Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

Rangja van a Kohóiparinak Mégsem ismerik eléggé A négyéves tanulmányi idő végén érettségit, és több szakmában szakmunkásképe­sítést szereznek a Gábor Áron Kohóipari Technikum és Szakközépiskola diákjai. (Az iparfejlesztés jövőbeni igényeinek megfelelően ugyan az iskola első és második év­folyama már nem technikum, hanem szakközépiskola.) A diósgyőri nagyüzemek közé ékéit, az igényes oktató­nevelő munka minden felté­telével rendelkező iskolában pillanatnyilag ötszáznyolc- vanöten tanulnak. Négy év­folyam tizenhat osztályában az általános kohász és az ön­tő szakmára képezik a fiata­lokat. Az egyes tantárgyakat külön-külön előadóteremben oktatják, a szakmai képzést több helyiségből álló mű­helyépület és öntödei üzem­rész szolgálja. Nem véletlen, hogy éppen Miskolcon, a ko­hászat egyik fellegvárában működik az ország egyetlen ilyen jellegű középiskolája. Nehéznek tartják a szakmát — Beiskolázási körzetünk az egész ország — mondta Virág Mihály, az iskola igaz­gatója. — Dunaújváros, Cse­pel, Ózd, Borsodnádasd, Sal­gótarján egyaránt ad diáko­kat és fogadja az érettségi­zetteket. Érdekes, hogy Ózd- ról több gyerek tanul ná­lunk, mint Diósgyőrből. A miskolciak inkább választják a gimnáziumokat. Minden évben négy osztályt indí­tunk, és egy osztály sajnos mindig azokból a gyerekek­ből áll, akik akkor jönnek hozzánk, ha máshová nem veszik fel őket. A beiskolázás körüli gon­dok alapvető oka ott kere­sendő, hogy sok általános is­kola tanárai, a szülők és diá­kok nem ismerik eléggé ezt a szakmát, és ha ismerik, ne­héznek tartják. Nincsenek - tisztában a végzős diákoknak nyújtott képesítés hasznossá­gával és a ritka kedvező el­helyezkedési lehetőségekkel sem. Egy jellemző adat: az előző évben 132 negyedikes végzett, ebből 24 tanult to­vább; tehát 108 végzős diák helyezkedett el a kohászati üzemekben, holott a vállala­tok kétszáztizenhatnak tud­tak volna jól fizetett, meg­becsült munkát adni. (Az pe­dig külön figyelemre méltó, hogy alig van még Miskol­con középiskola, amely saját kollégiumában tudja biztosí­tani a tanulólétszám 50 szá­zalékának elhelyezését.) Joggal tart igényt az érdeklődésre — Minden alkalmat meg­ragadunk, hogy felhívjuk a figyelmet iskolánkra, felkelt­sük a fiatalok érdeklődését a szakma iránt — mondotta Virág Mihály. — Részt vet­tünk a Nevelők Házában ren­dezett pályaválasztási kiállí­táson, és négyszázötvennyolc általános iskolának küldtük meg beiskolázási tájékozta­tónkat. Befejezésül még csak any- nyit: a szakközépiskolák hasznossága, az ezek által nyújtott biztos szakmai tu­dás ma már senki előtt nein kétséges. Van Miskolcon olyan szakközépiskola, ahol hatszoros a túljelentkezés, mert a pályaválasztó fiatalok ismerik, mert a szülők jónak tartják. A Gábor Áron Ko­hóipari Technikum és Szak- középiskola joggal tart igényt hasonló 'érdeklődésre. Színház az iskolában „Mint ha pásztortűz ég” Általános és középiskoláinkban a magyar nyelv- és iroda­lomórák hangulatát mindig motiválja a tanult anyag plasz­tikussá tétele. A szép orgánumú, tehetségesen olvasó peda­gógus mindig arra törekszik, hogy diák-hallgatóságát bevonja az irodalmi élménybe. Igen gyakori a tananyag rögtönzött dramatizálása, nem ritka a zenei illusztráció igénybevétele sem. Ma már számtalan módját ismerik pedagógusaink annak, miként lehet érzelmileg „érdekeltté” tenni a diákot a meg­tanulandó anyagrészben. Borsod megyében és Mis­kolcon egy lelkes színészcso­port már régóta kísérletezik az irodalomórák sajátos mó­don történő élénkítésével. Az idén az Ady Endre Művelő­dési Ház gondozásában Koós Olga, a Miskolci Nemzeti Színház művésze zenés irodal­mi műsort szerkesztett Arany János műveiből, az általános és középiskolák tanulói szá­mára. A műsort már a Kilián Gimnáziumban és a Petőfi Kollégiumban bemutatták. Rövidesen a Herman Ottó Gimnázium diákjai is megis­merkednek a komplex irodal­mi összeállítással. A műsor szerkesztője arra törekedett, hogy Arany János költői művészetét kronológi- ailag, s műfajilag variál tan állítsa színpadra. Ily módon a Családi körtől a Fülemile dramatizált változatán át a Vörös Ré bekig és az Epilógus­ig több szólamban hangzik fel Arany János költészete. A Toldi első énekét szintén meg­eleveníti a Koós Olgából, Do­bos Ildikóból, Somló Ferenc- ből, Dariday Róbertból és Somló Istvánból álló színmű­vészcsoport. A verseket han­gulatilag gitármuzsika fűzi egybe, a műsor rendezője Somló Ferenc. (P—•) A budapesti MÁV Szimfonikusok hangversenye A téli oérlet utolsó zene­kari hangversenyét a buda­pesti MÁV Szimfonikusok ad­ták Aldo Ceccato vezényleté­vel. A kiváló olasz karmes­ter, fiatal kora ellenére, már jelentős nemzetközi hírnévvel rendelkezik; a firenzei Mag- gio Musicale fesztiválokon rendszeresen közreműködik. Az elmúlt nyáron az edin­burghi ünnepi játékokon is vendégszerepeit, sőt újabban meghívást kapott a milánói Scalához is. A tegnap esti koncert leg­nagyobb közönségsikerét, és egyben művészi élményét is Csajkovszkij ötödik szimfó­niájának előadása szolgáltat­ta. Az igen temperamentu­mos, lelkes karmesteri inst­rukció nyomán a MÁV Szim­fonikusok megragadó szug- gesztivitással tolmácsolták a művet. Ceccato jól felkészült dirigens, nemcsak kotta nél­kül vezényelte a szimfóniát, de helyes elképzeléseit a mű tematikus építkezéséről és egybefogásáról sikerült meg is valósítania. Óvakodott a Csajkovszkij-interpretációkra sokszor oly jellemző romanti­kus túlzásoktól, és valósággal átnemesítette a szerző gyak­ran kifogásolt népszerű zené­jét. Ceccatoban biztos kezű, nagyszerűen formáló, gazdag színfantáziával, művészi kon­cepcióval rendelkező karmes­tert ismertünk meg, aki maxi­mális teljesítményre sarkallja muzsikustársait, és ezzel ne­kik is és közönségének is fe­szültséggel teli, atmoszléra- teremtő koncertélményt aján­dékoz. A hangverseny első felében Rossini Semiramis-nyitányát, majd Mozart Esz-dúr kürt- versenyét (K. 495) hallottuk Tarjáni Ferenc tolmácsolásá­ban. A fiatal kürtművész a tavalyi szerepléséhez képest ezúttal mérsékeltebb teljesít­ményt nyújtott, leginkább a lassú tétel megoldása tet­szett. BARTA PÉTER $ Illusztráció henkey Zoltán rajza Felkért tudósítónk írja Helsinki Európa legtisztább városa Közismert, hogy a skandináv államok igen tiszták. Finn­ország is. Egyszer, amikor á Helsinki Egyetem könyvtárába látogattam, levittek a raktárba. Minden könyv és polc ragyo­gott a tisztaságtól, önkéntelenül is megkérdeztem, hogyan tartják tisztán a helyiségeket a portól? Hamar megbántam ügyetlen kérdésemet, mert azt a választ kaptam, hogy nincs por. Helsinki ugyanis gránittalajra épült, így igen csekély a porképzödés. Ebből érthető talán, no meg a finnek igényes­ségéből és tisztaságszeretetéből. hogy bárhova megy az em­ber, mindenütt a legnagyobb rendet és tisztaságot találja. Bemutatkozik a palócvilág Egerben — négy megye palóchagyományokat kutató és ápoló központjában — bejelentették, hogy Parádfürdőn az idén is — május 24-én — megrendezik a hagyományos palóc­napokat —, ez alkalommal immár ötödször. S mert érdekes­nek, rangosnak, minden eddigit felülmúlónak ígérkezik: he­lyet kapott a felszabadulás negyedszázados évfordulóját kö­szöntő országos ünnepi programban is. A tervek szerint ezen a vasárnapon mindenekelőtt megnyit­ják a palócvilágot reprezentáló helytörténeti kiállítást, majd színpompás felvonuláson, táncversenyen mutatják be művé­szetüket a borsodi, hevesi, nógrádi, pesti öntevékeny csopor­tok, közöttük a híres gyöngyösi Vidróczky-egvüttes, a kazá- riak, kisterenyeiek, mezőkövesdiek, taraiak gárdája. Népvise­letbe öltözött ezer tagú parasztkórus fellépése ígér maradandó élményt, s a jelenleg külföldön versenyző hortobágyi, szilvás- váradi lovasok látványos szereplése szórakoztatja az érdek­lődőket. Este pedig a kis, hangulatos mátrai palócfalu, Bodony nemrég avatott művelődési házában nótaesttel zárják a mind­végig igen változatos műsort. Mint elmondták még: a folklórmajális egyben Heves megye legnagyobb népünnepsége lesz, hiszen ezen a napon számos gazdaságból, üzemből, vállalattól kirándulásokat szerveznek, többnyire sátras konyhákkal, alkalmi ebédlőkkel... Mivel azonban nemcsak önellátó vendégek érkezését várják, hanem az ország különböző vidékeiről indítanak a palócnapra jára­tokat, külföldiek csoportjait jelentette be az IBUSZ, s így ösz- szesen mintegy 20 ezer részvevőre számítanak: természetesen kivonul a vendéglátóipar is, lacikonyhák, borkóstolók, sörö­zők egész sorát nyitja. Helsinkiben nem tartanak tisztasági hónapot. Nem kell különösebb erőfeszítéseket termi a tiszta Helsinkiért moz­galom sikere érdekében sem. Tisztaságára, a város tisztán­tartására szólító feliratot csu­pán a hulladékgyűjtő ládákon találunk: „Az Ön kezében van a város tisztasága”. A feliratra nem is lenne szükség, talán csak a ládát „díszíti”, hiszen a helsinkiek nagy része amúgy is ide dobja a használt villa­mos- és autóbuszjegyét. (Van­nak persze itt is, akik nem ügyelnek a város szépségére és elszórják a hulladékokat. A villamos- és autóbuszmeg­állók mellett található papírt alkalmi munkások összesze­dik. Hasonló a helyzet a par­kokban.) A főváros tisztasága sze­rencsére nem kirakat. Akár­melyik vidéki városba utazik el az ember, legyen az bár­milyen kicsi is, vagy menjen falura, mindenütt ugyanilyen tisztasággal és a finnekre jel­lemző igényességgel találko­zik. Lappföldön, kb. 1500 km- re a fővárostól, találkoztam egyszer egy amerikai turistá­val, akit meglepett az ottani környezet tisztasága, kultu­ráltsága, s nem utolsósorban a helybeli önkiszolgáló étte­rem tisztasága és ízléses be­rendezése. A legtávolabbi falvakban is sok az erdő, a park és a pázsit, amely meg­akadályozza a por- és szenny- képződést. A lakások tisztasága is ha­gyomány. Az ősi típusú fahá­zakat is könnyen lehet tisz­tán tartani, s a modem nagy lakásokban sem gond a taka­rítás. A finnek vigyáznak is a lakások tisztaságára. Ami­kor a vendég bejön az utcá­ról, már az előszobában le­veti a cipőjét, nehogy a sár, vagy az olvadó hó a padlót bepiszkolja. Ez a szokás — a zoknis-papucsos vendégség — a hangulatot is otthonosabbá, fesztelenebbé teszi. KERESZTES LÁSZLÓ Sikeres volt a kiállítás Tegnap reggel bezárta ka­puit a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága és a pályavá­lasztási tanács által rendezett pályaválasztási kiállítás. Az elmúlt két hét alatt csoporto­san látogatták a kiállítást a város általános iskoláinak felső tagozatos tanulói és a középiskolások. A Kossuth utcai kiállítóteremben hat­ezer ember fordult meg ez idő alatt, közöttük 1500 olyan szülő is, akik gyermekeik pá­lyaválasztásához kerestek öt­leteket. éjféltől reggelig NEKIMENT A VONATNAK Hajdúnánáson Abai István 52 éves kistarcsai szerszám­lakatos személygépkocsijával nekiment a Tiszalök—Debre­cen között közlekedő személy- vonatnak. Abai sérüléseibe belehalt. AGYONLŐTTE FŐNŐKÉT A nyugat-németországi Braunschweig egyik vendég­lőjében egy 39 éves török al­kalmazott agyonlőtte főnökét, és életveszélyesen megsebesí­tett két másik alkalmazottat. , A gyilkost őrizetbe vették. TÜDŐGYULLADÁST KAPOTT Edward Kennedy vírusos tüdőgyulladásban megbetege- ? dett és édesanyjának ottho­nában ápolják. TRAGIKUS BALESET Kelemen Sándor, 24 éves napkori segédmunkás karján másfél éves Mária nevű kis­lányával féktávolságon belül lépett egy gépkocsi elé az Oros és Napkor község közöt­ti úton. Az apa meghalt, a kisgyermek súlyosan megsé­rült. * ELÍTÉLTÉK A VEREKEDŐT Pesti Dezső, kiskundorozs­mai lakos megütötte az el­adót, mert az nem szolgálta ki. Az ittas és garázda férfi a megfékezésére érkező rend­őrt is bántalmazta. Másfél évi börtönre ítélték. EGY KISGYERMEK HALÁLA Az este a Rákóczi út és a Vas utca kereszteződésénél féktávolságon belül a 19-es jelzésű villamos elé szaladt Lőrincz Katalin hatéves kis­lány. A szerencsétlen kiseve- rek a helyszínen meghalt. AGYONÜTÖTTE ÖCCSÉT Dobai László mezőfalvi vál­tókezelő 11 kalapácsütéssel agyonütötte öccsét. Az önként jelentkező gyilkosról megálla­pították. hogy elmebeteg. A székesfehérvári megyei bíró­ság elmegyógyintézetbe utal­ta és csak esetleges gyógyu­lása után vonja felelősségre. GÁZROBBANÁS Lyon egyik rendőrőrsén gázrobbanás történt. A sebe­sültek száma négy. MEGGYALÁZTÁK A LOBOGÓT Egy török bíróság 10—15 hónapi börtönbüntetésre ítél­te a samsuni amerikai kato­nai támaszpont három kato­náját a török nemzeti lobogó meggyalázása miatt. ÍTÉLETIDŐ Szinte az egész olasz fél­szigetet hótakaró borítja. Tri­esztben a bóra több, mint 100 kilométeres sebességgel tom­bol. Az Abruzzókban lavina temetett el egy alpinista cso­portot. Eddig két holttestet és hat sebesültet emeltek ki a hótömeg alól. AZ ISMERETLEN TELEFONÁLÓ BEJELENTÉSE Egy ismeretlen telefonáló bejelentette a bajorországi Augsburg rendőrségének, hogy fel fogja robbantani a városi zsinagógát. A rendőr­ség kordont vont az épület köré. ;!bf jJ Y.'Ä fc> n ó TXC tk > •1Í3'­'-iC­l> U r,- ig- ien 8 zó •'.lett ! 3 C

Next

/
Thumbnails
Contents