Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-16 / 39. szám
$ Diesel-motorvontatású, hét kocsiból álló színes szerelvényeket állít be a MÁV az idén mellékvonalaira. Ebben az évben nyolc szerelvény kerül a sínekre a Ganz-MÁVÁG gyártmányából, az első Szeged és Szentes között közlekedik majd. A színes kocsik legelőször olyan helyekre jutnak el, ahol nagy az utasforgalom és a pálya minősége miatt nagyobb motormozdonyok nem közlekedhetnek. A MÁV Miskolci Igazgatósága ezért egyelőre nem kap a szerelvényekből. (Képünkön: az új motorvonat egyik kocsija.) Eladó egy stíriai hörcsög A kerek vására A gyárkapuban áll a vásár, ligy kucsmás ember demi- zsonból méri a bort. Hárman is toporognak előtte. Csak egy pohár van, várni kell. Valaki szóvá is teszi, de a de- mizsonos elüti a választ: — A szesz fertőtlenít! * Fizetésnap az LKM-ben. A bejárat előtti bódék mellett szinte lesben állnak a zugárusok. Lehet itt venni svájci órát zsebből egy százasért, alumínium evőeszközöket, faragott cigarettatartót, sőt még szíriai hörcsögöt is. A vásárokra jellemző hangzavarnak nyoma sincs, ezek az árusok nem kínálják hangosan az eladnivalót. Csak kitakarják a tojásos kosarakat, a nagykabát alól előhúzzák a demizsoni és akiből kinézik a vevőt, annak óvatosan felkínálják, ilyenformán: — Csak tizenötért adom. igazi házi bor. Egy fiatalember visszaszól: — Olyat bárki csinálhat. — Olcsó a kanál, a villa -\- unszol egy testes asszonyság. — És mi az ára? — Magának egy hatos készletet adok százért. — Mennyiért adja másnak? — Húsz forinttal többért, de maga az első vevőm. Aztán mégsem lett egymáshoz szerencsénk. Meglepő, hogy itt mindent ötvenesért, százasért, vagy százasokért lehet kapni. Ez a kerek számok vására. * — A szíriai hörcsög kitűnő bundaprémet ad, érdemes tenyészteni. — Nem szégyelled magad öcsi, ezzel a szánalmas jószággal? — Jó lenne mozira az ára. A kétes pedigréjű hörcsögért nem kapnak hajba a vevők. A műszak vége után hazafelé igyekvő munkások többsége ügyet sem vet a rögtönzött vásárra. Csak a kucs- másnak vannak állandó páciensei. Az istennek sem mozdulnak, amíg lötyög az üvegben. Nem fogynak az alumínium villák sem, a kofakülsejű asszony néhány csokor hóvirággal újít — rugalmas kereskedő. A furcsa vásár néhány óráig tart. Az eredmény: néhány könnyelmű ember kevesebb pénzt visz haza a családjának, a levegőből is pénzt csináló nyerészkedők pedig a közeli kocsmákban isznak áldomást. Csak egy alapos razzia, vagy engedélyelleriőr- .zés, hogy a pénzükkel haza siető munkásokat ne molesztálják ócskaságaikkal a le- rázhatatlan zugárusok. NAGY JÓZSEF Elsőként az országban Reggio nell Emíliától Miskolcig Évente tí»e%er hízott sertés Köztudott, hogy a húsellátás javítása érdekében a sertések számának és hizlalásának növelése, illetve fokozása az idei legfontosabb népgazdasági feladatok közé tartozik. Azt már kevesebben tudják, hogy a legutóbbi évtizedben — a kulturális mellett — jelentős gazdasági kapcsolat jött létre hazánk és Olaszország között. Az elmúlt két esztendőben Itália volt külkereskedelmünk legfontosabb tőkés partnere. A látszólag két eltérő tény Borsod megyei és miskolci vonatkozásban szorosan ösz- szefügg egymással. Komplett telep a Gi-Gi-től Arról van szó, hogy a Mezőgazdasági Beruházási Vállalat javaslatára hozott minisztériumi határozatnak megfelelően az észak-olaszországi Reggio 'nell Emíliában működő Gi-Gi cégtől modem és komplett sertéstelepet vásárolt — 70 százalékban állami támogatással — a Hej őmenti Állami Gazdaság. Az összesen 45 millió forintba kerülő telep épületelemeit és berendezését 130 camion-kocsin az elmúlt év tavaszától folyamatosan szállították a gazdaság muhi- pusztai üzemegységébe. Az elemek összeállítását és a berendezés felszerelését olasz szakemberek irányításával tavaly június 1-én kezdték meg. Ez év június 1-ig készen lesz a telep, amelyen évente tízezer sertést tudnak meg- hizlalnl. Az üzemelés kezdetétől egy éven át a Gi-Gi cég egyik állatorvosa is a „hús- gyár”~ban dolgozik majd, hogy a korszerű sertéstenyésztés és -hizlalás zootechHektárban mérik a világszínvonalat Eltűnik a hold Győr és Békés megyében, valamint Budapesten a hold helyett már hektárt mutatnak a mezőgazdasági nyilvántartások. Még az idén áttérnek erre a mértékegységre Vas, Komárom és Fejér, illetve Csongrád és Hajdú megyékben is, s 1972. december 31-től már az egész országban hektárban számítunk. A hold az osztrák mérték- egység volt: annyi területet jelentett, amennyit holdkeltétől holdnyugtáig föl lehet szántani. Az osztrákok már 120 évvel ezelőtt elhagyták ezt a számítási mértékrendszert, nálunk azonban mindmáig megmaradt. Modernizáljuk földnyilvántartásunkat, statisztikánkat. Ibinek útja az elektronika. Az elektronikus számítógépek azonban négyszögölben és kataszteri holdban csak igen drágán „hajlandók” nyilvántartani és számítani az adatokat. A hozamokat egyre gyakrabban kell összehasonlítanunk a világszínvonallal; azt azonban hektárokban fejezik ki. Hjszakai párbeszéd — Kedves szomszéd- asszony, adja már kölcsön a rádióját! — Most? Az éjszaka kellős közepén? Talán táncolni akarnak? — Dehogy. Aludni! Előcsalogatja a metánt is» Frontátvonulás és biológiai egyensúly A tudományos megfigyelések eredményeként ma már a gyakorlatban is mind nagyobb figyelmet szentelünk az egyik legszeszélyesebb meteorológiai jelenségnek, a frontátvonulásnak. Amikor a barográí mulatója hirtelen légnyomásváltozást jelez, az élő szervezet érzékenyen reagál, biológia: egyensúlya könnyen megbillen. Még az egészséges ember figyelme is csökken, sokan fáradékonnyá, ingerlékennyé válnak, s különösen a betegeket, öregeket viseli meg az a változás. A fokozódó balesetveszélyt, az elhalálozások számának hirtelen növekedését igazolják a statisztikai adatok, s e megfigyelések alapján a szükséges óvintézkedések is mind nagyobb szerepet kapnak. Azokban az országokban például, ahol már külön orvosi meteorológiai hálózat regisztrálja a klimatikus jelenségeket, frontátvonuláskor csak életveszély esetén operálnak a sebészek, a műtéteket a „csendesebb” napokra halasztják. A frontátvonulások azonban — amint ezt az utóbbi évek megfigyelései bizonyítják — még a „holt anyugrí* is hatnak. A szénbányák legfélelmetesebb ellenségét, a aújtólégrobbanast előidéző metánt is előcsalogatják rej- tekébői. A gyors légnyomáscsökkenés következtében ugyanis a szénrétegek kisebb- nagyobb repedéseiben jelen levő gázok egyensúlyi állapota felbomlik, a ritkább légtér mintegy kiszippantja a hasa- dékokból a metánt. Ilyenkor gázkiáramlás indulhat meg azokon a munkahelyeken is, ahol különben sújtólégveszéllyel nemigen kell számolni. A tatabányai központi bányamentő állomáson éppen e megfigyelések alapján rendszeresen ellenőrzik a légnyo- másváltozásokat. Amikor írontátvonuiást jeleznek a műszerek, nyomban kigyúl- nak a fokozott sújtólégveszélyre figyelmeztető automatikus villanytranszparensek. Ilyenkor elrendelik az úgynevezett „csendes” riadót, s a diszpécserszolgálat azonnal értesíti a bányaüzemeket, hogy haladéktalanul tegyék meg a szokásos óvintézkedéseket; sűrítsék a föld alatti munkahelyeken az ellenőrző méréseket. Többek között ennek a tudományosan megalapozott preventív védőmódszernek köszönhető, hogy Tatabányán számottevően csökkent a frontútvonulás okozta sújtólégveszély. nikai ismereteit elsajátíttassa az állami gazdaság szakembereivel. A tervek „honosítór* Miskolc nemcsak a húspiaca szempontjából érdekelt az országban első ilyen sertéstelep létrehozásában, hanem azért is, mert abban a MEZÖBER városunkban székelő megyei kirendeltsége hathatósan közreműködik. Az olasz tervek „honosítását” a kirendeltség mérnökkollektívája végezte el (a főmérnök előzőleg tapasztalat- szerzés végett felkereste a Gi-Git), s a kiszolgáló létesítményeket — takarmánykonyhát, utakat, csatornákat stb. — is a miskolci mérnökök tervei alapján építette meg, illetve hozza ezután tető alá az É. M. Közmű Vállalat. Épületei em gyár A MEZŐBER ezzel nem tett pontot az olaszokkal való kapcsolatának a végére. Több állami gazdasággal társulva a Gi-Gi-től megvásárolta egy mezőgazdasági épületelemgyár technológiai berendezését. Az alapanyaggal — főként ’kaviccsal — rendelkező Nyókiádházán sertésig szarvasmarhatelep panelelemeit előállító gyárat építenek fel, amely a mostani év harmadik negyedében kezdi meg működését. Évente any- nyi elemet gyártanak majd. amennyiből a muhipusztaihoz hasonló 25—30 sertéstelepet, vagy az ezekkel azonos nagyságú szarvasmarhatelepet lehet létrehozni. Még fel sem épült a gyár. s máris nagy az érdeklődés a termékei iránt. A négy termelőszövetkezettel társult Me- zőnagymihályi Állami Gazdaság évente 40 ezer sertés meghizlalására alkalmas telep elemeit rendelte meg; hasonló megrendelés érkezett a MEZÖBER kirendeltségére négy állami gazdaság társulásának orosházi közponjá- tól; tízezres telep elemeit vásárolja meg az ország legdélibb részén gazdálkodó dávodi Augusztus 20. Tsz, s éppen látogatásunkkor Szabolcs megyei tsz-elnökök jártak hasonló ügyben a ki- rendeltségen. T. I. A hála emlékoszlopát építik rßn ország tetején” (Egri tudósítónktól.) December végétől — hóban, fagyban — meglehetősen nehéz körülmények között építik a fiatalok hálaoszlopát Kékestetőn. A helyi szanatórium, illetve a KISZ Gyöngyös városi Bizottságának kezdeményezésére készülő kompozíciót Racskó Gyula, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója tervezte társadalmi munkában. Alkotásáról — a makettjéből is impozánsnak tűnő építményről — a következőket mondta a Déli Hírlap olvasóinak: — Csaknem 17 méteres lesz a nyersbeton felületű, karcsú emlékoszlop, amely felső háromnegyed részének cserkőborítására ötágú csillag kerül. 1,25 méteres magasságban, rovátkákkal tagolt, 40 centiméter vastagságú, 11 négyzetméternyi területű vízszintes vasbetonlemez metszi, két végén ugyancsak cserkbőt készült tartópillérekkel. E pilléreken két 2—2,60 méter átmérőjű műkőtálca nyugszik, amelyeken loboghat majd a hálatűz. Az emlékoszlopot két oldalról cserkőtámfal „kíséri”, s ezek között lépcsősor vezet a koszorúzó helyre... A kivitelező Heves megyei Állami Építőipari Vállalat nagy értékű áldozatvállalása mellett a gyöngyösi üzemek, vállalatok, intézmények jelentős anyagi támogatásával készül a — társadalmi munkát is beleszámítva — mintegy félmillió forint értékű mű. Felszabadulásunk 25. évfordulóján lesz az avatása, amikor a tűz meggyújtásához szovjet katonák baráti társaságában Heves megye fiatalságának képviselő5 is felsorakoznak. GYONI GYUU Mozgólépcső a Centrumban Szerelik az épülő Centrum Áruház liftjeit. A Felvonó- szerelő Vállalat a hónap végére fejezi be a munkát. A három felvonó közül ketté nagy teherbírású és áruszállításra használják majd. A személyliften kívül, mozgólépcső is lesz az épületben. Az építők most készítik elő a „lépcsószalag” ágyát. A szép betűk atyja 230 évvel ezelőtt, 1749. ieb- ruár 16-án született Giambattista Bodoni, világhírű olasz nyomdász, könyvművész és betűszedő, a róla elnevezett betűtípusok tervezője. Ügyes, gondos munkájává, már mint betűszedő is feltűnt. Hamarosan felfigyeltek egyéb irányú tehetségére is; mecénásokra talált, és 1766- ban, 20 éves korában, a pármai nyomda igazgatója let* Innen — egyt%ek között — görög, romai, oiasz es franci* klasszikusok pompás kiadásai kerültek Ki. ötvenéves korára azutar valóra válthatta régi vágyát: 1790-ben saját nyomdát állított fel, ahol kedvére nyom- ’aszkodbatoH. kísérletezhet. • ett. A szép kori (1313>an halt meg) Bodoni 143- féle betűfajtát vésett, s ezek a róla elnevezett elegárjs. szép betű« azóta ií világszerte használatosak, így hazánkban is.
