Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-08 / 106. szám

J­Tudományos ifjúságkutatást! Ifjúság-ügyben a világon mindenki szakértőnek vallja ma­gát, aki már nem ifjú. A fiatalok pedig magától érthetően bi­zonygatják önismeretüket. Századunk mostani évtizedeiben a szokásosnál nagyobb fi­gyelem kíséri az ifjúság gondjait, örömeit, közérzetét. Jó .néhány országban a „figyelő szolgálat” nem alkalmi, hanem tudományos. A nyugati világban különösen sokan fáradoz­nak azon, hogy mind jobban megismerhessék az ifjúság ter­mészetrajzát, szándékait, céljait. Az már közhelyszámba megy, hogy minden tásadalomnak ismernie kell a felnövekvő nemzedéket. A megismerés módozatai ma már igen változa­tosak, mert a hagyományos pedagógiai munkálkodáson, az ifjúsági szervezetek érzelem- és tudatalakító tevékenységén kívül a kommunikációs eszközök, s a legváltozatosabb érintke­zési formák, találkozók, turistautak, utazások, fesztiválok nagymértékben befolyásolják a fiatalok gondolkodásmódját. A tőkés világ „figyelő szolgálata” technizálódás tekinteté-, ben igen fejlett; komputereik, adatfeldolgozó gépeik szinte képesek mindent kimutatni, ami jelen pillanatban az ifjúság­gal kapcsolatban fontos. E.gy lényeges azonban hiányzik a nyugati „figyelő szolgálat” eszköztárából, az érzelem birtok­lása. Haladó nyugati ifjúsági vezetők, amidőn szocialista kol­légáikkal eszmecserét folytatnak, gyakran megemlítik, hogy a technikai civilizáció által egyre elidegenedő világban a lélek befogása a legnehezebb. A szocialista tábor fiataljai sokkal közelebb élnek egymáshoz, kapcsolataik szinte testkö­zeliek. Hazánkban az ifjúság dolgairól, törekvéseiről sokat tudunk; szándékaikat általában irányítani tudjuk, de a teljes kép kialakítását jó néhány tényező gátolja. Ezek egyike a tudományos ifjúságkutatás hiánya. Megbízható statisztikai adataink csak hivatkozási számoknak tekinthetők, amelyek a fiatalok tudati állapotáról, emberi, munkahelyi, társadalmi közérzetéről vajmi keveset vallanak. A napokban a borsodi ifjúsági hónap nyitó rendezvénye­ként igen izgalmas, gondolatébresztő előadást tartott Kár­páti Sándor, a KISZ KB titkára. Alapos és mindenre kiter­jedő előadásának egyik fontos gondolatmenete volt a tudo­mányos ifjúságkutatás szükségessége. • Igazságtalanok lennénk ,ha azt állítanánk, hogy hazánkban az ifjúság ügyeivel nem foglakoznak tudományos alaposság­gal. Kár lenne figyelmen ldvül hagyni azt a sok értékes ta­nulmányt, szociológiai munkát, amely e tárgykörben megje­lent. De az igazsághoz tartozik az is, hogy e munkák alka­lomszerűek, nincs szerv, amely rendszeressé tenné, s össze­fogná e tevékenységet. Mint ismeretes, pártunk és kormá­nyunk ifjúsági törvény megalkotására készül. E törvény bi­zonyára mindenre kiterjedő és alapos lesz, hiszen rengetegen fáradoznak elkészítésén. (Tegnapelőtt este értesültünk róla, hogy a televízió ifjúsági osztálya, sajátos műsorformán belül, a nagyközönséget is bevonja a törvény megalkotásába.) Ügy hisszük, ha korábban megszervezzük a tudományos ifjúság- kutatást, az ifjúsági törvény készítőinek sokkal könnyebb lenne a dolga. Egyebekben a törvény és a tudományos ifjú­ságkutatás a jövőben fontos jelzőkövei lehetnek az ifjúság mind teljesebb megismeréséhez vezető útnak. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Énekkarok rangsorolása Az énekkarok negyedik or­szágos minősítő hangverse­nyét Erdőbényén rendezi meg a Borsod megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, a Megyei Rónai Sándor Műve­lődési Központ és a Szerencsi Hajdúszovát, Hangony, Hom- rogd, Léh. Mezőkövesd. Mis­kolc, Özd. Sátoraljaújhely, Szerencs. Tiszaladány, Tisza- palkonya kóruskultúráját képviselik. Feledy Gyula rajza. + Kompozíció A XI. miskolci filmfesztivál programjából Közeledik május IS., a XI. miskolci filmfesztivál ünne­pélyes megnyitásának idő­pontja. Mint minden eszten­dőben, az idén is gazdag ver­senyprogram várja a kisfilm- művészet barátait. A hátra­levő napokban szeretnénk ol­vasóinkat megismertetni né­hány alkotással. * Andrej Rubljov orosz festő a régi orosz művészet egyik legjelentősebb alakja (1360— 1430). E nagyszerű, középko­ri ikonfestő alkotásait mutat­ja be György István Rubljov című népszerű-tudományos színes filmje. Rubljov a leg­eredményesebben munkálko­dott a sajátosan orosz ikon­festészet megteremtésén. Mű­vészetére a világos színek harmóniája, a kompozíció fi­nomsága, s az emberábrázo­lás gyengédsége jellemző. TŰZZOMÁNC íjra az olvasóké a Szabó Lőrinc Könyvtár Befejeződtek a Miskolci Városi Könyvtár Szabó Lő­rinc fiókkönyvtárának átala­kítási munkálatai. Az újjá­varázsolt, kényelmes és mo­dern könyvtárat május 9-én, szombaton délben 12 órakor nyitják meg, hogy az olva­sók népes tábora újra birto­kába vehesse' a város egyik legnagyobb könyvtárát. Alapkőletétel Ritka, a könyvtáralapitás történetében szinte egyedül,, álló eseménynek lehetnek ta­núi május 9-én, szombaton délután 3 órakor Rakaca köz­ség vendégei és lakosai; a községben építendő könyvtár alapkőletételének. Az új kul­turális létesítmény alapkövét Korbacsics Pál, a Magyarok Világszövetségének főtitkár- helyettese helyezi el a Műve­lődésügyi Minisztérium. a Könyvtáros szerkesztősége, a megyei, járási és községi ál­lamhatalmi és társadalmi szervek képviselőinek jelen­létében. A televízió egyre inkább az éjszakánkra spekulál. Izgal­mas boxmérkőzéseket, sőt a híradó második kiadását is végig kellett nézniök tegnap este azoknak, akik kíváncsiak voltak Stefániái Edit tűzzo­máncaira. Számuk gondolom nem is kevés, mert — hála Rapcsányi László varázsának, meg tehetséges képzőművé­szeinknek — a TV Galériája egyre több „látogatót” szám­lálhat. A miskolci tárlatlátogatók tulajdonképpen ismerősként köszönthették Stefániái Edi­tet, akinek tábláit csak nem­rég láttuk a városunkban rendezett zománckiállításon. Ez az ősi technika — mely úgy látszik, reneszánszát kez­di élni — miután a néző szá­mára rengeteg titkot rejt, vonzza a közönséget. Az al­kotóknak ez jó is meg nem is. Mert sohasem a tech­nikát kell elsősorban észre­vennünk, hanem a teljes mű­vet. melyet ugyan gazdagít­hatnak, jellegzetessé tehetnek a mindenkori anyag tulaj­donságai, de ezek aligha le­hetnek érték-meghatározók. E körül a problematika kö­rül kezdett tegnap éjszaka vita kialakulni. Kár. hogy Rapcsányi László — nyilván a műsoridőre gondolva — nem engedte, hogy gyűrűz­zenek a vélemények. Az al­kotónak mégis megjegyeztük egy mondatát: nem a köny- nyen vagy nehezen munkál­ható. engedelmeskedő anyag a fontos, hanem a mondani­való. (Megint más kérdés, hogy az anyag sajátos moz­gása, viselkedése mennyi impressziót adhat a munkája tárgyával együtt élő művész­nek.) Egy biztos: ellestünk valamit a zománc és a tisz­tító. érlelő, olvasztó tűz tit­kaiból. Ezeket a titkokat na­gyon jól ismeri Stefániái Edit. És nagyon bízunk ben­ne, hogy nem a prakticizmus, hanem az ihlet győzedelmes­kedik munkájában. Az ed­digi darabok is ezt bizonyít­ják. GY— járási Tanács V. B. Művelő­désügyi Osztálya, május 1 li­en.. vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel. A részt vevő 16 kó­rus bemutatkozása előtt dr. Hetényi György, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője mond meg­nyitót. A részt vevő kórusok: Borsodbóta, Encs, Gesztely, Festő­és grafikusművészek rajzkiállítása Festő- és grafikusművészek rajzkiállítása nyílik az észak­magyarországi képzőművé­szet reprezentálására a Mis­kolci Galériában május 9-én, szombaton délben 12 órakor. A kiállítást a Magyar Képző­művészek Szövetsége Észak- magvarországi Területi Szer­vezete, a Műcsarnok és a Miskolci Galéria rendezi, s dr. Hetényi György, Borsod megye Tanácsa V. B. Műve­lődésügyi Osztályának veze­tője nyitja meg. A megnyitón Gál Károly és Brand Éva he­gedűművészek működnek közre. A kiállítás május 9-től 31-ig, hétfő kivételével min­dennap délelőtt 11 órától este 7’>ówá*g -tart nyitva. a Népszövetség genfi palotájának y/M bejárata fölé ezt az intelmet vésték. „A nemzetek vagy le­fegyverkeznek vagy elpusztulnak!” Az ..elképesztő méretűnek” tartott első vi­lágháború statisztikája így festett: 33 ország vett benne részt 74 millió ka­tonával, az elesettek száma 10 millió. Minden addigvolt háború kisded cse­tepaténak tűnt — beleértve a napó­leoni háborúkat is — az első nagy vi­lágrengéshez viszonyítva. Az emberi­ség elborzadt a pusztulás láttán, s a kor tisztes gondolkozói ama' vélemé­nyüknek adtak hangot, hogy az tíz- milliónyi áldozat véréből a világbéke szökken szárba. Az álmodozók optimizmusára ala­posan rácáfoltak az idők. Az 1919. jú­nius 28-án megkötött versailles-i béke- szerződés magába rejtette az újabb há­ború lehetőségét. A század legnagyobb zsenije, Lenin belelátott a történések logikájába, jó előre figyelmeztetett: a győztes nagyhatalmak az imperializ­mus mindenkori mohóságával jártak el a levert államok, elsősorban Német­országgal szemben, imperialista békét kényszerítettek rá, s a német imperia­lizmus nem lesz rest felkészülni a re- vansra. És úgy lett. 1939. szeptember 1-ének hajnalán, pontosan 5 óra 30 perckor a tetőtől talpig vasba öltözött hitleri Németország — hadüzenet nélkül — rátámad Lengyelországra, rá három napra Anglia és Franciaország hadat üzen Németországnak. A Wehrmacht villámháborúja óriási sikereket ér el: nem egészen másfél hónap alatt Len­gyelország megszűnik létezni, MúOmben a németek lerohanják Dániát, Norvé­giát, Belgiumot, Hollandiát, áttörik a Maginot-vonalat, a francia hadsereg kapitulál. Hitler Anglia elfoglalására készül, ehhez azonban le kell számol­nia utolsó szárazföldi ellenfelével, a Szovjetunióval. A terv nagyszabású, biztosítania kell hozzá Románia, Bul­gária, Jugoszlávia támogatását. Ju­goszláviában azonban váratlan fordu­lat történik: a közhangulat és a had­sereg a fasisztabarát kormány ellen fordul, lemondásra kényszerítik. A né­metek azonnal támadásba lendülnek, Jugoszlávia leteszi a fegyvert. 1941. áp­rilis 28-án véget ér a balkáni invázió, horogkeresztes zászló leng Athénban, az Akropoliszon. A Wehrmacht egysé­gei felvonulnak a román határra, s várják a parancsot — a Szovjetunió megtámadására! Június 21-én elhangzik a parancs, s június 22-én, hajnali 3 óra 30 perckor a fasiszta hadigépezet átgázol a Szov­jetunió állami határain. A kezdeti si­kerek elbizakodottá teszik Hitlert, mérhetetlen gőgjében ez év decembe­rére tervezi Moszkvába való bevonu­lását — a díszkapuhoz szánt vörös márványt a szovjet főváros elé szállít­tatja — később impozáns lakóházat emeltek belőle Moszkva egyik sugár- útján. Leningrád, a hős város kilencszáz napig-altja a fasiszták meg-megtijJtbo rohamát, bevenni nem tudják — Ber­lin, a fasiszta Németország gőgös fő­városa két hétig se bír ellenállni a szovjet Vörös Hadseregnek, Nem az ..orosz tél”, hanqm a szov­jet nép mélységes hazaszeretete, a hát­ország rendkívül felfokozott haditer­melése, nem utolsósorban a kiváló szovjet hadvezetés törte meg a törté­nelem addig leghatalmasabb hadsere­gének villámháborúját, a szovjet kato­na mért halálos csapást a nácizmusra, És íme a második világégés szörnyű mérlege: a hadműveletekben, légitá­madások következtében, a fasiszta kon­centrációs táborokban, a járványok miatt 50 millió ember vesztette életét, 72 állam, volt hadiállapotban, 40 or­szág területén folytak hadműveletek, a harcoló államok fegyveres erőinek létszáma 110 millió fő volt, a közvet­len katonai kiadásokra 1 billió 384 mil­liárd dollárt fordítottak, a háborús pusztítások értéke csak Európában el­érte a 260 milliárd dollárt, aminek a fele a Szovjetunió mai területére esett. De nézzük az összehasonlító statiszti­kát: az USA-ban 450 lakos közül el­pusztult egy, a Brit Birodalomban a népesség 0,09 százaléka, míg a Szov­jetunióban minden 22 emberből egy esett el. • 1945. május 8-án, 23 óra 01 perckor, ma huszonöt éve, az európai hadszín­téren megszűnt minden ellenségeske­dés. a hitleri Németország feltétel nél­kül kapitulált. Május 9-ét a „győze­lem napjának” nyilvánították — Moszkvában 1000 ágyú 30 lövése éltet­te a győzelmet. A VEZETŐT KITETTÉK A libanoni rendőrség kö­zölte, hogy fegyveres szemé­lyek Bejrutban hatalmukba kerítették az egyik amerikai segélyszervezet gépkocsiját, a vezetőt kitették, a gépkocsit a benne levő dokumentumok­kal együtt a főváros közelé­ben levő menekülttáborba vitték. Az ügy kivizsgálása megkezdődött. ŐRIZETBE VETTÉK Az EAK biztonsági szervei őrizetbe vették Abdullah Ah­med Badavi Kairóban tanuló jordániai diákot, aki 1969. nyara óta Izrael javára kém­kedett. A diákot tavaly nyá­ri jeruzsálemi látogatása idején szervezte be az iz­raeli kémszolgálat. agyrázkódást SZENVEDETT A Szeged—Csepel labdarú­gó-mérkőzésen csak 28 percig játszott Jósa Miklós, a SZE- OL jobbszélsője. A szegedi csatár egy összecsapás alkal­mával olyan szerencsétlenül esett, hogy agyrázkódást szenvedett. A szegedi sebé­szeti klinikán közölték, hogy nincs nagy baj, szombaton már hazaengedik. AZ INTERNACIONÁLÉ SZERZŐJÉNEK UNOKÁJA Eugéns Poztiernek, az In- ternacionálé szerzőjének uno­kája. aki a Francia—Szovjet Baráti Társaság által rende­zett körutazáson vesz részt a Szovjetunióban, ajándékot nyújtott át a Marxizmus— Leninismus Intézetének. 'Az ajándék az Internacionálé első kiadásának egyik példá­nya. UEFA-DÖNTÉS Az UEFA végrehajtó bi­zottsága úgy döntött, hogy a jövőben a kupaküzdelmek­ben pont- és gólarány-egyen- lőség esetén nem sorsolással, hanem 11-es rúgásokkal dön­tik el a továbbjutás sorsát. BEISMERTÉK Az amerikai hadügyminisz­térium beismerte, hogy az amerikai légierő az elmúlt hét végén négy — s nem három — támadást intézett a VDK területe ellen. FEGYVERCSEMPÉSZÖ MINISZTEREK Az ír Köztársaságban Jack Lynch miniszterelnök beje­lentette, hogy kormányának két tagját — Blaney mező­gazdasági és Haughey pénz­ügyminisztert — leleplezték, mint egy nagyméretű fegy­vercsempészési ügy részeseit. Ezért kellett őket a kormány­ból kizárni. SZABADSÁG NINCS Kínában ma a munkások és a parasztok — írja a No- voje Vremja szovjet lap — meg vannak fosztva a pihe­néshez való jogtól: szabad­ság gyakorlatilag nincs. Az ifjúságot megfosztották a ta­nuláshoz való jogától: sok tanintézet negyedik éve nem működik. NEM RABOLTAK EL, CSAK PIHENT Milton Obote ugandai el­nök közölte, hogy a kampalai brit főmegbízotti hivatal el­ső titkárát, Brian A. Lea-t senki sem rabolta el má­jus elsején, valamint azt kö­vető napon, amikor nem tudtak hollétéről, a Viktória- tó egy kis szigetén tartózko- <k«tt • pihenés • céljából. » Gtít Y'AS- MlfíftfcV Ma 25 éve

Next

/
Thumbnails
Contents