Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

»• • szívvel, akarással kell csinálni... Sir Rous! % sportkör megszűnik Egy sportkör megszűnése a legkevésbé örvendetes ese­mény. Különösen akkor, ha nem a részvétlenség, nem a tagok hibája a legdöntőbb ok. Nemrégiben hallottunk ar­ról, hogy feloszlik a Miskol­ci Pedagógus avsztalitenisz szakosztálya. Illetve, átveszi őket a Volán. Az ok kézen­fekvő: a bajnokságban való részvétel, a versenyzés anya­gi feltételei nem voltak megfelelőek. A Közalkalmazott SE meg­szűnése már nem ilyen egy­szerű kérdés. Hivatalos in­formációink még nincsenek, de a meg nem erősített hí­rek szerint nem csupán a működés feltételeiben, ha­nem irányításában is lehet okokat keresni. Az egyesület tagjai azon­ban továbbra is sportolni sze­retnének, s most keresik az új gazdát. A természetjárók hamar szerencsével jártak. A Justitia befogadta őket, s szó van arról is, hogy a te­niszezők is követhetik őket. Pedig a Justitia ilyen célok­ra egyetlen fillér támogatást sem kap! » Fél évssáz;stdl a birkózószőnyegen Néha a véletlenek is összejátszanak. Egyik este fotós kollé­gámmal a villamoson utaztunk s egy idős, ismerős bácsival találkoztunk. Beszélgettünk a sportról, s ő közben kimondott egy nevet: „Én is lejártam fiatal koromban a MAK-ba bir­kózni. Filácz Gyula volt az edző. Nagyszerű sportember a Gyula bácsi...” Kollégámmal cinkosan összemosolyogtunk, ugyanis aznap este éppen hozzá igyekeztünk: Gyula bácsihoz. Mindenki csak így szólítja: Gyula bácsi. Hatvanhét éves, de az évek nem viselték meg. Mindig a fiatalok között élt, fél évszázada a birkózósző­nyegen tölti szabad idejét. — 1921-ben Budapesten, a Munkásnál kezdtem birkóz­ni, az országos szövetség je­lenlegi elnökével. Matúra Miskával. Soha nem értem el kimagasló eredményeket. Legnagyobb sikerem talán az 1923-as országos bajnok­ság, ahol második lettem. Fiatal tehetségek felfedezője A Mintakészítők Szakszer­vezetének segítségével 1924- ben került Miskolcra. Öröm­mel fogadtak a jó képességű birkózót. A MAK-ban edzős- ködött, s amikor kellett, ver­senyzett is. 1945-ben azok között volt, akik március 15- én megszervezték a miskolci színházban az első versenyt. — 1945 őszén megalakult az országos szövetség, s a megyében is létre kellett hozni a birkózók vezető tes­tületét. Engem választottak meg a megyei szövetség el­nökének ... Huszonöt éve ö viseli ezt a tisztséget. Megyénk számos kis községében — ahol talán sohasem gondoltak erre a sportágra — fiatalok százait szervezte be, s ismertette meg a birkózással. Kazinc­barcikán, Szerencsen, Takta- szadán, Bodrogkeresztúrban, Sárospatakon és Sátoraljaúj­helyen most is sok ifjú te­hetség bontogatja szárnyait. — Mindig vitatkozom a TS vezetőivel, hogy több pénzt adjanak a sportág tömege­sítésére. Ahol tömeg van, ott a minőségre sem lehet pa­nasz — mondja bosszúsan. A sportág jövőjéért — Ilyen korban hogy lehet bírni ezt a sok munkát? — Sportszerűen kell élni, s ami a legfontosabb: szív­vel, akarással kell csinálni. Két évvel ezelőtt még én is minden edzésen birkóztam a fiatalokkal. Ma már vigyá­zok magamra, azért egy kis mozgás néha nekem is jól­esik ... 1938-tól 1950-ig a DVTK- nál és a Miskolci Honvédnél mint társadalmi edző dolgo­zott. Később már csak a mis. kolci katonabirkózóknak ad­ta át hosszú évtizedes ta­pasztalatait. Jelenleg is a Honvéd Papp J. SE-nél edző. Több magas sportkinütetése van, 1969-ben megkapta a Munkaérdemrend bronz fo­kozatát. Nem lesz egy kicsit sok? Az MTI jelentette Mexi­kóból: Sir Stanley Kous, a Nem­zetközi Labdarúgó Szövetség elnöke új elképzeléseket visz a FIFA mexikói kongresz- szusa elé, s elképzelhető, hogy a 16 csapatos VB-döntő Mexikóval búcsúzik. Az is megtörténhet tehát, hogy az 1974-es, az NSZK-ban sorra kerülő VB-döntőben már 24 ország indulhat. A döntő bővítésének gon­dolata azután vetődött fel, hogy meglehetősen sok bírá­lat érte a jelenlegi lebonyo­lítási (selejtező és döntő) rendszert. Sir Stanley Rous elképze­lése szerint, 1974-től beveze­tésre kerülő 24-es döntőben további 2—2 európai, afrikai és ázsiai, valamint 1—1 dél- és közép-amerikai együttes számára lenne hely. (Ezek szerint a VB-győztesen és a rendező ország csapatán kí­vül 10 európai, 3 ázsiai, 3 af­rikai, 4 dél-amerikai és 1—1 közép- és észak-amerikai csapat indulhatna. Ausztráli­át Ázsiához sorolják.) Az mar többszőr bebizonyosodott, hogy sem a selejtező rendszer, sem pedig a döntő lebonyolítási módja nem meg­felelő! Példaként elég megemlíteni, hogy kik kerültek be, és kik kényszerültek távol maradni 1970-ben. De hivatkozhatunk az 1954-es világbajnokságra, ahol azzal a csapattal játszott döntőt a magyar válogatott, amelyet egyszer már 8:3-ra meg­vert. A döntő rendszerének elégtelen voltára talán az idei ké- zilabda-VB eseményei szolgáltatták a legjobb bizonyítékot {a rendszer azonos a labdarúgó-világbajnokságéval), amikor a csoportok második (tehát gyengébb!) csapatai kerültek a leg­jobb négy közé! Ezek után mindenképpen jogos a kérdés: ha 10 csapat szá­mára sem lehetett reális lebonyolítási formát, találni, hogyan lehet egy országban reális feltételeket teremteni egy ilyen rendkívül pénzigényes küzdelemsorozat számára? (Jelenleg 32 mérkőzést játszanak a VB-döntőben, 24 csapat esetén leg­alább 68 találkozóra lenne szükség!) Nem boncolgatjuk részleteiben, hogy az irrealitás, a meg­terhelés, a költségek milyen módon növekednének. Ugyanak­kor nem valószínű, hogy a résztvevők arányában növeked­nék a látogatottság. Véleményünk szerint, a létszámot nem növelni, hanem csökkenteni kellene. Ezt célozza az a javaslatunk (8 csapatos döntő, hat kontinentális elődöntővel), amelyet a közeli na­pokban, illetékeseknek való bemutatás után közlünk sport­rovatunkban. HORVÁTH KÁLMÁN Mit tudnak Jellegzetes alakjához szinte hozzánőtt a nagy, barna bőr­táska, amelyben fél évszá­a több dánosok? Idézetek egy cikkből — kommentár nélkül (A Sportvezető 1970. februári számában jelent meg Nagy József tói­mról az B cikk, amelj böl most részleteket közlünk.) — Nagyon keserves itt a helyzet — mondotta Jakab József, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem testneve­lési tanszékének vezető ta­nára. — Olyan körülmények között kell a sportot csinál­nunk, ami már szinte nem emberi. Több mint 2000 diáknak van két „tornater­me”. Egy 18x10 m-es parket­tás és egy 18x10 m-es beton- padlós terem, amely régen menza volt. A parkettás te­rem nem használható, mert tatarozzák, s így marad a betonpadlós, alig 4 (!) m ma­gas terem, no meg a MEAFC salakos futballpályája, s né­hány más létesítménye, eze­ket azonban — természete­sen — elsősorban a klub használja... És közben olyan sportolókat neveltünk itt, mint Kulcsár Győző olimpiai bajnok, a diszkosz­vető Faragó, az ugyancsak atléta Heckert, Szakáll, Csorba Zoltán, Stoll Lóránt, a DVTK labdarúgó-csapatá­ban szereplő Vass, Herr, Haffner stb __ Miért van szükség a terve­zett új sportlétesítményre? Jakab József válasza így hangzik: mert hiányzik 20 éve; mert 15 éve minden beis­kolázásnál azzal ámítjuk az új elsőéveseket, hogy mire végeznek, akkorra felépül; mert még általános iskolát sem építenek városainkban tornaterem és tartozékai nél­kül; mert 17 éve nem tudjuk a tantervűnkben előírt köte­lező testnevelési óráinkat tisztességesen, változatos és a hallgatók igényeinek meg­felelő sokoldalú mozgással megtartani, hiába van meg a szakmai tudásunk ehhez; mert a több mint 2000 hallgatóból ezernél több sza­bad idejében nem tud kultu­rált körülmények között ját­szani, súlyt emelni, tornász­ni; mert a MEAFC 11 szakosz­tályának mintegy 350 tagja minden évben, vagy több hó­napon át a városi termekbe kényszerül, hogy megfelelő szinten készülhessen fel; mert nemcsak Miskolc, ha­nem az ország sport iránt érdeklődő tábora — helyze­tünket nem ismerve — na­gyobb eredményeket vár ilyen nagy létszámú egye­temtől; A Mályi-tó rekordja Az elmúlt években úgy március 15-e táján már egyáltalán nem volt meglepő, ha vízre tettek egy vitorlást, ha vásznat bontott egy-egy kalóz vagy finn dingi. Tegnap március 26-a volt! A vitorlások csupán annyit te­hettek, hogy ,,megizlelték” a jég vastagságát! Igen! A jég még egybefüggő táblaként zárja el a vizet a mályi-tavi vitorlás- flotta mintegy 30 hajója elől. Pedig jó lenne már megkezdeni. Már nagyon hiányzik a vitorlákat dagasztó szél suhogása, a hajó orránál sugárban felszökő víz fröccsenésc, a vízisportok leg szebbikének bűvölete. így érzi, aki már valaha is vitorlázott, s aki most egyáltalán nem örül annak, hogy a Mályi-tó elzárkózik előle, megjavítva minden idők jeges „időtartamrekordját”. És ezt nevezik a tavasz első hetének?! H. K. mert van már impozáns főépületünk, hatalmas és modern könyvtárunk, tágas menzánk tejbárral, az okta­tási igényeknek megfelelő műhelycsarnokunk, ragyogó parkunk esti világítással és szökőkúttal, és van, és ma­rad ... piszkos, poros, szinte botrányosan primitív, úgy­nevezett sportpályánk..., de nincs megfelelő helyünk sem termeknek, sem szabad té­ren, ahol természetes moz­gásvágyát nagy létszámú if­júságunk egészséges körül­mények között levezethetné. Eddig az indokok, Jakab József indokai. A bükki hegyek karéjá­ban, a görömböly-tapolcai út mentén eszményien szép környezetben fekszik a mis­kolci egyetemváros. Az 1949-i első kapavágás óta sok minden épült már itt, egy­valamiről azonban mindig elfelejtkeztek. Arról, hogy egy 18—23 éves fiatalember­nek mozgásigényei kielégíté­sére nem mindig elegendő a séta. S ez a feledékenység különösen furcsának tűnik ott, ahol 2000 életerős fiatal­ról van szó. Ahol úgy hiány­zik a tornacsarnok, mint egy falat kenyér, ahol az elszán- tabbak este vagy éjszaka kénytelenek az egyetlen 18x10 m-es piszkos, 4 m ma­gas, tornateremnek csúfolt betonpadlós helyiségben ki­elégíteni mozgásigényüket... Miskolc, az ország második városa, sportváros is. ez utóbbi azonban egyáltalán nem látszik meg az egyéb­ként nagyon szép egyetem- városon ... (Az idézett cikk megjelené­se után nem sokkal kaptuk — a hivatalosan egyébként még meg nem erősített — hírt: elfogadták az egyetem építésének további program­ját, s ebben 50—60 millió körüli összeget szánnak a szükséges sportlétesítménye megépítésere. A szerk.) zada hordozza a „hivatalát”. Nincs nap, hogy Miskolcon vagy valahol a megyében ne igyekeznék tenni valamit a sportág jövőjéért. FELFÖLDI GYÖRGY Japán mesterektől tanulnak a miskolci júdósok. No, nem valóságban, hanem filmen. A Magyar Cselgáncs Szövet­ségtől kaptak egy japán csel­gáncs-oktató filmet, amely A DVTK elnökségének közleménye A DVTK elnöksége és rendező bizottsága megállapította, hogy az NB I-es labdarúgő-mérkőzé- seken és más sporteseményeken is néhány esetben vélemény- különbség mutatkozott a szabad belépővel rendelkező nézők és a DVTK rendezői között« A to­vábbi viták megelőzése érdeké­ben a következőket közöljük: A megyei, városi és járási TS- ek dolgozói, aktívái részére ki­bocsátott szabadjegyek csak „belépésre” jogosítják fel tulaj­donosaikat és az állóhelyre ér­vényesek. A DVTK elnöksége megfelelő számú ülőhelyre érvényes be­lépőt adott ki (fehér alapon, piros harántcsíkkal) a TS-ck ré­szére, az ülőhelyre tehát Gsak azok érvényesek. A különböző szervek, hatósá­gok által kiadott belépők szintén az állóhelyre szólnak. Kivételt képeznek azok a szolgálati meg­bízatást igazoló belépők, amelye­ket a sajtó és rádió munkatársai részére adtak ki. A DVTK által kiadott egyéb szabadjegyek és bérletek a je­gyen feltüntetett helyre érvé­nyesek. A DVTK ELNÖKSÉGE KOSSUTH RÁDIÓ 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: A Hanglemezgyártó Vállalat nóta­felvételeiből. — 13.45: Arcok munka közben. — 14.00: Róka Móka bábszínháza. — 14.25: Fo- notéka. Iskolai magnótárosok öt­perce. — 14.30: Diákszemmel a jövő iskolája. — 15.09: Földes Andor Beethoven-műveket zon­gorázik. — 15.40: Negyedszázad távolából. — 16.05: Üj hazában. Bába Mihály dokumentumjá­téka. — 17.20: Jack Brymer kla- rinétozik. — Közben 17.52: Mik- rofórum. — 18.42: Tamás bátya kunyhója. Részletek a film ze­néjéből. — 19.35: Pablo Casals gordonkázik. — 19.51: Rádiószin- ház: A harmadik futó. — 20.33: Részletek Suppé operettjéből. — 22.20: Nóták. — 22.50: Meditáció. — 23.00: Zenekari muzsika. — 0.10: Könnyűzene. PETŐFI RADIO 12.00: Színes népi muzsika. — 12.31: Schumann-művek. — 14.00: Mindenki kedvére, kettőtől hatig. — 18.10: Ifj. Magyari Imre népi zenekara játszik. — 18.34: Vita a minőségről. — 19.04: Az 1969-es sopoti dalfesztivál. — 19.34: Ven­dégségben Endrődi Sándornál, a karcagi Lenin Tsz párttitkáránál. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.28: Boito: Mefistofele. Három- felvonásos opera. — Közben 21.13: Láttuk, hallottuk. — 22.04: Indián történet, romantika nél­kül. — 23.15: Babavásár. Operett- részletek. URH . 18.10: Tánczenei koktél. — 18.55: Hindemith: Ludus Tonális. — 19.50: URH zenei kalauz. — : A gyermek és világa. — 21.11: A Magyar Rádió IV. trm műsor dzsesszversenye. — 21.31: Nép­szerű zenekari muzsika. — 22.22: Bemutatjuk új felvételünket. MISKOLCI RADIO Borsodi tűkor. — A gyógyszer- tárhálózat fejlesztéséről. — Mi újság Hódoscsépányban? — Be­szélgetés a társadalmi munka kitüntetettjeivel. — Legújabb le­mezünk. — Kulturális életünk­ből. — A Bartók Béla Művelő­dési Központ könyvtárában. — Amatőrfilmesek körében. — A dzsessz kedvelőinek. — Hirdető­műsor. TELEVÍZIÓ 17.53: Hírek. — 18.00: Telizsák. Vidám műsor óvodásoknak. — 18.30: Reklám. — 18.35: Képrejt­vény. Közvetítés a Csók István teremből. — 18.55: Esti mese. — 19.05: Parabola. — 19.25: Az ezer­éves per. Dokumentumfilm. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Valaki a sötétből. Tv-film. — 21.15: Te­lesport. Szovjetunió—Csehszlová­kia jégkorong VB-mérkőzés köz­vetítése Stockholmból. — kb. 22.30: Tv-híradó 2. kiadás. BRATISLAVA! TELEVÍZIÓ 12.15: Tv-híradó. — 16.45: Há- oorüs napló. Német ellentáma­dás az Ardennekben. — 17.00: Csehszlovákia—Szovjetunió jég­korong VB-mérkőzés. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.55: Jiri Slitr és Pavel Kopta dalsorozata. —21.20: öten egy pohár bor mellett... bemutatja a földharc és a dobótechnikák nagy réstót. A hatrészes film egy-egy részét 2—3 alkalommal is le­vetítik az edzések előtt. A filmen látott technikai ele­meket a gyakorlatban is ki­próbálják, majd az edzés vé­gén újra vetítenek és értéke­lik, hogy helyesen alkalmaz­ták-e a tanult technikákat. Ez a módszer nemcsak az edző munkáját könnyíti meg, hanem a kezdő és haladó versenyzők számára is „élet­közeibe” hozza, mit tudnak a több dános mesterek. Az egyesület vezetői remé­lik, hogy az új oktatási for­ma az eredményeken is érez­teti majd hatását. Ehhez azonban rendszeres verse­nyeztetésre van szükség, amelynek alapja a megfelelő anyagi fedezet. Ennek bizto­sításához viszont a film már nem ad tanácsot. Publicisztika. — 22.15: Tv-híradó. — 22.35: San Remo 1970. FILMSZÍNHÁZAK Béke (f4, hn6, 8): Kis titkok. — Kossuth (f3, f5. f7): Hétszer hét. — Fáklya (3—f8 között foly­tatólagosan) : Feldobott kő. (fS): A kétéltű ember. — Petőfi (f7): A lanfieri kolónia. — Táncsics (75, Í7): Kezdő katona ko­romban. — Szikra (f5, 7): A csendőr nősül. — Ságvári (4, 6. 8): A csendőr nősül. MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ 7: Tizenkét szék. (Moliére bér­let.) KIÁLLÍTÁSOK Miskolci Galéria (11—19 óra kö­zött) : Döbröczöni Kálmán festő­művész emlékkiállítása. Miskolci Kémár (10—18 óra kö­zött) : Senyei Oláh István festő­művész kiállítása. _ Szőnyi István terem (10.30—18 óra között): P. Bak János festő­művész kiállítása. Libresszó (13—20 óra között): Harkácsi József fotóművész ki­állítása Bartók Béla Művelődési Köz­pont (10—18 óra között): ..Ha­zánk, a Magyar Népköztársaság” címmel dokumentumkiállitás a művelődési ház előcsarnokában. — „Nagy műszaki alkotók, nagy műszaki alkotások” címmel könyvkiállítás a központi könyv­tárteremben. — Szabó Lőric szü­letésének 70. évfordulója alkal­mából könyvkiállitás a központi könyvtárteremben. Herman Ottó Múzeum (10—18 óra között): Megyénk történeté. A Bükk élővilága. Görögkeleti templom (10—13 és 15—18 óra között): Miskolci görö­gök művészeti emlékei. Egyetemváros — sportváros?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents