régóta használják a tenyérvédőt, amely megvédi a rakodók kezét az éles cse­rép- és téglasarkok karcolá­sa itóL Mégis gyakran hiány­zik ez a fontos munkavédel­mi eszköz a téglagyárakban, mert a gyáregységvezetök drágának tartják, ugyanis sok fogy belőlük. Gyakran a munkahely zsúfoltsága is előidézi a baleseteket. Egy­értelműen megállapítható: ahol a kulturáltabb munka­körülményeket biztosítják, óét jobb a dolgozók hangu­lata, s kevesebb a sérülés is. A mélyépítő vállalatoknál az erőgépekben keletkező hi­bák állandó baleseti forrást jelentenek, de a rakodás sze­repel itt is az első helyen. Az Észak-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalatnál ugyan néggyel kevesebb bal­eseti jegyzőkönyvet kellett ki­állítani az idei első negyed­évben, mint a tavalyi év ha­sonló időszakában, de a ki­esett munkanapok száma 787-ről 1029-re emelkedett. N. J. Az első napon az I. Béke­kölcsönből 99 100 kötvényre 26,6 millió forintot sorsolnak ki. Másnap az V. Békeköl­csön húzásán 424 600 köt­vényre 56,5 millió forint, a VI. Békekölcsön 637 600 köt­vényére 84,6 millió forint jut a szerencsés nyerteseknek. A kétnapos húzáson a három Békekölcsönből összesen 1 161 300 kötvényre 167,7 mil­lió forintot sorsolnak ki nye­remény és törlesztés formá­jában. Méghogy nincsenek csodák?! STOP! EGY PERCRE! Gyakori hibák a műszaki vizsgán Autósok, motorosok rovata Évente 9—10 ezer gépjárművet rendel be a rendőrhatóság megyénkből időszakos — 3 évenként ismétlődő — műszaki felülvizsgálatra. A vizsgálat két részből áll: biztonsági és jogi vizsgálat. A biztonsági berendezések üzemképes állapo­tát. a kötelező berendezések felszerelését, a jármű esztétikai helyzetet a KMP vizsgabiztosa ellenőrzi. A rendőrhatóság jogi vizsgabiztosa a hatósági jelzéseket (rendszámtábla), és a gép­jármű tulajdonjogának helyzetét ellenőrzi. Nagygyűlés a Lenin téren Dr. Bodnár Ferenc ünnepi beszéde Soha rtem tapasztalt meglepetésben volt részük a hét ele­jén a Kazincbarcika, Vadna, Dédestapolcsány felé tévedt bor­sodi autósoknak. Az említett útszakasz hónapok óta próbára tette a gépkocsivezetők képességeit, különösen Nagybarca és Bánhorváti községekben. A kátyúk, gödrök sűrűn váltogatták egymást. Hétfőn reggel még javában bosszankodtunk miatta, de kedd délutánig „csoda” történt. Sehol egyetlen gödröt nem láttunk, az utat mindenütt frissen nyesett padka szegélyezte, az útmenti korlátok, ke­rékvető kövek szinte virítottak a friss festéktől, A legkri­tikusabb szakaszokon frissen hengerelt aszfaltszőnyegen su­hantak a kerekek. Sőt, az útszakasz KRESZ-táblái is „meg­fiatalodtak”. Először csodára gondoltunk. Később eszünkbe jutott, hogy a Közúti Igazgatóság páratlan gyorsasága a lázbérci víztároló avatásán megjelent rangos vendégseregnek szólt. Úgy látszik, Borsodnak még sok-sok ilyen avatásra lenne szüksége. lo—p Nem egy gépjármű-tulaj­donossal találkoztam már, aki a műszaki vizsgára ké­szülődve jobban drukkolt, mintha a diplomája megvé­déséről lett volna szó. S i. szorongás nem alaptalan. Itt nem lehetnek „jószívűek”, el­nézőek a vizsgabiztosok: a szigorú követelménnyel a biztonságos közlekedést, s a gépkocsivezetők testi ép­ségét is óvják. Több figyelme! a féltekre! A KPM megyei vizsgabi­zottságának műszaki szakér­tője. Mucsi Sándor (a 3. sz. AKÖV főtechnológusa), az évek alatt szerzett tapaszta­latok alapján „saccolja” meg az „elbuktatott” autók, mo­torok számát: — A vizsgára berendelt gépkocsik 15—20 százaléka „türelmi időt” igényel a bi­zottságtól, leggyakrabban s fékek, az első futómű és a kormánymű hibái miatt. Vizsga előtt nem ellenőrzik megfelelően a kézi- és láb­fékeket. holott csupán csak a helyes beállításon múlik a hiba, vagy — más esetben — a hajlékony fékcsövek ki­cserélésén. Az első futómű­veknél a függőcsapszegek kopnak ki, emiatt kotyog a kerék, a kormányműnél ál­talában a gömbcsukló szo­rul cserére. A Moszkvicsok és a Warszavák tipikus hi­bája a kormányház fellazu­lása. Roppant egyszerűen lehet rajta segíteni: ki kell cserélni a tartócsavarokat. És még egy jótanács: vigyázni kell a fényszórók beállítá­sára és arra is, hogy a fék­lámpák működjenek. Nem érdemes kockáztatni Ha már a fényszóróknál tartunk: esti vezetésnél ren­geteg bosszúságot okoz, hogy egyik-másik gépkocsin ke­resztbe van kötve a reflek­tor és a tompított fény. Vagy az, hogy némelyik autónak túl erős a tompított világí­tása is. A műszaki szakértő inti az érdekelteket: — A világítást keresztbe kötni szigorúan tilos. Ha va­kakit „rajtakapnak” a köz­Az Országos Takarékpénz­tár szeptember 7-én és 8-án Budapesten rendezi az I., az V. és a VI. Békekölcsön 1970. második félévi sorsolását. úti ellenőrzések során, na­gyon ráfizet. Nem érdemes tehát kockáztatni: ezzel nem teremt sokkal jobb látási viszonyt önmagának a gép­kocsivezető, ugyanakkor el­vakíthatja a szembejövőket. — Egész népünkkel együtt üdvözöljük augusztus 20-át, az új kenyér ünnepét, né­pünk alkotmánya születésé­nek 21. évfordulóját, s az ál­lamalapító István királyt. Nemzeti ünnepünk fényét be­aranyozza, hogy ez alkalom­mal köszönthetjük a fennál­lásának 200. évét ünneplő diósgyőri kohászat, az 1953. április 22-e óta Lenin nevét viselő Lenin Kohászati Mű­vek dolgozóit, vezetőit. — A kohászati dolgozók szeretik, becsülik üzemüket, sorsukat összekapcsolták a gyár sorsával. Vannak, aki­ket már évszázados gyöke­rek kötnek ide. Az egykori olvasztárok és kovácsok, hengerészek leszármazottai közül sokan dolgoznak a gyárban. Dr. Bodnár Ferenc emlé­keztetett a munkásnyúzó múlt rendszerekre, a feuda­lizmusra, amikor a bécsi ön­kényuralom még a gyárala­pító Fazoláékat sem kímélte. Később a tőkés társadalom embertelenségét, megalázta­tását kellett a diósgyőri mun­kásoknak elszenvedniük. — A munkások öntudatra ébredése az első „lázítással” kezdődött, s kisebb, vagy nagyobb sztrájkokkal folyta­tódott, amelyek kiformálták, öntudatos proletárokká fej­lesztették a diósgyőri vas­gyár munkásságát... Szá­mosán közülük még igen jól emlékeznek a 40-es évekre, a barbár fasiszta rombolás­ra, pusztításra. Sokan, éle­tük kockáztatásával, elrej­tették az értékes gépeket, berendezéseket. És 1944. de­cemberének első napjaiban a felszabadító szovjet hadse­reg támogatásával a fizikai és szellemi dolgozók egyem- berként fogtak munkához. Ezután a gyár felszabadu­lás utáni fejlődését ismer­tette az ünnep szónoka, s hangsúlyozta: „Nemcsak a termelőberendezések fej­lődtek, hanem igen sokat fejlődött a nagy nemzeti ér­tékeket létrehozó ember is. A gyár nagyszerű munká­sokkal és műszaki vezetők­kel rendelkezik. Számos or­szágosan, sőt nemzetközileg is elismert műszaki szakem­ber nevelődött itt.” — A nemzetközi elismerést jelenti az is, hogy a gyár négy világrész több mint öl) országába exportál, s hogy nagy nemzetközi visszhan­got váltottak ki a golyós- csapágyacél gyártásával kap­csolatos kísérletek és a gya­korlati eredmények. A gyár Kossuth- és állami díjasai, kiváló újítói, nagyszerű szo­cialista brigádjai országszer­te ismertek. Az LKM 10 esetben kapta meg az él­üzem, nyolc esetben a Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös vándorzászlaját és a ma­gáénak tudhátja a Központi Bizottságnak a IX. pártkong­resszus tiszteletére alapított zászlaját, Elismeréssel beszélt róla, hogy a gyár dolgozói jelen­tős mértékben járulnak a kormány felhívása alapján a nemzeti jövedelem növelésé­hez. A gyárnak nemcsak gazdag múltja, hanem nagy jövője van. Hiszen a nemes­acél-program megvalósításá­val Diósgyőr lesz hazánkban a nemesacél-termelés bázisa. Hajnalíól késő estig a Csanyikban Csak kanalas izzót! Ami a szokásosnál erő­sebb fényű tompított vilá­gítást illeti: a szovjet, angol és amerikai gyártmányú gépkocsik izzói eltérnek a magyar KRESZ által elő­írt szabványtól. A megenge­dettnél erősebb fénnyel vi­lágítanak. Éppen ezért szü­letett meg a rendelkezés: 1970. december 31-től már minden gépkocsinál az úgy­nevezett kanalas rendszerű izzót kell használni. (Azért nem korábban, mivel az en­gedélyezett izzókhoz szük­séges foglalatokat nehezen lehet beszerezni.) R. É. Miskolciak ezrei ünnepeltek tegnap haj­naltól késő estig a Csanyikban. Száz hekto­literszám fogyott a bor és a sör, hosszú so­rok álltak a pavilonokban berendezett étter­mek, büfék előtt. Megállás nélkül forgott a körhinta, fiatalok, idősebbek szurkoltak a labdaversenyeken. (Ágotha felv.) Alkotmányunk születésnapját ünnepelte tegnap az egész or­szág. Budapesten, a Kossuth téren és a Gellérthegyen fel­vonták az állami zászlót, felavatták fiatal tisztjeinket. Délelőtt légi és vízi parádéban gyönyörködhetett a főváros lakossá­ga, este pedig valóságos fényözönben ragyogott Budapest a parádés tűzijáték ideje alatt. Vidéken is mindenütt meg­emlékeztek alkotmányunk születésének évfordulójáról, az új kenyér ünnepéről és István király születésének ezredik évfordulójáról. A vi­déki események közül a Szé­Világító KRESZ-táblák A belvárost járva örömmel tapasztaltuk, hogy szerdán a 3-as és a 26-os főközlekedési útvonal Szemere és Kazinczy utcai szakaszain — Miskol­con először — üzembe he­lyezték a világító KRESZ- táblákat. Jelenleg 72 ilyen tábla segíti elő a járművek biztonságosabb, éjszakai köz­lekedését, az év végéig az említett utak Petneházi utcától a repülőtérig ter­jedő szakaszain, valameny- nvi KRESZ-táblát világító táblákkal cserélik fel. kesfehérváron és Esztergom­ban megtartott nagygyűlések emelkedtek ki. Az előbbi ün­nepség szónoka Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke volt, az utóbbié Komócsin Zoltán a politikai bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Tegnap délután a csanyiki majálisparkban ünnepeltek a miskolciak. A Vendéglátó Vállalat és az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat sát­rait már a kora reggeli órák­ban „megostromolták”. A ki­költöztetett konyha, és étte­rem is egész nap zsúfolásig tele volt vendégekkel. A te­rített asztaloknál együtt ül­tek a munkás-paraszt talál­kozó résztvevői, a DIGÉP és az LKM dolgozói a környe­ző mezőgazdasági nagyüze­mek képviselőivel. Felütöt­ték sátraikat a játékárusok is, és délutánra már hatal­mas színes forgataggá nőtt a nagy erdei tisztás. Szünet nélkül érkeztek az autóbu­szok és személygépkocsik, sokan töltötték kint az egész napot a Csanyikban. Már a déli órákban megkezdődtek a barátságos versenyek, kü­lönösen a labdajátékoknak volt sok nézője. Az ideiglenes színpadon a majális hangulatához igazo­dó műsor ugyancsak sokakat vonzott. A késő esti órákig tartó hangulatos népünne­pély a fiatalokat és az öre­geket egyaránt sokáig ma­rasztalta. Lámpák fényében bontották a sátrakat, és so­kan vették útjukat hazafelé gyalogosan, a kényelmetle­nül zsúfolt autóbuszok he­lyett.

Next

/
Thumbnails
Contents