Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-04 / 102. szám

Sztár lett a Sztár Eltemettük Hajdú Béla elvtársat Barátai, tisztelői, a miskolci újságírók — volt tanítványok, régi munkatársak — emlékeztek tegnap délután a Deszka- temetőben Hajdú Béla újságíró és festőművész feledhetetlen érdemeire, példás életútjára. A búcsúztató gyászszertartáson Csépányi Lajos, az Észak-Magyarország szerkesztőségének pártrovatvezetője, a sajtóházi alapszervezet párttitkára mél­tatta eredményekben gazdag munkásságát. Hajdú Béla elvtárs az első világháború után, a Tanácsköz­társaság idején a városi direktóriumban dolgozott, majd — a Tanácsköztársaság vérbefojtása után — tollal és ecsettel szol­gálta a munkásosztály igazát. Miskolc felszabadulásának más­napján — 1944. december 6-án — az elsők között volt, akik a Szabad Magyarország szerkesztőségében a győzelemről szóló híradásokat gondolataikkal ötvözötten mondatokba formálták. Hetvennyolc éves koráig — szinte halála napjáig —, bete­gen és rokkantán is, az írás- és festőművészet szerelmese volt. Mélységes humanizmusa, dolgozó népünkért folytatott fárad­hatatlan munkássága példaképünkké teszi Hajdú Bélát. 220 ezer üveg üdítő ital A miskolci élelmiszerbol­tokban május—júniusban ál­talában 30 százalékkal nő az üdítő italok, gyümölcslevek forgalma. A népszerűségi lis­tán egyelőre a Sztár-gyárt­mányok vezetnek. Ezekből azonban várhatóan csak 20 ezer palack kerül a boltokba. A keresletet csak akkor tud­ják teljesen kielégíteni, ha elkészül a demecseri * palac­kozó üzem. A különféle gyü- mölcslevekből 80 ezer üveg­gel szállítanak az üzletekbe. A miskolci szikvízüzemben készülő bambiból 40 ezer, jaffából 80 ezer üveggel kap­nak ebben a hónapban a Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat üzletei. \ Májusban mintegy százezer >jc Balogh Gyuszi népi zenekara játszott és Palotás Erzsi éne­kelt a lebontásra ítélt Béke étterem tegnap esti búcsúvacso­ráján. (Szathmáry László felvétele) Szövetkezeti elnökök tanácskozása Holnap délelőtt 9 órakor a MÉSZÖV tanácstermében a Borsod megyei általános fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezetek elnökei tartanak megbeszélést azzal a céllal, hogy megalakítsák a Szövet­kezetközi Beszerzési és Érté­kesítési irodát. A kezdemé­nyezés iránt máris naigy az érdeklődés. A fiatal műszakiak közéleti tevékenysége Ma délelőtt 10 órakor KISZ-titkári értekezlet, kez­dődött a Diósgyőri Gépgyár­ban. Elsőként arról volt szó, hogy milyen közéleti tevé­kenységet végez a gyár több mint száz fiatal mérnöke és technikusa. Ezt követően a sok hibát, vállalati visszássá­got feltáró Radar-mozgalom helyzetét és további tenni­valóit vitatták meg a titká­rok. Holnap a sci-fi klubban Az Apollo—13 balesete A miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Ház Science-Fic­tion klubjában kedden dél­után fél 5-kor Apostol Ince, a TIT Borsod megyei csilla­gászati szakosztályának társ­elnöke tart előadást az Apol­lo—13 asztronautáinak bal­esetéről. Az előadás után le­vetítik a klub tagjainak az Apollo—12 űrhajó útjáról ké­szült színes amerikai filmet. Magyar—finn barátsági hét Július első felében Magyar- országon magyar—finn, Finn­országban pedig finn—ma­gyar barátsági hetet rendez­nek — közölte vasárnapi sajtótájékoztatóján Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. A magyar és a finn fővá­roson kívül bekapcsolódnak a programba a két ország test­vérvárosai : Debrecen. Mis­kolc, Pécs, Székesfehérvár. Szolnok és Szeged, valamint Kemi, Lahti. Tampere, Ivas- kyla, Riihinaki és Turku. Mintegy 300 tagú küldöttség — a két ország társadalmá­nak minden rétegét képviselő delegáció — tesz látogatást egymás országában. A ven­déglátók úgy állítják össze a programot,- hogy minél széle­sebb skálán nyújthassanak betekintést Magyarország, il­letőleg Finnország életébe. Kölcsönös rendezésben kiál­lításokat mutatnak be, lehe­tőséget biztosítanak ipari üzemek, termelőszövetkeze­tek, iskolák, helyi társadalmi szervezetek felkeresésére, s arra, hogy a vendégcsopor­tok megismerkedhessenek a másik ország kulturális éle­tével, hagyományaival, né­pének szokásaival, termé­szeti szépségeivel. üveget töltenek meg szóda­vízzel a miskolci üzemben. A szikvízforgalom egyébként csökken, hiszen egyre több családban használják autoszifont. az Tegnap délután utazott el városunkból a háromnapos baráti látogatáson itt-tartóz- kodó pécsi eszperantista kül­döttség. A tizenhét tagú cso­port az ünnepek alatt váro­sunk nevezetességeivel is­merkedett. A gép segít, de veszélyes is lehet Baleset az „otthoni műszakban Az üzemi, munkahelyi sé­rülések hosszú évek óta ve­zetnek a baleseti statisztiká­ban. De „felzárkóztak” mö­géjük a közlekedési balesetek is, amelyek száma ma már gyorsabban nő, mint a „lista­vezető” üzemi baleseteké. Amíg azonban e két veszély- forrás csökkentésére millió­kat költöttünk, egy kicsit megfeledkeztünk az,„otthoni műszakban” dolgozók, a há­ziasszonyok védelméről. Bádogosok és bejárónők A hatvanas évek közepén a háztartási balesetek száma már megelőzte a közlekedési sérüléseket és a munkahelyi­ek után a másodikat foglalta el. A halállal végződő üzemi balesetek száma alig valami­vel több, mint az otthonok­ban történteké. Az Állami Biztosító 1966-ban 883, 1969- ben csaknem 1200 esetben fi­zetett kártérítést a miskolci háztartási balesetek sérült­jeinek. Az ÁB megyei igaz­gatóságának statisztikája sze­rint a háztartási baleseteket leggyakrabban a lezuhanó tárgyak és a háztartási gé­pek, vasalók, mosógépek, centrifugák, darálók okozzák. Egy másik kimutatás szerint országosan több háztartási al­kalmazott, bejárónő sérül meg, mint kohász, ápolónő, bádogos, darukezelő. Háztartási dig még az elektromosság alapfogalmaival sincs tisztá­ban. A gépek kezelési utasí­tása rendkívül szűkszavú — az importáruk jó részénél ide­gen nyelvű — és csak a hasz­nálat mechanizmusának is­mertetésére szorítkozik. A közlekedés szabályait már az általános iskolákban is tanítják. A munkahelye­ken kötelező balesetvédelmi oktatásokat szerveznek. Mind­eddig hiányzik azonban egy közérthető háztartási KRESZ. P. E. Az utolsó vacsora Lám, a krónikásnak is ilyen bibliai szomorúságú cím to­lakszik a tollára, pedig a Béke-étterem tegnap esti búcsú- vacsorája egyben kezdete is az újnak, a jobbnak. Az öreg vendéglőt — helyesebben az egész háztömböt — azért bont­ják le, hogy helyet teremtsenek az új belváros egyik legmo­dernebbnek ígérkező épületének: a kétszintes üzletháznak, s a sokemeletes lakóháznak. Persze, a nosztalgiát azért nem kellelt szégyellniük a törzsvendégeknek, amikor felelevenítették a húrok rezgése mellett: mennyi kellemes órát töltöttek a boltívek Alatt. Volt, akit csak a sörök, borok emléke kísértett; másoknak az itt fogyasztott csípős levű pörköltek jutottak eszébe, de bizonyá­ra akadt az ünneplők között olyan is, kinek szivbéli ügyei lo­pakodtak ide a múltból. Szóval, volt ok egy kis meghatottságra az étterem búcsúz­tatásánál is, hogyne lenne hát azoknak, akik a Béke tér öreg lakóházainak a bontására várnak, a Szűcs Sámuel utca kör­nyékén. Az idén körülbelül ötszáz lakás k#fül csákány ala a városban, ennyit követel a fejlesztés. Az anyagi oldalt tekint­ve, a bérlők általában jól járnak. Gyakran olyan lakáséi t kap­nak újat, komfortosat, melynek a falait jószerével csak az évek során rákent mész és festék tartotta össze. A DH riportere a Béke tér lebontásra ítélt kis házainak tu­lajdonosaival beszélgetve azt tapasztalta, hogy sokan közülük — különösen a fiatalabbak — alig várjak a költözést. Napon­ta járnak a Győri kapui lakótelepre — nézni az újat. De az idősebbek között akad bizony olyan is, aki őszintén elmondta: nagyon sajnálja a hajlott gerincű öreg házat, s a tenyérnyi kerteoskét. Nem magát a vályogfalat, s a csenevész orgona- bokrokat, hanem mindazt, ami ebben a házban történt vele hosszú évek során. Az emlékeit sajnálja. „Itt votunk fiatal há­zasok... Itt születtek a gyerekek” — hajtogatják. No persze, van egy kis túlzás az itt-ott elhangzó panaszok­ban. Emberi tulajdonság, hogy egy kicsit túlbeszéljük azt, ami a miénk, s alábecsüljük, amit érte kínálnak. Szeretjük kéretni magúnkat, ha módunkban áll. Mindenesetre érdekes változások ezek az érintett családok, s az egész város életében. A cserébe kapott új otthonban egy kicsit — talán nem is kicsit — megváltozik az életforma is. Új barátságok szövődnek s — bármennyire is jó — eleinte furcsa megszokni, hogy felesleges már az ivókanna; értékte­len lom a teknő, ami hosszú évekig nemcsak a mosást, hanem a fürdést is szolgálta. Ugyanakkor meg kell tanulni a lift, a gáz, a gombos tűzhely kezelését. Az emeleti ablakból messzebbre látni, de nem arra a Kis utcára, ahol a nap meghatározott órájában mindig ugyanazok az események zajlottak le. Unásig ugyanazok, és mégis ked­vesen ugyanazok... Bontani kell, mert ez a fejlődés feltétele. Ha nemcsak ma­gukra gondolnak, akik az öreg falaktól búcsúznak most város­szerte, hanem arra a sok ezer emberre is, aki lakásra vár, ta­lán könnyebb lesz a búcsú... 3EKES DEZSŐ Harminchat milliárd forint a lakosságnak A kötéfverő, aki átlát a vason A Központi Statisztikai Hivatal most első ízben publikálta sta­tisztikai havi közleményében, hogy a Beruházási Bank és a Magyar Nemzeti Bank a tárgyalt hónapokban milyen összegeket folyósított. 1970 első negyedében a beru­házási tevékenység fokozódott; iolyőárakon számítva, január 1- től március végéig 12,3 milliárd forintot iolyósítottak beruházá­sokra, 14 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A közel­jövőben azt is elemzik, hogy az árszínvonal emelkedését leszá­mítva, hogyan alakultak a be­ruházásokhoz igénybe vett össze­gok. . A lakosság pénzbevételeit is­mertető táblázatból kitűnik, hogy munkabér, részesedés, társada­lombiztosítási kifizetések stb. cí­mén a lakosság pénzjövedelme 1970 első negyedévében 36 mil­liárd forint volt, 5 százalékkal több. mint egy évvel korábban. A többlet munkabérek növeke- dés'ből adódik, az egyéb bérjel­legű kifizetések azonban — a nyereségrészesedést is beleértve — nem érték el az egy évvel ez­előtti szintet. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a vállalatok na­gyobb hányadot fordítottak a bérek emelésére, s kisebbet a részesedési alap képzésére. 1970 első negyedében egyébként az iparvállalatok dolgozóinak átlag- keresete 5, az építőipariaké pedig 6 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaságban dolgozok bevételei 13 százalékkal voltak nagyobbak, mint egy évvel ez­előtt. Ez a növekedés részben abból adódott, hogy a mezőgaz-, dasági termékeket — a hatósági áremelés folytán — magasabb árakon értékesítették, mint ta­valy ilyenkor. E készpénzbevéte­lek egyébként nem jellemzik pontosan a mezőgazdasági lakos­ság bevételeit, mert abból je­lentős az úgynevezett önfogyasz­tás, amely az utóbbi években lé­nyegében stagnált. A konjunkturális helyzetet jel­zi az ipar rendelésállományának növekedése. Reprezentatív felmé­rések szerint 1970 elején főleg a könnyűiparban növekedtek a belkereskedelem rendelései. Mi­vel a kiskereskedelem eladása lassabban nőtt, mint az árube­szerzések üteme, a készletek is­mét nőttek. KRESZ? A háztartási balesetek szá­mának rohamos növekedésé­re mostanában kezdenek fel­figyelni a szakemberek. Ab­ban mindnyájan megegyez­nek: a döntő ok a háztartási gépek gyors elterjedése és az otthoni munkára jutó idő csökkenése, a nők túlterhelt­sége. . Ma már minden második háztartásban van mosógép és televízió, minden negyedik lakásban hűtőgép és porszí­vó. Az elektromos berende­zések óriási veszélyt jelente­nek a hozzá nem értőknek. A háziasszonyok többsége pe­A lottó 14. játékhetén For­tuna teli zsákkal kopogott be, immár harmadszor Megya- szóra. Ezúttal Németh Fe- í renc volt a szerencsés nyer­A pászma, amely a körbe­rohanó dobokról siet a sod­róhoz, tizenkilenc acélszál­ból áll. Az egyes kötélgép hat pászmából fonja a drót­kötelet. Hosszú szivarteste 146-ot fordul percenként. Szakos István kötélverőről azt mondják a sodróműben, hogy belelát a 25 méteres gépbe, még azt is tudja, hogy az érzéketlen vasalkotmány mikor gyengélkedik. Tizenhét évvel ezelőtt je­lentkezett munkára a drót­műben. Egy pászmagép mel­lé állították. Az első nap után azt mondta neki egy idősebb szakember: „Fiam tes. Négyes találata után 90 ezer forintot vehetett át, ami­nek jelentős részét a helyi takarékszövetkezetben he­lyezte el, kamatozó betétként. te jó kötélverő leszel!” Az azóta eltelt több mint más­fél évtized az öreget igazolta. Szakos Istvánnak nagy része van abban, hogy ennek a t szakmának tekintélye lett a drótműben. Itt, a zajos huzal­faló gépek mellett nem isme­rik a gyors munkasikereket. — Az ambíció, a szorgalom gyümölcse hosszú évek alatt érik csak be az ilyen mun­kahelyen — tartják a (jrót- gyáriak. A gép nem Kerdez — Tizenhét éve járok be Szirmabesenyőről. Kertünk, házunk van, sokszor fárad­tan jövök. Nekem a nap té- len-nyáron 4 órakor kel. A gép, persze, nem törődik az­zal. hogyan ébredt, aki mel­léje áll. Ha úgy adódik, kerékpárra ül, de nem marad el a mun­kából. Nemhiába mondják az újaknak, a csarnokban, hogy csak akkor késhetnek el ami­kor Szakos Pista. Megtakarítóit utak Amíg a gép dolgozik be­szédes. hosszú szünetek .p- csolják össze a monda 'öt. — A norma olyan. i'igy lehet keresni. Volt itt az üzemben nem egy. aki há­romszor elment és mindig visszajött. Mindegyiket a jobb fizetés reménye vitte el. és mégis itt kötöttek ki újra meg újra. örülök, hogv eze­ket az utakat megtakarítot­tam. Munkatársa, Da ragó Károly kiegészíti: — Szakos négyszeres ki­váló dolgozó. A sodrón " en nagyon sokan tanultak már a keze alatt olyanok, akik­nél az érzé1 • ••*♦«! szakmává érett. NAGY JÓZSEF Elutaztak- az eszpersntisták Fortuna ajándéka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents