Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1970-06-25 / 147. szám
00 Ötszáz méteres áldozat Évadzárás július 2-án Német és arab színházi szakemberek Miskolcon Gyermekeink év végi bizonyítványán még meg sem száradt a tinta, a városi tanács művelődésügyi osztályán azonban már megkezdődtek a következő iskolai év előkészületei. De nemcsak a szakemberek—pedagógusok, hanem a szülők is latolgatják már, hogy milyen változásokat hozhat a szeptember. Délelőtt vagy délután jár-e majd a gyerek iskolába, megfelelőbb lesz-e az új lakótelepen épült intézmény, mint a régi és — minden család számára ez a legnagyobb gond!— jut-e majd hely a napköziben? A kérdésekre egészen kedvező választ majd csak akkor adhatunk, ha a negyedik ötéves terv folyamán felépül a városban a tervezett 110 tanterem és a nagy beruházás következtében több mint másfél ezerrel növelhetjük az óvodai férőhelyek számát is. Ha ennyi tanteremre van szükség, akkor bizonyára zsúfoltak általános iskoláink — mondhatja még az is, aki kevésbé jártas az oktatásügy berkeiben. Akik pedig egyszer-kétszcr megfordultak már a Kilián-déli lakótelep iskolájában, vagy megnézték a Szentpéteri kapu új intézményét — és sorolhatnám tovább —, azok hajlamosak kijelenteni, hogy ez a zsúfoltság már-már nem egészséges. Ezzel szemben nézzük meg, mit mutatnak a statisztikai adatok? A város iskoláinak 256 osztályában 21—30 fős a létszám; 299 osztályban 31—40 gyerek tanul; 40—50-es tanulólétszám csupán húsz osztályban van; hét osztályban pedig csak húsz vagy ennél kevesebb a tanulók száma. Vajon az objektív adottságokból (a gyerekek életkorából) adódik ez a szembetűnő aránytalanság? Nemcsak abból. Az említett Kilián-lakótelepi iskolába például 120 első osztályost írattak be a következő tanévre. Itt nyilván magasabb lesz egy-egy osztály létszáma a kívánatosnál. Másutt pedig — a Szeles utcai, a régi diósgyőri vagy a Miklós utcai iskolában — egyre csökken a tanulók száma. Hovatovább oda juthatunk, hogy lesz intézet, ahol a sok, másutt pedig a kevés gyerek a gond. A megoldás nyilvánvaló; arányosan kell elosztani a tanulókat az iskolák között. Mindez azonban — azért is szólunk róla jó előre — nem pusztán adminisztratív kérdés. Mert miért gyalogoljon vagy villamo- sozzon a gyerek a Győri kapuból a Miklós utcára, mikor a Győri kapuban is épül szeptemberre iskola? A Kilián-lakó- telepröl sem szívesen engedi a szülő az apróságokat a vasgyári iskolába. A szigorú körzethatárokat azonban okvetlenül fel kell oldani szeptemberre. Egyébként néhol zsúfoltsággal kell birkózni, s ez az oktató-nevelő munka rovására megy. Másutt viszont nem lesznek kihasználva a tantermek. (Nem beszélve a napközi otthonokról, amelyek még a tanulók arányos eloszlása mellett sem tudnak minden igényt kielégíteni.) A szülőknek és az iskolák igazgatóinak tehát gondosan mérlegelni kell még szeptember előtt a lehetőségeket, adottságokat. A gyerekek egy részének pedig okvetlenül vállalnia kell a következő tanévben a napi öt-hétszáz méteres áldozatot. (gyarmati) „Dicsőség nincs, csak kötelesség” Százharmincöt éve született Herman Ottó „Miskolc, a derék magyar város, mandátumot adott Herman Ottónak. Megválasztottak egy embert, kinek összes kincse egy irótoll. S midőn ezzel sovány kenyeret keres magának, gazdag ajándékot nyújt nemzetének” — írja a Pesti Napló 1S93. június 7-én. A neves természettudóst, néprajzkutatót és polihisztort életében és most, születésének 135. évfordulóján is, joggal vallhatja magáénak Miskolc. A gyermek Herman Ottó fogékony lelkére döntő befolyással voltak az itt töltött iskolaévek, különösen egyik hazafias szellemű tanárának, Náday Károlynak a nevelőmunkája. Haladó politikai elveit miskolci gyermekkorából szerezte, a természet sze- retetére a Miskolc környéki, bükki erdők tanították. A természettudományok iránti fogékonyságát apjától örökölte, részben az ő ornitológiái munkásságát folytatta tovább. Sokat járta a külföldet, változatos, gazdag, szép élete volt, de külföldi útjairól hazatérve, első útja igazi otthonába. a borsodi Bükkbe vezetett. Volt egyszerű lakatosinas, madártömő, múzeumi segédőr, és amikor Miskolc A miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola leánykára iúnius 2G-án. pénteken délután 6 órakor mutatja be az iskola dísztermében azt a versenyműsori, mellyel a IV. Bartók Béla nemzetközi kórusversenyen város mandátuma 1875-ben képviselői székhez juttatta, már világhírű természettudós, ki a hírnéven felülemelkedve vallja életszemléletét: „Dicsőség nincs, csak kötelesség”. Utolsó percéig ehhez az elvhez ragaszkodva, hallatlanul sokat dolgozott, ő bizonyította be, hogy élt a Bükk- ben ősember, 1893-ban az ő javaslata nyomán született meg — a világon elsőként — az Ornitológiái Központ, a későbbi Madártani Intézet. Ki ne ismerné Miskolcon a Herman Ottó Múzeumot? Az idevalósiak tudják, hogy a nagy tudósról iskolát is neveztek el, és azt is, hogy Lillafüreden, egykori lakóházában emlékmúzeum őrzi használati tárgyait, egy alkotó élet nyomát. Sokszor elmondta életében: „Engem Hámorban temessetek el”. Végakarata halála után ötven évvel teljesült. Miskolc város indul. A nagyszabású kórus- találkozó június 28. és július 3. között lesz Debrecenben. Az énekkar Bartók, Kodály, Bárdos és Kocsár műveit szólaltatja meg Reményi János karnagy vezényletével. Élénk vendégjárás zajlott a napokban a Miskolci Nemzeti Színház híres falai között. Hivatalos kiküldetésben Miskolcon tartózkodott a karl-marx-stadti és a mag- deburgi színház rendezője. A vendégek érdeklődéssel tanulmányozták a miskolci színházi életet, eközben a magdeburgi rendező élénk érdeklődést mutatott a magyar darabok iránt. Ismerkedésnek magával vitte az Illés Endre adaptációjában készült Vörös és feketét, valószínűleg le is fordíttatja. A megbeszélések során felvetődött annak a gondolata is, hogy Magdeburg és Miskolc színházai cseréljenek előadásokat. * Ibrahim Madbouli egyiptomi díszlet- és jelmeztervező tegnap érkezett Miskolcra és a színház vendégeként nyolchónapos magyar- országi tanulmányútja befejeztével városunk díszlettervezőinek munkáit ismeri meg. * A Magyar Rádió stúdióiban tegnapelőtt délben rögzítették hangszalagra a Ne szóljatok bele! című zenés játék keresztmetszetét. A könnyűzenei rovat ugyanis miskolci művészek közreműködésével készít egy rövidített változatot a hangulatos zenés darabból. * Kedves hangú levelet kapott ma a Színházi Esték szerkesztősége. A feladó Harkányban, a Kossuth u. 82. számú házban lakik. Idézünk a levélből: „Rendszeres olvasója vagyok a miskolci Színházi Estéknek. Kérem Önöket, ha lehetséges, küldjenek egy csekket, hogy postára tudjam adni az 1970— 71-es évadra az előfizetési Tanácsa hamvait hazahozatta Budapestről és a hámori temetőben helyezte örök nyugalomra. Néhány évvel ezelőtt azt indítványoztam a Napjaink hasábjain, hogy Miskolc-Tapolcán létesítsenek állandó, szabadtéri szoborkiállítást. Ezt a javaslatomat most megismétlem. Tapolca évről évre szebb. Bővül az idegenforgalma, és a miskolciak közül is egyre többen keresik fel. A már felépült és az épülő szállodái, hatalmas, kulturált strandja, különlegesség számba menő barlangfürdője, bőkezűen kiépített és gondosan rendben tartott parkja méltó környezetet ad az üdülni, pihenni vágyó embereknek. Ezt a páratlanul szép természeti környezetet a modem ember teremtette meg a maga gyönyörűségére. Hogy mennyire szép, azt szinte természetesnek tartjuk és csak akkor méltányoljuk, mikor idegenek, akik először vannak itt, felhívják rá a figyelmünket. S ekkor — személy szerint bármily csekély érdemünk is van benne — mindannyian büszkék vagyunk rá, s jó érzésdíjat. Egyébként nagyon szeretem a kellemes és sok jó estét szerző színházi újságot. Dr. Stéger Attila.” * A Miskolci Nemzeti Színház július 2-án zárja az évadot, s augusztus 12-én lesz az ünnepélyes évadnyitás. De A Bartók Béla Művelődési Központ az LKMés aDIGÉP kulturális életét 1964 januárjától összevontan irányítja. A két nagyüzem művelődési életének egyesítése jelentős szerepet játszott a könyvtári munkában is. A Diósgyőri Gépgyárban ekkor kezdték meg a két gépgyári könyvtár mellett a letéti könyvtárak létrehozását, a könyvállomány tervszerű kialakítását, átrendezését. Ez a folyamat 1966-ban véglegesen befejeződött. A Bartók Béla Művelődési Központban működő központi sei gondolunk azokra, akik megtervezték, megcsinálták és azokra is, akik szépségét, rendjét, tisztaságát — akárcsak pár órás látogatás erejéig — megőrzik. Tapolca városunk egyik bizonyítványa is. Jó lenne, ha ezt a sok áldozattal létrehozott telepet még tovább szépíthetnénk. Ennek egyik eszköze lehetne egy szabadtéri szoborkiállítás. Megvalósítása nem kerülne sokba, hiszen csak a talapzatokat kellene megépíteni. A szobrokat bizonyára szívesen kölcsönöznék a művészek vagy a Képzőművészeti Alap. Ügy gondolom, hogy többféle megoldás közül a modern magyar szobrászat bemutatása lenne a legcélszerűbb. A szobrok egy-egy idényben állnának a parkban s akár egy-egy művésznek a gyűjteményes „tárlataként”, akár más válogatásban egyaránt szolgálnának népművelési és kereskedelmi célokat. Köztudomású, hogy a mead dig is előadás előadást követ, s június 26-án Jurka László rendező vezetésével olvasópróbát tartanak Bródy Sándor A tanító- című színművéből. E drámával lép szeptemberben a közönsége elé a Miskolci Nemzeti Színház. (P-D könyvtárnak az üzemekben hat helyen — és négy üdülőben — van kihelyezett részlege. Ha az anyagi fedezetet biztosítani tudják, újabb két letéti könyvtárat hoznak létre a közeljövőben. A DlGÉP-ben az elmúlt évben megalakították a könyvbarátok klubját, segítenek a vetélkedők lebonyolításában, a brigádok irodalmi jellegű vállalásainak teljesítésében. Innét kapják meg a dolgozók a munkájukhoz szükséges műszaki irodalmat is. dern képzőművészet befogadása hosszú folyamat. A szemeket szoktatni kell. Felbecsülhetetlen jelentőségű lenne egy-egy ilyen tárlat, melyen nemcsak egy többnyire véletlenül „szerzett” és a város anyagi erejéhez mért szobor kerülne a nyilvánosság elé, hanem egész gyűjtemény, s nem a kiállítóterem szűk, zárt terében, hanem természetes környezetben. Persze, a mai élő szobrászok mellett el tudom képzelni egy-egy kiemelkedően nagy mester gyűjteményes kiállítását is, például a Fe- i-enczy Béniét vagy a Med- gyessy Ferencét. Nagy felelősséggel jár az ilyesmi, • mert — ha állandóvá lehetne tenni ezt a tárlati formát — akkor Miskolc-Tapolca is bevonulhatna a nemzedékek ízlését formáló helyek tiszteletre méltó csoportjába. Ezért feltétlenül szükséges lenne egy kritikusokból, népművelőkből és művészekből álló szervező bizottság létrehozása. SZ. KOVATS LAJOS NÉGYES IKREK Négyes ikreket hozott a világra Micheliné Laliién, 27 éves brüsszeli asszony. A három leány és egy fiú, valamint édesanyjuk, jól érzi magát. NŐKET ZAKLATOTT A Fővárosi Bíróság a 26 éves Szentesi Attilát négyévi börtönbüntetésre ítélte. A vádlott rablás, tizenhét rendbeli garázdaság és egyéb bűncselekmény mellett a nőket is zaklatta. 1968 óta magányos nőkre támadt a késő esti órákban, elhagyatott utcákon. Több esetben dulakodássá fajult zaklatása. Két áldozatának retiküljét is elvette. TIZENHÁROM FULLADÁSOS ESET Alig néhány napja köszöntött be a fürdési idény és máris szomorú a statisztika. Fürdőzés közben 13 — köztük kilenc 18 éven aluli fiatal — vesztette életét. A Belügyminisztérium óvatosságra int mindenkit. Különösen tartózkodni kell a hirtelen vízbeugrásftól, a hőmérsékletkülönbség halálos görcsöt okozhat. ŰRHAJÓSÁBRÁNDOK Miről ábrándoztak a Szojuz—9 űrhajósai repülés közben. Szevasztyjanov ezt írta naplójába. „Elüldögélnék egy kis tisztáson és gombát szednék.” Vagy azt szerette volna, ha kislánya a vállán ülne és mellette volna a felesége, aki elmesélné, hogy. mi újság van. KIADTÁK Gergely László, a 35-szörös román labdarúgó válogatott, a háromszoros nyugatnémet bajnok, a Herta SC együtteséhez írt alá szerződést. A román játékos a világbajnokságon is szerepelt. A Bukaresti Dynamó semmilyen akadályt nem támasztott a játékos kiadatása ellen. FÉLMILLIÓ PESÓT KÍNÁL Egy ismeretlen férfi, aki „Aramburu barátjának” nevezi magát, az argentin lapokban hirdetést tett közzé, amelyben félmillió pesót kínál fel annak, aki az elrabolt volt köztársasági elnök nyomára vezeti. POKOLGÉP ROBBANT Pokolgép robbant Ottawában, a kanadai katonai főparancsnokság épületében. Az épület erősen megrongálódott, tíz személy életét vesztette. KISZABADULTAK 73 politikai foglyot bocsátottak szabadon a görögországi deportáló táborokból. Jelenleg még 1200 politikai , foglyot tartanak különböző táborokban. LEVÉL A SZENÁTORHOZ Egy amerikai szenátor 23 éves fia, aki Vietnamban harcol, levelet intézett apjához. Ebben kijelenti, ha ez a háború hamarosan nem ér véget, akkor földalatti mozgalom keletkezik, amely gyújtogatások, szabotázsok, gyilkosságok sorozata révén robbanthatja darabokra az országot. NUKLEÁRIS KÍSÉRLET Franciaország újabb légköri nukleáris kísérletet hajtott végre a polinéziai Mu- rora korallzátonynál, egy laguna fölött. A szerkezet robbanóerejét a francia hadügyminisztérium „gyengének” minősítette. I Kórusbemutató a Bartók-teremben Szabadtéri szoborkiállítást Tapolcára! + Tanulmány. Lenkey Zoltán rajza Könyvek a gyárban Az 1968. január S-i SZOT elnökségi ülés foglalta határozatba azt a nagyon fontos elvet, hogy legyenek a könyvtárak az üzemek művelődési bázisai. Szakszervezeti könyvtárosok a megmondhatói, hogy mennyire igénylik az üzemek dolgozói a könyvet, az olvasást, ők tudják azt is, hogy sokan nem azért nem olvastak az üzemi letéti könyvtárak megalapítása előtt, mert közömbösek voltak a könyvek iránt, hanem — különösen a kezdő olvasók — szívesebben válogatnak a műhelykönyvtárak ismerős környezetében.
