Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-25 / 147. szám

Vagonok szabadultak fel\ nőtt a nyereség A megrendelőkkel történt megegyezés alapján napra, sőt órára időzítve továbbít­ják a szenet a borsodnádasdi bányától a nagyfogyasztók­hoz és a magánosok pincéibe. Ma már mintegy napi 45 va­gon szenet szállítanak saját tehergépkocsijaikkal a meg­rendelőknek. Az ötlet több­szörös hasznot eredménye­zett: a rendelő megtakarí­totta a rakodási költséget, vasúti tehervagonok szaba­dultak fel, s mintegy tíz szá­zalékkal nőtt a vállalat nye­resége. A borsodnádasdiak kedve­ző tapasztalatai alapján ezt a megoldást az idén a farkas- lyuki bányaüzemnél is beve­zetik. A Mályi-tó partján. (Szabó István felvétele) Három héttel a határidő után fl gyümölcsök érnek, a rekonstrukció késik Lapunk tízhónapos törté­netében szinte egyetlen hét sem múlt el anélkül, hogy valamilyen formában ne ad­tunk volna hírt a hűtőházi rekonstrukcióról» A rekonst­rukció első részének befeje­zési határideje május 30. volt, de sajnos még e dátum után három héttel is a pró­baüzemelés elején tartanak. Amikor tegnap délután a hű­tőházban jártunk, hatalmas kamionok várakoztak az ud­varon: a hűtőberendezés műszaki hibája miatt az üzem vezetői biztonsági in­tézkedésként a győri hűtő­házba szállíttattak négy va­gon lehűtött cseresznyét és szamócát Próbaüzem helyett termelés A rekonstrukció történeté­ről csak annyit, hogy a fő- vállalkozó, a Diósgyőri Gép­gyár az építési és szerelési munkákat végző vállalatok lemaradása, a tervek változ­tatása miatt háromhónapos késéssel kezdhetett hozzá a hűtőberendezések átépítésé­hez, kicseréléséhez. Még né­hány héttel ezelőtt is úgy látszott, hogy az időközben megkötött szocialista szerző­dések eredményeként a há­romhónapos lemaradást há­rom hétre sikerül csökken­teni. A hűtőház vezetői — bíz­va a határidőben — megkö­tötték a szerződéseket a ter­melőkkel, az értékesítő vál­lalatok pedig lekötötték a miskolci üzemben tartósí­tandó árut. Június első napjaiban am­móniát szívattak a hűtőháló- zatba, megtartották az üzemi próbát. Ezután kezdődhetett volna — máris több hetes késéssel — a harminc napig tartó próbaüzemelés. Az idő­járás hirtelen megjavulása a vártnál előbbre hozta a bor­só- és szamócaszezont, ezért próbaüzemelés helyett, vagy­is ezzel egyidőben, június kilencedikén megindult a termelés, a hűtés. Eltört az ammónia- szivattyú Június 22-én, hétfőn este II órakor jelentkezett az el­ső komoly üzemzavar, eltört a nyugatnémet ammóniaszi­vattyú egyik része, és más­nap reggel kilenc óráig állt az egész hűtőrendszer. Mivel a második emeleti tároló­részben sem sikerült stabili­zálni a szabványban előírt hőmérséklet alsó határát, a mínusz 18 fokot, úgy dön­töttek az üzem vezetői, hogy a győri hűtőházba szállítják a már lehűtött gyümölcs egy részét. Készenlétben a kamionok A DIGÉP ütemterve sze­rint június 30-án kezdik meg a próbaüzemelést az utolsó két emeleten, és így a har­minc nap leteltével tulajdon­képpen csak augusztus else­jén indulhat meg teljes ka­pacitással a termelés. A hűtőház nehéz helyzet­ben van. Jelenleg ötvenszá­zalékos kapacitással hűtenek a földszinten, és ezt az arányt csak a felsőbb tároló­részek végleges átadásától függően lehet növelni. A gyümölcsök azonban nemigen alkalmazkodnak a rekonst­rukcióhoz; ha megkezdődik a málnaszezon, a jelenlegi na­pi 2,6 vagon helyett öt va­gon áru fut be az üzembe. Így tehát — még ha bíz­nak is abban, hogy az elkö­vetkező hetek meghazudtol­ják a rekonstrukció eltelt tíz hónapját, és nagyobb üzemzavarok nélkül megúsz- szák a próbaüzemelést'— a hűtőház vezetősége kénytelen volt további biztonsági in­tézkedéseket tenni. Tovább­ra is napi négy vagon áru elszállítását biztosítják a megrendelt kamionok. A győri, székesfehérvári és bu­dapesti hűtőházak fogadni tudják a gyümölcsöket, ha netalántán valami nagyobb üzemzavar akadályozná a biztonságos tárolást. PUSZTAI ÉVA Többségük szellemi foglalkozású A másodállásokat, m2Ílékfo^\a\kozásokat vizsgálja a ISI EB (Folytatás az 1. oldalról.) A ..mellékest” főleg a szellemi foglalkozásúak keresik és találják meg, s — mint a számadatok is mutatják — különö­sen a műszakiak iránt magas az igény. Ha magukkal a mellékesért lótó-futó emberekkel beszél az ember, többnyire valami­lyen meghatározott céllal (autó-, lakás-, telekvásárlás­sal) indokolják a fokozott te­hervállalást. De hallani ilyen véleményt is: beosztásom olyan költséges életvitelt igé­nyel, amit a főfoglalkozásom keresetéből nem tudnék fe­dezni. És az vitathatatlan is, hogy például egy orvos vagy mérnök, aki lépést akar tar­tani szakmájának gyors fejlő­désével, kénytelen drága szakkönyveket vásárolni, nyelvet tanulni, s jó, ha részt vesz hazai és külföldi tudo­mányos konferenciákon. Ez mind pénzbe kerül, még ak­kor is, ha a főfoglalkozást nyújtó vállalat, intézmény hozzájárul a költségekhez. Évi 100 ezer Ez idáig rendben is van. De térjünk vissza eredeti kér­désünkre: vajon milyen úton jutnak a pluszhoz a másodál­lásban foglalkoztatottak? A többség törvényes, becsületes úton — állapította meg a NEB. Akad azonban példa a törvénysértésre is. Ügy gondoljuk, senkinek sem kell magyarázni, miért nem vállalhat senki másodál­lást, mellékfoglalkozást annál a vállalatnál, szervnél, amely a felügyelete alá tartozik, az­az függ tőle. Sajnos, ez az a paragrafus, amelyet igen gyakran áthágnak, még ta­nácsi dolgozók is. Az ózdi kórház és rendelőintézet mel­lékállásban alkalmazta a vá­rosi tanács egészségügyi cso­portvezetőjét — a tanács en­gedélye nélkül. Az ilyen en­gedély egyébként gyakran hiányzik. Egyesek a főfoglal­kozást nyújtó vállalat vezetői­nek háta mögött próbálnak szert tenni a „mellékesre” — míg rajta nem vesztenek. De mennyi is ez a mellékes? Is­mét csak azt mondhatjuk, hogy általában annyi, ameny- nyit a törvények megenged­nek. Előfordul azonban, hogy túlságosan magasra rúg. A Bláthy Ottó Villamosenergia­ipari Technikum műhelyfő. nöke — mérnök az illető — főállásában 3800 forintot ke­res havonta, évi jövedelme V issza vonulóban az ar A Tisza lassan, a mellék­folyók gyorsan apadnak. A Fekete-, a Fehér-Körösön és a Berettyón már megszűnt az árvízvédelmi készültség. Más- fél^ hónap alatt most érkezett a legkedvezőbb hír Szegedről: a Tisza vízszintje egy nap alatt 18 centimétert apadt. Ma már csak kétezernégyszáz ember őrködik a gátakon, ko­rábban 20—30 ezer. A tegnapi záporok sehol sem okoztak áradást mégis több mint 100 ezer fo­rint volt. Kéz kezet 1110» Ezen kívül is bőven talál­tak évente 15—25 ezer forint­ra rúgó „mellékest” a népi ellenőrök. Sajnos, e tekinté­lyes summák mögött gyakran meg sem lehet találni a — ve­le arányban álló — munkát. A szerződésekben a forint mindig szerepel, de hogy pontosan mit kell érte tenni, az már ritkábban. Igaz, néhg igen furcsa szöveget kellene írni a „kötelességek”-rovatba, hiszen — bár nem nagy számban — találkoztak olyan szerződéssel is a népi ellen­őrök, amely csak a felettes szervvel való jó kapcsolat ér­dekében született. Máskor „kéz kezet mos” alapon megy a dolog. Például az Északma­gyarországi Vegyiművek jog­tanácsosként alkalmazza a TM bevételi igazgatóság fő­revizorát, ugyanakkor a ve­gyiművek főosztályvezetője az igazgatóságon is dolgozik, mint ellenőr. Kérdéses az is, vajon hogyan látja el főfog­lalkozását — no meg a mellé­keseket is! — a MIK egyik vezető beosztású dolgozója, amikor három másik cégnél vállalt mellékfoglalkozást. A hasonló példákat, sajnos, még hosszan lehetne sorolni. S e példák arra utalnak, hogy bár a többség becsületesen dolgozik a „mellékesért”, a másodállások, mellékfoglal­kozások egyesek számára er­kölcstelen jövedelmet is hoz­nak. A NEB-vizsgálat, illetve a vizsgálat nyomán született javaslatok sokat segítenek majd a vállalatoknak, intéz­ményeknek abban, hogy ren­det teremtsenek. B. D. Megindul a pedagógus-„idegentorga!omv A következő napokban fel­lendül a „pedagógiai idegen- forgalom”. Nyelvtanárok, diákok számos csoportja uta­zik külföldre, illetve érkezik Magyarországra. Ezen a hé­ten 211 pedagógus és 100 »» Buszon nem ismerkedem...” Utasok és számlálók A napokban a város egyes autóbuszjáratain — a városi ta­nács megbízásából — forgalomszámlálást tartanak. Százötven iskolai tanuló az utazóközönség mintegy 30 százalékát kérdezi meg, honnan indultak el és hová igyekeznek. Az így nyert adatok alapján állítják majd össze Miskolc forgalomsűrűségi térképét, amelynek segítségével az igényekhez jobban alkal­mazkodó közlekedési menetrendet állítanak össze. Ószhajú férfi próbál fel­szállni a busz középső ajta­ján. Az utasok kórusban fi­gyelmeztetik: utasszámlálás van! Ne itt szálljon fel! A GA 20—91 rendszámú csuklós buszon számlál Fi­scher Imre és Horváth Zol­tán középiskolai tanuló. — Honnan, hová utaznak ? — érdeklődnek udvariasan az utasoktól. — Előfordul, hogy azt mondják: Miskolci vagyok, nem utazom sehová ... Ha­Buszon nem is- A nagymamá- - panaszolja Fi­zamegyek... merkedem.. hoz sietek - scher Imre. Remeg a levegő a meleg­től. A kocsi nagyokat zök­ken, ilyenkor kiszalad a ce­ruza hegye a számlálópapír kis kockáiból. — Persze, vannak túlzot­tan is közlékeny utasok — meséli mosolyogva Horváth Zoltán. — Egy bácsi nem­csak azt mondta el, hová megy. hanem azt is, hogy miért. A számlálók egy-egy for­duló alatt száz utast „inter­júvoltak” meg. Megfigyelték, hogy a férfiak kapásból vá­laszolnak, míg a gyengébbik nem képviselői hosszú má­sodpercekig gondolkodnak azon, mit is mondjanak. A két fiú hajnali 5 órakor kelt. Déli 12 órakor fáradtan „stoppol” a végállomásnál. Tíz utassal több szállt le, mint amennyi fel: jön ki a végeredmény. Újraszámol­ják, a hiba gyorsan kiderül. Nem ez az első utasszám­lálás a városban. A miskol­ciak lassan megbarátkoznak az időszakos forgalomsűrű- sr4|i ellenőrzésekkel. (szántó) diák kel „nyelvi vándorútra”. Csehszlovákiából, Kárpát- Ukrajnából érkeznek az első „fecskék” és Jugoszláviában, Csehszlovákiában ugyanilyen kéthetes nyelvi továbbképző tanfolyamra várják a ma­gyar pedagógusokat. A hét végére megérkezik az az 57 szovjet - pedagógus — vala­mennyien orosz szakos nyel­vészek —, akik magyar kol­légáik tanfolyamainak veze­tését vállalták. A napokban utazik Moszkvába, illetve Kurszkba középiskolás diák­jainknak első 100 tagú cso­portja is, hogy nyári táboro­zással egybekötött nyelvta­nulási tanfolyamon vegyenek részt. Fiatalok Mískolcért — Miskolc a fiatalokén Új mozgalom született A KISZ városi végrehajtó bizottságának ülése Szakszervezeti tanfolyamok Két évvel ezelőtt 134 cso­portban 3563 vasutas vett részt szakszervezeti tanfolya­mokon megyénkben. Az 1969 —70-es oktatási évben 222 csoportban 4604-en jártak különböző patikai tanfolya­mokra. Ma délelőtt ülést tartott a KISZ városi bizottsága. Meg­vitatták a Fiatalok Miskol- cért — Miskolc a fiatalokért elnevezésű új mozgalom ter­vét. A városi párt- és KISZ-bi­zottság május 26-i együttes ülésén feladatként jelölték meg egy olyan mozgalom megszervezését, elindítását, amelynek segítségével a fia­talok tömegét lehet bekap­csolni a közéletbe, a város szépítésébe, gondjainak meg­oldásába. A mozgalom szer­vezésével, a gyakorlati fel­adatok végrehajtásával, irá­nyításával a városi KISZ- bizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi elnökségének munka­társaiból álló koordinációs bi­zottságot bíznak meg. A moz­galom egyik célja, hogy Mis­kolc fiataljainak véleményét, elgondolásait, tapasztalatait — a legjelentősebb várospoli­tikai kérdésektől a módszer­tani, szervezési problémákig — minden fórum, szerv kér­je ki, hallgassa meg és vegye figyelembe. Ennek érdekében például pályázatok kiírását javasolják. Pályázat témája lehetne a többi között a fluk­tuáció okainak vizsgálata, a szolgáltatások elemzése, a fia­talok közéleti tevékenységé­nek fokozása stb. A mozga­lom tervében szerepei egy olyan kitüntetés alapítása, amelyet a városi tanács éven­te adományozna a legtöbb, legértékesebb társadalmi munkát végzett fiataloknak. Lehetőséget adna a mozgalom arra is, hogy újfajta vetélke­dők szervezésével segítsék a fiatalok pályaválasztását, és később a választott pályán való érvényesülését. Az álta­lános és középiskolákban tar­tandó versenyeken egy-egy szakma ismeretéből vetélked­nének a diákok, míg az ifjú­munkások versenyein a leg­jobb szakmai ismeretekkel rendelkezők — a díjak mel­lett — a munkahelyen is el­ismerést kapnának, előbbre lépnének. A közélet iránt ér­deklődők vetélkedőjén jól sze­repelt fiatalok az idősebb ta­nácstagok mellett megismer­kedhetnének a gyakorlati fel­adatokkal, és így biztosítani lehetne a tanácstagok után­pótlását is. A mozgalom azt is célul tű­zi ki, hogy az eddiginél na­gyobb tájékozódási és vitale­hetőséget kell biztosítani fia­taljainknak. Ennek érdekében például ankétokat lehetne szervezni, amelyen a város vezetői aktuális közéleti, vá­rospolitikai kérdésekről tájé­koztatnák a fiatalokat, P. E.

Next

/
Thumbnails
Contents