Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-27 / 73. szám
\ Nyitány: április i-en Most is Tapolca veze+ Az idegenforgalmi szezon még meg sem kezdődött, de a borsodi, miskolci szálláshelyek 65 százalékát már az őszi idényre is lefoglalták a megyénkbe látogató turisták A legtöbben most is Tapolca. Aggtelek, Tokaj és Hollóstető nevezetességeire kíváncsiak. Az Idegenforgalmi Hivatal első vendégei április elsején érkeznek meg a tapolcai, Iglói utcai turistaházba. Csak ami jár .V köztudatban meg mindig Mester utcaként emlegetett, de időközben — a sors kifürkészhetetlensége folytán — hivatalosan Vörösmarty utcai bérházzá avanzsált tízemeletes épületet nem először kell témánk tárgyául választanunk. Nem szívesen tesszük. De elkerülhetetlenül tollhegyre kívánkozik, mert nem csupán bosszantó esetek tanúi lehetünk, hanem olykor „zsebre is megy” a játék. Ebben az új bérházban napok óta nincs fűtés, sem meleg víz. Noha a tavasz nem valami langyhozó, a ház felnőtt lakói talán nem is törődnének vele, hogy hidegek a fűtőtestek. Ellenben kevés az olyan lakás a 113 közül, ahol ne volnának csecsemők, piciny gyerekek. Nekik jár a meleg. Vízben is. hőmérsékletben is. Különösen, ha szüleik megfizettek az árát. Méghozzá előre! Bár az óvatosabbak ettől, a március elsejei díjbeszedéskor „fáztak” ugyan, mert arra gondoltak — és tapasztalataik alapján joggal —, hogy az április 15-i fűtési idényig még jő néhányszor csak a bosszúságtól melegednek, — mégis fizettek. Aggályuk nem volt indokolatlan. S most azt mondják: sok- ■ kai helyesebb volna, ha a fűtés és a meleg víz díját utólag ■ szednék be, és csupán azokra a napokra, amikor pénzükért I kapnak is ellenszolgáltatást. Végtére, igazuk van. Ami az egyik félnek üzlet — az üzlet a másiknak is. Hz ipar is kárát látja (Folytatás az 1. oldalról) Amíg u megye gépjárműveinek száma a felszabadulás óta 500-ról több mint 69 ezerre nőtt. Borsod úthálózatának csak 8 százalékát korszerűsítették. Pedig a pótkocsis teherautók, nyerges vontatók és autóbuszok tömege naponta járja ezeket az utakat és egyetlen farmotoros IKARUS autóbusz áthaladása többet rongál az útburkolaton, mint 250 személygépkocsi. így útjaink — a fokozódó igénybevételtől — az utóbbi három év alatt szinte kivétel nélkül annyira tönkrementek, hogy valamennyit újból kellene korszerűsíteni. A KPM Miskolci Közúti Igazgatóságának központilag meghatározott pénzügyi keretéből azonban csak foltozgatásra és a legkritikusabb, kis körzeteket érintő útszakaszok felújítására telik. A termelés rovására Tudjuk, hogy a felszabadulás óta az állam az ipari beruházások 10 százalékát Borsodban valósította meg. Tíz- és százmilliókat kapunk lakásépítésre is. Az ipar eredményes termelésének azonban elengedhetetlen feltétele a gyors és korszerű közlekedés. Ezzel szemben megyénk a harmadik ötéves terv első négy évében útkarbantartásra és építésre több mint 150 millió forinttal kevesebb pénzt kapott, mint amennyit — az úthálózat hosszának megfelelő, egységes, országos elosztása mellett — kapnia kellett volna. Ezért nem véletlen, hogy más, népgazdaságilag kevésbé jelentős megyék összehasonlíthatatlanul jobb útviszonyokkal és útjavító gépparkkal rendelkeznek, s megalapozott a tréfa, ha azt mondják, hogy a borsodi autósok behunyt szemmel is meg tudnák állapítani, mikor érnek haza. És ezért csodálkozunk azon. hogy a tv-fórum legutóbbi. közlekedési vitájához éppen Miskolc nem kapott közvetlen rádióösszeköttetést. Évi félmilliárd forint kár Kis ország vagyunk. Nem is szegény, de a borsodi utak loldozgatása-foldozgatása hosszú távon lényegesen többe kerül, mint maga a korszerűsítés. Ráadásul, amikor a közúti igazgatóságok tavaly az ország útjainak karbantartására kilométerenként több mint 48 ezer forintot kaptak, megyénknek alig 40 ezer forintot adott a KPM. Pedig eppen a legutóbbi minisztériumi felmérésből tudjuk: az úthálózat állapotát tekintve az országban mi vagyunk a legutolsók. A többi megyék átlagosan 3—4-szer annyi megfelelő úttal rendelkeznek, mint mi. Borsodban a jelenlegi útviszonyok — a nehézkes közúti szállításból eredő többletköltség és a gépjárművek gyorsabb elhasználódása miatt — évente több mint félmilliárd forint kárt okoznak a népgazdaságnak. És még valami: egyelőre hiába is kapnánk több pénzt. Kevés az úthengerünk, az aszfaltterítő és keverőgépünk, rossz minőségű az építőanyag és a környező kőbányák így sem győzik a termelést. LAHUCSKY PÉTER A nőket nem vonzza Vízre szálltak a horgászok Még alig olvadt el a megye tavait, folyóit borító jég, amikor a MOHOSZ tizenegy A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a tervezett 790 ezer forinttal szemben 843 ezer forint nyereségrészesedést osztott fel dolgozói között. A vállalat 980 dolgozója 11 napi munkabérének meg'* feleló összeget kapott. A részesedés kifizetésekor 197 bronzérmet, 207 ezüstérmet és 32 aranyérmet adtak át a törzsgárdatagoknak. észak-magyarországi egyesületének 5800 horgásztagja már megjelent a borsodi vizek partján. A miskolci horgászok között is egyre több az utóbbi időben a fiatal, ma már a tagok egynegyede, 839 teenagerkorú. A nőket azonban egyelőre még kevésbé vonzza ez a szenvedély, a MOHOSZ miskolci intéző bizottságán mindössze 15 „hölgyhorgászt” tartanak nyilván. Kasza József, a Lenin Kohászati Művek durvahengerdéjének vezető elektrikusa egyike azoknak, akik már 35 éve, vagy ennél hosszabb ideje dolgoznak a vállalatnál, s ezért — hűségük jutalmául — aranygyűrűt kapnak ajándékba. Az 57 éves férfi 1935. március 15. óta keresi meg ugyanazon a munkahelyen a kenyerét, s a három és fél évtized alatt mindig váltó-műszakos volt: egyszer délelőtt, máskor délután, majd éjszaka végezte és végzi most is feladatát a hengerdében. A közelmúltban úgy szervezték meg üzemében a munkát, hogy minden harmadik nap után egy napja szabad, tgy bár nemegyszer vasár, és ünnepnap is dolgozik, ezt a munkabeosztási nagyon jónak — szavával élve — könnyítésnek tartja. A szabadnapjait — mivel tanfolyamra is jár — a többi közt tanulással, természetjárással tölti el. A konyhára is ő vágja a fát a Kiss Tábornok utca 62. sz. alatti takaros házának hátsó udvarán. Ekkor, ha éppen a nagy- papáéknál tartózkodik, unokája, a kilencedik évében járó Vincze Marianna „segít” neki. (Ágotha Tibor felvétele) Versenyre készülnek a virágkötők Augusztus 13. és 16. között immár ötödszörre rendezik meg az országos virágkötészeti versenyt, ezúttal Szegeden. A Szegedi Kertészeti Vállalat már felszólította rokonvállaltait, így a Miskolci Kertészeti Vállalatot is: nevezzenek be a versenyre. Miskolcról öt virágkötöző indul a nyári versenyen. Kitüntetés Az Országos Földtani Kutató-Fúró Vállalat északmagyarországi üzemegységének MSZMP-alapszervezete Az üzletek húsvéti nyitvatartása A megyei és a városi tanács szabályozta az üzletek, piacok és vendéglátó egységek húsvéti nyitvatartásit. Holnap a kétműszakos üzletek hétköznapi, az egymüszakos élelmiszer-, édesség- és illatszereket Is árusító boltok hosszabbított nyitvatartási Idővel üzemelnek. A vendéglátó egységek, vásárcsarnokok, piacok a szokásos hétköznapi rend szerint tartanak nyitva. Március 28-án, szombaton az egymüszakos fűszer-csemege és húsboltok 18 óráig, a kétmüsza- kos tejboltok, üzemi boltok, büfék, valamint a Centrum Aruház egységei, a ruházati boltok, az OFOTÉRT, az óra-ékszer, a könyvesboltok, a piacok és vásárcsarnokok szembati nyitva- tartás szerint üzemelnek. A vendéglátó egységek hétköznapi rend szerint tartanak nyitva, míg a vegyesiparcikk-üzletek üoszabbitott nyitvatartási rend szerint — 15, illetve 17 óráig — árusítanak. Húsvét vasárnapján csak a főútvonalon levő édességboltok és az egyébként vasárnap Is nyitva tartó doháryboltok árusítanak; a vendéglátóipari egységek a szokásos szombati nyitvatartási rend szerint üzemelnek, míg a vásárcsarnokok és a piacok zárva maradnak. Húsvét hétfőjén a megye és a város területén levő élelmiszer-, tej- és húsboltok a szokásos vasárnapi nyitvatartási rend szerint, Miskolcon az édesség- és dohányboltok déltől 20 óráig, a megye területén 8-tól 12 óráig tartanak nyitva. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat Miskolcon és a megyében dohányboltjain keresztül és mozgóárusokkal árusítja a kölnivizet, míg a vendéglátó egységek vasárnapi nyitvatartás szerint üzemelnek, és a vásárcsarnokok, piacok zárva lesznek. hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából ma délelőtt kibővített párttag- gyűlésit tartott, amelyen a vállalat 15 párttagjának jubileumi felszabadulási emlékérmet adtak át. Az ünnepi beszédet Amriskó Gusztáv, a városi pártbizottság osztályvezetője tartotta. Huszonöt év tablókon Hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére kiállítás nyílik holnap délelőtt 11 órakor a Diósgyőri Gépgyár ebédlőjének előcsarnokában Huszonöt nagy méretű tabló mutatja be Magyar- ország 1945 előtti helyzetét, a felszabadító harcok eseményeit és az ország huszonöt éves fejlődését. Fotók ábrázolják Miskolc és a DIGÉP változását. A bemutatón látható egy színes politikai plakátsorozat is. Sorban állnak a gépekért Nagytakarítók a kölcsönzőben A Széchényi utcai Kölcsönzőbolt a húsvét előtti nagy- takarítások idején a szokásosnál háromszor nagyobb forgalmat bonyolít le. Naponta 120—130 ügyfelet szolgálnak ki az üzlet dolgozói. Legtöbben mosógépet, porszívót. padlókefélőt kérnek, az egyetlen parkettacsiszoló gép iránt pedig olyan nagy az érdeklődés, hogy a megrendeléseket előjegyzésbe veszik. (A „sorban állást” persze meg lehetne szüntetni, például úgy, hogy még legalább egy csiszológépet állítanának munkába. Igaz, hogy ez a berendezés importcikk, és olcsónak nem mondható, de a napi 150 forintos kölcsönzési díjból hamarosan megtérülne az ára. És még akkor is mindössze két darab parkettacsiszolója lenne az ország második városának.) A MÉSZÖV új vezetősége Kétnapos tanácskozás után tegnap véget ért a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei fogyasztási, takarék- és lakás- szövetkezetek VII. küldött- gyűlése. A második napon újjáválasztották a MÉSZÖV vezető szerveit és bizottságait. A Szövetkezetek Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Szövetségének elnökévé ismét Csege Gézát választották. A MÉSZÖV elnökhelyettese Tóth Bálint, társadalmi elnökhelyettese pedig dr. Muzsnai Lajos és Thaisz Imre lett. A felügyelő bizottság elnökévé dr. Kádár Lászlót választották. Közalkalmazottak üdültetésére, művelődésére A Közalkalmazottak Szak- szervezete az idén hárommillió forintot költ szociális, kulturális és üdülési célokra. A művelődési intézmények, klubok, művészeti csoportok támogatására több mint 600 ezer forintot irányoztak elő. üdültetésre és az idős szak- szervezeti tagok segélyezésére másfél millió forintot szánnak; a sportköröket félmillió forinttal támogatják, s a szakszervezet félmillió forinttal járul hozzá SZOT-üdülők építéséhez. II gabonafelvásárló nyeresége
