Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-20 / 91. szám
Szovjet gépek Monos János is tagja volt a küldöttségnek Egyhetes szovjetunióbell tartózkodása után tegnap hazaérkezett a df. Lé váréi Ferenc nehézipari miniszter által vezetett magyar szénbányászati küldöttség. Mint ismeretes, a küldöttség tagja volt a Borsodi Szénbányák igazgatója, Monos János is. Dr. Lévárdi Ferenc a repülőtéren tett nyilatkozatába a a küldöttség útját sikeresnek minősítette. A küldöttség tagjai két bányában tettek látogatást, a tulai és a Donyec- medencében. Nagymértékben automatizált bányaüzemekben tanulmányozhatták a számunkra fontos bányagépeket. Számunkra nagy fontosságú szovjet bányagépek szállításáról született megállapodás útjuk során. A megegyezések értelmében lehetőség nyílik olyan komplex szovjet bányagépek, berendezések importjára, amelyek a frontfejtésben alkalmazott gépeken kívül, az úgynevezett önjáró biztosító berendezéseket is magukban foglalják. Még ebben az évben két ilyen komplex berendezést kapunk, mintegy 3 millió rubel értékben, jövőre pedig 8 berendezés érkezik majd az országba, ezek együttesen kb. 8 millió rubel értéket képviselnek. Az idei szállítások már folyamatban vannak — mondta befejezésül a miniszter. — Az előbb említett, idén esedékes két komplex biztosító- berendezés egy’két Oroszlányban már ki is csomagolták, és hamarosan üzembe helyezik. A berendezések szovjet importból történő beszerzése egyszersmind azt is jelenti, hogy a jövőben nem leszünk kizárólag nyugati beszerzésre utalva. A kommunista vasárnap eredményei A miskolci vontatási főnökségen most értékelték ki az április 12-i, kommunista vasárnap eredményeit. A 461, vasárnapját feláldozó dolgozó, 9 gőz-, 1 Diesel-, két villanymozdony futóját javította ki, s tizenkilenc teher- és öt személykocsin is hasonló munkákat végeztek. A villamosművek dolgozói 500 méter telefonkábelt fektettek le, az irodai dolgozók a könyvtárat és az irattárt rendeztek. MISKOLC EGY HETE Az LKM durvahengerdéjében az egyik legfelelősségtelje- sebb munkát a kormánypadon dolgozók végzik. A „ke'Hiányosok” munkáját a legmodernebb technikai berendezések, például ipari tv segítik. (Ágotha Tibor felvétele) A Szinva mozgatja a törpéket Meseország a kiskertben A lillafüredi Palotaszálló parkja mögötti házban Soltész Károly egy kis meseFüstölgő boksák, ritka növények, állatok A Bükk kincsei tölgy-, bükk- és egyéves fenyőcsemetét ültetnek el, a Bükk adottságai miatt szinte teljesen kézi erővel. Exportra dolgoznak a boksák A legkeményebb téli fagyok kivételével, egész évben füstölnek, dolgoznak a Bükk- ben a faszénégető boksák. A lillafüredi, répáshutai és bánhorváti erdészetben 8—10 család űzi ezt a több száz év óta változatlan mesterséget. A boksát ma is úgy rakják, fedik, őrzik, mint a középkorban, de a kiváló minőségű bükki faszén jó része ma már értékes exportcikkünk lett. Egyetlen boksából 30—40 mázsa faszenet bontanak ki, az évi termelés pedig több mint 13 ezer mázsa. Pofóka, áfonya dádáska A Bükk kemény kunbú bükkösei 160—200, tölgyesei 300—400 évig is elélnek. A fenyvesek, a gyertyán- és csererdők élettartama 60—80 év. A legtöbb fa persze nem ér el ilyen magas kort; a bükköt 100, a tölgyet 200 éves korában vágják ki. Szilvásvárad mellett kísérletképpen meghagytak egy ősbükköst. amelyben sem fakitermelés, sem telepítés nem folyik. A Bükk rendezett, nevelt erdeihez képest itt Sokak szerint legromanti- kusabb hegységünk, a Bükk, a sík vidékről érkezőket merész szikláival, szakadékai- val, áthatolhatattannak tűnő erdeivel, a nagyvárosban élőket tiszta levegőjével, csendjével bűvöli eh Kincseit az erdei embereknek, vadászoknak, erdészeknek adja. Kitakarják az erdőt A 82 ezer hektáron elterülő hegység kétharmadát borítja (javarészt bükk, tölgy és fenyő) erdő. Az itt dolgozó két erdőgazdaság évente több mint 230 ezer köbméter fát termel ki. A tervszerű telepítések eredménye, hogy a kivágott erdőrészek pótlásán kívül az utóbbi időben évente mintegy 100—120 hektáron ültetik be a kopár, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan domboldalakat, ártereket. Ezekre a területekre elsősorban a gyorsan növő, rendkívül értékes luc- és vörösfenyő kerül. A tervek szerint 15 év múlva az erdők 10, nagyobb távlatban pedig húsz százalékát alkotják a fenyvesek. Az évente kivágott körülbelül háromszáz hektár erdő pótlása fele-fele arányban természetes és mesterséges úton történik. A lehullott, kicsírázott és kikelt, csemetévé növő makkok felett többször kell „kitakarni” az erdőt, amíg felnő a facsemete. A kivágott fák mesterséges pótlására az idén mintegy másfél millió, 2—3 éves valóságos dzsungel alakult ki, az öreg fákat a korhadás, a vihar dönti ki, a csemeték az ember segítsége nélkül törnek maguknak utat a farengetegben. A Bükk legismertebb és talán legszebb védett erdeje a jávorkúti őslucfenyves. Itt a fák törzsének kerülete eléri az egy-másfél métert, és negyven méterre is megnőnek. A legkülönlegesebb bükki növényeket, az északi pofókát, vörös áfonyát, réti dádáskát már csak a nagymezői természetvédelmi területen találni. A rezervátumokat kedvelik leginkább a hegység állatai is. A szarvas, őz, vaddisznó mellett Hollóstető környékén a néhány évtizede meghonosított muflonok, élnek. Az erdészek, vadászok gyakran találkoznak, nyesttel, nyerzzel, borzzal, vidrával, vadmacskával is. A dámszarvas kivételével minden hazai állatfaj honos a Bükkben. P. E. világot rendezett be. A nyugdíjas erdész kivezette a Szinva patak vizét a kertjébe, hogy a kis csatorna vízierejével működtesse a meseország fűrészelő törpéit, az óriáskerekeket és a körhintát. Nemrég, a turistaszezon kezdetekor a kiskert figuráit és modelljeit a nyugdíjas erdész átfestette. A Lillafüreden járó turisták sosem felejtik el megtekinteni a vashámor, az alpesi falu, a régi és az új avasi kilátó modelljét, s szívesen hallgatják a kis törpék kopácsol gatását a xilofonbiilen tyűkön. Vendégeinknek és masunknak V J A múlt héten arról nyilatkoztak a vendéglátóipar illetékesei. hogyan készülnek a nyárra, az idegenforgalmi szezonra. Nem akarjuk most megismételni mindazt, ami jó, ami valóban a vendégek kényelmét szolgálja. Ehelyett inkább — megkockáztatva, hogy egyesek maradi dörmögőnek neveznek majd bennünket — arról szólnánk, hogy véleményünk szerint valamivel több zenét, ricsajt terveznek, mint kellene. Április végén nyit a tapolcai Anna-szálló, s ettől kezdve egészen őszig egymást váltják a kerthelyiségben a fővárosi zenekarok — ígérik. Május elején pedig már a tapolcai strand is vendégeket fogad, s előreláthatólag itt sem lesz hiány zenében, mert ide automata lemezjátszó beszerzését tervezik. Könnyű megjósolni ezek után, hogy kora dél- előttől késő estig gitárzenétől visszhangzik majd a völgy. Nem vagyunk ellenségei a jó beat-zenének, s megértjük a fiatalok rajongását. De megértjük azokat az idősebb és fiatalabb vendégeket is, akik pihenni jönnek a zöld szigetre, s úgy vélik, hogy ehhez a madárcsicsergés, az erdő suso- gása és a vízcsobogás a legkellemesebb kísérőzene. Higgyék el a vendéglátóipar illetékesei, hogy zajos világunkban a csend legalább olyan jó vendégcsalogató, mint az elektromos gitár. S ha már a vendéglátásról beszélünk... Ügy véljük, sokan olvasták röstellkedve á DH hasábjain azoknak a szentendrei turistáknak a levelét, akik az Avas szépségét dicsérve, megemlítették azt is, milyen leverő látványt nyújtottak a Szabadság-fürdő előtti szökőkutak törött mozaikcsempéi, s a medencék alján összegyűlt piszokhalmok. Észrevették vendégeink azt is, hogy sok az utcákon a csikk, a makuka. Ideje végre észrevennünk nekünk is. Persze, idegenforgalom ide vagy oda, elsősorban magunkért kell tisztának, szépnek látni ezt a várost. Nem az oda látogató idegenek, hanem a Szentpéteri kapui lakásszövetkezet tagjainak a kedvéért kellene végre rendbehozatal azoknak az épületeknek a homlokzatát is, amelyekről lemät- lott a Wallkyd. A házak színe, szépsége... Itt kell megemlítenünk egy hírt és egy meghívót. Az előbbi a múlt héten látott napvilágot lapunkban, az utóbbit ugyancsak a múlt héten kézbesítette a szerkesztőség címére a posta. A hír lényege ennyi: a házgyári épületelemeket az idén már kő- és üvegzuzalékkal színezik. A meghívóról érdemes valamivel több szót ejteni, mert egy érdekes vitairatot is csatolt hozzá a Miskolci Művészklub építész tagozata: Hundert wasser osztrák festőművész kiáltványát. Hogyan függ össze a beton panelek színezése a festő kiáltványával? Ügy, hogy Hundertwasser — az egész emberiséghez címezve szavait — élesen bírálja a modem építészetet, mert szerinte mélységesen emberellenesek a színtelen dobozházakból álló lakónegyedek, városok. Nem mentes az idealista túlzásoktól ez a vitairat, mégis felelősségükre ébresztheti mindazokat, akik otthonokat, városokat terveznek, építenek, hiszen a szűk anyagi keretek között is mindent el kell követniük azért, hogy szép, változatos — emberarcú — házak szülessenek a régiek helyén. _ BÉKÉS DEZSŐ Tegnap délelőtt matróz- blúzos lányok, és sötétruhás fiúk népesítették be a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumait Itt tartották meg a A VÁROSI TANÁCS V. B. EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYA pályázatot hirdet szociális otthoni ápolondi állásokra Jelentkezhetnek: 18—35 éves korig azoic, akik a 8 általános iskolát eredményesen elvégezték és egészségileg alkalmasak. Bővebb felvilágosítással szolgál a fenti szén' szociálpolitikai csoport vezetője (Tanácsház tér 8.. Ili. udvar. í. emelet). Akik feivételt nyernek, 2 év alatt kötelesek a szociális otthon: ápolónői tanfolyamot elvégezni. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 19'KX ÁPRILIS 30. Tájékoztató ase iWk-ban Umttió Hatotoknak Az idén mintegy ötezer magyar fiatal utazhat az NDK-ba szakmai gyakorlatra. A foglalkoztatásukkal összefüggő fontosabb tudnivalókról az alábbi tájékoztatást adták a munkaügyi szervek. A külföldi szakmai gyakorlat tartama alatt a dolgozó belföldi munkaviszonya szünetel. Ez az idő azonban a munkaviszonyhoz fűződő kedvezmények, továbbá a társadalombiztosítási szolgáltatások szempontjából itthon munkában töltött időnek számít A külföldi foglalkoztatás megszűntét követően a dolgozónak haladéktalanul haza kell térnie és legkésőbb 15 napon belül munkára kell jelentkeznie a vállalatánál. Az NT>K-beli vállalat minden magyar dolgozóval — a munkahelyre érkezést követő hat napon belül — szerződést köt. A magyar fiatalok a bérezést és az egyéb üzemi feltételeket illetően a német dolgozókkal egyenlő elbírálásban részesülnek. Naptári évenként 15 nap szabadságot — egyes esetekben pótszabadságot — kapnak. Az évi rendes szabadságot azonban csak hat hónap eitehe mán lehet frgfcpgtre Az NDK vállalatai figyelembe veszik a Magyarországon szerzett szakképzettséget, s elősegítik a fiatalok szakmai továbbképzését; a szakképzetlenek részére pedig lehetőséget adnak egy-egy szakma alapismereteinek elsajátítására. Az NDK-ban szerzett szakképzettséget vagy továbbképzést a magyar munkaügyi szervek elismerik. Az NDK-ban a törvényes heti munkaidő 43 és háromnegyed óra, minden hét szombatja szabad. Az állandóan három műszakban dolgozó, vagy folyamatosan üzemelő vállalatoknál a heti munkaidő 42 óra. A társadalombiztosítás természetbeni szolgáltatásait annak az államnak a szerve nyújtja, amelynek területén a magyar dolgozó, illetőleg jogosult családtagjai tartózkodnak. Elszállásolásukról a foglalkoztató vállalatok gondoskodnak, s általában csoportos elhelyezést biztosítanak. A szállásköltség legfeljebb havi harminc márka. Az NDK-ba kiutazó fiatalok fizetésüket hazaküldhetik hozzátartozóiknak, s külföldi gyakorlatuk ideje alatt hazulról évente 130 millió forint szociális célokra Az idén 130 millió forintot költ a Lenin Kohászati Művek szociális, jóléti, kulturális és sportcélokra. Csak a kedvezményes üzemi étkeztetéshez 4 millió 156 ezer forinttal járul hozzá a vállalat. A szakszervezeti bizottság hatáskörébe utalt segélyezés céljára is több mint egymillió forintot fordítanak. Magyar-szovjet fílmegyezmény Ezen a héten írják alá au 1970—71-es évekre szóló magyar-szovjet együttműködési egyezményt a filmszakmában. Az egyezmény aláírására hétfőn délelőtt hazánkba érkezett a szovjet küldöttség két szakértője: Teneisvilli, a Szovinfilm igazgatója és Jakovlev, a Szovjet Állami Filmbizottság külügyi osztályának vezetője. A tárgyalásokat magyar részről dr. Újhelyi Szilárd, a Művelődésügyi Minisztérium filmművészeti főosztályának vezetője vezeti. Az egyezmény keretében megállapodás születik a készülő koprodukciós filmek befejezéséről, illetve bemutatásáról és művészek feta* paratelateseréjéről to. Borsodi kezdeményezésből országos mozgalom Mozgalmidal-feszti vál Mült év novemberében versenyfelhívást tett közzé a KISZ Borsod megyei Bizottsága: hazánk felszabadulása negyedszázados évfordulójának tiszteletére mozgálmidal-fesztivált rendez, melynek célja, hogy a résztvevők felkutassák, össze- gyűjtsék és színvonalasan tolmácsolják 25 év népszerű, lelkesítő, tömeghatású mozgalmi dalait. Borsodi Mozgalmidal-feszti- vál miskolci döntőjét, melyen városunk nyolc kórusa szerepelt. Minden énekkar repertoárjában legalább hat dal volt, melyből a zsűri által kiválasztott kettőt adták elő. Igen érdekes és változatos összeállításokat hallottunk, magyar és külföldi zeneszerzőktől. A felhívás egyik lényeges nészét azonban csak a Zrínyi Ilona Gimnázium leánykara tette magáévá. A többség a felszabadulás utáni első éveiknek, a „Fényes szelek” idejének mozgalmi dalait nem újította fel. Gondolok itt Szabó Ferenc, Székely Endre, Mihály András, illetve Atókszandrov, Dunajevszkij és Sosztakovics népszerűvé vált mozgalmi dalaira. Oj műveket viszont annál többet hallottunk a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, a Földes Ferenc Gimnázium és a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szak- középiskola karainak interpretációjában. A tegnapi városi döntőn — a zsűri értékelése szerint — kimagasló eredményt ért el a Kilián György Gimnázium vegyeskara, a Közgazdasági Szakközépiskola nőd kara, a Zrínyi Ilona Gimnázium női kara, és a Földes Ferenc Gimaázáum vegyeakara. A megyei döntőkbe májas végén kewffl am (i.
