Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-16 / 39. szám

Negyven ’akás ebcntssát javasolok & Ssüiicüi^ielep sorsa A Szondi-telepról nap nap után sokan kopogtatnak be kéréssel az I. kerülc-ti tanács­hoz. Az egyenkénti magya- rázgatás nehéz, a téma a nyilvánosság elé kívánkozik. — Elavult lakótelep, a múlt S minden átkával, gondjával- bajavai. Mi ezt jól tudjuk — mondja az I. kerületi ta­nács vb-elnöke, Kammel La- josné. — Több mint kétszáz család él ezen a telepen. Na­gyon sok közöttük a jogos la­kásigénylő: sokgyermekesek, akik évek óta egyetlen helyi­ségben laknak. Ha idegen jár a telepen, megdöbben a külső kép láttán, mégha belül, a la­kásokban tisztaságot, televí­ziót és szép berendezéseket tát is... * A földszintes házak az évek során hosszúra nyúltak. Min­dig ragasztottak hozzájuk egy-egy szobák konyhát, „sufnit’'. — Kiszorultam a konyhá­ba, mert a lányoméknak kell a szoba — panaszkodik az idős Csorna néni a 28/2. szá­mú házban. — ök három gyerekkel zsúfolódnak ott. Nem élet ez így ... Hát mi már sohasem kapunk lakást? ..Tisztelt szerkesztőség! Ké­réssel fordulok Önökhöz: szo- ba-konyhás lakásomban ki­lencen vagyunk.... Aláírás: Rozék, Istvánná, Szondi György utca 16/5. * — Folytatom tehat azzal, hogy ismerjük a panaszokat — mondja Kammel Lajosné. — És tudjuk azt is, hogy ez még nem nyugtatja meg a Szondi-telepieket. Azt azon­ban elhihetik, hogy állandó­an töprengünk gondjaik eny­hítésén. & nagyon szeret­nénk, ha viszonzásként a pa- íaszkodók is megértenék a tanács helyzetét, gondjait. A kerület az idén összesen mintegy száz új lakásra szá­míthat. Ugyanakkor a romos lakásokban 117 olyan család él, akik sürgős kiköltöztetés­ig várnak. Rajtuk kívül a iakáskiutalási névsor szerint még 1868-ról harminc, ta­valyról pedig 44 család szá­mára kell biztosítani új ott­hont. Hogy a többi sok ezer lakásigénylőt ne is említ­sük ... Ráadásul a városren­dezési terv szerint több utcát lebontanak és a szanáltaknak szintén új lakást keli adni. * Állandóan napirenden tart­ják a Szondi-telepiek ügyét. A Miskolc városi és az I. kerületi Tanács vezetőinek múlt heti megbeszélésén ar­ról is szó esett, hogy van a telepen két olyan épületsor, ■tmelynek területére szükség lesz. Több mint 40 család él itt. A kerületi tanács java­solja, hogy a két épületet még az idén bontsák le. A javaslatról a városi tanács végrehajtó bizottságának áp­rilisi ülése dönt. És mi lesz a Szondi-téiep többi lakójával? Egyáltalán vannak-e tervek, elképzelé­sek a városrész lebontására, vagy újjáépítésére? * A kérdésekkel a városi ta­nács igazgatási osztályát is felkerestük. Amit ott biztos­ra mondanak: elavult lakó­telep. s az évek során folya­matosan fe! kell számolni. Városrendezési tért' ugyan nincs rá. de az országos szer­vek az idén a tavalyinál több beruházási hitelt adtak az el­avult lakótelepek felszámolá­sára. Amíg ez meg nem tör­ténik. a tanács a meglevő lehetőségein belül juttatja lakáshoz a családokat. Nem azért, mert Szondi-telepié.';, hanem, mert jogosultak. Az Avas déli lejtőin 1972­Ig egy új vaiosi’esz épül. Itt már a Szondi-telepi lakás­igénytől; számára is lesz helv. RUTTKAY ANNA Szerelik a neont festők, villanyszerelők dol­goznak a Széchenyi utca 64. szám alatti Óra-, ékszerbolt­ban. Az üzlet falai friss színt kapnak, s a hagyományos lámpák helyébe tizenkét ne­oncsövet szerelnek fel. Az ékszerüzlet a kéthetes zárva tartás után a hét elején ismét megnyílik. * Mint a képen látható, a Győri kapni la­kótelep húsztantermes iskolája máris „kar­bantartásra" szorul. Igaz, ez még csak a ma­kett, s bár a létesítmény átadási határideje ez év augusztus 15-e, az építők egyelőre még az ígéretekkel is fukarkodnak: „Mindent el­követünk, hogy idejében...” S ugyanezt inondják a közelben épülő bölcsődéről és óvodáról is. A környék lakói iriszont joggal türelmetlenek. Prímásbál a Polémiában Jónás Jancsi, Balogh Gyu­szi és még több miskolci népi zenekar vezetője szólózik ma este a zenekarok élén. A'Po- lónia étterem prímásbálján rajtuk kívül táncdaléneketsek is fellépnek a műsorban, Vezet az im A korábbi évekhez képest 30 százalékkal nőtt 1969-ben a miskolci üzemek exportja. Az LKM, a DIGÉP, a De­cember 4. Drótművek és a Betonelemgyártó Vállalat szállított a legtöbbet külföld­re. A Lenin Kohászati Mű­vek tavaly kétszáz százalék­kal emelte exporttermelését. Kilencvenkilenc éves szakmai irodalom Az első gyógyszerésakönyv 1871-ben jelent meg, mind­össze egy vékonyka kötei tormájában. A legutóbbi — "«-íendben a hatodik, — 1600 oldalon, négy kötetoen auja közre a gyógyszerkészítés el­veit, a minősítési szabályo­kat. Szerzőinek, szerkesztői­nek, a kiadvány külföldön is elismerést szerzett. Hóakadályok a Dunántúlon Borsodban síkosak az utak Az ismét tettesre fordult időjárás újabb zavarokat okozott a közlekedésben. Leg­frissebb jelentések szerint a hófúvások következtében Észak-Dunántúl főközlekedé­si útvonalai járhatatlanná váltak. Borsodban vasárnap a haj­nali órákban heves északi szél kíséretéiben indult meg a havazás, de egyedül a tor- nabarakonyi bekötő úton ke­letkeztek kisebb át fúvósok. Tegnap Miskolcon is las­sabban közlekedtek a jármű­vek. Hajnali 4 óra után a kisebb hóbuckákon már alig tudtak átvergődni a villa­mosok és az útnak Indított három hótoló- és seprőautó­nak bőven akadt munkája. A kivezényelt 110 rendkívüli hómunkással együtt csaknem 10 ezer köbméter havat ta­karítottak el a város útjai­ról. Mára virradóra az éjszakai és hajnali órákban már csak az utak síkossága nehezítet­te a közlekedést. A megyé­ben — elsősorban a hegyvi­déki utakon — jelenleg 22 sószóró gépkocsi teljesít szol­gálatot. Miskolcon a villa­mosok és az autóbuszok me­netrend szerint közlekednek. Tudomány - társadalmi munkában Városunk közművelődésének irányítóit mindeddig nemigen kényeztették el megbízható, forrásértékű művelődés-szocioló­giai tanulmányokkal. Ezért talán nagyobb és felesleges ener­giamennyiséget fordítunk vélt vagy talányos gondok megol­dására, ismeretek, adatok és igénylátások hiányában ágyúval lövünk verébre, máskor pedig csúzlival elefántra. Mert igen szükséges a valóság talajából sarjadó tudomá­nyos felmérés, érdeklődéssel vettük kézbe a Hazafias Nép­front városi elnökségének megbízásából készült Értelmiség és ismeretterjesztés című művelődés-szociológiai tanulmányt, amelyet Kovács Sándor, az LKM szociológiai tanácsadója ké­szített. A tanulmány azzal a céllal készült, hogy képet adjon Mis­kolc vezető és kiemelt munkakörű érteim iáégének az isme­retterjesztéshez való viszonyáról. Ügy véljük, mind a Hazafias Népfront városi elnöksége, mind pedig a tanulmányt készítő Kovács Sándor rászolgál a dicséretté. Az előbbi azért, mert felismerte a fogódzók iránti igényt, mert észrevette, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és a megyei, városi, járási pártbizottságok különböző munka- bizottságai szorgalmazzák és művelik a társadalom rétegeinek beható elemzését, vizsgálatát. A tanulmány készítőjének ped- dig azért jár köszönet, mert munkájával hozzájárult több fontos következtetés levonásához. A szociológiai munka mindenekelőtt, rávilágít arra, hogy Miskolc néhány értelmiségi csoportja milyeú igényeket tá­maszt az ismeretterjesztéssel kapcsolatban, másrészt milyen intenzitású a részvétele az előadói munkában. A tanulmány következtetéseiben arról olvashatunk, hogy „a városi vezető, értelmiség zöme aktívan részt vesz az ismeretterjesztő mun­kában, de jelentős előadói tartalék van a kutató- és tervező­intézetekben, az iparvállalatok kísérleti-kutatási és fejlesztési szerveiben.” Arra is érdemes figyelni, hogy az előadói tevé­kenységre vállalkozó értelmiségiek többsége idős szakember, holott befogadói oldalról nézve a dolgot, az ismeretre vágyóik a tudomány legújabb vívmányaival szeretnének inkább meg­ismerkedni s ezeknek birtoklói bizony nem mindig az idő? szakemberek. A tanulmány nagyon helyes megállapítást tesz azzal kapcsolatban is, hogy „javítani kell az ismeretterjesztő tudományos előadások propagálását, szervezettségét”. A művelődés-szociológiai munka gondolatokat ad és tettre serkent több olyan intézményt, ahol az ismeretterjesztés szín­vonalasabbá tételén fáradoznak. N em használnánk az ügynek, ha a tanulmány néhány gyón - géjét elhallgatnánk. Egyebekben ezekről sok szó esett azon a városi elnökségi ülésen is, amelyen megtárgyalták, megvitat­ták a tanulmányt. Először is: a tanulmány címe nem pontos. Mert reprezentatív felmérésről van szó, a kapott eredmé­nyeket csak óvatosan, tétován lehet a város egész értelmisé­gére kiterjeszteni. A vizsgálódás módszertanilag úgy eseti, hogy többségében a műszaki értelmiségiek gondjai fogalma­zódtak meg a kérdőíveken, tehát az értelmiség mint gyűjtő- fogalom a címben nem a dolgozat lényegét fejezi ki. Az „Ér­telmiség és ismeretterjesztés” cím második tagja sem szeren­csés, mert a tanulmány az ismeretterjesztésen túl más fakto­rokat is érint. A legfeltűnőbb tévedése a tanulmánynak az. hogy a szakműveltség gyarapítását, a szakmai továbbképzést ismeretterjesztést kategóriaként fogja fel, holott köztudott, hogy a kettő között jelentős különbség van. A tanulmány „műszaki-centrikus” gondolatmenete a való helyzet tényeitől több helyütt eltér azért, mert a szerző mechanikusan alkal­mazott néhány megfigyelést például tanárokra, orvosokra, jogászokra stb. Nem eléggé világos a használt terminológia (vezető és kiemelt munkakörű értelmiség) magyarázata sem. hiszen a kérdőívvel megkeresett értelmiségiek között jócskáit akadt „wem vezető”, és „nem kiemelt munkakörű”. (Melles­leg jegyezzük meg, ha 500 reprezentánsa van a vizsgált cso­portnak, akkor a valóságban legalább 5000 kiemelt munka­körű és vezető értelmiséginek kell lennie a városban, ami nonszensz.) Mert tudományos és igen érdemes dolgozatról van szó, a tévedéseket azért tesszük szóvá, hogy a következő munka mentes legyen a félreérthetőségtől, úgy véljük: a hasonló jellegű tanulmányok készítése előtt nem árt néhány alapfo­galmat, de mindenekelőtt a kündulőpontot tisztázni. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Kosarak exportra A Miskolci Háziipari Szö­vetkezet termékeit ismerik Svédországban, Ausztriában és az NSZK-ban is. Az első fél évben 35 ezer, fűzvessző­ből font kosarat exportál a szövetkezet ezekbe az orszá­gokba. A T UZEP válássá Megfoltozzák a garázsokat Január aM számunkban helyt adtunk — Garázs „kis” hibával cím­mel — Eisenbacher Antal panaszának: „A Miskolci TÜZÉP Vállalattól 19S9-ben vásároltam egy előregyártott garázst. Sajnos, az első osztá­lyúként szállított garázs ... már a gyártás során elrepedt, az ajta­ját csak nehezen lehetett bezárni, a tető beázik. Többszöri reklamáció ellenére sem intézkedtek ... Tudomásom szerint, a Telegdy utcában levő 30 garázs tulajdonosa közül többen hasonló panasszal fordul­tak a TÜZÉP-hez, s szintén eredménytelenül.” Cikkünkre a TÜZÉP feb­ruár 6-án levélben válaszolt, s közölte, hogy a panaszos és rajta kívül még 28 személy, a BVM alsózsolcai gyára által készített hordozható vasbeton garázsokat vásárolta meg. A vevők már a felállítás után egy-két hónappal jelezték panaszukat. Ezeket a TÜZÉP azonnal megküldte a gyárnak, kérve, hogy orvosolják a hi­bákat, és arról a vállalatot közvetlenül is értesítsék. A TÜZÉP arról is tájékoz­tatott bennünket, hogv az al­sózsolcai gyár az utóbbi idő­ben közölt panaszokra már nem válaszolt. A vevőkkel azonban — mint eladó — a TÜZÉP áll jogviszonyban, ezért a vállalat a panaszok hivatalos kivizsgálására épí­tési szakértőt kért fel. A szakértő tegnap, február 15-en akarta munkáját elvé­gezni. Erre azonban nem ke­rült sor, mert — mint szom­baton délben érdeklődésünk­re a TÜZÉP vezetői közölték — a BVM alsózsolcai gyára a hibákat elismerte, és ígéretei tett arra is, hogy néhány nap múlva az észlelt hiányossá­gokat megszüntetik. Várjuk az újabb ígéret tel­jesítését! B. GY. Postásértekezlet Miskolcon Holnap délelőtt tartja ez évi első munkaértekezletét a Borsod—Heves megyei Posta- igazgatóság, és a két megye takarékpénztára. Az értekez­let napirendjén egyebek mel­lett ^terepeinek a takarékbe­tétgyűjtés és a totó-lottó szel­vény-értékesítés problémái. í

Next

/
Thumbnails
Contents