Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-20 / 91. szám

Széki muzsika a Balti-tenger partján Tíz nap sok-sok élményét nagyon nehéz lenne felmérni, ezért csak úgy tallózunk a lengyelországi emlékek között. A diósgyőri Vasas Művészegyüttes tagjai most pihenik az ezer kilométerek fáradtságát. Jóleső fáradtságát! Megérte! Köze­lebbről megismerhettek egy nagy — természeti szépségekben nagyon gazdag — országot. Régi barátokkal ölelkezhettek össze és új híveket szereztek a magyar népi kultúrának.,. Az út részvevői nem tud­ják, hogy mit említsenek elő­ször. Testvérvárosunk veze­tőinek meleg fogadtatására ugyanolyan szívesen emlé­keznek, mint a balti matró­zokra. akik vidám kedvvel cseréltek „egyenruhát" — a fényképész kedvéért — a magyar táncosokkal. Kezdjük talán ott. hogy Katowicében megpihent né­hány órát a vasasok együt­tese. Hogy milyen jelentős eseménynek számított a mis­kolciak érkezese, mi sem bi­zonyítja jobban, mint az. hogy Wojda elvtárs. a városi tanács elnöke személyesen fogadta és kalauzolta végig a nagy iparvaroson az együt­test. Az álmok palotája Sok minden mellett — igj mondják a táncosok — a há­zasságkötő termet irigyelhet­jük leginkább szomszédaink­tól. Az európai hírű palota afféle mai, modern katedrá­lis. márványba álmodott köl­tészet. A páratlan értékű csil­lárok alatt naponta 15—16 házasság köttetik itt. Ugyan­csak a palotában kapnak ne­vet az új Lengyelország leg- ifjabbjai. és természetesen több terem szolgálja a meg­hittebb vagy nagyobb sza­bású családi ünnepségek cél­ját. (Bizony, Miskolcon is el­kelne hasonló „templom".) Már Katowicében várták a táncosokat, énekeseket, zené­szeket a gdanski hajógyár autóbuszai, úgy hogy a hát­ralévő út már kellemes ta­nulmányi kirándulásnak is beillett. A tíz nap folyamán a ten­gerparti Sopot volt az együt­tes szálláshelye. Aszú és vodka Április 3-án este a magya­rok ünneplőbe öltöztek, hogy vendéglátóikkal együtt meg­emlékezzenek hazánk felsza­Egy könnyedén kellemes vasárnap este k vübtfmup ttstá műsor kei- lanes szórakozást adott, kony- nyed derűt, felhőtlen játékot. Tahi László Végállomás, ki­szállni! című fcv-játóka ruti­nos, ügyes, szellemes írás. A felszabadulási évforduló egy kellemes utózöngéje. Tu­lajdonképpen semmi új nem volt benne, a meseszövést szokványos, dramaturgiai lag primitív, de mindezek elle­nére elfogadtatta magát, at­moszférája volt, korképpé: állt össze —. mindennek el­lenére tulajdonképpen Tabi- vígjáték. Mert mit is csinál Tabi? Rendszerint kitalál egy eról- tetetten tipikus történetet, ezt lassan, kellemes időbeosztás­sal szövögeti, a színdarab vé­gére el is felejtjük, hogy mi­vel kezdődött. De nem is ez a lényeges. A lényeges:ahogy Tabi a cselekményben felvo­nultat emoereket. és köré­jük egy-egy epizód-szituációt épít. Ez már megmarad em­lékezetünkben. erre már oda leéli figyelni, ez már- ember- ábrázolás, sőt társadalom­kritika. Ezért van esc. nogy egy-egy alakja, .'Menete;, be­mondása túléli magukat a darabokat is, napi beszélge­téseink alkatrésze lesz, jel­lemzéseink előre gyártott ele­me. A motam szatirikus vígjá- tóka szintén ilyen. Csak sze­replői nem maiak, hanem teg­napiak. Igazán azok élvez­hették az adást, akik ismer­ték ezt a kort, azok számára < zgalommentes, kellemes em­lékezést jelentett. És a színé­szek élvezhették, afaik szaba­don. komédiázhattak, akik számára hálás szereplehető- .ségeket és hatásos poénokat adott a szerző. És ha köszönettel nyugtáz­tam a Tabi-vígjáték nyúj­totta kellemes órát, hason­lóan megköszönhetem Molnár Margitnak az általa vezetett, a szokásostól eltérő, játékká átalakított OKISZ-divatbe- mutatót. Szerencsés kiegészí­tése volt ennek a könnyed, első, valóban tavaszi estének. K. L. Csak fehér Otellót fogadnak el Laurence Oliviernek, Ang­iig legnagyobb színészének be kell bizonyítania, hogy nem színes bőrű. Salisbury- ban ugyanis az egyik film­színház be akarja mutatni Laurence Olivier három év­vel ezelőtt készült Otelló című filmjét, és a rhodesiai cenzúra nem engedte meg, hogy egy színes bőrű — akár­csak a filmvásznon — fehér nőt vegyen feleségül. Csak akkor engedik bemu­tatni, ha megbizonyosodnak afelől, hogy Laurence Olivier fehér bőrű és csak a szerep­hez festették feketére. Oberhausen Kiosztották a 16. nyugatné­met rövidfilm-fesztivál dí­jait. Vass Judit magyar rende­ző Módszerek c. verseny- filmje, amely gyermekekkel teógaett társadalomlélektani kísérleteket ismertet, 2000 márka összegű jutalmat és a nemzetközi zsűri egyik ktí- löndíját. kapta. A fődíjat két nyugatnémet és egy argentin rövidfilm­nek rtétték oda. badulásának 25. évfordulójá­ról. Az ünnepi beszédet Len­gyel Ágoston, az SZMT kul­turális bizottságának vezetője mondta, s utána lengyel vod­ka és tokaji aszú mellett késő éjszakáig együtt maradtak az ünneplők, hogy az elmúlt ne­gyedszázadról — mely a két nép barátságát igazi testvéri kapcsolattá kovácsolta — el­beszélgessenek. A tenger ajándéka iVfasnap a gdanski sport- és kultúrcsarnokban 3 ezer em­ber várta a hajógyár vendé­geit. Keveset tapsoltak még hazánktól ily távol Liszt II. ' magyar rapszódiájának. És sehol sem teremtett forróbb hangulatot a Széki muzsika meg a Bihari tánc. A megle­petés — néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy lengyel szá­mokkal is készül az együttes turnéjára — különösen jól si­került. A tengerészek dalát már együtt énekelte a ma­gyar szólistával a közönség. A sikeres műsort összesen öt alkalommal mutatta be a Va- ->as Együttes. A vendéglátók nagy tapintatára vall. hogy — bál- több város érdeklődött a műsor iránt — nem kértek újabb fellépést. Helyette in­kább hajókirándulást szer­veztek a Balti-tengeren, be­mutatták a gdanski képtárat, a katedralist és a sokat szen­vedett ősi város egyéb törté­nelmi nevezetességeit. A hivatalos program fel­idézése közben csak véletle­nül jut eszükbe a mesélőknek néhány olyan kedves epizód, hogy a tengeri vihar után partra dobott borostyánt gyűjtöttek, hogy egy szép lengyel lány csatlakozni akart hozzájuk útban visszafelé, mert régen látta magyar vő­legényét. És hogy a szabad­napos matrózok közül néhá- nyan mindig vendégül látták és hívták a borsodi táncoso­kat. Az ősszel a gdanski mű­vészegyüttes járt nálunk. Most jól sikerült viszorrtláto- gatásról számolhattunk be. De nem marad el a folytatás sem (gyormcrti) A miskolciak győztek Véget ért a diákpolitikusok vetélkedője >k Az NME győztes csapata. (Balról jobbra: Horváth István, Hegedűs Lajos és Reidl Rezső.) (Kóbor Pál felvétele) A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem három év vei ezelőtti kezdeményezésé­re, a diákpolitikusok vetél­kedőjére felfigyelt a KISZ Központi Bizottsága is, és így az idén először már or­szágos szinten bonyolították le a vetélkedőt. A múlt hét pénteki elődöntő után — amelyen tizennyolc felsőok­tatási intézmény vett részt — szombaton az öttagú zsűri előtt az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem és a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem három-három­tagú csapata versenyzett. Az egyéni és a csapatverseny végeredménye a következő­képpen alakult: az egyéni verseny első és második he­lyét Hegedűs Lajos, illetve Horváth István, a i NME hallgatói szerezték meg, a harmadik Kun István, az ELTE versenyzője lett. Csa­patversenyben első az NME, második az ELTE és harma­dik a DOTE csapata lett. A miskolci Egyetemváros több mint kétezer hallgató­ja szobájában, az egyetemi stúdió közvetítésének segítsé­gével kísérhette figyelemmel a központi könyvtár nagyter­mében megrendezett döntőt. Akik pedig befértek a terem­be, azok — nem véletlenül voltunk műszaki egyetemen — monitorokon figyelhették az eseményeket. Sok ezer fiatalt mozgatott meg az egesz országban a vetél­kedő, mire a döntő kilenc versenyzőjét kiválasztották, így valamennyi részt vevő felsőoktatási intézmény hallgatóit hó­napok óta foglalkoztatják az elmúlt 25 év világpolitikai és magyar eseményei, és a mindennapok politikai viszonyai. Ha csak arról lenne szó, hogy a fiatalok ezrei fordultak néhány I hónapja a politika felé, a vetélkedő már akkor is elérte uolna célját. Tudásuk azonban — túl az intenzív felkészülés biztos eredményein — azt a rendkívüli érdeklődést is tükrözte, I amellyel a mindennapokat, a logikus és dialektikus történet­in« fejlődés egyenes következményeit látják m, m. Keresem Vitrayt Hétfő a Televízióban A Szabadság téri hatalmas épületben hétfőn sincs pi­henőnap. Talán csak abban különbözik az adásnapoktól, hogy reggel 8 és 9 óra között kevesebb személykocsi áll az egykori Tőzsdepalota bedesz- kázott, beállványozott hom­lokzata előtt. (Egyfolytában 14 év óta renoválják.) Viszont annál több az egyéb fajtájú gépkocsi a téren — például a három közvetítő kocsit szorgalmasan tisztogatja a kezelőszemélyzet. A visszhan- gos előcsarnok enyhe félho­mállyal fogadja a belépőt — áramszünet —, ez is a hétfői programpontok egyike. Kilenc óra után már meg­érkezik az áram és ragyogó fény árasztja el az eligazító üvegablakát? illetve a fél­emelet portásfülkéjét. A por­tás nénitől megkérdezem, hogy bejött-e már Vitray Ta­más, mert sürgős megbeszé­lésem volna vele. Igen, már itt van. Felhívom a szobám­ból — nincs a helyén, lement a büfébe. Gyorsan utána. Száléin alejkum A büfét az első emelet egy­kori összekötő folyosóján he­lyezték el. Az egyik asztalnál Béres Ilona és Bessenyei Fe­renc ül. A művésznő vala­hogy olyan furcsa. Igen, most már látom, mi a szokatlan. Gjionyörű bordó színű maxi­kabaiot visel. Híaba, még nem szokott az ilyen „taka­ros” látványokhoz a szemünk. A másik asztalnál maga a török szultán fogyasztja az egyik kedves asszisztensnő társaságában a szörbetet — a Ica rom mondani a Coca-Co- lat. Közelebbről megtekinteni öfényességét; kiderül, hogy Márki Géza színművész, aki ritka-szökés álszakállával, gyönyörű zöld „hadzsi" tur­bánjával, lángpiros arannyal hímzett köntösében valóban impozáns látvány. Vitray azonban sehol... Mit eszik a baba? A nyomok a „regi” vezérlő- terembe vezetnek. A vezérlő­asztal mögött ül Pintér Gyula rendező és Csizmazia Gyö- zőné hang-képtechnikus. A terem üvegfalán át alattunk látható a tv legrégibb stú­diója, amely pillanatnyilag a jupiterlámpák fényében iz­zik. A nagy asztalt komoly nők és férfiak ülik körül és Molnár Margit éppen fag­gatja az egyik riportalanyt: Mit eszik a baba, ha éhes? Nem várom ki a „Nők fél­órája” című sorozat felvéte­leit, mert itt sem találom azt, akit oly buzgón keresek. A következő állomás a nagy stúdió — amely lénye­gesen nagyobb, mint a „régi". Itt: mintha a törökvilág ele­éjféltől reggelig venedne meg Magyarorszá­gon. Űjra viszontlátom a tö­rök szultánt — már Alik, Ahmedek és Zülfikárok, illet­ve Zulejkák társaságában Hiába jöttem ... Párizs messze vau Visszaballagok a földszint­re a IV. emeletről, mert csak onnan lehet újra feljutni a­IV. emelet másik részén fek­vő szobámba. Mondanom sem kell — a lift áll. Az áram­bekapcsoláskor kiégett va­lami biztosíték. Nem baj — menjünk gyalog —, megszok­tam az elmúlt 13 év alatt lif­tünk pajzánkodásait. Szo­bámban közük, hogy Vitray már keresett — a szobájá­ban van. Hosszú, huzatos fo­lyosókon sietek végig, míg el­jutok Tamás szobájába. — Már oly régóta kereslek. — Parancsolj — válaszol Tamás a tőle megszokott ud­variassággal. — Vidéki tudósítónk jelez­te. hogy jövő héten nagysza­bású mezei futóversenyt ren­deznek. Tudnátok használni a riportot? — A filmríportokikal sajnos, nem én foglalkozom, hanem Szőnyi János. — És ő hol van? — Párizsban — hangzott a könyörtelen válasz. Sajnos, oda nem mehetek utána. SÉNVi IMR.í TORNÁDÓ PUSZTÍTOTT A Texas állambeli Claren­don környékén tornádó pusz­tított. A hatalmas erejű szél házakat döntött össze, magas- feszültségű villamosvezetéke­ket tépett le és az eddigi je­lentések szerint legalább 17 személy halálát okozta. Az anyagi károkat több millió dollárra becsülik. ISMÉT ELHALASZTOTTÁK elhalasztották a Sha­ron Tate-féle gyilkossággal vádolt hat hippi bűnperét. Az újabb halasztást az indo- kolja, hogy a perben új bíró ítélkezik. A mostani döntés szerint a per június 15-ea kezdődik. gyermekeket gyilkolt Hétévi börtönre ítélték •Salzburgban a 62 éves Anton Schiller volt SS-katonát aki rol bebizonyosodott. ' hogy 1942-ben az egyik náci haláí- taborban meggyilkolt két zsi­dó kisfiút. lezuhant A 3. EMELETRŐL Kazincbarcikán Zámbo Jo- zsef 17 éves testi és szellemi fogyatékos fiatalember szü leinek távollétében kinyitotta a III. emeleti lakás ablakál A szerencsétlen fiatalember kihajolt az ablakon, elvesz tette egyensúlyát, s lezuhant a betonjárdára. Súlyos sérti léseket szenvedett, amelyek be a kórházban belehall, ELEJTETT MONDATOK , Az Iwo Jirrw fedélzeten, mint ismeretes, az űrhajósok nem nyilatkoztak a majdnem katasztrófával végződött út­ról, de néhány elejtett mon aat sejtetni engedi lelkiálla­potukat. Swigert például el mondta a hajó tisztjeinek, hogy a repülés legszebb pil­lanata az volt, amikor ki­szállták az űrhajóból és meg­látták a helikopter-anyaha ­jót. | A HAMISÍTÓ POSTAMESTER A Hajdú-Bihar megye Ba- gamér község postamestere. Balint Csaba, több esztendőn at^ 280 000 forinttal károsí­totta meg a postát, megha­misította a takarékbetét­könyveket, mindig annyi ösz- szeggel, amennyit kivett. Nem az ellenőrzés buktatta le, hanem egy véletlen. Ros­szul lett, mentők vitték el s helyettese jött rá u csalásra. Hatévi es 10 hónapi börtönre ítélték. TÍZKILÓS VADMACSKÁT LŐTTEK Csongrádban a szegedi va­dásztársaság tagjai motorcsó­nakokon járják a vízzel el­árasztott területeket a Maros hullámterében, ahonnan a megrekedt őzeket és nyula- kat mentették ki. Közben le­lőttek egy tízkilós vadmacs­kát, amelynek farkát hét gyűrűsáv díszítette. ŐRIZETBE VETTÉK A MERÉNYLŐKET A brazil rendőrség őrizet­be vett három embert, ama négy merénylő közül, akik megkísérelték elrabolni az USA Porto Alegro-i konzul­ját. Eddig rajtuk kívül közel száz gyanúsítottat tartóztat­tak le.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents