Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-12 / 60. szám
Gácsi Miklós képviselői beszámolója A hámori iskolában találkozik ma délután fél hatkor választóival Gácsi Miklós országgyűlési képviselő, a városi párt-vb tagja, a DIGÉP vezérigazgatója. A parlamenti beszámoló után az ország idei terveiről és az állami költségvetésről tájékoztatja a hámoriakat. Az országos problémák mellett a választókerület gondjai is szóba kerülnek. Peleháza vendégei Peleháza. így nevezte Herman Ottó a saját maga építette házát Lillafüreden. (A pele a legkisebb mókusfajta.) A ház, amely a tudósnak otthont adott, és annyi tudományos mű szülőháza volt, ma emlékmúzeum. A kis házat évente 10—12 ezren látogatják meg. Fogadás A Nemzetközi Nőszövetség megalakulásának 60. évfordulója alkalmából szombat délelőtt a megyei Nőtanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága fogadást ad ötven, volt MNDSZ-aktíva részére. Néhány napja a pamutjonóban is működik a Gatiz-gyái VIBRO nevű izomlazitó gépe, amely az ország más üzemeiben már nagy sikerre tett szert. A VIBRO kívánság szerint percenként 350-szer, illetve ötszázszor fél milliméter magasra emeli fel a mérlegéhez hasonló fémlapot. A folytonosan állómunkát végző nők máris megkedvelték a „rázógépet”, amely műszakonként egy-két alkalommal, harminc másodperc alatt felfrissíti fáradt izmaikat. (Ágotha Tibor felv.) Tízmillió forintos készlet Rohamra számít a bútorbolt Több millió forinttal gyarapodott az utóbbi napokban a miskolciak pénztárcája, pedig a nyereséget még nem is osztották ki mindenütt. Horváth Rezsőtől, a miskolci bútorbolt vezetőjétől megkérdeztük: hogyan készülnek fel a nyereségrészesedés utáni nagy rohamra? — Már januárban és februárban is 3,4 millió forinttal több bútort adtunk el, mint az előző év hasonló időszakában. Sajnos, ez annak is köszönhető, hogy tavaly nem tudtunk élég berendezést kínálni vásárlóinknak, tehát most vették meg a kiszemelt bútort. Azonkívül a mezőgazdasági dolgozók jövedeime is nőtt, többet vásároltak. Az utóbbi időben sokkal több érdeklődő fordult meg üzleteinkben, mint korábban; évek óta megismétlődő jelenség ez a nyereségrészesedés előtt. Miután kezükben a pénz, az emberek már kevesebbet nézegetik a bútorokat, inkább gyorsan megveszik. Most is így lesz. Jelenleg tízmillió forint értékű készlettel rendelkezünk, s megfelelő lesz az utánpótlás is. Üzletünk — a többiekhez viszonyítva — különben is jó helyzetben van, amiben szerepet játszik, hogy az iparral közvetlenül is tartjuk a kapcsolatot, s a nagykereskedelem is érdekelt anyagilag az áruellátásban. Az idén 1471 családnak adnak át tanácsi, illetve szövetkezeti lakást a városban. Sok vásárlója lesz üzletünknek. Derűlátóan nyilatkozhatott): a lakásátadásokra mindig felkészülünk. Bár tavaly novemberben egy kis meglepetés ért bennünket, mert az átadások elhúzódtak, s a megtöltött raktárban levő, áru rendezése óriási munka- többletet jelentett. Mindennek ellenére sem engedhetjük meg magunknak, hogy ne töltsük meg a raktárt határidőre. Kísállatfenvésztők versenye Megkezdték a MÉSZÖV és a nőtanács közösen indított kisállat tenyésztő versenye Perspektíva A kislány megkérdezi a mamáját: — Ha majd felnövök és férjhez megyek, nekem is olyan férjem lesz, mint a papa? — Valószínűleg. — És ha egyáltalán nem megyek férjhez, akkor olyan leszek, mint Zsuzsa néni? — Igen. — Micsoda kilátástalan helyzet! Tavasszal a w • » jón Balkan Több mint kétezer kerékpár, kétezernyolcszáz kismotor és háromszáz 250 köbcentiméteres motorkerékpár kelt el tavaly a miskolci járműboltokban. Az idén mór az első két hónapban is nagy volt a forgalom, ami elsősorban annak tudható be, hogy jobban felkészült a kereskedelem. A választékot tovább bővítik, az első fél évben új, ötven köbcentiméteres, Balkan típusú kismotorokat kapnak a boltok. múlt évi járási eredményeinek értékelését. Elsőként március 16-án, Sátoraljaújhelyen adják át a díjakat a járás legjobbjainak. Az ünnepségen részt vesz Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára és dr. Gonda Irén, a Kisállattenyésztö című szaklap főszerkesztője. Végül is „csak” a rnsárló károsul Rendelet az íróasztalfióknak ? Miskolcon és a megyében az egy év alatt megvizsgált csomagolt élelmiszeripari termékek 30 százaléka nem felelt meg az előírásoknak: valamennyiről hiányzott a szavatosság határidejét jelző dátum. Az ellenőrök megállapították, hogy ezeknek az áruknak több mint fele romlott, az egészségre ártalmas, élvezhetetlen. Élesztős, meg- savanyodott túró, tejfel, penészes sajt, dohos száraz- tészta, romlott csokoládé, megavasodott készételek és elpuhult, eliszíneződött, fémes ízű zöldség- vagy gyü- mölcskonzervek tömege jelezte a gyártó és forgalmazó vállalatok nemtörődömségét. Az érdekek is mást diktálnak A vásárlók panaszai és az ellenőrző intézmények tájékoztatása nyomán december 19-én újból szabályozta a határidő feltüntetését az ágazatilag felelős mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Azóta három hónap telt el, de az iparban és a kereskedelemben még mindig elhanyagolják a rendelet végrehajtását. Egyedül az íróasztalokban heverő körlevelek jelzik a kiadott rendelet létezését. Az üzletek polcain és raktáraiban sorakozó, előre csomagolt élelmiszerek több mint 75 százalékáról most is hiányoznak a fo- gyaszthatóság határidejét közérthetően jelző cédulák, s a naponta keresett cikkek többségén még mindig a régi, rejtjeles — csak a szakemberek által ismert — szavatossági határidő szerepel. Jó részükön pedig semmilyen jelzés sincs. A kereskedelem mentegetőzik, és az iparra hárítja a felelősséget. Arra hivatkoznak, hogy a folyamatos áruellátás zavartalansága érdekében az üzletek — az Ipar Jelentés- kozmetikázok Sok más mellett, a munkakörülmények javítása is elsősorban pénzkérdés. Észrevehetően csökken a foglalkozási betegségek, balesetek száma, ha sikerül a vállalatnak egy tágas, levegős műhelycsarnokot építeni, a nehéz fizikai munkát megkönnyítő gépet vásárolni. A Miskolci Vasipari Vállalatnál például a csiszolóban felszerelt elszívó berendezés hozott kedvező változást, és nagyobb kedvvel, biztonságosabban végezhetik munkájukat a műanyagfeldolgozó vállalat dolgozói is, mióta megszüntették a sötét pinceműhelyeket. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy kizárólag a beruházási keret nagyságától, a gépesítés mértékétől függ, mennyi baleset fordul elő egy-egy üzemben, s hányán betegednek meg hasszabb vagy rövidebb időre. A város tanácsi vállalatainál folytatott vizsgálat számos más okra is rávilágított. Például arra, hogy a balesetek után sokszor nem születik olyan intézkedés, mely elejét venné a hasonló tragédiák bekövetkezésének. A szakemberek ezt úgy mondják, hogy nem tárják fel a baleset „forrását”. Vajon miért nem? Kétségkívül a hanyagság, nemtörődömség a leggyakoribb, de előfordul még — és nem is túl ritkán —, hogy a vezetők a felelősségre vonástól félve, mismásolják el a vizsgálatot, vagy hamisítják meg a tényeket. Kizárólag a dolgozó felelőtlenségét, figyelmetlenségét emlegetik — prémiumot, szép statisztikát féltve — akkor is, amikor a vállalat szervezési, műszaki intézkedéseiben van a hiba. Az ügyészség tavalyi vizsgálata három vállalatnál talált „kozmetikázott” baleseti jelentést, és akadt olyan vállalat — a sütőipari —, ahol még a rendszeres baleseti szemlét sem tartották meg. A felettes szervet lehet, hogy sikerül félreve- ’ zetni ideig-óráig ilyen hamis jelentéssel. De ettől még nem javul a helyzet, nem csökken az üzemi sérülések, megbetegedések száma, és a dolgozók tekintélyes hányada válik munkaképtelenné hosszabb, vagy rövidebb időre. Nem véletlen, hogy tavaly halálos sérülés Is éppen annál a két vállalatnál _ vegyesipari és ingatlankezelő — fordult elő, ahol sorozatosan megszegik az óvó .rendszabályokat, a baleseti oktatás inkább csak tessék-lássák módon történik, és gyakran elmulasztják a balesetek utáni intézkedést is. E tények ismeretében az embernek az az első gondolata, hogy az ellenőrzések szigorításával lehetne jobb belátásra bírni e vállalatok vezetőit. Csakhogy utólag, a kívülállónak, mindig nagyon nehéz pontos képet kapnia egy-egy üzemi baleset pontos körülményeiről. Vállalaton belül kell elindítani tehát a javítási folyamatot, s ha egyes gazdasági vezetők nem szorgalmazzák ezt, akkor álljon a sarkára a szakszervezeti bizottság. Hisz nem lehet fontosabb érdekvédelmi tevékenység, mint a dolgozók egészségének az óvása. BÉKÉS DEZSŐ retorziója nélkül — nem tagadhatják meg az áru átvételét. De ide tartozik, hogy a kereskedők anyagi érdekeltsége is hátráltatja a rendelet végrehajtását. így a „jó kapcsolat” érdekében, csak kivételes esetekben érvényesítik , jogos kötbérigényeiket. Senki sem emeli panap'l Felügyeleti szervük, a megyei tanács kereskedelmi osztálya is tehetetlen. Lelik János osztályvezető szerint eddig egyetlen élelmiszereket forgalmazó vállalat sem jelezte ilyen irányú észrevételeit, problémáit. — A kötbért minden ilyen esetben érvényesíteni kell — mondotta. — Mi sem fogadjuk el, hogy a közvetlenebb kapcsolat érdekében a megye területén működő vállalatok törvénysértést kövessenek el. Ellenőrzéseinknél minden esetben elrendeljük, hogy a szabálytalanul megjelölt árukat kivonják a forgalomból és visszajuttassák a szállítónak. Ilyenkor büntetünk is, de ezek a szúrópróbaszerű vizsgálatok önmagukban még nem változtatnak a helyzeten, hiszen az áruk minőségi átvételének feltételei nincsenek meg a kereskedelemben. A raktárak mindenütt zsúfoltak és az áruátvétel számára nem tudnak megfelelő helyiségeket biztosítani. Az átvevők tevékenysége ezért rendszerint csak formális, az ipar felelősségre vonása pedig már meghaladja a kereskedelmi osztály hatáskörét. 9? Tanköteles gyerekek összeírása A hét végéig országszerte befejezik az 1963. szeptember 1. és 1964. augusztus 31. közötti időszakban született, vagyis az idén tanköteles korba lépő gyerekek összeírását. Az érdekelt szülő vagy a gyermek neveléséért felelős más személy március 15- ig köteles a lakása szerint körzetileg illetékes általános iskolában a gyermeket bejelenteni, majd júniusban beíratni. A nyilvántartásba vétel azért szükséges, mert az adatok ismeretében alakítják ki az általános iskolák elsőosztályos tanulócsoportjait, s a várható létszámnak megfelelően gondoskodnak az oktatás személyi és tárgyi feltételeiről. A gyerekek felvételéről a kötelezően előírt orvosi vizsgálat eredménye alapján döntenek. Aki tanköteles gyermekét a meghatározott időben nem íratja be, az szabálysértést követ el és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Szakmát és nyelvet tanulnak Az elmúlt évben csupán Borsod • megyéből kétszáznegyvennyolc ,fiatal ment dolgozni az NDK-ba. Az idén szeptemberben újabb fiatalok utazhatnak az NDK iparvidékeire. Ha szólnak — intézkedünk"’’ Megnyugtató választ a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályától sem kaptunk. Mint az osztály termékforgalmazási szak- felügyelője elmondotta, a megye területéről hasonló bejelentés hozzájuk sem érkezett. Panasz esetén azonban — hatáskörükön belül — azonnal intézkednek. De ha a kereskedelemtől más megyében levő iparvállalatok tagadják meg a kifogásolt áruk visszavételét vagy cseréjét, az észrevételt továbbítják a minisztériumnak. Tálán mondanunk sem kell: ez a gyakorlatban még nem fordult elő. Közömbösségre utal az is, hogy az új jelölésnek az iparban technikailag nincs akadálya, hiszen többnyire eddig is megjelölték a gyártás idejét. Ezért csupán a kereskedelem egységes es következetes fellépésén múlik, hogy a miniszteri rendeletek ne csak az íróasztalok fiókjainak készüljenek. És ez már nemcsak a fogyasztók ' érdekvédelmének kérdése! LAHUCSKY PÉTER Kicserélik a gépeket Negyven Csepel 131-es speciális varrógépet vásárolt a miskolci Textilkonfekció Ktsz. A műhelyekben levő elavult gépeket most mind újakra cserélik ki.
