Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1970-06-18 / 141. szám
Épül a fi nőin It e n «e rm íí Jó ütemben halad a finom- hengermű építése a Lenin Kohászati Művekben. A mintegy kétmilliárd forint értékű beruházás 1973-ra készül el. Az idei év végéig a hengermű hat üzemcsarnoka közül hármat tető alá hoz az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. Közben az új gyárrész gépsorai folyamatosan érkeznek az NDK üzemeiből. Gépgyári véradók A Diósgyőri Gépgyár 760 dolgozója az idén 231 liter vért adott — térítésmentesen. Az önkéntes véradók közül sokan 10—40 alkalommal öltöztek a fehér köpenyekbe, de voltak olyanok is, akik 85-ször segítették vérükkel rászoruló embertársaikat. „Egyenruhában” a miskolci házfelügyelők A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat kötényeket készített 400 házfelügyelőjének. Így először az országban nálunk kaptak „egyenruhát” a házak önéi. if Bányászreggeli CÁgotha Tibor felvétele) Tíz nagy ABC-áruház megnyitását tervezik A kereskedelem ötéves terve (Fbigtctí&s az L. oütiaíról.) Alapvető gondot oki meg a város és környékének ellátásában az új Centrum Áruház megnyitása. A többszintes létesítmény alapterülete csaknem akkora lesz, mint a hasonló jellegű főutcai boltok összes alapterülete. Annak ellenére, hogy az új Centrum Áruházban jelentős helyet kap az iparcikk-szakma, a következő öt évben szükségessé válik egy új miskolci bútor- és lakberendezési áruház építése is. A tárgyalások már megkezdődtek, és az áruházat a Bajcsy-Zs. utca Ady híd felőli végében fogják felépíteni. A rövid idő alatt rendkívül népszerűvé vált Béke téri KONTEX ruházati bolt és a vele szomszédos vízvezeték- szerelvény-üzlet után most a RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalattal közösen, az Ady-hídnál tervezi egy RÖVIKÖT szakbolt megnyitását, A Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat és az AGROKER a Béke tér környékén kíván egy közös szakáruházát nyitni. A város jobb ellátásának alapvető követelményévé vált a kényelmes bevásárlást biztosító, korszerű, nagy, tágas üzletek megépítése, Az elgondolásnak megfelelően Miskolc területén 1975-ig több nagyobb bolt, üzlet és vendéglátó egység nyílik. Az élelmiszer szakma számára például nagyméretű ABC-áruházak megnyitását tervezik a Győri kapuban, a diósgyőri új városrészben, a leendő Vörösmarty—Beloiannisz utcai üzletnegyedben, az Avas-déli városrész 1975-ig kiépülő intézményközpontjában és a Hunyadi—Tizeshonvéd utcai összekötő városrész területén. Az említetteken kívül már megvalósítás alatt áll a he- jőcsabai és a bulgárföldi ABC, illetve rövidesen megépül a Szentpéteri kapuban is egy újabb, hasonló jellegű áruház. Az átmenő forgalom jobb ellátása érdekében pedig egy minden igényt kielégítő, 2000 négyzetméter alap- területű ABC-áruházat létesítenek a majdani új állomás fogadóépületében. Az új Centrum belépését követően jelentős változások lesznek a Széchenyi utca üzlethálózatában is: átszervezik és szakosítják az egész főutca bolthálózatát. L P. Ahol nemcsak jelszó a megbecsülés Nők a kohók mellett Azt hinné az ember, hogy egy olyan gyár, ahol a vas és acél születik, csak férfiakat fogad szívesen. Mert vasat önteni, acélt gyártani vagy a hengerek között formálni a bugát — férfit követelő munka. Az LKM 20 ezret közelítő létszámából mégis csaknem négyezer a nő. Ott látni őket nemcsak a kimondottan „nőkre szabott” munkakörökben, hanem a termelőüzemekben is. M ű vezető-poszton Tisztelet, szeretet és megbecsülés övezi őket a gyárban. Kifejezésre jut ez mindenekelőtt abban, hogy félretéve az előítéleteket, a legmagasabb posztra sem félnek emelni azt, akinek megvan a felkészültsége, a rátermettsége. A nagyolvasztónál és a hengerdében például a munkaügyi osztály vezetője nő. Bérügyi vonalon csaknem kivétel nélkül nőket állítottak az osztályok élére. A húzó- és hőkezelő gyáregységben pedig a napokban neveztek ki egy nőt művezetőnek. Nincs külön határozat rá, de hallgatólagosan mindenki egyetért azzal, hogy — főként a gazdasági igazgatóság területén —, ha megüresedik egy poszt, akkor annak első számú várományosa csak nő lehet. Általános tapasztalat, hogy a férfiakat ma már nem túlságosan zavarja, ha a főnök nő, s viszont a női vezetőt sem feszélyezi, ha férfiaknak kell „parancsolnia”. A köztudat a munkát ismeri el, erre figyel és eszerirat ftél is. Nemcsak szóban... A Lenin Kohászati Művekben a nődolgozók munkahelyi, társadalmi és közéleti tevékenységét nemcsak szóban ismerik el, hanem abban is, hogy a kitüntetések vagy jutalmak odaítélésekor soha nem feledkeznek el róluk. Az idén 37-en kapták meg a Fel- szabadulási emlékérmet, egy nő miniszteri kitüntetésben részesült, ketten aranyérmet kaptak a szakszervezeti munkáért. Száztizenegyen pedig kiváló dolgozó kitünteitésre voltak érdemesek. A nőket érintő minden kérdésben érvényesül tehát a gyárban az MSZMP Központi Bizottságának 1970. évi februári határozata, amely szerint: „...társadalmi ösz- szefogással kell érvényesíteni a nők egyenjogúságát és azt. hogy hátrányos helyzetük az élet minden területén megszűnjön.” Rendszeresen figyelemmel kísérik a nők helyzetét és életkörülményeit is. Ügyelnek arra, hogy a törvényes rendelkezéseket mindenütt szigorúan betartsák. Ha valamiben nem tudnak dűlőre jutni, a szakszervezeti nőfelelőssel, Faragó Erzsébettel az élen (aki 16 éve dolgozik e poszton) a vezérigazgató ajtaján kopognak. S innen, de egyéb felelős fórumoktól sem távoznak csak ígérettel, sokkan inkább határozott és egyértelmű Intézkedés történik. Segítő kezek Az acélöntöde homokelőkészítőjében — ahol a dolgozók jelentős része nő — kifogásolták például, hogy túl nehezek a homokkal teli zsákok, ami egyébként munkásvédelmi szempontból is kifogásolható. Intézkedtek is. Megbeszélték a bányával, hogy ezután csak 20 kilós zsákolású homokot küldhetnek az acélöntődének. A törvény szigorú érvényesítését jelenti az is, hogy tiltott munkahelyen egyetlen nődolgozó sem található. Nemcsak a munkahelyi, gyakran a legsajátabb egyéni gondok megoldásához is segítséget kapnak a nők. Az egyik dolgozónak magatartásbeli és egyéb problémák miatt fel akartak mondani. A szakszervezet nőfelelőse vétót emelt azzal, hogy még alaposabban meg kell vizsgálni az ügyet. Ez a dolgozó ma is a vállalatnál van. Ha útjára engedik a felmondó- levelet, akkor talán a lejtőre került volna a ma már kiválóan dolgozó asszony. TÓTH FERENC Gondozzák az öregeket Az utóbbi négy évben 15 új napközi otthont építettek a már meglevő kilenc mellé a megyében a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagok gondozására, foglalkoztatására. Ma már 530 idős, egyedülálló emberi: látnak el ezek az intézmények. A tervek szerint a negyedik ötéves terv idején — elsősorban a nagyközségekben — újabb 12 napközi otthont építenek a tanácsok az öregeknek, a termelőszövetkezetek segítségévei. Autóbusztúrák az őskohóhoz Az «többé években mind többször vehették igénybe a DIGÉP szocialista brigádjai a vállalati autóbuszt, s a szabad idő eltöltésének ez a módja érthető módon rendkívüli népszerűségre tett szert. Az elmúlt évben például 1900 szocialista brigádtag vett részt a Miskolc müSzegednél 924 centiméter a Tisza A Körösön javult a helyzet Csongrád és az országhatár között lassan árad a Tisza. Szegednél 924 centiméteres vízmagasságot mértek. Ez az 1932-es maximum felett van. és csak alig marad valamivel alatta a múltkori tetőzésnek. A Felső-Tisza szakaszáról levonuló árhullámnak megfelelően szerdán Polgár és Sarud között ismét elrendelték a harmadfokú készültséget. Az újabb árhullám nyomására számos helyen keletkezett szivárgás, ezért szorítógátak építésével lokalizálják a vizet. A Körösökön tovább javult a helyzet. Kivéve a Hármas- Körös torkolatét, ahol a Tisza magas vízállása miatt nehezen vonul le az áradat. Az árvíz sújtotta Mátészalkáról szerdán ismét 100 gyermek érkezett a balatonmáriai üdülőbe. Velük együtt már több mint 600 szabolcsi gyereknek adtak otthont a különböző vállalatok és intézmények a Balaton partján. A „ Száz rózsa” példája Matyóföld legszebb virágait, motívumait gyűjtötte össze és festette rá egy plakát nagyságú kartonra a mezőkövesdi népművé. szét nagy alakja, Kis Jankó Bori néni, nem sokkal halála előtt. Ez a „Száz rózsának” nevezett gyűjtemény — üveg alá téve — ott függ a Matyó Háziipari Szövetkezet tervező részlegének a falán. Volt, aki „kiskáténak” nevezte ottjártam alkalmával de fülembe mégis ez a találó meghatározás ragadt bele legjobban: „A Száz rózsa a mi lelkiismeretünk.” Ügy értik ezt az ország határain túl is híres szövetkezet népművészei, hogy Kis Jankó Bori néni rózsáinak tisztaságát, hamisítatlan népi jellegét kell megőrizniük akkor is, ha a hagyományok manapság árucikkekben öltenek testet. Sok minden tetszett a szövetkezetben. Kezdve azzal, ahogy a — nemegyszer magasabb iskolai végzettségű — fiatalok beszélnek tisztelt és szeretett tanítómestereikről, az idős népművészekről, s folytatva azzal, hogy a vendég festett paraszttányérok, tulipános ládák között találja meg az elnökasszonyt. De a legnagyobb tiszteletet mégis a már említett igényesség ébresztette bennem. Mert lehetne itt is engedményeket tenni a nagyobb haszon érdekében. A külföldi vásár, lók többsége — 15 országba jutnak el a Matyó Htsz cikkei —, de még a hazaiak közül is sokan, nem ismerik annyira a matyó népművészetet, hogy el ne fogadnák a silányabb termékeket is. Különösen, ha a szövetkezet olcsóbban is adná ezeket! Semmiképpen sem az üzleti érdek, s még csak nem is a szakmai zsűritől való félelem, sokkal inkább a saját munkájuk iránt érzett tisztelet a magyarázata ennek a szigorú igényességnek. És az ilyen igényesség sajnos, még ma is elég gyakran hiányzik a más területeken dolgozó kollektívákból. Pedig szinte minden szakmának vannak szép és követendő hagyományai, s minden munkát lehet művészi színvonalon végezni. Lehet, hogy a végtermék nem olyan színpompás, mutatós, mint egy matyó mellény, de az alkotás örömével jutalmazhatja meg a mestert a hibátlan öntvény, az óramű pontossággal dolgozó gép, a makulátlan felületű és tartós fal, a víznek, időnek ellenálló csinos cipő is. És sorolhatnánk még tovább... Egészen addig, míg beleférne a sorba mindem ami a dolgozó ember kezéből kikerül, s mások hasznára rendeltetett. Néha — nem látva a fától az erdőt — az ellenőrzés szigorításától remélünk csodát. Azt hisszük, hogy ha még több népi ellenőr, minőségvizsgáló, MEO-s még szigorúbban, következetesebben működik, akkor kevesebbet bosszankodunk a levált talpak, eladha- tatlanul ócska gépek, egyebek miatt. Pedig — ha kell is az ellenőr — az önvizsgálatot, a munka szeretétéből táplálkozó igényességet nem pótolhatja semmi. Távol áll tőlem, hogy a matyó népművészekkel azonosítsam a lelkiismeretességet. Ezernyi hasonló példát tudnék hozni a miskolci iparvállalatoktól. Sorolhatnám azoknak a különböző területeken dolgozó szocialista brigádoknak a nevét, melyek önszántukból garanciát vállalnak a kezük alól kikerülő termékekért. A jó példa — sajnos — mégsem általánosítható olyan mértékben, ahogy szeretnénk. Még mindig riasztóan sokan vannak, akik habozás nélkül adják tovább a munkadarabot, noha maguk is jól tudják: nem egészen tökéletes. Mit kapnak érte? Ha nem derül ki a turpisság, akkor pénzt. De nem kapják érte cserébe azt a kielégülést, amelyben feloldódhat a legnehezebb munka fáradtsága is. BÉKÉS DEZSŐ emifckert megkereső varost néző sétákon, a bükki kirándulásokon, s járt Monokon, Sárospatakon, Egerben, Debrecenben, Aggteleken, Hollóházán és még egy sor más kirándulóhelyen. A túrák szervezői nemcsak a vállalat jelenlegi, hanem volt dolgozóira Is gondoltak: a vállalati autóbuszt nemegyszer nyugdíjasoknak adták oda, sőt még az Opren- dek Sándor pártszervezetben tevékenykedő, nem DIGÉP- nyugdijasoknak Is lehetőséget adtak az országjárásra. Az idén október 1-ig ösz- szesen mintegy 70 kirándulásra viszi az autóbusz a szocialista brigádtagokat. Az utak jelentős része a Központi Kohászati Múzeumba és az ómassai őskohóba vezet, tekintettel a szomszédos Lenin Kohászati Művek 200 éves jubileumára. Olvasó munkások A Diósgyőri Gépgyár könyve tárának 1025 rendszeres olvasója volt 1963-ban, s 30 ezer kötetet kölcsönöztek ki. Az eltelt hét év alatt a központi és a 11 letéti könyvtár forgalma megháromszorozódott. Ma már 3640 olvasót tartanak nyilván, és a könyvtárak évi forgalma a 76 ezer kölcsönzött kötetet is meghaladja. A közeljövőben még öt letéti könyvtárat hoznak létre a gyárban.
