Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

Nem csak diplomát szereznek Számvetés az élettel V. P. Jeljutyin a szovjet fiatalokról Mint már hírül adtuk, tegnap délelőtt a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem nyilvános egyetemi tanácsülése tiszteletbeli díszdoktorrá avatta V. P. Jeljutyin okleveles kohómémököt, tanszékvezető egyetemi tanárt, a műszaki tudományok dók- torát, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tag­ját, közép- és felsőszakoktatási minisztert, az SZKP Központi Bizottságának tagját. Az ünnepség után V. P. Jeljutyin talál­kozott a sajtó, a ráHió munkatársaival és kérdésekre adott választ. A jelenlevők nagy érdek­lődéssel hallgatták a minisz­ter fejtegetését azzal kapcso­latban, hogy a Szovjetunió­ban az egyetemi hallgatók tudományos munkásságának kibontakoztatása mind erköl­csi megbecsülés, mind anyagi elismerés tekintetében széles­körűen biztosított. Minden évben megtisztelő díjakkal jutalmazzák azokat az egye­temi hallgatókat, akik egy- egy tudományos kérdés meg­oldásához hozzájárultak. A Szovjet Tudományos Akadé­mia legújabb keletű rendelete előírja, hogy akadémiai díj­ban kell részesíteni azt az öt egyetemi hallgatót, aki az át­lagot jóval meghaladó módon műveli a tudomány valamely ágát. A miniszter ezt kővetően azokról az erőfeszítésekről beszélt, amelyet a szovjet oktatók az ismeretátadáson kívül kifejtenek. A hallgató­kat érdeklődési körük szerint, személyesen segítik; így ko­rán kiderül, hogy ki mutat az átlagosnál nagyobb tehet­séget, tói alkalmas a tudomá­nyos munkára, a társadalmi tevékenységre. Az utóbbival kapcsolatban kissé irigykedve hallottuk, hogy milyen mód­szeres a fiatalok felkészítése a társadalmi munkálkodásra. A felelősségérzet növelése párhuzamos a tantervi anyag elsajátításával; a fiatalok, fa­kultatív alapon, speciálkollé­giumokat hallgatnak az is­meretterjesztés, a társadalmi szervezés és más tudományos témák köréből. A hallgatókat megismertetik a pártszerve­zetek, a szakszervezetek, az államhatalom működésével és tevékenységével. Nagyon sok kérdésben maguk döntenek, ezzel vállalják a felelősséggel Járó esetleges gondokat és kényelmetlenségeket. Az ösz­töndíjak mértékének megál­lapításában, a kollégiumi ügyekben autonómiát élvez­nek, alkotó módon fészt vesz­nek a felvételi vizsgák lebo­nyolításában. A szovjet diplomás fiatalok az egyetemekről, a főiskolák­ról olyan társadalmi jártas­sággal távoznak, hogy ami­kor be kell illeszkedniük a mindennapi élet rendjébe, semmi nem éri őket várat­lanul, s nem keresztezi szán­dékaikat feloldhatatlannak látszó konfliktus. A szovjet egyetemek és fő­iskolák, amidőn nagy gondot fordítanak a nevelő munkára, tisztában vannak azzal, hogy a szocialista szakemberkép­zés nem könnyű feladatát vállalják, s olyan diplomáso­kat bocsátanak ki falaik kö­zül, akik nem „steril” szak­emberek, hanem a sajátos szovjet élettér minden poszt­ján helytállni képes fiatalok, olyan állampolgárok, akik a diplomával együtt megszerez­ték a társadalmi funkcioná­lás többfajta képességét is. (P—I) jfe Btca. Nagy Béla rajza Barátaink, a tárgyak Megállítanak a tárgyak; képek, vázák, szőnyegek, ötvös­munkák. A „kirakatból” értesülök, hogyan változnak a stílu­sok, divatok. Ha több idő van, a tárgyak az üzletbe is becsal­nak. Üres zsebbel is benyithatok: nincs vételkényszer. Szíves, okos szó fogad, s közelről láthatok mindent, amit a modern képző- és iparművészetek reprezentánsai létrehoztak. A terem megnyugtat, felüdít, s talán ki is választok valamit, amiért majd eljövök egyszer. Vajon ki Ijogyan vélekedik a Képcsarnok Vállalat mis­kolci terméről? A forgalmi statisztika biztató, — Hát persze, itt semmi sem olcsó, nem csoda, hogy olyan szaporán peregnek a forintok — mondhatná valaki. A művészeti termékeket szinte egész Európában mi adjuk legolcsóbban. (Nem kis dolog, mert nem vagyunk gazdagok.) Az árak azonban — egyedi darabokról lévén szó — így is elég borsosak. — Eszerint pusztán egy réteg vásárol itt? Az üzlet vezetője, Moldován Gyuláné megnyug­tat; — A bányászok, villa- moskalauzok és az alacso­Koncertek és közönségük Évadzárás a Filharmóniánál Októbertől februárig tart a téli és márciustól júniusig a ta­vaszi bérlet időszaka a Filharmóniánál. Természetesen nem­csak a bérlettulajdonosok, hanem valamennyi érdeklődő előtt nyitva állnak a hangversenytermek. — Télen 549, tavasszal 295 bérletet adtunk el — kezdte megvonni az elmúlt hangver­senyévad mérlegét Kalapos Ottó, az Országos Filharmó­nia miskolci kirendeltségé­nek vezetője. — A téli bér­let színvonalasabb volt, mint a tavaszi, meg tudtuk tarta­ni az ígért előadásokat. Ta­vasszal már okozott csaló­dást, hogy akit várt a közön­ség, nem érkezett meg, mint például egy japán karmester. Az ilyen esetek sajnos — hi­bánkon kívül — rontják a Filharmónia hitelét, elveszik az emberek kedvét. Kívülálló nem is hinné, mennyit dolgozik a miskolci kirendeltség két munkatársa egy-egy évad, sőt egy-egy koncert sikeréért. A propa­gandamunka, a tárgyi felté­telek biztosítása, a sokszor szeszélyes, nagynevű művé­szek produkciójához az opti­mális feltételek megteremté- ' se nem kis feladat. — Prospektusok, plakátok, kiadott tájékoztatók, s termé­szetesen a sajtó, rádió segíti munkánkat. Van egy törzs­közönségünk, értelmiségiek, egyetemisták és középiskolá­sok köréből, akik mindig jönnek' és kedvet adnak a munkához. Az adminisztra­tív munkakörben dolgozókat és munkástömegeket azonban hiába várjuk, és még az sem vigasztaló, hogy az egész vi­lágon csak a lakosság egy százaléka érdeklődik a kon­certek iránt. A miskolciak tudják, hogy például az elmúlt tíz évben évi három-négy koncertről 22-re emelkedett az előadá­sok száma, de tudják azt is, hogy mennyire kicsi a város tradicionális zenei igénye. Az emberek egyszerűen nem is keresik a koncerttermekbe vezető utat. — Üjra és újra meg kell nyerni a közönséget, mind több és több világhírű mű­vészt kell idehozni, s közben olyan nehézségekkel kell meg­küzdeni, hogy például a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar­nak nincsenek megfelelő pró­batermei, és egy-egy vidéki koncertre alig tudjuk leuta2. tatni a zenekart. És ott a kér­dés: érdemes lesz-e? — jön­nek-e majd az emberek? Munkájuk legszebb része; az ifjúsági koncertek, a fia­talok zenei nevelésében je­lentős szerepe van a Filhar­móniának. — Ebben az évadban 2700 ifjúsági bérletesünk volt, fő­ként a Herman, a Kilián, a Kossuth Gimnáziumból és a Központi Leánykollégiumból. A gyerekek szeretik a verses .zenés előadásokat, ők hálás közönség. Ami ennél is fon­tosabb. ők a jövő közönsége. Nagyon reméljük, hogy mire ők felnőnek, már nem lesz baj a tradíciókkal. Hogy addig ml kellene? A speciális szakterületnek meg­felelően szakember és főként ügybuzgó közönségszervezők, egy impozáns és mindig igénybe vehető saját kórus, és főként a várostól több anyagi támogatás. (makói) nyabb fizetésű értelmiségiek éppen úgy betérnek hozzánk, mint a jobban kereső orvo­sok, mérnökök vagy művé­szek. És a forgalom általában nem nagy summákból adódik. Tálak, vázák, szépmívű dobo­zok és főleg a képiek keltik fel a vásárlási kedvet, amit piersze segít a részletfizetési akció is. (201 forinttól már minden munkaviszonyban álló ember vásárolhat rész­letre. A képeknél sem kama­tot, sem kezelési költséget nem számít fel a vállalat.) Beszélgetésünkbe az üzlet egyik szervezője (a Képcsar­nok áruit az egész megyében terjesztik) is bekapcsolódik. — Mit gondol, kik a legjobb vevőim? A pályakezdő peda­gógusok. Tehát a legkeveseb­bet kereső értelmiségi réteg. Nem a pénzről van szó első­sorban. Az esztétikai igény a fontos! Nyugodtan mondhatjuk, hogy a munkanap fele ennek az igénynek a felkeltésével telik el a boltban. A tárgyak nyelvén még nem tud min­den érdeklődő, az okos taná­csok azonban rendszerint hat­nak. Az üzletben (ezt más szakmák is megtanulhatnák) soha nem a legdrágább hol­mikat akarják eladni, hanem azokat, melyek stílusuknál, jellegüknél fogva a legköze­lebb állnak a vásárlóhoz. Az egyik sarokban van egy kis böngészde is. A jól válo­gatott könyvek az ókori mű­vészetektől napjainkig elka­lauzolják az érdeklődőket. S mióta „megnyílt” a tévé galé­riája? Nincs olyan adás, hogy másnap már ne keresnék a bemutatott művész munkáit. Fiatal házaspár lép a te­rembe. Lakásuk még nincs, a fészek hangulatára azonban már most gondolnak. — El­visszük, amit tegnap kiválasz­tottunk “ mondja az asz- szonyka. S a boltban ponto­san tudják (piedig csak ol­csóbb kerámiáról van szó), hogy mit választottak. Nem kétséges, az egy vevő­re fordított idő itt a legtöbb. S ez már nem csupán keres­kedelem. Ennek az ízlésne­velő tevékenységnek köszön­hető, hogy visszatérnek a vá­sárlók, s hogy a lakásokban egyre kevesebb a giccs. A közelmúltban egy ter­melőszövetkezet vásárolt Itt nászajándékot ifjú tagjainak. Az üdülők, vállalatok is itt választják ki a szükséges grafikákat. Sőt, újabban a honvédségi körletekben is a Képcsarnok termékei látha­tók. Ügy látszik, mégsem beszé­lünk hiába esztétikáról, ízlés­ről. Persze, az iparművészeti tárgyaknak még mindig na­gyobb a keletje, mint a kép­zőművészeti alkotásoknak. De hát lassan érünk messzire. A tárgyaktól még bizonyos funkciót kívánunk, csak ké­sőbb lesznek Igazán baráta­ink ... A termet — vevőként vagy nézőként — többen látogat­ják, mint a hivatalos tárla­tokat, Mi lenne — ehhez per­sze nincs elég négyzetméter —, ha egy-egy állandó kiállí­tás is magára vonná a figyel­met a Szőnyi-teremben ? (gyarmati) A csonka pók Herman Ottó megvédi Gárdonyit Jeles írónk. Gárdonyi Géza, nagy természetbúvárnak is számított, s nem minden érdem nélkül választotta tagjává a Természettudományi Társulat. Remete-lakában, egri dolgozó- házában kitömött sasokkal, baglyokkal, kócsagokkal élt. Fel­jegyezték róla, hogy „egri kertjében szelídített gyíkjai is vol­tak, amelyek leitták a vizcseppet az ujjairól”. Darwin munkáit eredetiben olvasta, az ember származását, a fajok eredetét kutatta. Különösen érdekelte a pó­kok világa, tudományos pon­tossággal vizsgálta, figyelte életüket; s u maga tapaszta­latain szűrte át nagy póká­szaink — Lendl Adolf és Herman Ottó — megfigyelé­seit, mintegy kontrollálvr azokat. A nagy Lendl Adói két mikroszkópot is ajéndé kozott Gárdonyinak, fárad' zásai elismeréséül. A természet titkainak vizs­gálata nem egyszerűen „hob­by" volt Gárdonyinál. „Fel­fedezései” nem vesztek kár­ba, megfigyeléseit számos írá­sába beleszőtte. Ilyen volt egyik tárcája, A csonka pók, amelyet annak idején u Bu- iapeíti Hírlap közölt. Az írás megjelenése után sokan úgy vélekedtek, hogy Gárdonyi formán Ottó pókokról írt ittörő értékű munkáját hasz iáltu segédeszközül. Cárdn nyit sértették ezek a véle menyek, s egyenesen magá­hoz Herman Ottóhoz fordult „védelemért". Erre írta Her­man Ottó azt a bizonyító le­velet, amelyet az egri vár­múzeum irodalomtörténeti gyűjteményének anyagai kö­zött őriznek. fme a levél; „Ezennel bizonyítom, hogy Gárdonyi Géza írótérsam. a „Budapesti Hírlap” 1898-dik évt 91-dik számában „A csonka pók" czímű tórczában helyesen írta le a b i k a p ó k ritkább faját — Eresus rufl- caplllus = erősen támadó — s hogy a leírást csupán köz­vetlen megfigyelésre alapít­hatta. Kelt Budupeslen. 1898 áp­ílis 3-ati. Herman Ottó i magyar pókászok ezéhének nvugalmazott atyamestere.” PATAKY DEZSŐ HAJTÖVADASZAT INDULT Brazíliában nagyszabású hajtóvadászat indult a nyu­gatnémet nagykövet elrablói ellen. A rendőrségi listákon 12 gyanúsított személy neve szerepel. Köztük van Carlos Lamarca, a hadsereg volt magas rangú tisztje, jelenleg gerillavezér. Letartóztatások­ról egyelőre nem érkezett hír. KRITIKUS MAGATARTÁST KÉR Abba Eban izraeli külügy­miniszter Rómában tartózko­dik. Sajtóértekezletén felhív­ta a nyugati hatalmakat, hogy „kritikus magatartást” tanúsítsanak a Szovjetunió közel-keleti jelenlétével kap­csolatban. LESZÁLLÍTOTTÁK A KORHATÁRT Az amerikai képviselőház az érvényben levő 21 évvel szemben 18 évre szállította le a szavazói korhatárt. EGY DIÁK MEGHALT A bolíviai La Paztól 800 kilométerre levő Potosiban a rendőrség és a diákság ösz- szecsapott. Egy diák meg­halt. Tüntetések robbantak ki La Pazban is, ahol a diá­kok tiltakoztak két társuk meggyilkolása miatt. FÖLDRENGÉS Az athéni obszervatórium mérsékelt, a Richter-skála szerint 4 és fél fok erősségű földrengést észlelt. A föld­rengés középpontja a fővá­rostól 160 kilométerre észak­nyugatra volt. A jelentések szerint nem okozott károkat. ZAVARGÁSOK A GETTÓBAN Két napja tartanak a za­vargások a floridai Miami néger gettóban. Az összecsa­pásnak több halottja, egy tu­cat sebesültje van. A rend­őrség egész övezetet zárt le és számos négert vett őrizet­be. A helyi lakosok egy fe­hér tulajdonban levő élelmi­szeráruház diszkriminációs politikája ellen tiltakoztak. KÓRHÁZBA SZÁLLÍTOTTÁK Szutóamo 69 éves, volt in­donéz köztársasági elnököt magas vérnyomás és vese- bántalmak miatt a dzsakartai központi katonai kórházba szállították. ÖSSZEESKÜVŐKET ÍTÉLTEK EL A szudáni legfelső katonai bíróság 3—13 évig terjedő börtönbüntetésre ítélt 36 vádlottat, akik részt vettek a fennálló rendszer megdönté­sére irányuló államcsíny-kí­sérletben. Az összeesküvés további 27 vádlottját fel­mentették. A katonai szemé­lyeket kizárták a hadsereg­ből. VONATOT AKARTAK ELRABOLNI Megpróbálták elrabolni a torino—palermói expresszt. Messina és Palermo között a 34 éves Antonio Montaclno pisztolyt szegezett a moz­donyvezetőre és kijelentette: „Ettől a perctől én irányítom a szerelvényt.” A mozdony- vezetőnek egy óvatlan pilla­natban sikerült lefegyverez­nie. Még nem világos, ho­gyan és hová akarta „eltérí­teni” a vonatot. VILLAMOSBA CSAPOTT A VILLÁM A budapesti tegnapi felhő- szakadáskor villámcsapás ért két villamost. Az egyik ve­zetője könnyebben meg is sérült.

Next

/
Thumbnails
Contents