Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

Az érettségi elnök jegyzetfüzetéből Már a szóbeli érettségi első napján azon kaptam magam, hogy a szokottnál frissebb, konstruktívabb feleleteknek va­gyok hallgatója. Mint „több éves” érettségi elnök, már szám­talanszor meggyőződtem a miskolci gimnáziumok magas fokú oktatási színvonaláról. De a Kilián Gimnáziumban még valami pluszt is találtam, olyan többletet, amelyről érdemes bővebben beszélni. A szóbeli érettségi után minden esztendőben elemző cikkek látnak napvilágot, amelyek felmutatják az érettségiző diákok­nál tapasztalt gyengeségeket. Ezek között szinte mindig első helyen szerepelt annak megállapítása, hogy középiskolás diák­jaink önállósága, gondolkodási készsége sok kívánnivalót hagy maga után. A fiatalok nagyon is „tételszerűen” adnak számot tudásukról; az idézőjelbe tett megállapítás itt kettős értelmű, egyrészt valóban a tételek pontos, betű szerinti megtanulá­sára gondolunk, másrészt pedig arra utalunk, hogy a fiatalok érettségének bizonyítása nemegyszer dogmatikus. Az utób­bi terminológiát nem politikai értelemben használjuk, in­kább az elsajátítás, a tanulás metodikájára, a számot adás mechanikus voltára gondolunk. A Kilián György Gimnázium mintegy 50 százalékban két­kezi munkás szülők gyermekeit készíti elő az életre, a to­vábbtanulásra. A fiatalok a munkáskörnyezetből magukkal hozzák azt a természetes érdeklődést, tiszteletre méltó őszin­teséget, amely a családi tűzhely sajátossága. Ebben a lég­körben az önálló gondolkodásmód, a véleménykialakítás forrásrendje ősi szükséglet. A szóbeli érettségi vizsgákon nagy örömmel tapasztalhatta a bizottság, hogy a IV/B (fran­cia tagozatos osztály) meglepően gazdag szókészlettel, bizton­sággal és önállósággal fejtette ki véleményét különböző té­makörökben. A fiatalok remeklése a magyar irodalom és a történelem historikus részeinek pontos visszaadásán túl a politikai vonatkozású kérdésekben volt a legszembetűnőbb. KetUigmfvkus tanulmány M. Peüedy Gyula, rajza. Nemzetközi rövktfiImfesztivóí Gyászol a család Hogy mi, a televíziónézők milliós tábora egy nagy csa­láddá alakultunk az eszten­dők rendjében, a varázsdoboz mindentudó vonzása mellett, ebben elvitathatatlan érde­meket szereztek a bemondók. Jutka, Marika, Esztike, Jós­ka, Julika meg a többiek. Csak így keresztnevükön szó- lítgatjuk őket, hiszen család­tagokká váltak; szabad órá­inkban legkövetkezetesebb kalauzaink, társaink a műso­rok rengetegében. Jutka — Lénárd Judit — a nagy család egyik kalauza, tragikus körülmények között meghalt. És váratlanul, mert még fiatal volt, életerős, vi­dám és szellemiekben gazda­gon táplált. A miskolci nézők — sok ez­ren — személyes barátságot is kötöttek vele, mert több­ször volt házigazdája a film- fesztiválnak. Az ismert színházi művész, a rádióhangjátékok gyakori szereplője, a televízió évtize­des bemondója nemcsak pó­tolhatatlan, kulturált hangját, mosolyát, megnyerő egyéni­ségét vitte magávál, hanem azt a szerénységet, hitet és elkötelezettséget, amely ben­nünket, nézőket nemegyszer hangolt a jóra és a nemesre. Amidőn a magyar, a történelem vagy a francia tételekkel gyürkőztek, megközelítési módjuk politikai-ideológiai volt. Itt nyomban hozzá kell tennünk: képleteiket nem frázisok­ból rakták össze; nagyon is „köznapi”, valóságos magyará­zatot adtak egy-egy jelenség kapcsán. A kérdések taglalása közben gyakran jutottak el a mai világ konfliktusaihoz; fi­Félidő Krakkóban gyelmük körébe jól befogták hazánk belpolitikai, társadalmi kérdéseit, a nagyvilág feloldatlan gondjait. A mi mostani világunkkal való szoros kontaktus azért ér­demel figyelmet, mert esztendőkön át mind az irodalom, mind a történelem (de néha még a nyelvi tételekben is) kér­déseiben kissé múll-centrikusak voltunk, s a jelöltek így csak nagy kacskaringókkal, egyéni tehetségfelmutatás árán (Tudósítónk telefonjelentése.) Mintha a miskolci fesztivál folytatódna Krakkóban, az idén 10 éves jubileumát ünneplő lengyel rövidfilmfesztivá­lon. A lengyel Miskolc százhuszonnyolc versenyfilmjét mint­egy háromszáz külföldi és hatszáz hazai vendég előtt kezd­ték vetíteni és a mindvégig élvezetes bemutató-sorozat — mint az várható volt — a mozi- és a tévéfilmek nagy vetél­kedését hozta. jutottak el a mai örömök és gondok gyökeréig. Gondolkodó, politizáló osztály lehetett négy éven át a Ki­lián György Gimnázium francia tagozatos IV/B osztálya. E sorok írója meggyőződéssel vallja, hogy e fogékonyság nem az utóbbi hetekben lepte meg a jelölteket, hanem a diákok feleleteiben négy esztendő következetes pedagógiai munkál­kodása dominált. Ahhoz, hogy valaki a szóbeli érettségin kellő szerénységgel és határozottsággal védelmezze az állás­pontját a taktikázó szaktanárral és elnökkel szemben, az egyszeri ijedtség bátorításán kívül más is szükséges; állha­tatosság, politikai készenlét, mindennapos dolgaink figyelé­se és megértése, embertársaink és barátaink szeretete. A Ki­lián Gimnázium IV/B osztálya nem „csak” érettségi vizsgát tett, hanem bizonyságát adta annak is, hogy az életre való készülődéshez a tankönyvek racionális betűit szükségszerűen túl kell haladni. PÁRKÁNY LÁSZLÓ A jubileumi fesztiválon — melyen Miskolc város három­tagú delegációval képviselteti magát és közben a közeli Ka­towicében, ahol épp most folynak nagy sikerrel a mis­kolci napok kulturális esemé­nyei — tizenegy filmet jutal­maztak, és ebből, mint Mis­kolcon is, három nyert jelen­tős és nemzetközi értékű fő­díjat. E sikerekről nyilván még sokat hallunk majd és egyi- ket-másikat látni is fogjuk, éppen ezért nem annyira is­mertetésükre, mint inkább miskolci párhuzamaikra sze­retném felhívni a figyelmet. Könyvtárosok II. országos vándorgyűlése A fődijat, az Arany Lajko- nikot csakúgy, mint Miskol­con, itt is egy tévéfilm nyer­te, amely — mint az özvegy Farkasné — ugyancsak nem rövidfilm hosszúságú; több mint egyórás. Egy nemzetkö­zi hírű rendezőnő, Krystyna Gryczelowska munkája. A film címe; A föld mindig megtermi a kenyeret. A téma a mai paraszti élet alakulása, a paraszti tudat változása a 25 év előtti választástól nap­jainkig, ugyanabban a len­gyel faluban. Mint az idén Miskolcon, úgy Krakkóban is külön klasz- szist jelentenek az animált filmek. Közülük több is je­lentős díjat kapott, így A fiú című, Ryszard Czekala alko­tása és a Miskolcon nagy fel­tűnést keltett kedves vendég­nek, Daniel Szczechurának Az utazás című munkája, melyről már a miskolci fesz­tiválújságban is sok szó esett. Ugyanúgy, mint Miskolcon, a harmadik fődíjat, itt is olyan alkotás nyerte, mely nemcsak önmagáért, hanem — mint Magyar József munkája — előzményeiért is jutalmat ér­demelt. Amit nálunk Magyar egyedül csinál: filmhíradót, dokumentum- és tévéfilmet, azt Lengyelországban a Jo­sef Gebski és Antoni Halor kettős csinálja. Ennyi hasonlóság és azo­nosság után természetesen Krakkóban is olyan otthono­san érzi magát az ember, mint Miskolcon — és nyomban eszébe jut, hogy lám, ami Miskolcon is versenyképes, az nemzetközi rangú Krakkóban. Ez azért is jó érzés, mert ar­ra utal, hogy a magyar rövid­filmek színvonala a világ­színvonallal azonos. Remélem, ez nem elhamar­kodott ítélet. A krakkói fesz­tivál ugyanis éppen félidejé­nél tart. A X. nemzeti feszti­válnak vége és tegnap este 8 órakor megkezdődött a VII. nemzetközi fesztivál, amelyen huszonkilenc ország és az ENSZ filmjei vesznek részt. Amit már a korábbi feszti­válokról, a bemutatásra ke­rülő több mint száz filmből ismerünk, az előbbi megálla­pítást látszik igazolni. Ma­gyarország öt filmmel és har­minctagú delegációval képvi­selteti magát, a zsűriben pe­dig Szabó István képviseli színeinket. A zsűri elnöke Andrzej Wajda. Hogy a nemzetközi feszti­válon hogyan alakulnak majd a dolgok, arról még hírt adunk... « FENYVES GYÖRGY az egyetemen Pol-presszó Az elmúlt évben Tatán rendezték meg a könyvtárosok or­szágos vándorgyűlését, amelynek témája az Olvasó népért mozgalom célkitűzéseinek, lehetőségeinek ismertetése volt. A könyvtárosok indítványozták, hogy évenként rendezzék meg ezt az összejövetelt, beszéljenek meg közérdeklődésre számot tartó témákat, s lehetőleg olyan helyen, ahol valami­lyen modern, az igényeknek megfelelő új könyvtár megis­merésével köthetik össze a megbeszéléseket. Ezért adott most Miskolc otthont a vándorgyűlésnek — A könyvtárosok hely­zetének megvitatása és a har­madik országos könyvtárügyi konferencia előkészítése a vándorgyűlés célja — mon­dotta dr. Székely Sándor, a Magyar Könyvtárosok Egye­sületének titkára. — Tulaj­donképpen véleménykutatás célját szolgálják az itt el­hangzott előadásokat kővető viták. Ez a demonstratív ösz- szejövetel ugyanakkor bi­zonysága a könyvtárosok ösz­szetartozásának, lehetőség a szakemberek tapasztalatcse­réjére. Tegnap délelőtt három elő­adás hangzott el. Kondor Ist­vánná, a MŰM Könyvtári Osztályának vezetője tájékoz­tatót tartott a harmadik or­szágos könyvtáros konferen­cia előkészületeiről. Kiss Je­nő, az Országos Népművelési Tanács ügyvezető titkára be­számolt a közelmúlt közmű­velődési konferenciájának ta­nácskozásairól. Kovács Máté egyetemi tanár, a könyvtáro­sok képzéséről, illetőleg to­vábbképzéséről beszélt. A vándorgyűlés résztvevői a legnagyobb érdeklődéssel a ma délelőtt elhangzott elő­adást várták: Bencze Károly- né, a Művelődésügyi Minisz­térium Könyvtári Osztályá­nak főelőadója a könyvtáro­sok újabb szempontok szerint való — úgynevezett pontozá­sos — bérezéséről, illetőleg társadalmi helyzetéről beszélt. A tegnap délután a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemmel és az egyetem új könyvtárával ismerkedő könyvtáros szak­emberek a kétnapos megbe­szélés végeztével ma délután elutaznak Miskolcról. . (makai) Telefonszám: 13-889 Pol-presszó. A miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Ház­ban új rendezvénysorozat indul ma délután öt órakor. A vendég Ipper Pál újságíró, a Magyar Rádió és Televízió kül­politikai főmunkatársa. A széksorok helyett meg­terített, fehér asztalokhoz ül le a közönség és az előadó. Az asztalok között pedig ki­szolgáló lányok járnak, tál­cájukon kávéval, sütemé­nyekkel, üdítőitalokkal. A művelődési ház vezetői azt szeretnék elérni, hogy köze­lebbi kontaktus alakuljon ki előadó és hallgatóság között. A televízió műsoraiból jól ismert Ipper Pál ezúttal is külpolitikai problémákkal foglalkozik, de nem csak a Gárdonyiban ülők kérdései­re fog válaszolni. Az asztalán levő telefon segítségével ugyanis bárki kérdezhet tőle. Ma délután 4 órától lehet majd tárcsázni a 13-889-es telefonszámot. A kérdéseket feljegyzik, s a kérdezőket Ipper Pál fogja visszahívni 17 és 20 óra között, hogy meg­adhassa a választ. A telefo­nálások ideje alatt a közön­ség sem unatkozik majd, mert a beszélgetéseket egy J telefon-erősítő segítségével i az egész teremben hallhatóvá teszik. Ezzel bővül igazi fórummá az érdeklődő közönség és az előadó párbeszéde. éjféltől reggelig TÖRÖLTÉK A KIRÁLYI JELZŐT A görög katonai junta 12 királyi alapítvány és intéz­mény nevéből törölte a „ki­rályi” jelzőt. A legtöbb eset­ben a „nemzeti” szóval he­lyettesítette. RENDKÍVÜLI SEGÍTSÉG A francia kormány kö­zölte: tanulmányozzák, hogy milyen módon nyújthatnának rendkívüli segítséget Romá­niának az árvízkatasztrófa következményeinek felszámo­lásában. MA VÉGZIK KI A legújabb hírek szerint Arambu, volt argentínai el­nököt ma végzik ki és holt­testét június 8-án cserélik ki majd Éva Peron holttestéért. VALAMENNYIÜKET LETARTÓZTATTÁK A ciprusi rendőrség letar­tóztatta mindazokat a szemé­lyeket, akiket a limassoli rendőrkapitányság ellen nem­rég elkövetett támadás ügyé­ben köröztek. Nagy mennyi­ségű lőszert, robbanóanyagot találtak, amelyet a limassoli támadás és a „Nemzeti Front” által az utóbbi idő­ben végrehajtott más terro­rista provokációk során ra­boltak el. A letartóztatottak többsége bevallotta bűnössé­gét. ÜTKÖZET Ütközet zajlott le a demj- litarizált övezet közelében, Quang Tri tartományban a dél-vietnami felszabadító hadsereg egységei és a kor­mánycsapatok között. Negy­ven kormánykatona meghalt. KATONAI SEGÍTSÉGET KÉR Souvanna Phouma, az Amerika-barát vientianei kormány vezetője a nemzet- gyűlés ülésén kijelentette, hogy hamarosan külföldi ka­tonai segítséget kér új, kü­lönleges laoszi haderő kiépí­tésére. A FAJÜLDÖZŐT MEGVÁLASZTOTTÁK George Wallace megnyerte az alabamai demokrata párt kormányzójelöltségéért foly­tatott próbaválasztást. A győ­zelemmel gyakorlatilag Wal­lace már megválasztottnak tekinthető, mert november­ben, a választásokon a re­publikánus párt nem állít vele szemben ellenfelet. Az amerikai fajüldözők vezére ezzel biztosította további po­litikai pályafutását. NEM JELENNEK MEG Csütörtökön, azaz a mai napon nem jelenik meg a legtöbb olasz lap, mivel a nyomdai szedők és telex-dol­gozók 24 órás sztrájkba lép­tek. CÉLT TÉVESZTETT Napról napra fokozódik a választási kampány heves­sége Angliában. Ismét tojást dobáltak King Lynnben, de a „küldemény” célt tévesztett és Wilson autóján loccsant szét. A miniszterelnök gyors rögtönzéssel nevetve nyug­tázta a nem várt ajándékot. Egy régi angol gyermekver­set átalakítva így szólt: „Minden napra egy tojás — a toryknak rossz dobás”. GYÚLÉKONY PALACK Az éjszaka gyúlékony anyaggal töltött palackot dobtak be az olasz neofasisz­ták az OKP egyik római épü­letének ablakán. A helyiség­ben tűz keletkezett és csak a kommunisták gyors beavat­kozásának köszönhető, hogy nem következett be komo­lyabb kár.

Next

/
Thumbnails
Contents