Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-27 / 73. szám
Ki döntsön normaügyben ? A miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat legutóbbi szakszervezeti tanácsülésén sok szó esett a normákról. A vitát a kollektív szerződés módosítása, még közelebbről a teljesítménybérezés igazságossá tétele váltotta ki. A termelési tanácskozáson olyan javaslat hangzott el, hogy az új normákat a termelési osztály vezetője hagyja jóvá. Amikor Nagy János szakszervezeti titkár feltette a kérdést a tanács tagjainak, helyeslik-e ezt, a felszólalók majdnem valameny- nyien nem-mel feleltek. A vita egyik részvevője elmondotta, hogy véleménye szerint az új normákról elsősorban az üzemvezetők, illetve az illető terület közvetlen vezetői alkothatnak érdemleges véleményt. A normairoda állásfoglalása után ezeknek az embereknek kellene dönteniök, helyes-e az új norma, kellőképpen ösztönzi-e a dolgozókat a nagyobb teljesítmény elérésére, vagy sem. Ha pedig az utóbbiak sérelmesnek találják az új normát, végső soron az igazgató vagy a helyettese döntsön. A vállalat öntödéjének képviselője, Gáspár Mátyás, a szakszervezet ellenőrző és érdekképviseleti szerepét hangsúlyozta. Szerinte az lenne helyes, ha a normaügyben döntők között nemcsak a szakszervezet egy képviselője, hanem az üzemi négyszög képviselői is ott lennének. Így a döntés még igazságosabb lehetne, s nagyobb biztosíték volna arra, hogy az új norma ne legyen hátrányos a dolgozóknak. Erre a véleményre válaszolva Gaál Gyula vállalati igazgató elmondta: ez esetben felvetődik, hogy a dolgozók megbíznak-e az általuk választott szakszervezeti képviselőben vagy sem? S könnyen előfordulhat az is, hogy az üzemi négyszögek üléseinek megsokasodása nemhogy segítené a termelést, hanem hátráltatná. Ráadásul az üzemi négyszögeknek nem is feladatuk a normakarbantartás és az új normák meghatározása. A szakszervezeti tanács végül is úgy foglalt állást, hogy a nagy szériáknál szükséges új normákat az üzemvezetők és a szakszervezeti szervek véleményének kikérése után a vállalat főtechnológusa és a normairoda határozza meg. hagyja jóvá. Reklamáció esetén pedig a vállalati igazgató dönti el, kinek van igaza. A vita mindenesetre igazolta, hogy a teljesítménybérezés milyen nehézségekkel jár, s mennyire felelősségteljes munka a normakarbantartás és az új normák meghatározása még egy olyan kis vállalatnál is, mint a gépjavító. A felszólalások azonban azt is bizonyították, hogy az új normák meghatározásánál mennyire figyelembe veszik azoknak a dolgozóknak az érdekeit is, akiket végső soron leginkább érint. NY, I. Jubileumi munkaverseny az LKM-ben * Eddig 100 millió forint a nyereség Egyre szebb eredményeket emek el a jubileumi munkaverseny során a Lenin Kohászati Művek dolgozói. Az év első két hónapjában a vállalatnál a termelésnövekedés termelékenységgel • fedezett hányada — noha a központi rendelkezés „csak” 75 százalékot ír elő — elérte a 100 százalékot. Zökkenők nélkül bonyolódik a programszerű termelés és kiszállítás is. Januárban és februárban több mint 970 millió forint értékű árut termelt a diósgyőri nagyüzem, s a nyereség elérte a 100 millió forintot. Mindez azt jelenti, hogy ha uz év hátralevő hónapjaiban is így dolgoznak az LKM munkásai, az éves termelési érték eléri az 5,8 milliárd forintot, a nyereség pedig a tervezett, illetve vállalt 570 milliót. A gyarreszlegek közül eddig a hengermű, illetve annak finomhengerműi üzeme dolgozott a legjobban. Munkásainak köszönhető elsősorban, hogy az exportterv teljesítése is 100 százalék felett van. Eddig 17 836 tonna exportbugát hengereltek a vállalatnál. Hiteles-e a pohár? Megbüntették a bo tvezetiket A Mérésügyi Hivatal ki- rendeltségének szakemberei nemrégiben három miskolci élelmiszerboltban ellenőrizték a kiszolgáló pulton levő mérlegeket. Mind a három esetben azt tapasztalták, hogy a berendezések pontatlanok, egy-két, néhol több dekát is „tévednek”. Az ilyen tévedések azonban a boltvezetők hanyagságából, figyelmetlenségéből adódnak, ezért az ellenőrzés után mindhármukat feljelentették, s a kerületi tanácsok szabálysértési csoportjai megbüntették a boltvezetőket. A Mérésügyi Hivatal munkatársai most a szórakozóhelyek italos poharait ellenőrzik, és ha hitelesítetlen mérőeszközöket találnak, megindítják a szabálysértési eljárást. Lassan növekszik a létszám Kimozdult a mélypontról az MKV Az elroúTt hetekben gyakran szóltunk a város közlekedéséről a Déli Hírlap hasábjain és többnyire nem dicsérő hangsúllyal. Szamos Olvasunk nyilvánított véleményt e cikkekkel kapcsolatban, alátámasztva megállapításunkat: az elmúlt évben tovább romlott és messze elmarad az igényektől a közlekedés. Hasonlóképpen összegezhető a városi tanács végrehajtó bizottságának véleménye is, melyet jól kifejez a legutóbbi ülésen született határozat: az építési és közlekedési osztály támogatásával, a Miskolci Közlekedési Vállalatnak a lehető legrövidebb időn belül fel kell nőnie feladataihoz. Senki sem várhat csodát, a végrehajtó bizottság határozatában megfogalmazott teendők csak sok hónapi szívós, áldozatos munka árán valósulhatnak meg. De a kezdeti lépésekről — tegyük utána mindjárt: biztató lépésekről — máris beszámolhatunk Vida József, az MKV forgalmi osztályvezetőjének tájékoztatása alapján. 103 helyeit 87-09 busz A legtöbb gondot az okozta a vállalatnak az elmúlt jjc Al Álaméin, az EAK legfiatalabb olajmezője, amely 1967-ben kezdte meg a termelést. Jelenleg 13 olajkút ontja a „fekete aranyat”, évente mintegy kétmillió tonna mennyiségben. Jól fizet a VIMELU Áprfilis 1-én fél tizenkettőkor a Béke moziban ünnepélyes termelési tanácskozást tart a Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat. A tanácskozás után kerül sor a vállalat 1969. évi nyereségének kifizetésére. Az elmúlt évben 51 millió forintot, a korábbinál 10 millió forinttal többet termeltek, s így a vállalat nyeresége 5' millió forint felett van. A felosztásra kerülő nyereségrészesedés összege 1 millió 150 ezer forint. A vállalat 880 dolgozója egyhavi munkabérének megfelelő összeget kap kézhez. Az erdők-mezök hasznos vadjainak védelmére évről évre nagy gondot fordít a Magyar Vadászok Országos Szövetsége. Télen a szőrmés, tavasszal a szárnyas ragadozókat irtják a vadban gazdag területeken. A MAVADOSZ állatorvosai a Bábolnai Állami Gazdaság telepein készitették elő az idei „csalétket” a fácán- és fogolyfészkek rablóinak. Megyénknek 12 ezer darab mérgezett tyúktojás jutott. Külön érdekességük ezeknek a „csaliknak”, hogy a sztrich- nines szörpöt injekciós tűvel adagolják belsejükbe. A szárnyas vadak fészkeinek tolvajai — a szarkák és a szürke varjak — miután be- iakmároztak belőlük, csupán 20—30 méterre menekülhetnek tettük színhelyétől. Tetemüket a vadőrök gyűjtik össze és semmisítik meg. Borsodban az idén különösen sokat kellett kihelyezni a mérgezett tojásokból a szárazvölgyi, bodrogközi és a szendrői apróvadas területekre. Vadászaink remélik, hogv több ezer ragadozó madár pusztul el így falánksága miatt. Ami persze a vadászzsákmány nagyobb bőségét ígéri, hiszen a szakértők véleménye szerint talán még sohasem volt olyan szép a fogoly- és a fácán-törzsállomány, mint az idén. Spanyol analfabéták A DIGÉP kopásálló gépalkatrészeket rendel Boroskorsók Hong Hongba és Ceylonba Negyven évvel ezelőtt kis családi vállalkozásként alakult meg Bodrogkeresztúron a mai Kerámia Kisipari Termelőszövetkezet, s az eltelt négy évtized alatt komoly középüzemmé fejlődött. A felszabadulás óta a hajdani két földszintes épületből ma már hatalmas, emeletes üzemházak, villanykemencékkel felszerelt égetők, modern, világos fes- tődék, tágas raktárak nőttek ki. A dolgozók létszáma 200, tehát megtízszereződött. Az írástudatlanok számát tekintve Európában Spanyol- országot csak Portugália és Görögország előzi meg. 1968- ban 181 ezer bevonuló közül 18 ezer 200 (azaz 11 százalékuk) egyáltalán nem járt Iskolába. További 65 ezer 370 alig tudott írni és olvasni. Az illeté es spanyol parlamenti bizottság közleménye szerint á tanulók 93,7 százaléka már a negyedik, de legfeljebb a hatodik osztály után abbahagyta a tanulást. Míg az európai országok többségében kétszáz-háromszáz dollár közötti összeget fordítanak évente az állami költségvetésből egy tanulóra, Spanyolországban csak ennek egytizede a ráfordítás. A tanárokat is igen rosszul fizetik. Ma már nemcsak a hazai piacot tudják ellátni, hanem különböző külföldi cégek megrendeléseinek is eleget tesznek, amióta az üzemet korszerűsítették. Ennek köszönhető, hogy a Bodrogke- resztúri Kerámia Ktsz kiváló termékeivel elismerést szerzett magának szinte a világ minden táján. Tizenkét ország tartozik az állandó megrendelői közé. A legjelentősebbek Hollandia, a Német Szövetségi Köztársaság, Svájc, Olaszország, de szállítanak Észak- és Dél-Ameri- kába, Ausztráliába, sőt Hong Kongba és Ceylonba is. Szép sikereiket elsősorban a munkaigényes egyedi darabokkal, a kézi festésű fonott kosárkákkal, látképes dísztárgyakkal, magyaros moti- oumú boroskorsókkal érik el. Az évi bevételük 11 millió forint, s ebből kétmillió az exportból származik. A díszműkerámia mellett újabban kopásálló gépalkatrészek, úgynevezett oxidke- rámiai termékek gyártásával is foglalkoznak. Eddig kétmillió darabot adtak át a hazai iparnak, de fokozódik iránta az érdeklődés idehaza és külföldön is. A Diósgyőri Gépgyár például idén mintegy 3—i millió forint értékű ipari kerámiát igényel Bod- rogkeresztúrból, de nagy kereslet mutatkozik külföldről is, főképp a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország és Írország üzemei rendeltek nagyobb mennyiségű bodrogkeresztúri oxidkerá- miát. A kereslet oka az, hogy a kerámiából több ezer atmoszféra nyomás alatt készült alkatrészek kopásállósága sokkal nagyobb a hasonló fémalkatrészekénél. evben, hogy kevés volt a gépkocsivezető. Emiatt — különösen az influenzajárvány idején — nem tudták munkába állítani a járművek egy részét, s a munkával, túlórákkal terhelt sofőröktől nem is mindig követelhették meg a menetidők pontos betartását. Sőt, a forgalom irányítói néha kénytelenek voltak szemet hunyni a kisebb fegyelemsértések felett is. Vida József „mélypontnak” nevezi azt az időszakot, amikor 103 helyett csak 87—89 autóbuszt tudtak útnak indítani, mert a szükséges 230 helyett mindössze 188 gépkocsivezetőjük volt. De nem volt teljes a létszám a villamosvezetőknél és a jegykezelőknél sem. A ,,D’’‘vizsgáért Nos, még mindig hiányzik 108 ember a vállalattól, de az említett „mélyponthoz” képest javult a létszámhelyzet, egyrészt az év elején végrehajtott fizetésrendezés, másrészt a vállalat kebelében szervezett gépkocsivezető-képzés eredményeképpen. Február elején 12 gépkocsivezető tette le az autóbuszvezetéshez szükséges „D”- vizsgát, s további 16 kezdte el a tanfolyamot az említett vizsga megszerzéséért. Ezeknek a munkába állása után 102—103 kocsit indíthatnak majd reggelente. Gondoskor dott az MKV. .vezetősége á villamosvezetők' képzéséről is. Meghirdették, hogy vállalaton kívüli dolgozókat is alkalmaznak és kiképeznek kocsivezetőknek. Jelentkezők már vannak, de az orvosi, vizsgálat és képességellenőrzés után még el kell végezniük a tízhetes tanfolyamot, Jegykezelőből pillanatnyilag 60 hiányzik, annak ellenére, hogy a vállalat hónapok óta felvételt hirdet. Sokan talán attól tartanak, hogy a teljes kalauznélküli közlekedés bevezetése után — ami egyébként még csak terv — állás nélkül maradnak majd. Pedig erről szó sincs. A kalauzokat járműkísérőnek alkalmazzák a csuklós villamosokon és autóbuszokon. Utcára tehál nem kerül senki! A (csoportosították a szakembereket Többször hangot adtunk mi is annak az észrevételnek, hogy a forgalomirányítók tevékenysége is sok kívánnivalót hagy maga után. E téren is kedvező változásra számíthatunk, mert — mint Vida József elmondta — a szakembereket átcsoportosították, kevesebben foglalkoznak a jegyellenőrzéssel és többen a járművek indításával, irányításával. A vállalat belső helyzetének konszolidálódását jelzi az is, hogy most már többet tudnak foglalkozni a munka- fegyelem megszilárdításával, s keresik a módját, hogyan lehet tovább javítani a legfelsőbb vezetők és a középkáderek, illetve a vezetők és a dolgozók kapcsolatát B. D. Innepi MHSZ-közgvűIések Az MHSZ százhatvan miskolci klubjában felszabadulásunk negyedszázados évfordulójának tiszteletére április 4-ig mindenütt ünnepi közgyűléseket tartanak, melyeken megemlékeznek a hazánkat felszabadító hős szovjet hadseregről, s kitüntetik az MHSZ 20—25 éve tevé- jgenykedő aktíváit. Mérgezett tojások a fészekrablók ellen
