Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-25 / 147. szám

00 Ötszáz méteres áldozat Évadzárás július 2-án Német és arab színházi szakemberek Miskolcon Gyermekeink év végi bizonyítványán még meg sem száradt a tinta, a városi tanács művelődésügyi osztályán azonban már megkezdődtek a következő iskolai év előkészületei. De nem­csak a szakemberek—pedagógusok, hanem a szülők is latol­gatják már, hogy milyen változásokat hozhat a szeptember. Délelőtt vagy délután jár-e majd a gyerek iskolába, megfele­lőbb lesz-e az új lakótelepen épült intézmény, mint a régi és — minden család számára ez a legnagyobb gond!— jut-e majd hely a napköziben? A kérdésekre egészen kedvező választ majd csak akkor adhatunk, ha a negyedik ötéves terv folyamán felépül a vá­rosban a tervezett 110 tanterem és a nagy beruházás követ­keztében több mint másfél ezerrel növelhetjük az óvodai férő­helyek számát is. Ha ennyi tanteremre van szükség, akkor bizonyára zsúfol­tak általános iskoláink — mondhatja még az is, aki kevésbé jártas az oktatásügy berkeiben. Akik pedig egyszer-kétszcr megfordultak már a Kilián-déli lakótelep iskolájában, vagy megnézték a Szentpéteri kapu új intézményét — és sorolhat­nám tovább —, azok hajlamosak kijelenteni, hogy ez a zsú­foltság már-már nem egészséges. Ezzel szemben nézzük meg, mit mutatnak a statisztikai adatok? A város iskoláinak 256 osztályában 21—30 fős a lét­szám; 299 osztályban 31—40 gyerek tanul; 40—50-es tanuló­létszám csupán húsz osztályban van; hét osztályban pedig csak húsz vagy ennél kevesebb a tanulók száma. Vajon az objektív adottságokból (a gyerekek életkorából) adódik ez a szembetűnő aránytalanság? Nemcsak abból. Az említett Kilián-lakótelepi iskolába például 120 első osztályost írattak be a következő tanévre. Itt nyilván magasabb lesz egy-egy osztály létszáma a kívánatosnál. Másutt pedig — a Szeles utcai, a régi diósgyőri vagy a Miklós utcai iskolában — egyre csökken a tanulók száma. Hovatovább oda juthatunk, hogy lesz intézet, ahol a sok, másutt pedig a kevés gyerek a gond. A megoldás nyilvánvaló; arányosan kell elosztani a tanulókat az iskolák között. Mind­ez azonban — azért is szólunk róla jó előre — nem pusztán adminisztratív kérdés. Mert miért gyalogoljon vagy villamo- sozzon a gyerek a Győri kapuból a Miklós utcára, mikor a Győri kapuban is épül szeptemberre iskola? A Kilián-lakó- telepröl sem szívesen engedi a szülő az apróságokat a vas­gyári iskolába. A szigorú körzethatárokat azonban okvetlenül fel kell ol­dani szeptemberre. Egyébként néhol zsúfoltsággal kell bir­kózni, s ez az oktató-nevelő munka rovására megy. Másutt viszont nem lesznek kihasználva a tantermek. (Nem beszélve a napközi otthonokról, amelyek még a tanulók arányos elosz­lása mellett sem tudnak minden igényt kielégíteni.) A szülőknek és az iskolák igazgatóinak tehát gondosan mérlegelni kell még szeptember előtt a lehetőségeket, adott­ságokat. A gyerekek egy részének pedig okvetlenül vállalnia kell a következő tanévben a napi öt-hétszáz méteres áldo­zatot. (gyarmati) „Dicsőség nincs, csak kötelesség” Százharmincöt éve született Herman Ottó „Miskolc, a derék magyar város, mandátumot adott Herman Ottónak. Megválasztottak egy embert, kinek összes kincse egy irótoll. S midőn ezzel sovány kenyeret keres magának, gazdag ajándékot nyújt nemzetének” — írja a Pesti Napló 1S93. jú­nius 7-én. A neves természettudóst, néprajzkutatót és polihisztort életében és most, születésé­nek 135. évfordulóján is, jog­gal vallhatja magáénak Mis­kolc. A gyermek Herman Ottó fogékony lelkére döntő befo­lyással voltak az itt töltött iskolaévek, különösen egyik hazafias szellemű tanárának, Náday Károlynak a nevelő­munkája. Haladó politikai el­veit miskolci gyermekkorá­ból szerezte, a természet sze- retetére a Miskolc környéki, bükki erdők tanították. A ter­mészettudományok iránti fo­gékonyságát apjától örökölte, részben az ő ornitológiái munkásságát folytatta to­vább. Sokat járta a külföldet, változatos, gazdag, szép élete volt, de külföldi útjairól ha­zatérve, első útja igazi ottho­nába. a borsodi Bükkbe ve­zetett. Volt egyszerű lakatos­inas, madártömő, múzeumi segédőr, és amikor Miskolc A miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépis­kola leánykára iúnius 2G-án. pénteken délután 6 órakor mutatja be az iskola díszter­mében azt a versenyműsori, mellyel a IV. Bartók Béla nemzetközi kórusversenyen város mandátuma 1875-ben képviselői székhez juttatta, már világhírű természettu­dós, ki a hírnéven felülemel­kedve vallja életszemléletét: „Dicsőség nincs, csak köteles­ség”. Utolsó percéig ehhez az elvhez ragaszkodva, hallatla­nul sokat dolgozott, ő bizo­nyította be, hogy élt a Bükk- ben ősember, 1893-ban az ő javaslata nyomán született meg — a világon elsőként — az Ornitológiái Központ, a későbbi Madártani Intézet. Ki ne ismerné Miskolcon a Herman Ottó Múzeumot? Az idevalósiak tudják, hogy a nagy tudósról iskolát is ne­veztek el, és azt is, hogy Lil­lafüreden, egykori lakóházá­ban emlékmúzeum őrzi hasz­nálati tárgyait, egy alkotó élet nyomát. Sokszor el­mondta életében: „Engem Há­morban temessetek el”. Vég­akarata halála után ötven év­vel teljesült. Miskolc város indul. A nagyszabású kórus- találkozó június 28. és július 3. között lesz Debrecenben. Az énekkar Bartók, Kodály, Bárdos és Kocsár műveit szólaltatja meg Reményi Já­nos karnagy vezényletével. Élénk vendégjárás zajlott a napokban a Miskolci Nem­zeti Színház híres falai kö­zött. Hivatalos kiküldetésben Miskolcon tartózkodott a karl-marx-stadti és a mag- deburgi színház rendezője. A vendégek érdeklődéssel ta­nulmányozták a miskolci színházi életet, eközben a magdeburgi rendező élénk érdeklődést mutatott a ma­gyar darabok iránt. Ismer­kedésnek magával vitte az Illés Endre adaptációjában készült Vörös és feketét, va­lószínűleg le is fordíttatja. A megbeszélések során fel­vetődött annak a gondolata is, hogy Magdeburg és Mis­kolc színházai cseréljenek előadásokat. * Ibrahim Madbouli egyip­tomi díszlet- és jelmezter­vező tegnap érkezett Mis­kolcra és a színház vendége­ként nyolchónapos magyar- országi tanulmányútja befe­jeztével városunk díszletter­vezőinek munkáit ismeri meg. * A Magyar Rádió stúdiói­ban tegnapelőtt délben rög­zítették hangszalagra a Ne szóljatok bele! című zenés játék keresztmetszetét. A könnyűzenei rovat ugyanis miskolci művészek közremű­ködésével készít egy rövidí­tett változatot a hangulatos zenés darabból. * Kedves hangú levelet ka­pott ma a Színházi Esték szerkesztősége. A feladó Har­kányban, a Kossuth u. 82. számú házban lakik. Idézünk a levélből: „Rendszeres ol­vasója vagyok a miskolci Színházi Estéknek. Kérem Önöket, ha lehetséges, küld­jenek egy csekket, hogy pos­tára tudjam adni az 1970— 71-es évadra az előfizetési Tanácsa hamvait hazahozatta Budapestről és a hámori te­metőben helyezte örök nyu­galomra. Néhány évvel ezelőtt azt indítványoztam a Napjaink hasábjain, hogy Miskolc-Ta­polcán létesítsenek állandó, szabadtéri szoborkiállítást. Ezt a javaslatomat most megismétlem. Tapolca évről évre szebb. Bővül az idegenforgalma, és a miskolciak közül is egyre többen keresik fel. A már felépült és az épülő szállodái, hatalmas, kulturált strandja, különlegesség számba menő barlangfürdője, bőkezűen ki­épített és gondosan rendben tartott parkja méltó környe­zetet ad az üdülni, pihenni vágyó embereknek. Ezt a páratlanul szép ter­mészeti környezetet a mo­dem ember teremtette meg a maga gyönyörűségére. Hogy mennyire szép, azt szinte természetesnek tart­juk és csak akkor méltányol­juk, mikor idegenek, akik először vannak itt, felhívják rá a figyelmünket. S ekkor — személy szerint bármily csekély érdemünk is van benne — mindannyian büsz­kék vagyunk rá, s jó érzés­díjat. Egyébként nagyon sze­retem a kellemes és sok jó estét szerző színházi újságot. Dr. Stéger Attila.” * A Miskolci Nemzeti Szín­ház július 2-án zárja az éva­dot, s augusztus 12-én lesz az ünnepélyes évadnyitás. De A Bartók Béla Művelődési Központ az LKMés aDIGÉP kulturális életét 1964 január­jától összevontan irányítja. A két nagyüzem művelődési életének egyesítése jelentős szerepet játszott a könyvtári munkában is. A Diósgyőri Gépgyárban ekkor kezdték meg a két gépgyári könyvtár mellett a letéti könyvtárak létrehozását, a könyvállo­mány tervszerű kialakítását, átrendezését. Ez a folyamat 1966-ban véglegesen befejeződött. A Bartók Béla Művelődési Köz­pontban működő központi sei gondolunk azokra, akik megtervezték, megcsinálták és azokra is, akik szépségét, rendjét, tisztaságát — akár­csak pár órás látogatás ere­jéig — megőrzik. Tapolca városunk egyik bizonyít­ványa is. Jó lenne, ha ezt a sok ál­dozattal létrehozott telepet még tovább szépíthetnénk. Ennek egyik eszköze lehetne egy szabadtéri szoborkiállí­tás. Megvalósítása nem ke­rülne sokba, hiszen csak a talapzatokat kellene megépí­teni. A szobrokat bizonyára szívesen kölcsönöznék a mű­vészek vagy a Képzőművé­szeti Alap. Ügy gondolom, hogy több­féle megoldás közül a mo­dern magyar szobrászat be­mutatása lenne a legcélsze­rűbb. A szobrok egy-egy idényben állnának a park­ban s akár egy-egy művész­nek a gyűjteményes „tárla­taként”, akár más válogatás­ban egyaránt szolgálnának népművelési és kereskedelmi célokat. Köztudomású, hogy a me­ad dig is előadás előadást kö­vet, s június 26-án Jurka László rendező vezetésével olvasópróbát tartanak Bródy Sándor A tanító- című szín­művéből. E drámával lép szeptemberben a közönsége elé a Miskolci Nemzeti Szín­ház. (P-D könyvtárnak az üzemekben hat helyen — és négy üdülő­ben — van kihelyezett rész­lege. Ha az anyagi fedezetet biztosítani tudják, újabb két letéti könyvtárat hoznak lét­re a közeljövőben. A DlGÉP-ben az elmúlt évben megalakították a könyvbarátok klubját, segí­tenek a vetélkedők lebonyo­lításában, a brigádok iro­dalmi jellegű vállalásainak teljesítésében. Innét kapják meg a dolgozók a munkájuk­hoz szükséges műszaki iro­dalmat is. dern képzőművészet befoga­dása hosszú folyamat. A sze­meket szoktatni kell. Felbe­csülhetetlen jelentőségű len­ne egy-egy ilyen tárlat, me­lyen nemcsak egy többnyire véletlenül „szerzett” és a vá­ros anyagi erejéhez mért szo­bor kerülne a nyilvánosság elé, hanem egész gyűjte­mény, s nem a kiállítóterem szűk, zárt terében, hanem természetes környezetben. Persze, a mai élő szobrá­szok mellett el tudom kép­zelni egy-egy kiemelkedően nagy mester gyűjteményes kiállítását is, például a Fe- i-enczy Béniét vagy a Med- gyessy Ferencét. Nagy felelősséggel jár az ilyesmi, • mert — ha állan­dóvá lehetne tenni ezt a tár­lati formát — akkor Mis­kolc-Tapolca is bevonulhatna a nemzedékek ízlését for­máló helyek tiszteletre méltó csoportjába. Ezért feltétlenül szükséges lenne egy kritiku­sokból, népművelőkből és művészekből álló szervező bizottság létrehozása. SZ. KOVATS LAJOS NÉGYES IKREK Négyes ikreket hozott a világra Micheliné Laliién, 27 éves brüsszeli asszony. A há­rom leány és egy fiú, vala­mint édesanyjuk, jól érzi magát. NŐKET ZAKLATOTT A Fővárosi Bíróság a 26 éves Szentesi Attilát négy­évi börtönbüntetésre ítélte. A vádlott rablás, tizenhét rendbeli garázdaság és egyéb bűncselekmény mellett a nő­ket is zaklatta. 1968 óta ma­gányos nőkre támadt a késő esti órákban, elhagyatott ut­cákon. Több esetben dulako­dássá fajult zaklatása. Két áldozatának retiküljét is el­vette. TIZENHÁROM FULLADÁSOS ESET Alig néhány napja köszön­tött be a fürdési idény és máris szomorú a statisztika. Fürdőzés közben 13 — köz­tük kilenc 18 éven aluli fia­tal — vesztette életét. A Bel­ügyminisztérium óvatosságra int mindenkit. Különösen tartózkodni kell a hirtelen vízbeugrásftól, a hőmérsék­letkülönbség halálos görcsöt okozhat. ŰRHAJÓS­ÁBRÁNDOK Miről ábrándoztak a Szo­juz—9 űrhajósai repülés köz­ben. Szevasztyjanov ezt írta naplójába. „Elüldögélnék egy kis tisztáson és gombát szed­nék.” Vagy azt szerette vol­na, ha kislánya a vállán ülne és mellette volna a felesége, aki elmesélné, hogy. mi újság van. KIADTÁK Gergely László, a 35-szörös román labdarúgó válogatott, a háromszoros nyugatnémet bajnok, a Herta SC együt­teséhez írt alá szerződést. A román játékos a világbaj­nokságon is szerepelt. A Bu­karesti Dynamó semmilyen akadályt nem támasztott a játékos kiadatása ellen. FÉLMILLIÓ PESÓT KÍNÁL Egy ismeretlen férfi, aki „Aramburu barátjának” ne­vezi magát, az argentin la­pokban hirdetést tett közzé, amelyben félmillió pesót kí­nál fel annak, aki az elra­bolt volt köztársasági elnök nyomára vezeti. POKOLGÉP ROBBANT Pokolgép robbant Ottawá­ban, a kanadai katonai főpa­rancsnokság épületében. Az épület erősen megrongáló­dott, tíz személy életét vesz­tette. KISZABADULTAK 73 politikai foglyot bocsá­tottak szabadon a görögor­szági deportáló táborokból. Jelenleg még 1200 politikai , foglyot tartanak különböző táborokban. LEVÉL A SZENÁTORHOZ Egy amerikai szenátor 23 éves fia, aki Vietnamban har­col, levelet intézett apjához. Ebben kijelenti, ha ez a há­ború hamarosan nem ér vé­get, akkor földalatti moz­galom keletkezik, amely gyújtogatások, szabotázsok, gyilkosságok sorozata révén robbanthatja darabokra az országot. NUKLEÁRIS KÍSÉRLET Franciaország újabb lég­köri nukleáris kísérletet haj­tott végre a polinéziai Mu- rora korallzátonynál, egy la­guna fölött. A szerkezet rob­banóerejét a francia hadügy­minisztérium „gyengének” minősítette. I Kórusbemutató a Bartók-teremben Szabadtéri szoborkiállítást Tapolcára! + Tanulmány. Lenkey Zoltán rajza Könyvek a gyárban Az 1968. január S-i SZOT elnökségi ülés foglalta határo­zatba azt a nagyon fontos elvet, hogy legyenek a könyvtárak az üzemek művelődési bázisai. Szakszervezeti könyvtárosok a megmondhatói, hogy mennyire igénylik az üzemek dolgozói a könyvet, az olvasást, ők tudják azt is, hogy sokan nem azért nem olvastak az üzemi letéti könyvtárak megalapítása előtt, mert közömbösek voltak a könyvek iránt, hanem — különösen a kezdő olvasók — szívesebben válogatnak a mű­helykönyvtárak ismerős környezetében.

Next

/
Thumbnails
Contents