Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

I A boltos rosszul számol, a vállalat túlságosan jól (Folytatón az 1. oldalról.) A fogyasztók érdekvédelmét vizsgálva, a tanácsok keres­kedelmi szakemberei mindenekelőtt arra kerestek választ, hogy megkapja-e a vevő azt az árumennyiséget, amit kifi­zetett. Sajnos, nem minden esetben. Különösen az élelmiszer­boltokban és a vendéglátó helyeken tapasztaltak a vizsgá­latok kisebb-nagyobb visszaéléseket. Az élelmiszer kiske­reskedelemben a házilag csomagolt áruk súlya tér el elég gyakran attól, amit a vevővel megfizettettek, és a hamis mé­rés sem ritkaság. De nem mindig a keres­kedelem okálható a súly- csonkításért. Van, amikor már a gyártó vállalat „ta­karékosnak” bizonyul. A Szerencsi Cukorgyárban cso­magolt áru kilogrammonként 0,5— 2,5 dekagrammal volt kevesebb az előírtnál, s rendszeresen súlyhiányos a kereskedelemnek szállított liszt is. Ügy látszik, hogy a malom így pótolja az őrlés során keletkezett súlyveszte­séget! A vendéglátóhelyeken még mindig bőven akad hitelesítés nélküli pohár, és sajnos, a hitelesítettekbe sem töltenék mindig annyi italt, amennyinek az árát behajtja a végén a pincér. Mégsem a súlycsonkítások a leggyakoribb formái a fo­gyasztók megkárosításának, hanem az árdrágítás és a hamis számolás. A felelős­ségre vonások 48 százaléka ilyen visszaélések miatt tör­tént. Meglehetősen rossz hímek örvendenek — a vizsgálatok szerint — az úgynevezett szabad kasszás rendszerben dolgozó egységek. Az ipar­cikk szakma ügyeskedői a gyengébb osztályzatú árut adják el magasabb kategó­riába tartozóként, egye» pincérek pedig rendszeresen rosszul adnak össze. Termé­szetesen mindig a vevő ká­rára. Az árdrágítás új és talán legsajnálatosabb megnyilvá­nulási formája napjainkban, amikor a vállalati haszon érde­kében károsítják meg a vevőket. Az előterjesztés — negatív — példatárában gyakran sze­repelnek az áfészek, de meg kellett büntetni árdrágítás miatt a Hungária Vállalatot is. Egy TÜZÉP-visszaélés: a telepek sok esetben a fuvar- költséget is belekalkulálták az árba akkor, amikor a ve­vő a pályaudvarról szállítót ta el a portékáját. Figyelemre méltó megálla­pítás: amióta érdekeltek a vállalatok a leltártöbbletben — 1968-tól a leltártöbblet a nyereséget növeli —, nem nagyon firtatják a belső vál­lalati ellenőrök, miért zár egy-egy bolt jelentős készlet- többlettel. Nem javult, sőt egyes cik­keknél romlott a minőség a múlt évben. A vállalati MEO-sok túlságosan engedé­kenynek mutatkoznak, a ke­reskedelemben pedig nem is igen van mód tüzetes vizs­gálatra az áru átvételénél. Egyes vizsgálatok alkalmá­val a lábbelik 40 százaléka nem felelt meg a köve­telményeknek. De gyakran kaptak rossz osztályzatot az ellenőröktől a húsáruk, a sütőipari termé­kek és a falazóanyagok is. Összegezve a — nem túl biztató — tapasztalatokat, a kereskedelmi osztályok to­vábbi intézkedéseket sürget­tek előterjesztésükben. Java­solták. hogy az eddiginél is szigorúb­ban torolják meg a fo­gyasztók megkárosítását, akár egyéni, akár vállalati haszon érdekében történt. Ideje, hogy végre maguk a vállalatok is hatékonyabbá tegyék az ellenőrzést. És a MEO-zás ne csak formális le­gyen a gyártó műveknél. A fogyasztók érdekvédel­mén kívül a végrehajtó bi­zottságok foglalkoztak a le­járt határidők végrehajtásá­val, megvitatták a tbc elleni küzdelem helyzetét, végeze­tül pedig a megye és Mis­kolc idegenforgalmáról ta­nácskoztak. B. D. afe Tegnap tanítási szünet volt a miskolci iskolákban, s a borús idő ellenére benépesültek a játszóterek, parkok; izgal­mas pingpongcsaták dúltak a régen használt asztalokon. (Ágotha Tibor felvétele) Megjelent a KB-ül és anyaga A nők politikai, gazdasági és szociális helyzete címmel megjelent füzet alakban, a Kossuth Könyvkiadó gondo­zásában az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18— 19-i ülésének anyaga. A füzet Pullai Árpád előadói beszé­dét, valamint a Központi Bi­zottság állásfoglalását a nők politikai, gazdasági és szociá­lis helyzetéről és a Központi Bizottság határozatát tartal­mazza. Nem szűnik a hiány Miért kevés a vagon? A krónikus vagonhiány az utóbbi hónapokban komoly problémákat okozott a MÁV- nak és néhány vállalatnak. Több mint húsz éve nem volt rá példa, hogy egy mis­kolci vállalatnak vagonhiány miatt le kelljen állítania a termelést. A cementgyár ese­tében — a Déli Hírlap több­ször is írt erről — mégis be­következett a rendhagyó eset. S a vagonhiány nem szűnik... A miskolci vasút- igazgatóság februárban pél­dául 5821 kocsit nem tudott a fuvaroztatók rendelkezé­sére bocsátani. Mi okozza a vagonhiányt, miért kevés a vagon? A hiány öt fő oka A problémák tömören így foglalhatók össze: 1. Az idei zord időjárás hallatlan ne­hézségeket támasztott a for­galomban. 2. A MÁV mis­kolci igazgatósága — de kü­lönösen a budapesti igazga­tóság, amelynek munkájától a miskolciak sokban függnek — súlyos munkaerőhiánnyal küzd, ami kihat a forgalom­ra is. (Hazai példa: a mis­kolci fűtőházat a közelmúlt­ban egyetlen napon 11 laka­tos hagyta ott.) 3. A miskolci igazgatósághoz naponta 2200 kocsi érkezik. A környék igénye 3000—3200. A különb­Nadrágkosztüm az NDK-ba A női szabók számvetése Ma délután fél 5-kor mér- 1 «gbeszámoló közgyűlést tart az Avas szálló Fehértermé- í>en a Miskolci Női Szabó jítsz. A szövetkezet 616 ezer forint nyereséget ért el az elmúlt évben. 23,7 százalék­kal többet, mint egy eszten­dővel korábban. 243 ezer fo­rintot osztanak fel a szövet­kezet 280 tagja között. A ktsz két konfekcióüzeme négymillió forint értékű ru­hát termelt tavaly a kereske­delem számára, ezenkívül dolgoztak egyéni megrende­lésre is. 1969-ben már ex­portra is termeltek: ötezer nadrágkosztümöt szállítottak az NDK-ba. séget Szegednek, Budapest­nek és Pécsnek kellene biz­tosítania, Nem biztosítják, 4. A Központi Szállítási Ta­nács Miskolcnak is előírja a szállítás sorrendjét. 5. A mis­kolci és borsodi vállalatok­nál sokáig állnak a kocsik. Mivel a vagonhiány okai közül ez utóbbi a legjelentő­sebb, és helyben megszüntet­hető, nem árt, ha közelebb­ről is szemügyre vesszük. Ablakon kidobott milliók 1970 februárjában a KAV miskolci repülőtéri telepén 4600 kocsit fogadtak. Ebből 3050-et késve raktak ki, a kocsiálláspénz miatt keletke­zett kár 944 396 forint. Az LKM 6974 kocsit kapott, eb­ből 5662-t késve rakott ki, a kocsiálláspénzből keletkezett kár 694148 forint. (A válla­lat 1969-ben 6 829125 forint kocsiálláspénzt fizetett bün­tetésül. Mindezt úgy, hogy a MÁV a vállalat nehéz körül­ményeit figyelembe véve, hallatlan kedvezményt bizto­sít számára. Ide kívánkozik: az ÓKÜ több kocsit mozgat, mint a diósgyőri gyár, mégis sokkal kevesebb büntetést fizet.) De menjünk tovább: a DIGÉP 246 kocsiból 114-et rakott ki késve, a kár 27 808 forint. A drótgyár 374 kocsi­ból 148-at rakott ki késve, büntetésül 13 744 forintot fizetett. A mezőkövesdi TÜZÉP 199 kocsiból 98-at rakott ki késve — 20 270 fo­rintjába került. S végül a BEM: 3069 kocsiból 1717-et késve rakott ki, amiért 140 388 forint kocsiálláspénzt fizettek. S a kár nemcsak az itt fel­sorolt több százezer forint. A vállalatok késedelmes ra­kodása összesen 1691 vagont vont ki a forgalomból. Svájci frankkal fizeti az állam Az Avas Bútorgyár és a kazincbarcikai bútorüzlet péntek délutántól hétfő reg­gelig nem hajlandó árut fo­gadni. Az ide vonatkozó kor­mányrendelet sem „zavarja” őket. Vagy egy másik, akár felháborítónak is mondható példa: február 21-én a Bor­sod megyei Húsipari Válla­lat két vagon húst kapott idegen kocsiban. (Ha az ide­gen kocsi 5 óránál tovább áll valahol, az állam a nemzet­közi szerződés értelmében svájci frankban fizeti az ál­lásidőt.) Az egyik kocsit 48 óra múlva rakták ki, a má­sikat 52 óra elteltével felad­ták Ózdra. Védekezésül azt hozták fel, hogy szabad szom­bat volt. A vagonhiány országos és komplex probléma, aminek megoldásán a MÁV-nak és a vállalatoknak együttesen kell fáradozniuk. Minél gyorsab­ban teszik ezt, annál jobb. Hiszen az ablakokon megál­lás nélkül repülnek ki a száz­ezrek és milliók, s a bajok egyre sokasodnak. NYIKES IMRE Javaslat a „kiváló99 címre A MÉSZÖV igazgatósága és a KPVDSZ megyei bizott­sága holnap délelőtti együt­tes ülésén arról tárgyal, hogy melyik Borsod megyei ÁFÉSZ érdemli meg a Ki­váló szövetkezet címet. Ja­vaslatukat a SZÖVOSZ és a KPVDSZ országos elnöksége elé terjesztik. Virsli kittiben Üj termékkel jelentkezett a Miskolci Sütőipari Válla­lat: a napokban mutatta be a virslis kiflit a kereskede­lem képviselőinek. A hajto­gatott tésztába sütött fél pár virslit zárt. hőtartp edények­ben szállítják majd az üzle­tekbe, mert csak melegen vagy langyosan ízletes az új csemege. Rendszeresen, na­gyobb mennyiségben azon­ban csak akkor készíthetik, ha a húsipar kötelezi magát a megfelelő virslimennyiség pontos leszállítására. I bányatüz óta először Teljesítette tervét Ormosbánya Az emlékezetes ormosi bá- nyatúzről, s a termelést újra­indító munkálatokról annak idején tájékoztattuk olvasóin­kat. A Borsodi Szénbányák Vállalat központjában most azt a hírt kaptuk, hogy feb­ruárban az Ormosi Bánya­üzem — hosszú idő után elő­ször — teljesítette havi ter­vét, 5200 tonna szenet termel­tek. Az eredmény igen jelentős — mondották a vállalat veze­tői —, mert Ormosbányán az eredményes termelést a nagy bányatűz mellett a közismer­ten rossz geológiai viszonyok, vízbetörés, s még más problé­mák is nehezítették. Ez volt az oka annak, hogy januári tervüket — a nagy igyekezet ellenére is — csak 86,8 száza­lékra teljesítették. Decemberre elkészül a távválasztó központ Közvetlen telefonkapcsolat a főváros és Miskolc között A posta fejlesztési tervének megvalósítása során, először a vidéki nagyvárosok és Budapest között építik ki azt a kor­szerű távbeszélőrendszert, amelynek lényege, hogy a külön­böző városok előfizetői egy automata központ segítségével közvetlenül hívhatják egymást. Ezt követően a városokat egymással kapcsolják össze, majd a kisebb településeket is bevonják a hálózatba. A távválasztólánc első központja — Győr és Budapest, valamint Győr és Balatonfüred között — már elkészült. Miskolcon kísérleti jelleg­gel már korábban is létesí­tettek a budapesti előfizetők­kel közvetlen telefonkapcso­latot. Ez a megoldás azon­ban — amely vezeték nélkü­li volt, s a rádió elve szerint működött — nem vált be. Ezért úgy döntöttek, hogy a főváros után, másodikként Hálózatfejlesztés, bérezés Termelési tanácskozás a vendéglátónál Egész napos termelési ta­nácskozásra ült össze ma délelőtt a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat 400 dolgo­zója a Katowice étteremben. Beszámoló hangzott el a vál­lalat múlt évi eredményei­ről, és ismertették a dolgo­zókkal az idei terveket, majd a fogyasztói árszínvonal ala­kulásáról, a hálózatfejlesz­tésről, a felszolgálók jutalé­kos bérezéséről, a közétkez­tetésről folytattak vitát a részvevők. A termelési tanácskozáson megjelentek a megyei és vá­rosi pártbizottság. tanács, valamint a KPVDSZ megyei bizottságának képviselői. Miskolcon helyezik üzembe a korszerű, svéd gyártmányú ERICSSON távválasztó köz­pontot. A hagyományos rend­szerű központ mellett, egy erre a célra kialakított he­lyiségben, egy hónapja svéd mérnök irányításával szere­lik a központot a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár szakemberei. A korszerű berendezés egy- időben 39 beszélgetést tud közvetíteni, s nagy előnye, hogy az igényektől függően, tovább lehet bővíteni. Javí­tása, karbantartása a hagyo­mányos központoknál jóval könnyebben, gyorsabban el­végezhető. s kezeléséhez mindössze két-három sze­mélyre van szükség. A december közepére el­készülő távválasztó központ üzembe helyezése után, a miskolciak a 06-os szám tár­csázása után közvetlen bu­dapesti vonalat kapnak, amelyen bármelyik fővárosi előfizetőt felhívhatják. A miskolci ERICSSON-központ megindulása után néhány héttel Budapesten Is elkészül ez a távválasztó rendszer, s ezután a fővárosiak is köz­vetlenül hívhatják a miskol­ci telefon tulaj cionn-'',-^t (pusztai)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents