Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

1 Életfeltételük: bizalom, önbizalom Semmi sincs fontosabb annál, minthogy az emberek — ki-ki szűkebb környezetében — jól érezzék magukat. Akik fizikai és pszichikai sérülés nélkül kerülnek egy-egy munkahelyre, azok a kezdeti nehézségek után általában könnyen beillesz­kednek az új közösségbe. Fokozott gondot okoz azonban a munkahelyi kollektívának, vezetőknek a betegségből vissza­térő ember, illetve az a fiatal, aki sok jószándékkal ugyan, és elismert szakmai tudással, de kevesebb fizikai erővel és érzékenyebb pszichikummal kerül valamely munkahelyre, mint társai. A csökkent munkaképességű fiatalokról van szó, akikről nagy hozzáértéssel és éber lelkiismerettel gondoskodik váro­sunkban a tanács egészségügyi osztálya, illetve a miskolci Egyesített Kórházak Ortopéd-Rehabilitációs Osztálya. A mun­katerápiás feladatokat az 1957—59-es Heine—Medin járvány helyezte előtérbe, amely Borsodban a felnőttekkel együtt mintegy 850 személyt érintett. De a mozgásszervi megbete­gedéseken kívül elég sok a látó-, hallószervi károsodás, a bel­gyógyászati és ideggyógyászati esetek száma is. Nagyon fon­tos, hogy ezek a fiatalok teherbírásuknak megfelelően részt vegyenek a termelésben, egyszersmind érezzék, hogy a társa­dalomnak szüksége van munkájukra. Mint ahogy erről szakfolyóiratok, napilapok már korábban megemlékeztek, a Miskolcon 1966—67-es tanévben megkezdett speciális képzés a kórház és a MüM összefogásával igen szép eredményeket szült. Kellő válogatás, előkészítés után a fia­talok megszerették és megfelelően elsajátították szakmájukat (műszerész, női szabó, könyvkötő). Nem érdektelen megje­gyezni — hisz ez a tény is az oktatás eredményességét mu­tatja —, hogy a rehabilitált szakmunkástanulók átlageredmé­nyei jobbak, mint az egészséges tanulóké. Az igazi erőpróba természetesen a tanulóidő végén követ­kezik, amikor a növendékeket az intézetből termelőüzemek­hez helyezik ki, szakmai gyakorlatra. Sajnos, ezt az erőpró­bát egyedül a könyvkötők állták ki, akik a Borsodi Nyomdá­ban megfelelő munkahelyet találva, teljes értékű szakmun­kásként dolgozhatnak. A Finommechanikai Vállalatnál és a Ruházati Ktsz-nél üzemi gyakorlatukat töltő, illetve szak­munkásként elhelyezkedő fiatalok sorsa nem alakult ilyen kedvezően. Az okokat ehelyütt nem akarjuk boncolgatni, de tény, hogy sem az üzemi légkör, sem a termelés mechaniz­musa nem felelt, illetve nem felel meg a speciális követel­ményeknek. Nem akarjuk az üzemeket hibáztatni, bár a ta­nács által rendelkezésükre bocsátott milliós nagyságrendű összegből talán megfelelőbb körülményeket teremthettek vol­na. Mégis úgy látszik, a rehabilitáltak érdekében nem az üze­mi foglalkoztatás a járható út. A szakma elsajátítása után is védett környezetre van szükségük, hogy sem a normák, sem a munkatársak, munkahelyi vezetők ne feszélyezzék tevékeny­ségüket, ne borítsák fel nehezen megszerzett lelki egyensú­lyukat. Valamiféle komplex szociális foglalkoztató helyre len­ne szükség, hiszen jelenleg is 111 tanuló és 41 szakmunkás várja, hogy megfelelő körülmények között, hasznos munkát végezzen. GYARMATI BÉLA Haj, regö rejtem! Lenkey Zoltán rajza Szép lesz, ha elkészül Az ifjúság új hajléka Homokbuckák, malteros ládák között bukdácsol most még a látogató, ha kíváncsi az épülő ifjúsági házra. A négyszintes, magasföldszintes épület kívül vakolatlan, de a képzelet külö­nösebb megerőltetése nélkül kivehető, milyen is lesz, ha majd elkészül. — Késik ugyan az építőipar az építkezéssel — mondja Bogdanovics János igazgató. — De reméljük, hogy né­hány hónapon belül átadhat­juk a fiataloknak, rendelte­tésének ezt az új kulturális objektumot. Hatmillióba ke­rül a központi gázfűtéses épület és a berendezés; a KISZ KB, a városi és a me­gyei tanács finanszírozza. Régi, dédelgetett tervünk válik valóra az új intézmény létrehozásával. Ügy tudom, Szombathely, Veszprém és Békéscsaba után ez a negye­dik létesítmény az ország­ban, melyet a KISZ tart fenn. és csak a fiatalságé. A földszinten a majd 200 személy befogadására alkal­mas nézőtér és a színpad, vagy ahogyan nevezik: a pó­diumterem, az ifjúsági ház öntevékeny színjátszó cso­portjának otthona lesz majd, itt fogják tartani a táncos összejöveteleket is. Az elő­csarnokra galériából lehet lenézni, a klubhoz büfé tar­tozik, és ezeken kívül még tizenegy kisebb-nagyobb he­lyiség szolgálja majd a ta­nulást, szórakozást. — Kocsis Lajos tervei alapján készül az épület. Na­gyobbra szerettük volna, de itt is elférünk majd. Nem éppen veszélytelen a korlát nélküli lépcsőkön mászkálni, és az óvatlan lá­togató könnyen orra bukhat az egyenetlen földön, de a felsőbb szinteken már a pa­dozatot alapozzák. — Itt lesz a városi könyv­tár egyik fiókkönyvtára — mutat körül egy féligkész helyiségben Bogdanovics Já­nos. — Tízezer kötetesre, szabadpolcosra és kölcsönző rendszerűre tervezzük. Ez a helyiség sakkterem, az fotó­klub, a másik utazási klub lesz, ez a bábosok próbater­me, ott asztaliteniszezők játszhatnak majd. Az épülethez hasonlóan vár befejezésre pontokba szedett rendeltetése is. Szám­talan tervnek csak a váza van meg, de mire berende­zik a termeket, differenciá­lódnak a most még jóváha­gyásra váró elképzelések. Az Úttörőházra is tervezik még egy emelet ráhúzását és a kisdiákok felújított házával együtt egy-két év múlva a Győri kapui lakótelep, de az egész város fiatalsága egy komplett művelődési cent­rummal rendelkezik majd. A vezetőség szívesen veszi az indokolt igényeket, örül, ha a fiatalok már most jel­zik: mit szeretnének és ho­gyan. Ha gondolataikkal, el­képzeléseikkel segítenek, és azokat megvalósítva látják, jobban sajátjuknak érzik majd a házat, óvják és vi­gyázzák. Az övéké. MAKAI MARTA A DÓZER SZAKADÉKBA ZUHANT Várpalota határában az építőipari vállalat egyik dó­zere munka közben három méter mély szakadékba zu­hant. A dózer vezetője Toldi Géza, 29 éves vontatóvezető nem sérült meg, Mészáros Gábor 21 éves segédgépke­zelő azonban, aki a dózeren volt, olyan súlyosan megsé- sült, hogy a helyszínen meg­halt. BÄNYAROBBANÄS Az ausztriai Voitsbergben bányarobbanás történt, két ember meghalt és tizenhár­mán súlyosan megsebesül­tek. A robbanást, valószínűleg — az egyik alkalmazott állí­tása szerint — az okozta, hogy egy robbanóanyaggal teli láda lángra kapott. MÉG MINDIG HAVAZIK Az „évszázad” tele nehe­zen enged Lengyelországban. A bialystoki, olsztyni és wroclawi vajdaságban a ha­vazások miatt összesen 24 út ismét járhatatlan. Ugyanak­kor a Bug folyó mentén a chelmi és hrubeszówi járás­ban árvízvédelmi riadót ren­deltek el. TITOKZATOS EMBERRABLÁS Titokzatos emberrablás történt London egyik külvá­rosában. Három férfi erő­szakkal magával hurcolt egy fiatal börtöntisztviselőnőt és egy teherautóval Manches­terbe vitték. A fiatalasszony­nak az éjjel sikerült meg­szöknie. Vallomása szerint fogsága alatt durván bántak vele és kopaszra nyírták. Honismereti szakköreink sikerei Hogy is volt? A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének új műsora Felszabadulásunk negyedszázados évfordulójára új zenés színpadi játékot mutat be a Magyar Néphadsereg Művész- együttese. A játék írói, Molnár Gál Péter és Balogh Géza korabeli dokumentumok, újságcikkek, riportok, slágerek alapján állították össze a kétrészes, vidám „emlékezetgya­korlatot”. A Művelődésügyi Minisz­térium, a Magyar Úttörők Szövetsége és a Gyermek­rádió hazánk felszabadulása 25. évfordulójának tisztele­tére Haj, regő rejtem! cím­mel meghirdette a honisme­reti, helytörténeti szakkörök versenyét. A pályázatra be­érkezett forgatókönyvekből az előzsüri tizenkettőt vá­lasztott ki, ezekből már a bajnai, fehérgyarmati, hajósi úttörők, valamint a borsod- nádasdi, a csávoji és az őri- szentpéteri kisdiákok mun­kái műsorba is kerültek. Hátra van még a jászárok­szállási, a miskolci, a vajsz- lói, a karcsai, a nagytarcsai és a szombathelyi pajtások bemutatkozása. Az eddig su­gárzott műsorok azt bizo­nyítják, hogy az úttörők jól ismerik szülőföldjük hagyo­mányait, színvonalasan, nagy felkészültséggel tudnak be­szélni a helytörténeti érde­kességekről, s fel tudják Szombaton lesz ötvenegy éve, hogy 1919. március 21- én megalakult a Tanácsköz­társaság. Az emlékezetes év­fordulót az előző évekhez ha­sonlóan ünnepük meg a kö­zép- és általános iskolákban. A helyi adottságoknak meg­felelően tartják az iskolai ünnepségeket. Például: ahol van stúdió, az iskolarádiók sugároznak emlékműsort. Az osztályfőnöki órák is a törté­mutatni környezetük mú­zeumi színvonalú értékeit is. Számunkra külön öröm, hogy a tizenkét legjobb for­gatókönyv között a borsod- nádasdiak, a miskolciak és a karcsaiak munkái is szere­pelnek. Mivel országos ver­senyről van szó, az egyne- gyedes arány nem mondható rossznak. Borsod megye ilyen sikeres részvétele egy­ben azt is bizonyítja, hogy hogy megyénkben és Miskol­con a honismereti, a helytör­téneti szakkörök igen életké­pesek, élükön kiváló peda­gógusok állnak, hiszen ezt támasztja alá nem egy kiad­vány is. Úgy hisszük, hogy az úttörők serénykedése a hazafias nevelés eredmé­nyessége mellett szól, hiszen köztudott, hogy a szülőföld szeretete, az értékek felkuta­tása szerves része a haza iránti szeretet megnyilvánu­lásának. A sorozat fele március 8­nelmi megemlékezést szol­gálják ezekben a napokban. A miskolci Kilián György Gimnáziumban az iskola te­hetséges tanulóinak közre­működésével nagyszabású irodalmi emlékműsort mu­tatnak be. Az általános isko­lákban ünnepi csapatgyűlé­seken emlékeznek a gyere­kek a fél évszázaddal ez­előtti történelemformáló ese­ményekre. án és március 15-én már el­hangzott, március 22-én Jászár okszállás, Miskolc és Vajszló pajtásai mérik össze tudásukat. Március 30-án a néprajzilag igen gazdag Karosa, Nagytarcsa és Szom­bathely mérkőzik meg. A pá­lyázat legjobbjait a zsűri döntése alapján értékes dí­jakkal jutalmazzák. A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola Zene- és Ének­tanárképző Szak miskolci ta­gozata tanárai mai magyar szerzők műveiből összeállí­tott színes műsorral ünnepel­ték felszabadulásunk 25. év­fordulóját. A tegnap esti hangversenyt Laczó Zoltán .tagozatvezető nyitotta meg, részletes visszapillantást ad­va az 1945-ös esztendő mű­vészi és politikai vonatkozá­saira, valamint az elmúlt negyedszázad zenei eredmé­nyeire. A koncert számainak nagy részét március elsején már hallhatták az érdeklődők Bu­dapesten, a miskolci hang­verseny azonban két darab­bal gazdagabb lett. Kincses Margit a merész hangvételű Jeney: öt zongoradarab mel­lett ezúttal Farkas Ferenc: Correspondances című művé­ből is részleteket szólaltatott meg. Szívesen hallottuk a népszerű hangvételű, 1951- ben keletkezett Hidas: Oboa­Az előadás rendezője — Mezei Éva — és koreográ­fusa — Novák Ferenc — verseny I. tételét Bákonyi Tamás előadásában. Az ugyanebből az évből szár­mazó Maros: Szerenád (Oboa: Bákonyi Tamás, klarinét: Benedek Tamás, fagott: Ne­mes Ferenc) közvetlen egy­szerűséggel, a zenei anyag érzékletes, hangulatos ábrá­zolásával tűnt ki. Horusitzky: Poétikus gyakorlatai a Zene- művészeti Szakközépiskola nagytermének akusztikai vi­szonyai között, Rőczey Fe­renc kitűnő előadásában még jobban érvényesültek, mint az előző koncerten. Ma­radandó élménnyel szolgált ezúttal is Nemes Ferenc fa­gottjátéka (Petrovics: Passa­caglia in blues), valamint Gál Károly (hegedű) és Kim esés Margit (zongora) kama­raprodukciója a Hajdú: Szo­nátában. A színvonalas, változatos műsor a hallgatóság körében nagy tetszést aratott. (barta) most is, mint az együttes ko­rábbi színpadi kompozíciói­ban, a totális színház elvét vallják, ahol a próza, a zene, a tánc és a pantomim együt­tesen fejezik ki az alkotói szándékot. Az együttes több mint száz tagja vesz részt a produkcióban. A közremű­ködő színészek — Bodó Györgyi, Dömötör Erika, Falvay Klára, Beszterczei Pál, Kis Gábor, Kristóf Ti­bor, Hetényi Pál — és mások, a táncdalénekesek, a tánckar és a szimfonikus zenekar mellett egy vendégművész is bemutatkozik a Magyar Nép­hadsereg Művészegyüttese közönségének: Benkő Gyula, aki a mai „negyvenévesek” nevében emlékezik és emlé­keztet az elmúlt huszonöt év eseményeire. A produkció alkotói és közreműködői március 19-én mutatják be a Hogy is volt., ,?-ot a budapesti kö­zönségnek. Az Állami Népi Együttes székházában tar­tandó szakmai bemutató után, április 2-án a Nemzeti Színházban tartják követ­kező előadásukat. Hidas Fri­gyes zenéjét, illetve az együttes szimfonikus zene­karát Pödör Béla és Kührner György vezényli. A FOLYÉKONY FÉM SZÉTFRÖCCSENT Tizennyolc munkás szen­vedett súlyos égési sérülése­ket, amikor az este a fran­ciaországi Anneville-bén ed­dig ismeretlen okok miatt felrobbant egy bronzöntőgép. A folyékony fém szétfröcs- csent és a gép körül tartóz­kodó mintegy 30 munkás közé lövellt. Valamennyi sé­rültet kórházba szállították. Három munkás állapota sú­lyos. NOTÓRIUS TOLVAJ Visszaesőként elkövetett lopásért ítélte el az eszter­gomi megyei bíróság Nagy József tartosbányai kőfejtőt. A 45 éves, többszörösen bün­tetett előéletű férfi megleste, amikor egy falubeli asszony, özv. Zhorela Józsefné temp­lomba ment. Az asszony a konyhaablakba tette a kul­csot, amelyet Nagy magához vett. Bement a lakásba és 700 forintot ellopott a szek­rényből. Egy évet kapott a notórius tolvaj. ELEKTRONIKUS ÁPOLÓNŐK Elektronikus ápolónők dol­goznak a nisi kórház sebé­szetén. Automatikusan ellen­őrzik a műtét utáni súlyos állapotban levő betegek szív­működését, vérnyomását, hő­mérsékletét, s ha rendelle­nességet tapasztalnak, önmű­ködően riasztják az orvoso­kat. VÉRES ÖSSZETŰZÉSEK A hivatalos adatok szerint: 28-ra emelkedett a keddi nyugat-bengáliai zavargások halálos áldozatainak száma. Új-Delhiben közölték, hogy a 24 órás általános sztrájk kapcsán kirobbant véres ösz- szetűzések során legalább 150 személy sérült meg. Inneni megemlékezések iskoláinkban A Tanácsköztársaság évfordulóján (P-i) Felszabadulási díszhangverseny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents